Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-12-02 / 48. szám
1906. deezember 2, B É K É S 3 Dr. Berényi javaslatával szemben, az állandó választmány javaslatát fogadta el, melyszerint a polgári per megindítását, — jóllehet a városi s vármegyei főügyészek, a város jogügyi szakosztálya azt nem javasolták, — helybenhagyja, mert a városnak ehhez joga van. A bűnvádi feljelentést a törvényhatóság érintetlenül hagyta, mert a város mint jogalany nem korlátozható feljelentési jogában. Azonban beigazoltatván, hogy Dntkay munkaképtelen, a közgyűlés őt nyugdíjazta, mert a városi nyugdíj szabályrendelet értelmében az a tisztviselő, aki állását munkaképtelenség miatt el nem láthatja, ha 10 évnél hosszabb ideig állott szolgálatban, feltétlenül nyugdíjazandó. Dutkayt tehát a nyugdíjazás iránti kérelmével elutasítani nem lehet. Dr. Herényi Ármin azt indítványozta, hogy tartassák függőben a nyugdíjazás a bűntett eldőltéig, ezen indítványt azonban elvetették! Doboz község azt a határozatát tárgyalva, mely szerint Doboz község kimondta, hogy az elöljáróság által kötött egyezséget, melynek értelmében gróf Wenckheim Géza és gróf Széchenyi Antal Doboz községnek évenként 1300—1300 korona adót fizetnének, nem fogadta el, a törvényhatóság feloldta s utasította a községet, hogy az ügyet vegye újból tárgyalás alá és az egyezség megkötése illetve meghosszabbítása tárgj'ában hozzon ujabbi indokolt határozatot. Kóhn Dávid behatóan ösmerteti Gerla-Póstelek- nek Gyulától való elszakadási körülményeit; megemlékezik Gerla-Pósteleknek Gyulához való visszacsatolási akcziójának balkisérletéről, amidőn mint nagyközség megszűnt létezni. A visszacsatolási kísérletet Dobay János Gyula városa jóemlékü polgár- mestere tette meg ; gróf Wenckheim Frigyesben meg is volt a hajlandóság, Póstelekkel vissza is jött volna, de a visszacsatolás Gerlán múlt. Dobozhoz azért kérték a csatlakozást, mert Doboz községének nem volt akkor pótadója. Fájdalmas és végzetes dolog Gyula városára, amelynek székhely jellegénél fogva óriási áldozatokkal kell háztartását fenntartani, hogy határának ötödrészét mint adóalapot elvesztette. Doboz község képviselőtestülete határozatát úgy fogja fel, hogy a doboziak, mérlegelvén ama rendkívüli anyagi előnyt, amelyet Gerla s Póstelek az által élvez, hogy Gyulához vissza nem csatlakozik, ezt a maga részéről szintén kiakarja használni s ez okból a felebbezés visszautasítását javasolja. Ambrus Sándor alispán a kérdést nem Gyula városa s nem a nagybirtokosok, hanem tisztán Doboz község szempontjából bírálja el, már pedig kétségbe nem vonható, hogy Gerla s Pósteleknek csatlakozása Dobozra nézve is előnyös, eme oknál fogva az állandó választmány javaslatát ajánlja elfogadásra. Kóhn Dávid érvei csak arra valók, hogy Gerla s Pósteleknek Gyulához való visszacsatolására indíttassák ak- czió, de e fölött most nincs helye a tárgyalásnak. Dr. Ladies László konstatálja, hogy a nagy- birtokosok nem apelláltak a községi képviselő testület határozata ellen. A Kohn Dávid által előadottak nagy részével egyetért, maga is fájdalmasnak tartja, hogy Gerla s Póstelek községi pótadóját Gyula városa nélkülözni kénytelen. De miután ezen most változtatni nem lehet, ő is elfogadja az állandó választmány javaslatát. Aszalay Gyula az alispánnal hason szellemben szólal fel. Gerla Póstelek administratiója semmi számba jöhető költséget nem okoz Doboz községének, amelynek fontos érdeke Dobozmegyer fentar tása miatt is, hogy Gerla Póstelek a község kötelékében maradjon. Mert ha elszakadnának, ez annyira inegszaporitaná Doboz község pótadóját, hogy Me- gyér elszakadását is maga után vonhatná. Az állandó választmány javaslata végül 12 szavazattal Kohn Dávid indítványára esett 10 szavazattal szemben elfogadtatott. Füzesgyarmat község kérelme folytáu megbízta a vármegye alispánját, hogy Gyula—Szeghalom és Füzesgjmrmat között egy harmadik bronztávbeszélö huzal létesítése iránt a legközelebbi közgyűléshez tegyen előterjesztést. Köröstarcsa községnek az artézi kút fúrása tárgyában kötött vállalati szerződése jóváhagyása, Füzesgyarmat község kérvénye második hetivásár engedélyezése iránt, pártolólag terjesztetett fel a kereskedelmi ministerhez. Jóváhagyatott Csorvás községnek a fizetés rendezésre vonatkozó határozata, úgyszintén Békés községnek a községi épületek biztosítása, valamint Békésmegyei Takarékpénztári részvények vásárlása tárgyában hozott határozata. Ezenkívül több apróbb községi ügy és számadás intéztetett ol. A közgyűlés déli 12 óra után ért véget. Gyula város költségelőirányzata 1907. évre. Betletelek: I. Közpénztári maradvány — II. Adóhátralékokból Községi adókból 3850 06 ^Napszámos adóból 128 40 összesen 3978 46 III. Egyéb hátralékokból iFöldbérletekből-----Ap róbb hátralék — — IV. Szántó és egyéb földekből Hosszabb időre bérbe adott földekből 22485 67 Sitkai szántók egy évi időre 17074 73 Körgát földekből 1193 17 Veteményesből 526 51 Kaszálókból 18780 Legelőből 3030 — Erdőből 1354 40 Faiskolából 918 06 Szőlőtelekből 1608 60 Nádasból 420 53 Fűzfavesszőkből 536 60 összesen 67928 27 V. Községi épületek bérletéből József főherczeg laktanya 7679 68 Népkerti pavilion 2165 — Német szénáskert 60 Aradi czédulaház 60 Anfang épület 600 — Nap épület 400 — Józsefhid melletti 163 — Bárdoshid melletti no összesen 11237 68 VI. Községi jogok utáni jövedelem Vadász bérletből 2283 — Halászatból 263 — Vásár és helypénzszedésből 13470 — Mázsálásból 542 53 Mértékhitelesitésből 639 68 Csürhejárásból 323 — Toloncz költség megtérítéséből 12 63 Szegődtetésből és szabaditásból 594 66 Doboltatásból 257 — összesen 18385 50 VII. Tőkepénzek utáni jövedelem Kisbirtokosok földhitelintézetétől kamat 100 — Osztr. állam kötvény kamatai 100 80 Italmérési kötvény kamatai 20767 48 Regále részesedésből 7217 46 Fogyasztási adó kezelésből 12050 — M. jelzálog banktól kamat 428 — összesen 40663 74 Vili. Végrehajtási dijakból Községi és állami adók után 3638 24 IX. Lakositási dijakból Lakositási dijakból 3 évi átlag 49 33 X. Ipardijak és bírságokból 3 évi átlag szerint 1257 — XI. Vegyesekből 3 évi átlag szerint 817 50 XII. Vágóhíd jövedelméből Vágatási dijakból 3 évi átlag 15920 20 XIII. Különfélékből Állami mének és lovak élelmezése 638 12 Vadvíz megtéritésből 263 5S Gimnáziumi kamat 3880 Kötött-szövött gyári részvény kamata 800 — összesen 5581 70 összegek egybevonása Közpénztári maradvány — Adóhátralékokból 3978 46 Egyéb hátralékokból — — Szántó és egyéb földekből 67928 27 Községi épületek bérletéből 11236 68 Községi jogok után 18385 50 Tőkepénzek utáni jövedelem 40663 74 Végrehajtási dijakból 3638 24 Lakositási dijakból 49 33 Ipardijak és bírságokból 1257 — Vegyesekből 817 50 Vágóhíd jövedelemből 15920 20 Különfélékből 5581 70 összesen 169457 62 Kiadások: I. Múlt évi hiány II. Köztartozásokra Állami egyenes adókra 4852 86 Illeték egyenértékekre 1201 04 Törvényhatósági útadóra 485 14 Tisztviselők nyugdijára 1000 — Jegyzői nyugdíjra 782 75 Vizszabályozási költségekre 11441 66 II. Köztartozásokra összeg 19763 45 III. Személyi járandóságok lisztviseló és kezelő személyzet fizetése 52650 82 Cselédség, rendőr és tüzőrség fizetése 31860 — Napdijasokra 9198 — III. Összeg személyi járandóságokra 93708 82 H. Rendőrség és szolgák ruházatára Rendőrség ruházatára ' 4239 20 Cselédség és szolgák 2228 80 Tüzőrség 954 IV. összeg ruházatra 7422 — V. Irodai szükségletekre Papír és Íróeszközökre 1460 82 Nyomtatványok és könyvkötésre 4981 60 Telefon előfizetésre 300 — Fűtésre 2648 40 Hivatalok világítására 2296 96 » takarítására 402 10 Törvény és szakkönyvekre 33 44 Hivatalos lapokra 140 — Bútorok beszerzése és javítására 173 16 Postadijak és bélyegekre 224 08 Hivatalos helyiségek bérletére 400 V. Összeg irodai szükségletekre 13060 56 VI. Utazási költségekre Előfogat felhasználására 3123 69 VII. Építkezésekre Községi épületekre 6000 — Tűzkár elleni biztosításra 963 17 VII. összeg építkezésekre 6963 17 VIII. Mesteremberek számlájára Lakatos, asztalos, bádogos stb. 761 34 IX. Faiskolára Faiskola fentartására 1007 47 Szőlőtelep 1897 75 IX. Összeg faiskolára 2905 22 X. Tenyészállatokra Bikák tartására 500 — Bikák vételére 1300 — X. összeg tenyészállatokra 1800 — XI. Előfogatozásra Két orvosnak átalány 800 — Előfogatozás szerződés szerint 1800 — XI. Összeg előfogatozásra 2600 XII. Közegészségügyi kiadásokra Közkutak fenntartására 627 09 Járványok elleni védekezésre 1769 33 XII. Összeg közegészségügyre 2396 42 XIII. Rendőri kiadásokra Utczai világításra 11250 Szeméthordásra 600 — Tüzoltószerek javítás és szállítása 464 58 Tűzoltók baleset elleni biztosítása 296 24 Toronyórák gondozására 200 — Toloncz élelmezésre 129 82 Kéményseprési dijakra 659 40 Mezőrendőri kiadás 3200 XIII. Összeg rendőri kiadásokra 16800 04 XIV. Egyházaknak segélyre Iskoláknak állam kötvény kamatra 1128 —
