Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-30 / 52. szám
XXXVIII. évfolyam. Gyula, 1906. deczember 30. 52-ik szám. Elníií^téii i'.r.ik : egész évre ... ___ 10 K — Fé l évre....... _ — 5 K — Évn egyedre..._— 2 K 50 Hi rdetési ej előre íizctendő. Nyilttér sora ÉG fillér. r TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN »ÁVID Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési felSiivás a „Békés“ 1907-iki évfolyamára. Amidőn a „Békés“ 39-ik évfolyamának küszöbén a hagyományos sablonnak hódoló- lag előfizetési felhívást Írunk, ama egyszerű ténynek következtében, hogy a „Békés“ már 39 esztendős és igy nemcsak a mi vármegyénknek, 'hanem -az egész alföldnek legrégibb hírlapja, felmentve érezzük magunkat, hogy programmot adjunk és hogy vásári lárma-; val, hangzatos ígéretekkel toborozzunk magunk köré előfizetőket és olvasó közönséget. Meglehet, hogy a „Békés“-nek sokak szemében nem'előnye, hanem hibája az. hogy olyan régi. Sokak előtt elvénbedt, túlságosan konservativ és egy cseppet sem bővelkedik a »modern« hírlapirás »erényei «-ben. Nem tagadjuk, sőt 'elismerjük, hogy ez bizony úgy van. Dehát mi az ő kedvükért nem tudunk, de ha tudnánk sem akarunk megváltozni. A szerkesztőségnek egyetlen tagja sern volt soha „hivatásos“ uj-ságiró■; most sincs közöttünk olyan, aki abból élne, de a mi helyi viszonyaink között nem is találhatna úgynevezett „hivatásos* újságíró exiszteneziát. Tisztességes utón legalább nem találna, .és igy ha mégis keresne exi&zten- cziát, az csak a napról-rtapra rosszabbodó helyzet és viszonyok daczára még ma nálunk békességben élő Társadalom veszedelmére történnék, amiről nem nagyon messze .eső (épen nem vonzó példák tanúskodnak. Node amellett, ihogy nem vagyunk hivatásos újságírók; amellett, hogy ósdiak vagyunk; amellett, hogy nem akarunk irányt változtatni, hanem megmaradunk a „Békés“ keletkezésekor megállapított, négy évtized óta következetesen kultivált, a hagyomány folytán általunk kegyelettel ápolt tisztes és higgadt irány mellett: a mi ingathatlan meggyőződésünk szerint épen ezzel teljesítjük feladatunkat, amely pedig most már a múlthoz képest megsokasodott. »Békésmegye s ebben első sorban a vármegye székhelye Gyula városa közművelődési, közgazdasági s társadalmi érdekeit szolgálni, higgadtan, szenvtelenül, minden személyeskedés nélkül«, ezt a czélt tűzték ki elődeink a „Békés“ megalapításakor ; ezt a czélt- szolgáljuk mi is lelkünk egész hevével, meggyőződésével és a legkisebb anyagiasságtól is megóvott önzetlenséggel, idestova évtizedek óta. Akiknek ez az irányzat nem tetszett, mert vagy a hiúságukat és szereplési visz- ketegaket, vagy anyagi érdekeiket sértette, azok már régen elfordultak tőlünk. Akik nem ilyenek, azok ama ígéretünkre, hogy maradunk és leszünk azok, akik és aminők voltunk, minden további szó fecsérlés nélkül is mellettünk fognak maradni. Arról, hogy hódítsunk, programmunk változt-atlansága által mondunk le ; hogy füveinket megtartjuk, arra programrnunk változatlansága nyújtson biztosítékot. Tisztelettel: A „Békés“ szerkesztősége. A »Békés« előfizetési dija marad a régi, vagyis : egy egész évre 10 korona félévre 5 korona évnegyedre 2 korona 50 fillér, amely összeg vidékről a „Békés“ kiadóhivatalának Gyulán, czim alatt postautalványnyal küldendő meg. A „Békés“ kiadóhivatala. r Ev végén. Az 1906-ik gazdasági esztendő, melynek utolsó két napját éljük, a jóemlékü évek krónikájába lesz feljegyezve. Hasonlithatlanul kedvezőbb és jobb volt különösen két elődjénél, a melyek rémséges pusztulást okoztak a közgazdasági élet minden ágában. Még mindig ott tartunk ugyanis, különösen Békésvármegyóben, hogy az esztendők kedvező vagy kedvezőtlen voltát a mezőgazdasági termés minősége szerint ítéljük meg. És el kell ösmernünk, hogy ama ijesztően egyoldalú gazdálkodási rendszer mellett, a melyben tengődünk, az idei év kitűnőnek mondható. Hanem kellett is, hogy az legyen. Még elképzelni is borzasztó, mi történik, ha a tavalyi rossz termések az idén is ismétlődnek. Hogy a kitűnő termés kedvezőbben nem érezteti hatását, azt annak kell tulajdonítanunk, hogy az előző rossz esztendők okozta .Ínség és nyomor kikeverésére egy esztendőnek Ibármily kitűnő magtermése sem elégséges. És — sajnos — nálunk nagy átlagokban csak magtermelésről beszélhetünk még mindig. Vármegyénk szántóföldjeinek túlnyomó része hármas vetés forgóval müvel- tetik. Búza, árpa, tengeri és e tekintetben nemcsak, hogy nem javul, hanem határozottan romlik a helyzet ’ nevezetesen a hármas forgó aként módosul, hogy egymásután kétszer vetnek búzát és csak egyszer kapás növényt. Az a rablógazdálkodás, amit Békés- vármegyében űznek, minden képzeletet felülhalad ; az uradalmi nagybirtokok feldarabolása pedig, mint e lapok hasábjain többször kimutattuk, nemzetgazdasági szempontból TÁHOZA. A gyuiavárii kiállításról. A gyulavárii óvoda nagyterme, ahof máskor .apró kis paras2tgyerekeket vezetnek be a czivüizáczióba, érdekes látványosság színhelye volt a múlt napokban. A gyulavárii tulipánkert négy napon keresztül itt mutatta be egy kedves kis kiállítás keretében a népiélek művészi megnyilatkozásának dokumentumait, naiv, kedves alkotásait a puszták fiainak, a gyulavárii juhászoknak, kondásoknak, a paraszti faragó mestereknek, szép asszonyok, úri lányok hímezte ízléses női kézimunkákkal egyetemben. Nem volt nagyigényü ez a kis kiállítás, de több mint szép, — érdekes volt s akik kezdeményezték nagy szolgálatot tettek vele a magyar népipar ügyének s a tömeges látogatottság, a 10 filléres csekélyke belépti dijakból befolyt szép kis össze- gecske igazolja, hogy nem tévesztette czélját, fölkeltette az érdeklődést a magyar népipar ügye iránt, abban a kis körben legalább is, amelynek szánva volt. S ez az eredmény a legszebb dicsérete az ügynek. Legékesebb bizonyitéka, hogy a tulipán nem akar egyszerű jelvény maradni, amely nem jelent semmit, nem akar annak a lelkesedésnek szimbóluma maradni, amelyet nem követ a tett, hanem annak a lassú, de biztos haladásnak Útmutatójává fog válni, amely, ha nem is egyszerre, — amint a tulipánliz első vehemens kitörése alkalmából reménnyel kecsegtette az optimista lelkeket, — meg fogja teremteni a magyar ipart. — A gyulavárii kiállítás, amely megelőzte e lépéssel a békésmegyei tulipánszövetséget, megmutatta a módját, hogyan kell megkezdeni a magyar iparpártolást. Hogy kell felkelteni az egyszerű néplélekben a szunnyadó alkotó erőt, hogy kell megkedvelteim alkotásának megbecsülésével az ipari munka szere- letét. S ez az, ami kicsiny keretében is nagyjelentőségűvé teszi a gyulavárii kiállítást, elismerésre késztet bennünket a kiállítás rendezősége, főképen annak védnöke, gróf Almásy Dénesné iránt, aki két magyarszivü, magyarosan érző leányával, Emma és Denise grófnőkkel s a gyulavárii úri társaság kedves hölgytagjaival együtt nagy fáradsággal, szeretettel és lelke- sültséggel hozta össze a szemet — lelket egyaránt gyönyörködtető érdekes kis látványosságot. Ha a tulipánkertszövetség minden egyes fiókja igy szem előtt tartaná magasztos hivatását, igen szép eredményt lehetne hamarosan elérni a magyar népipari haladásban s napvilágra kerülne az a sok rejtett kincs, ami a magyar nép lelkében parlagon hever. A gyulavárii kiállítás, — mint arről lapunk múlt számában beszámoltunk, — vasárnap délelőtt 11 órakor nyílt meg ünnepélyesen s karácsony első napja kivételével, amikor zárva volt, négy napon keresztül állott nyitva s ez idő alatt a gyulavárii nép apraja nagyja s Gyuláról is sokan — (bár korántsem annyian, amennyit megérdemelt volna) — megtekintették a kiállítást. A kiállított tárgyak száma 270. A sok Ízléses női kézimunkán kívül, — melynek méltatására az enyémnél szakavatottabb toll kellene, — a legSirolin Emeli u étvágyat él a testsúlyt, megszfl*. teti a kóhSgést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos álfal naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást, F. IIofifnaun-La Roche & Co. Rasel (Svájc), ßß Roehe Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara Uvegenkint 4.— korona
