Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-02 / 48. szám
1908. deczember 2. BÉKÉS 5 áprilistól kezdve már a lúgos erdei szanatóriumban fog lakni. Advent el3Ő vasárnapja ma van. Holnap kezdődnek az úgy nevezett „Rórátók“ a rom. kath. egyháznál. Az adventi 4 hét jelképes ünnepelőttje, Azt a 4000 évet jelenti, melyet az emberiség a paradicsomból kiüzetve tévelygésben és várakozásban töltött e világot megváltó Messiás eljöveteléig. Advent után jön a Karácsony a szeretet ünnepe s kicsinyek és nagyok várvavárják az esztendő legszebb, legkedvesebb ünnepét a karácsonyt, melytől immár csak háiom és fél hét választ el bennünket. Az idő azonban még nem mutatja karácsony közeledtét; szép mosolygó, napos, enyhe napunk volt tegnap is deczember 1-ső napján. Városi képviselő választások. A városi képviselő testület választott tagjai felerészének megbízatása ez év végével lejár. Ez okból uj választások lesznek, amelyeknek határidejét a vármegye alispánja folyó hó 20-ikára tűzte ki. A választási helyiségekre s bizottságokra nézve az intézkedések meg fognak tétetni. Ez úttal jelezzük, hogy a képviselőtestület köréből kilépnek : az I-ső kerületben, (Belváros): dr. Zöldy Géza, Csák György, Kóhn Dávid, Reisner Ede, Karácsonyi Károly, Szállá Lajos, LukácsEndre. II. kerület, (Nagymagyarváros): Dávid András, ifj. Csőke Péter, Góg Péter, Szé- nási János, Góg Péter, Cs. Detnkó József, ifj. Ludvig József, Hegyi István, Kukla Perencz, Góg György, Zsigmond György, Szőke Péter, Gremsperger Pál. ILI. kerületben, (Kisváros, Kisoláhváros): Kim- pián Péter, Scheibert Jakab, Pozsár György, Iván József, Dászkál György, Lugzó Imre, Berbekucz Péter. IV. kerületben, (Németváros): Schriffert János, Endrész Mihály, Wittmann József, Múlt József, Szikes Jakab, Eisele József, Kern Márton, id. Müller Jakab, Kern András, Kiss István, Titz István. Gróh György, Reinhardt Adátn. V. kerületben, (Újváros): Gyarmati Sándor, Yidó János, Bállá Perencz, Bordó György, Sándor Pál, Arató István, Tarkó Gábor, Gulyás János, Névery Albert, Csordás Ferencz, Yí. kerületben, (Nagyoláhváros): Gubás János, Fekete Adám, Tar András, Fábián Imre, Fábián Lajo3, Argyelán György, ifj. Miskucza Illés, Styir György, Kiss Lijos, Nyikora Illés, ifj. Styir György, Hengye Mojsza, Nadabán János. A képviselőtestület november 29 iki közgyűlésének megtartási idejét még október végén tűzte ki egy előző közgyűlés; miután azonban ugyancsak november 29-ikén vármegyei közgyűlés is volt, amelyen Gyula városát életbevágón érdeklő ügyek voltak tárgysorozaton, a képviseleti közgyűlést a három első tárgy elintézése után pénteken délutánra napolták el. A re idkivüli közgyűlésen a képviselők nagy számban vettek részt, de még sem olyan számban, hogy vótelügyben jogérvényes határozatot hozhattak volna, mely czólból emiatt az újabb közgyűlés idem deczember 29-ikére tűzetett ki. Elek községének értesítése, hogy az Elekről Gyulára vezető útnak Aradvármegye úthálózatába leendő felvétele s kikövezóae czéljából a törvényhatóságot megkereste, mint egyik előfeltétele a gyula—eleki ut kikövezésének, örvendetes tudomásul vétetett. A fóldmivelésügyi ministernek a munkásházak létesítése tárgyában leküldött és lapunkban annak idejében egész terjedelmében közölt leiratával kapcsolatban a remetei földvételi bizottság a parczel- lázás megtörténtéről és az ügynek ez időszirinti stádiumáról is jelentést tett a közgyűlésnek, amely azt minden tekintetben helyeslőleg vette tudomásul, csupán a megvásárolt földnek utólagosan kiderült terület többletéből eredő 20.000 korona vételár szaporulatnak elengedésére tesz kísérletet a tulajdonos grófnőnél, a mely kísérlet tételére az indítványozó K. Schriffert József képviselő kéretett fel. A munkáslakásokra vonatkozó ministori ajánlattal szemben, mely 20.000 koronát ajánlott fel e ezólra egyszersmindenkori állami segélyül, amelyből egy munkásházra mindössze G0 korona segély jutna, a képviselőtestület annak a javaslatnak törvényre emelését várja be, amely a munkáslakások építésére felvett pénzkölcsönök kamatjának 50%-át biztosítja s ezen az alapon fogja a munkáslakásokat felépít- letni. A város csatornázását megparancsoló belügyministeri rendelet nagy vihart keltett újra a közgyűlésen, amely tudvalevőleg minden jogorvoslatot igénybe vett és kimerített, hogy a csatornázás költségeitől szabaduljon. Mindazonáltal a proponált bizottságot az engedélyezési tárgyaláson való részvételre megválasztották. A virilisek 1907. évi névjegyzékének összeállítására ugyancsak választottak bizottságot. A vágóhídi dijak kezelésével megbízott személyzet jutalékául az évről-évre szokásos 300 koronát megszavazta a közgyűlés. Az irodaszerek, könyvkötő munkák, cseléjségi ruhák és csizmák árlejtésére vonatkozó jegyzőkönyveket, mely szerint az irodaszerek és könyvkötő munkákra Dobay János, a cselédségi ruhákra Pécsi Imre s a csizmák készítésére Siflis István vállalkozott, jóváhagyták. Az 1907 ik évi költségvetés tárgyalását pedig, miután az idő nagyon előrehaladt, a hét folyamán tartandó ujabbi közgyűlésre halasztották, a mikor is K. Schriffert József országgyűlési képviselő is beszámol küldetése eredményéről. Békésvármegye kikerekitése. Egy érdekes hírről veszünk értesítést, mely ha forrásai szerint olyan megbízható, mert amilyen életrevaló, akkor a nyomán keletkező mozgalom, mindazok támogatására méltán számíthat, akik a vármegye területi kikere- kitésének s ezzel a a girbe-gurba határ kiigazításának mindenkor őszinte barátai voltak. Arról van szó ugyanis, hogy Jásznagykunszolnok vármegyéhez, egyik képviselője által indítvány adatott be aziránt, hogy kerestessék meg Békósvármegye, Öcsöd község és vele együtt határának átengedése iránt s viszont ezzel szemben ajánltassék fel Szolnok vármegye részéről Dávaványa nagyközség és vele együtt ennek határa. Ilyen módon a vármegye észak nyugati részén kidomborodó vármegyei határ egyenesre vágatnék le, viszont az a beókolés, amely Dévaványa község határa folytán a vármegye északi részén van, egyidejűleg megszüntettetnék. Jól lehet a szóban levő területek nagysága s az azokon levő népesség számi tekintetében igen-igen nagy eltérések vannak, mely körülmények a felmerült terv kivitelének mondhatni majdnem elháríthatatlan akadályait képezik, mégis mi 8 velünk együtt a területi kikerekitée őszinte hívei felettébb kedvesen fogadjuk a tervet, legfőképpen akkor, mikor a mozgalom épen Szolnok vármegye részéről vettetett fel újra, mely vármegye éppen nagyobb áldozatot volna kénytelen hozni a határrendezés kedvvel ápolt terveink. Ki kell mondanunk őszintén, hogy mi békésvármegyeiek, köztünk legfőképen pedig Gyoma és Endrőd községek, — ha arra kerülne a sor — áldozatoktól sem riadnánk visz- sza, annál is inkább, mert a kérdés ilyetén rendezése által megoldást nyerne a gyomai járás jogkereső közönségének ama várva-várt és régóta huzott- halasztott kérelme is, hogy Gyomán járásbíróság legyen. Mert a jelzett területek átkapcsolása esetén megszüntethető lenne a kisújszállási járásbíróság s igy ennek átvitele Gyomára, semmi anyagi áldozatot nem igényelne. Békésvármegyei Casinó estélye. Úgy keresetlenül odavetve pazarul bevált minden várakozás, mely a békésvármegyei casinó megnyitó estélyéhez széles körben fűződött. Ha az ember látja azt a nagy érdeklődést, mely az uj vármegyei casinó iránt örvendetes módon megnyilvánult, ha látta azt a vígkedvű mulatságot, melynek külseje is, belseje is merő hadüzenet minden unalomnak, társadalmi- klikk-harcznak, igazán sajátságos hevület fogja el lelkét. Mi ez? Ma, a mikor mindenki lázas közönynyel viseltetik minden iránt, a mi a társas együtt lét kedvessé tételére irányul, ma, a mikor mindenki a létért küzd, ma, a mikor mindenki haragos, senkinek sincs kedve semmihez, jön egy cisinó estélv, egy arany kedvű szép báli éj, mely mar idandó bájos emlékekkel köti le a fiatal szív lángoló képzelődését, 8 a mely a Gyulán megszokott hosszú unalom-ut fáradságával telitett „öregeket“ egy időre felvillanyozta! Érthetetlen, Vagy az emberek érthetetlenek. De mindenesetre van egy tanu'sága s ez az, hogy a „Békésvármegyei Casinó“ élete folyásának jövőben minden csekélyke része méltán lehet állandó czélpontja a -társadalmi tényezők kiváló érdeklődésének és az egyes emberek kíváncsiságának. Ez hiányzott hát Gyulán, meg a környéken. Casinó kellett a népnek 1 A mesés estélyről a következőkben számolunk be: A rendezőség — gyöngyvirág és fehér szegfű jelvénynyel ellátott — fekete gárdája élén a vezetőkkel, már fél kilencz órakor sorfalat állott a casinó bejáratával közvetlenül szomszédos előszobában, hova az utcza kocsijárójától szőnyegen jutott az érkező. — A fekete gárdában volt öreg, fiatal, méltóságos ur, praközi, pléh- krágli és kadét. Jó kedvű, tánczra kész sereg, megtépázatlan szárnyakkal a mikkel később a paradicsom kellő közepébe repült. Körülbelül tiz perez múlva harsány éljen jelezte, hogy az első vendégek megérkeztek. Egy gyulai szép asszony a ki aranyos kedélyéről és egy vidéki mese szerű leány, ki arany hajáról ismeretes, — voltak az első vendégek 1 Azután jöttek, szálldogáltak, mint a szépen hulló nagy hó, a fehér báli belépők. A toi 1 lette szoba, az első állomása a báli tündéreknek, már aligbirta befogadni az érkezőket. S közben jöttek a vendégek, rendre egymásután ! Tiz óra tájt hangos volt a tánezterem a sétáló tündérek hangos kaczagásától ; a jókedv előre vetette fényét s meleg sugaraival bearanyozta a tulvilági csilogás- ban kivilágított nagy termet. Mintha az arany ifjúkor verőfényéből font volna koszorút a báli közönségre. S ekkor a czigány rázenditdette a Lili keringő andalító bájos áriáját. Gróf Almásy Denise és Horti Béla, Posewitz Klárika és dr. Konkoly Tihamér vezették be a gyönyörű tündórsereget a tánezok titkos világába, mire a párok nagy tömege a tágas terem parkettjének minden szögét elfoglalták. Boldog volt a ki egy háborítatlan fordulóval dicsekedhetett. — Előre látható volt, hogy itt egy nagyszabású mulatság készül, a melynek talán soha de soha sem lesz vége, s a melynek mulatságnak mottója és symboluma a jókedv volt. Az első négyest kevéssel a bevezető tánezok után kezdették; két colonban összesen 50 pár tánczolta. A másodikat szintén. A soupercsárdás 1 órakor vette kezdetét s szakadatlan virágos kedvben fél négyig ropogott a tüzes csárdás. Hej I sok ember kereste az üdvösségét. A szemlélő mamák és papák igazán beérhették a szemlélődésekkel és azok eredményeivel. Gyönyörködhetett lelkűk az üdvösség tánezos vándoraiban. A táncz késő reggeli órákban él t véget, mig férfi ágon csak a délutáni órákban tudott eloszlani a nép .... a bál után I — Jelenvoltak: Asszonyok; Gróf Almásy Dénesné. Aigner Dezsőnó, Ambrus Sándorné, dr. Berkes Sándorné, dr. Berthóty Istvánná, Bossányi Gusztávné Böhm Miklósné, Cobel Károlyné, Dömötör Bóláné, özv. Fekete Gyuláné, dr. Fábry Sándoné, özv. Frankó Lászlóné, Frankó Döméné, Grassely Nor- bertné, Hoffmann Mihályné, Horti Bóláné, Jánosi Józsefné, özv. Kalmár Mihályné, dr. Kepich Frigyesnó dr. Kun Pálnó, Künzl Ernőné, dr. Margonyay Gyuláné, dr. Martos Józsefné, Mege’e Bóláné, Melhausse Ottóné, Obrincsák Istvánná, Ondrus Cirillné, Posewitz Gusztávné, Ruff Ferenczné, Somogyi Akosnó, Smidt Ivánné, Szarvassy Arzénné, és dr. Zöldy Jánosné. Leányok : Gróf Almásy Emma gróf Almásy Denise, Berkes Irén, Bossányi Ida, Böhm Miczi, Czégényi Ida, Czédly Mártha, Frankó Flóra, Grasselly Ilonka, Hajóssy Gita, Hajóssy Erzsiké, Hoffmann Mariska, Kalmár Jolánka, Megele Erzsiké, Posewitz Klárika, Rimler Erzsiké, Szarvassy Mariska, Szarvassy Sencike és VVozáb Sári. A békésvármegyei kaszinó vigalmi bizottsága most azon tanácrkozik, hogy az egyszerű kaszinó- estélyeket, két hetenként legalább egyszer megismételje. Az volt az első terv, hogy a tegnapi napon egy vacsora utáni társas összejövetelt rendez, azonban ezt, arra való tekintettel, hogy a legutóbbi estély után egy kis pihenő is kell, elhalasztották. Úgy értesülünk, hogy a vezetőség most egy Mikulás-estély rendezését vette tervbe, mely jövő szombaton este történnék meg. Általános a felfogás, hogy ez estélyek familiáris jellegét leginkább az egyszerű toilettek biztosíthatják, melyeknek különben is rendesen a fesztelen jókedv a kísérője. A társas összejövetelről a tagok külön értesítést kapnak. Alapszabály megerősítés. A földművelésügyi miniszter a „pusztaföldvári baromfitenyésztő egyesület“ alapszabályait jóváhagyta.
