Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-25 / 47. szám
XXXVIII. évfolyam. Gyula, 1906. november 25. 47-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre _______10 K — I Fé l évre... _ 5 K — f Évnegyedre______ 2 K 50 f Hirdetési r»j előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség és kíadnlifvafal s Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiitterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. 1 FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegyülés előtt. Pénteken délelőtt több sürgősebb természetű és az időközben beérkezett ügyek elintézése érdekéből rendkívüli közgyűlést tart a vármegye törvényhatósági bizottsága, melynek tárgysorozatába —jóllehet kevesebb ügy van felvéve mint a rendes közgyűlésbe, — találunk nehány ügyet, a mely közvetlenül és jelentékenyen érinti a vármegye, legfőképpen pedig Gyula város közérdekeit. Köztudomású, hogy az 1904. év: X. törvényezikk kimondja, hogy a vármegyei tisztviselők fizetés és lakpénz tekintetében ugyanazon illetményekben részesülnek, melyek az állami tisztviselők megfelelő fizetési osztályaira nézve törvényben megállapittattak. Ezen rendelkezések alapján a vármegyei alkalmazottakra is kiterjesztendők mindazon pótlékok és illetmények, melyek az állami tisztviselőknek az 1904. évi I. törvényezikk alapján engedélyeztettek. A miniszter urnák az 1904. évi I. tör- vényezikkben nyert felhatalmazása alapján az állami tisztviselőkre nézve az egyes fizetési osztályokban az I. fizetési fokozat, valamint a XL, X. és IX. fizetési osztályban 16, illetőleg 20 évnél tovább szolgáló állami tisztviselőkre nézve a korpótlékok már reud- szeresittettek. Ennélfogva hasonlóképen a vármegyei alkalmazottak illetményeinek 1904. évben megkezdett szabályozása is kiegészítendő. A magyar kiráiyi belügyminisztere tárgyban most bocsátotta ki rendelkezését a vármegye közönségéhez, melyben felhívja, hogy a tisztviselőknek az érintett irányelvek szemelőtt tartásával leendő beosztása iránt intézkedjék. A rendelet alapján készült kimutatások fogják a rendkívüli közgyűlés első tárgyát képezni, melyek értelmében a fizetés kiegészítés kérdésével momentán 42 vármegyei alkalmazott van érdekelve, kik szolgálati idejők alapján a jelenlegi fizetési osztály első fokozatába lesznek törvény szerint beosz- tandók. Országos és nemzeti érdekű tárgya lesz még a közgyűlésnek, Vas vármegye felirata sztrájk-törvény alkotása tárgyában. Minden lépten-nyomon sajnálattal látható, hogy főleg az ipari munkások leggyakrabban a jogos alapról lelépve, tagadják meg az elvállalt munka folytatását és befejezését, thi által eltekintve attól, hogy lelcsigázott igényeiket érvényesíteni sok esetben éppen nem, több esetben csak részben tudják, helyrehozhatatlan károkat hoznak első sorban ugyan önmaguknak és a munkaadóknak, de azután közvetve az iparok kívánatos fejlődésének nézőpontjáról az országos érdekeknek. Nem lehet kétségünk az iránt, hogy a magasabb közgazdasági érdekek akadálytalan fejlődése érdekéből a vármegye közönsége is felfogja emelni tiltó szavát, s felirati jogában kérni fogja olyan tételes jogszabályok megalkotását, melyek az ipari munkát illetéktelen befolyásoktól, de főleg a terrorizmustól mentesíti. A magyar királyi államvasutak igazgatósága megkereste a vármegyét, hogy a gyulai állomásra érkező áruk esedékes kövezetvámjának beszedésével újból a vasutak helybeli főnökségét bizza meg, melyre vonatkozó feltételek szintén a közgyűlés tárgyát képezik. Élénk érdeklődést van hivatva kelteni a tárgysorozatnak 12. és 13. pontja, különösen a törvényhatósági bizottság gyulai tagjai körében. A város válságának enyhitése függ a Dutkay ügy és a városi tisztviselek nyugdíjintézete helyes irányú megoldásától. A két tárgy szoros kapcsolatban van egymással. Több Ízben tárgyaltuk már lapunkban és felesleges ismétlésekbe bocsátkoznánk, ha töviről hegyire újra elmondanánk felőle nézetünket. At nyit azonban ezúttal is hangsúlyoznunk kell, hogy a Dutkay ügynek úgyszólván méregfogát a nyugdíjazás, illetőleg a nyugdíjintézmény képezi. Ha utóbbi nem volna, a Dutkay úgy fölött már hónapokkal ezelőtt napirendre tértek és azt a belügyminisztérium végérvényes másodfokú ítéletével végleg elin- tézettnek tekintették volna. A városi tisztviselők nyugdijintézeti kérdésénél, mint ezt több ízben kimutattuk és bebizonyítottuk, immár mindenki előtt kételyen felül áll, hogy a város, illetőleg annak közpénztára nem vállalt magára egyéb kötelezettséget, mint azt, hogy a nyugdíjintézetet költségvetésében évről évre 1000 koronával támogatja. Ennyivel és egy fillérrel sem többel. Különösen pedig nem vállalt semminemű kötelezettséget az iránt, hogy a már nyugdíjazottaknak és e/.után nyugdijazandóknak a szabályzat szerinti teljes nyugdijukat biztosítsa. Ilyen kötelezettsége mellesleg megjegyezve még a vármegyei tiszti nyugdíj- intézetnek sincs a nyugdíjazandó megyei tisztviselőkkel szemben. Ily körülmények között a város közpénztárára s ebből kifolyólag a város adózó közönségére teljesen közömbös dolog, hogy T A Eöl Jk» • Egy falusi rektor álma. Irta: Péczely József. Ott hüsöltünk — mint rendesen — a lugas árnyékában, s egy egy hosszúszárú debreczeni pipából pöfékeltük a szopókási muskotályt. Köz- be-közbe — betartva a 8—10 perez szünetet — quaterkáztuk az őrhegyi karezost. Szopókási muskotály és az őrhegyi karczcs, ikertestvérek; amennyiben Sz< pókás az Őrhegyen fekszik s így együttesen állítják elő a muskotályt is, meg a karezost is. Innen a rokonlelkiiség. A muskotályunk nevezetes termék. Méltán nagy hirre vergődött a környéken, különösen mióta az öreg Samarovszky termeli, mert azóta a megyfa és krumplilevél ázsiója kezd nálunk esni, s ebből kifolyólag a szúnyogok is más tanyát keresni. Jó nevelésű szúnyog nem is állja ki a mi füstölgőnk orrfacsaró illatát. Büszkék is vagyunk — mi .Szopókásiak — termékünk ezen különlegességére. Hát még a karezosunk ? Annak meg olyan bukéja van, hogy mellette a parádi víz elbújhatna szégyenletében oda, honnan bugyog, a föld alá. Mi már megszoktuk a muskotályt is, meg a karezost is. Nem is dohán}'-, ha könnyet nem facsar; nem is bor, ha nem az őrhegyen termett, illetve a benne levő pinezékben. Nem is búké, ha nem szédül bele a fej, nem mozog a gyomor, s nem akar valami kitörni ... és sárga földet kérnk Ezen a napon is kevergettük a muskotály illatát a karezos bukójával. S közbe-közbe adtuk, vittük és nyeltük a szót. Álomlátás volt a szőnyegen. Először a Kasznár bácsi valami toronydüléssel fűszerezett álmot regélt el. Azután a falu pennája adott elő egy bő lére eresztett bikavidalt, ahol is ő, mint egy 11-ik Toldy Miklós mérkőzött a gulyák királyával, mely háromszori támadás és gázolás rettenetes küzdelmeivel ért véget. Dani bácsi következett. — Ez mind semmi, — kezdé — ilyenekkel minden ember fia álmodhatik, ha jó bekosztol takarttal, fokhagymás kolbásszal, s más eféla hüvelyes veteményekkel. Hanem álmodtam én a múlt héten, hétfőre virradóra olyat, hogy még most is kivar a hideg víz, ha az eszembe jut. De nem is tudom azt elfelejteni soha. Elkísér az engemet a sírig. Mindnyájan figyelemmel tekintettünk Dani bátyánk jóságos szemébe, arczára. Látszott rajta, hogy máris az elmnadandó álomnak a ha'ása alatt áll. — Ott feküdtem az iskolapadok tetején egy fehérszegekkel kivert koporsóban. Két oldalt álltak a tanítványaim, rajtok túl a falubeliek; szülők, honoraciorok, presbyterek ünneplőbe öltözve. Amint a tiszteletes úr belépett rákezdte az a sok gyermek, meg az a sok öreg asszony : „E múlandó világban Elvégeztem életemet .. Olyan jó érzés hatotta át testemet, lelke- met, mikor láttam, hogy ez az áldott jó nép rr ily buzgón elénekel s hogy sírnak, mikor odaérnek; „Adj uram csendességet Sokat szenvedett testemnek .. Sirofin Emel! az étvágyat é« a testsúlyt, megszfla* teti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamár köhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomogoláat. F. Hofffflum-Li Reche & Ce. Basel (Svájc), Lapun. Is mai száma ÍO oldal.
