Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-18 / 7. szám
2 BÉKÉS 1906. február 18. egyidejűleg a kereskedelmi miniszterhez indult küldöttsége is, Székely Lajos vezetése alatt Junászka Mihály, Gremsperger Pál és Krizsán András, összesen 25 tag. A küldöttség pontban 12 órakor jelent meg dr. Lukács Györgynél a kultuszminisztériumban. A min'szter a gyulaiakat kitüntető szives leereszkedéssel fogadta. Dr. Bucskó Corjolán a küldöttség szónoka előadta, hogy a város nehéz anyagi helyzetben van, összes iskoláit önerőből tartja fenn, s egyhangú határozatban kéri polgári leányiskolájának állami kezelésbe vételét, állami elemi népiskolát és tanyai iskoláinak államosítását. A miniszter azt felelte, hogy Gyula város minden ügyét baját teljesen ismeri, a kérdéseket indokoltaknak tartja s ha azokat kedvezőig elintézhetni jelen helyzetében meg nem Ígérheti is, amit, ha e kérelem előbb történik, mindenesetre tett és tehetett volna, arról azonban biztosítja a várost, hogy az ügynek olyan alapot fog adni, melyen az kedvezőig fog tovább fejlesztett s hogy ez megtörténjék, arra különös gondja lesz. Egyelőre az 1904. évi áll. költségvetés keretében, mely költségvetésen az ex lex miatt semmiképpen túlterjeszkedni a minisztériumnak nem lehet, — a polgári iskola államsegélyét, melyet a fiúiskola ezelőtt is nyert, mindenesetre a leányiskolára is kifogja terjeszteni. A egész ügy kedvező megoldása iránt a lépéseket azonnal megindítja'. A miniszter ezután átvette a város emlékiratát, szívesen társalgóit a küldöttség egyes tagjaival, azok minden tagjával kezet fogott és végül ezek a miniszter zajos és lelkes éltetésével távoztak. A honvédelmi minisztériumban. A küldöttség innen Budára ment Bihar Ferencz honv. miniszterhez, ki dr. Lukács György és Szénásy József közbenjárására azonnal fogadott. Itt előadta, hogy a huszarkaszárnyát a város csapatbeszállásolásra óriás, áldozatokkal építette, a laktanya pedig ma ezen czélt nem szolgálja, minél fogva a város rövidséget szenved s abba vagy állandóan katonaságot kér, vagy pedig a kaszárnyát kési a város lakossága czéljaira visszabocsátani, A miniszter válaszából kitetszett, hogy a gyulai viszonyokat jól ismeri, de egyúttal az is, hogy a város iránt való jó akarata nem lesz elég a kérdés kedvező megoldásához s ígérete csak abban az esetben lesz a városra nézve kedvező, ha a kilátásba helyezettt létszám emeléssel a város nagyobb számú katonaságot is kap. Ha pedig a város ahhoz ragaszkodnék, hogy a huszárkaszárnyát visza- veszi, ebben az etetben a ma ott elhelyezett század sőt zászlóalj részére csak újabb kaszárnyát kellene építenie, mert a József íőherczeg laktanyában a rendes létszámú legénység nem ferne el. A város tehát melynek a katonaságra éppen olyan szüksége van, mint a katonaságnak a városra, ezen kérdés élére állításával pénzügyileg keveset nyerne. — A miniszter átvette a város kérvényét és megnyugtatta, a küldöttséget, hogy az ügyet tanulmányozza, a mennyire azt a politikai viszonyok engedni fogják, lehetőleg méltányosan s a város javára fogja elintézni. A keresk. minisztériumban. Vörös László kér.1 miniszternél jelent meg ezután a küldöttség, hol előadva a városnak a helypénz felemelés jóváhagyása iránti kérvényét, melyet a miniszter teljesíteni Ígért. Dr. Bucskó, majd Weisz Mór pótló felszólalása után a Gyulán létesíteni kért fa és fém ipari állami iskola ügye nehéz akadályokba ütközik s a miniszter szerette volna, ha a város részéről erre hozandó áldozatok felől már biztos tájékozást kapott volna s e tárgyban beérkezendő értesítésig az ügyben határozott választ nem tehetett. A bőranyag beszerző szövetkezet államsegély iránti kérvényét Székelj Lajos njmjtotta át s ezen segély megadását — melyet különben az országnak több hasonló szövetkezete meg kapott már — a miniszter kilátásba helyezte. A pénzügyminisztériumban. A mezőgazdasági szeszgyár engedélyezése tárgyában készített memorandumot, miután a küldöttség, az illetékes pénzügy- miniszterhez mar nem juhatott el, pénteken adta át Popovits Sándor államtitkárnak, ki a küldöttségnek ígéretet tett arra nézve, hogy amennyiben a mezőgazdasági szeszgyár létesítéséhez szükséges előfeltételek fennállanak és a földmivelésügyi minisztérium, a talajvizsgálat után véleményezné, — az engedély megadását feltétlenül kilátásba helyezi. Fönt a yörgenyi havasakul van e^y csoda kút, azt tartja róla a monda, aki ebbe belenéz mielőtt az első elsárgult, őszi falevél lehull, az örökké ifjú s szép marad. Éhez a csoda kúthoz csábította el Flóricát Jitru. Eleinte nem akart szavára ha lani, de végre is győzött a női hiúság, s elk.sérte a legén vt. Forró nyári délután indul ak útnak s szerencsésen elértek a négy órányira levő csoda- kuth'z. Flórica gyönyörködve nézte a kristályvi/.- ben szép arczát, hajlék ony termetét. Bold gan gondolta, hooy most már szépsége örökké megmarad. Mitru egy rövidebb utat ajánlott hazafelé menni. Igaz kissé veszélyes, de Flórica bátran rábízhatja magát. így indultak útnak le a hegyről, könnyedén ugrálva egyik szikláról a másikra, mint a kőszáli /ergék Éppen egy kiálló szikladarabra álltak, Flórica gyönyörködve nézte a hegylábánál elterülő falut, s megjelent előtte szerelmének a délczeg erdésznek kéne. Éles ábrándjaiba il erülve, Mnruról egészen megfeledkezett. Csak midőn az erősen átkarolta der-kát, nézett — most talán először egész utj k alatt — szemébe. Látva annak borzalmasan eltorzult vonásait, tisztába volt, hogy Mitru élőit nem titok hűtlensége . . . Tudta, hogy vége van. A következő pillanatban vőlegény és menyasszony, egy jaj kiáltás nélkül zuhantak alá a tátongó mélységbe. * * * Azóta augusztus éjjeken rémes siránkozás veri fel a görgényi csodakút mélység es csöndjét A babonás lakosok azt beszélik: a szépséges Flórica kesereg ott tönkretett boldogsága felett .... Tárgysorozat a varmegye február 28-iki közgyűlésén. 1 A vármegye alispánjának jelentése, a vármegye közállapotáról és a deczemberi közgyűlés óta történt nevezetesebb intézkedésekről. 2 A vármegyei számonkérőszék jegyzőkönyve a tisztikar tevékenységéről. 3 A közigazgatási bizottság jelentése, az 1905 év második feléről. 4 A belügyminister rendelete a csendőrségi karhatalomnak a főispánok által leendő igénybe vétele tárgyában. 5 M. kir. belügyminister rendelete a vármegye deczember 28. és a folyó évi január 15-én a főis- páni beiktatással szemben és azzal kapcsolatban hozott határozatok megsemmisítése tárgyában. 6 A kereskedelemügyi m. kir minister leirata a Pálinkaház utczai szakasz építési költségeinek, továbbá a Géza-megálló tótkomlósi és Orosháza—szentes—csongrádi h. é. vasutak segélyezésére megszavazott összegeknek fedezete tárgyában (ezzel kapcsolatban határozathozatal a beruházási útépítések folytathatásához szükséges összegeknek, továbbá a gyomai és szeghalmi hidak kiépítési költségeinek miként leendő fedezése tárgyában ) 7 Kereskedelemügyi m. kir. minister rendelete a békéscsaba—tótkomlós—makói törvényhatósági útnak az Alföldi Első Gazdasági Vasút által való igénybevételére vonatkozólag. 8 Belügyministeri rendelet a vármegye ebtartási szabályrendelet tervezett módosítása tárgyában. 9 Kolozsvármegye átirata a vándor czigányok kóborlásának megakadályozása ügyében. 10 A hitelesítő bizottság jelentése, az ujkigyósi viczinális és közdűlő utak törzskönyveinek hitelesítése tárgyában. 11 M. kir. kereskedelmi minister ur rendelete, az államépitészeti hivatal személyi és dologi kiadásaihoz való 1905/6 évi vármegyei hozzájárulás megállapítása tárgyában. 12 Schmidt József vármegyei bizottsági tag lemondása folytán a vármegyei igazoló választmányba egy tag megválasztása. 13 A vármegye alispánjának jelentése a gyula —simonyifalvi vasút előmunkálatai ügyében. 14 Endrőd község határozata a községi dűlő utak kitűzése tárgyában. 15 Endrőd község határozata az 1906. évben eszközlendő kataszteri munkálati költségek előirányzata és fedezete tárgyában. 16 A vármegye alispánja beterjeszti a várm. közkórház múlt évi megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvet. 17 A vármegye közkórházi bizottságának határozata külön fertőző osztály létesítése iránt. 18 A vármegye közkórházi bizottság határozata a kórházi pénztár forgó tőkéjének a tartalékalapba való csatolása iránt. 19 A vármegyei tiszti nyugdíj választmány határozata Kis Gyula volt vármegyei számvevő nyugdíj ügyében 20 A vármegye alispánjának jelentése, a szarvasi főszolgabírói laknál váratlanul szükségessé vált építkezések tárgyában. 21 A szarvasi ág. ev. főgimnáziumi felügyelő- bizottság kérvénye az alumneum segélyezése iránt. 22 Mezőberény község határozata szegényház építése tárgyában. 23 Újkígyós község kérelme egy uj segédjegyzői állás szervezése iránt s Mezőberény, Orosháza s Körösladány községek határozatai a községi és segédjegyzők fizetésének kiegészítése tárgyában. 24 Szeghalom község határozata a Kutas belvízcsatorna hullámterében a gáttest alatt fekvő terület eladása ügyében. 25 A körösladányi Holt-Körös meder áttöltés felülvizsgálati jegyzőkönyve. 26 Kétegyháza község csatornázási ügye. 27 Gyula város 1906. évi közpénztári költség- vetése. 28 Gyula város 1906. évi községi közmunka költsegvetese. 29 Szeghalom község véghatározata, végrehajtói jutalék tárgyában s ez ellen Fazekas Karoly felebbezése. 30 Füzesgyarmat község végbatározata, a vásártér áthelyezése tárgyában s ez ellen Tóth Zsig- mond felebbezése. 31 Szabó Sándor kérvénye, a vármegyei vásárrendtartási szabályrendelet módosítása tárgyában. 32 Biró Gergely és társai kérvénye, a vármegyei kéményseprési szabályrendelet módosítása tárgyában. 33 Békéscsaba község kérvénye, a munkásház- segély időközi kamatainak kiutalása iránt. 34 A mezöberényi Kettős-Köröshid házi kezelésben végzett munkáinak felülvizsgálata. 35 Szendrei Lajos endrődi lakos artézi kútja felesleges vizének a gyoma—endrőd—szarvasi törvényhatósági út árkába való levezetése engedélyezésének ügye. 36 Bencze János községi jegyzőnek, hullaégető kemencze létesítése helyett, a gyepmesteri telep egy részének bekerítését kimondó 162—1905. számú, Szeghalom község k pviselőtestületének határozata ellen b< nyújtott felebb.zése. 37 Mezőberény község határozata, a községi gazdasági ismétlőiskolára egységesen 3000 korona államsegély előlegezése tárgyában. 38 Nagy A. Imre és társa felebbezése, Füzes- gyarmat községnek a községi földek haszonbérbe adása tárgyában hozott határozata ellen. 39 Füzesgyarmat község határozata, a bucsa- telepi ingatlanok telekkönyvezése tárgyában. 40 Motyóvszki András és társai felebbezése Tótkomlós községnek temető létesítése tárgyában hozott határozata ellen. 41 Békés község képviselőtestületének 81. bgy. 1905. sz. határozata a ponyvaháti házhelyek eladása tárgyában. 42 Szathmáry Gábor községi első jegyző felebbezése Békés község képviselőtestületének 455/1905. sz. határozata ellen. 43 A nagybecskereki községi közigazgatási tan-
