Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-11-04 / 44. szám
BÉKÉS 9 8917—1906. Hirdetmény. Alólirott elöljáróság Békés község részére az 1907. évben szükséges nyomtatványok, irodai szerek, vas és épület fa anyagok, bolti czikkek, a községi épületek világítására szükséges petróleum és a menház- ban ápoltak élelmezésére szükséges kenyerek szállítását, az utczai lámpák világítással való ellátását, a községi cselédség és rendőrség ruházatának és a könyvkötő munkáknak készítését vállalkozásra bocsájtja. Felhivatnak mindazok, kik fentiek szál litására, készítésére vállalkozni akarnak, hogy írásbeli zárt ajánlataikat folyó hó 23-ik napjának déli 12 Órájáig a község iktató kiva- talába adják be. Békésen, 1906. évi november hó 2-án. Békés község elöljárósága : közsé-|Kocsor András. jegyző. 395 1 — 1 K. Nagy Gábor, bíró. nagyobb terület öntözhetése végett fenntartott jogát a társulatnál szabályos alakban bejelenthesse, ezen megsürgetett általános terv bemutatása és az öntözésre vonatkozó igények bejelentése és megös- merése előtt tehát a társulat a duzzasztás megengedése utján teljesen jogtalanul és az öszérdekeltség sérelmére kötné le a csatorna minden vizét a borjú rét örömére! Ezek után, — tekintettel arra, — hogy a duzzasztás további eltűrése esetén a viz szabad folyása a nyári időre a városunk területét átszelő mederben talán örökre be fog szüntettetni és ez esetben a már szórványosan elő fordult hagymázos megbetegedések előre láthatólag járvány szerüleg fognak fellépni, kérve kérem az Alsó-fehér körözsi társulat kötelékébe tartozó polgártársaimat és különösen Gyula város képviselőtestületének a tagjait, hogy komolyan gondolkozzanak, az általam felvett kérdésről és résen legyenek akkor, a midőn az Alsó-fehér körözsi társulat a végleges érvényű zsilipkezelési szabályzatot megfogja alkotni. A városok vezetőembereit és a képviselőtestület közgyűlését pedig különösen is felkérem arra, hogy a duzzasztás ellen határozottan foglaljanak állást és az itt elmondott indokok és az állásfoglalás támogatására még felhozható igen sok indok hangoztatása mellett határozatiig hívják fel B.- C§aba, Békés, Gyulavári, Doboz, valamint az Alsófehér körözsi társulat keretébe tartozó összes községek képviselőtestületeinek is a figyelmét erre a nagy- fontosságú kérdésre, és kérjék fel az összes érdekelt, községek lakosságát az állás foglalás támogatására. Gyulán, 1906. október 30-án. Hoffmann Mihály Törvényszéki csarnok. Esküdtbirósági tárgyalások. Mint már a múlt számunkban közöltük, a muH heti bűnügyi főtárgyalások részint a Rákóczi- ünnepségek, részint az esküdtbirósági tárgyalásokra való előkészületek miatt elmaradtak. A november hó 5-én kezdődő esküdtszéki időszakra a következő bűnügyi tárgyalások vannak kitűzve: november 5-re szándékos emberölés bűntettével vádolt Terme Áron bűnügye, november 6-ra gyilkosság büutettének kísérletével vádolt Balázs András bün- ügye, november 7-re rablás bűntettével vádolt Szellők Lajos bűnügye, november 8-ra gyilkosság bűntettének kísérletével vádolt ifj. Kempf Mihályné bűnügye, november 9-re gyilkosság bűntettével vadolt Pálinkás Rozália bűnügye, november 10-re halált okozó súlyos testi sértés bűntettével vádolt Pap József és társa bűnügye, november 12-re nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vétségével vádolt Nyárády László bűnügye. a nagy felületű duzzasztott vizet a kellő mozgásbe hozni nem képes. A kételkedőket továbbá arra kérem, hogy ve gyék figyelembe miszerint borjú rét számára biztosított 2—300 liter viz csak 8, 10, 14, sőt 24 nap duzzasztás mellett folyik le magától az öntözendő területre, és ezen idő alatt más érdekelt nem részesülhet élővízben, mert ba más is vesz vizet a csatornából, akkor soha se nőhet fel a viz a borji rétnél oly magasra, hogy lefusson a területre, azután vegye figyelembe a kétségeskedő dr. Szegedy Kálmánnak azt a megjegyzését is, hogy a társulat csak oly természetű jogokat vagy a jog gyakorlatának csak olyan módját engedélyezheti egyes érdekelteknek, a minőt minden érdekeltségi tag eredménnyel és siker reményében követelhet magának, már pedig azt látjuk és tapasztaljuk, hogy már egyedül a borjú rét duzzasztása mellett is lehetetlenné válik minden más érdekelt élővíz igényeinek a kielégítésére. Továbbá arra is kérem a kétségeskedőket, hogy vegyék figyelembe, miszerint a 86.00 m. maximális viz tartásnak a joga a társulatnak magánák is csak rendkívüli esetekre és olyan nagy belvíz járás idejére van engedélyezve, a mikor a belvizek raktározására van szükség a végből, bogy a társulat ne legyen kénytelen a maximális vizszin beállta előtt a békési szivattyút üzembe tétetni, ennek a magas vízállásnak a fenntartására a társulat kárával és a parti birtokosok érdekeinek nem csekély veszélyeztetésével jár, mert part rongálást, víz szivárgást és elposvá- nyositást idéz elő, ezt a rendkívüli jogot tehát egyes érdekelt javára feláldozni nem szabad! Azután végre ajánlom, hogy a borjú rét engedélyezésére vonatkozó tisztán jogi állapotokat is szívleljék meg. Mert úgy áll a dolog, hogy a borjú rét öntözés tervével műszaki leírása szerint a csatorna vizét emelő géppel kell felemelni és e czélból az öntözendő terület sarkán, egy szivattyú telep felállítása is terveztetett, és a 264/1901. sz. alispani engedélyokirat szerint nemcsak a vízkivételnek, hanem a csurgalék vizek visszaterelésének is a szivattyú telep felhasználásával, az összekötő csatornán keresztül kellett történnie. Vegyék figyelembe hogy amikor az öntöző társulat a szivattyúzást drágának találta, csak akkor folyamodott az alispánhoz azért, hogy a szivattyúzást engedje el, és jogosítsa fel arra is, hogy a csurgalék vizeket a társulati belviz csatornákon engedhesse le. Igaz, hogy az alispán a 4414—1904. sz. határozatában mindent megadott az öntöző érdekeltségnek a mit csak kért sőt buzgóságában és a közgazdászat! tevékenység által elő idtézett elragadtatásában annyira bőkezű volt, hogy noha az Alsóié hér-körösi társulatnak magának is csak 86.00 magas vizet volt szabad — belviz járáskor — tartani, adakozó jó kedvében megengedte az érdekeltségnek még azt is, hogy ők az érvényben volt zsilipkezelési szabályok ellenére a mely csak 86 00 m. legmagasabb vizet engedélye^ a mederben még nyáron is 86.10 magasságra duzzaszthassák a vizet és napokig hetekig ily magas szintű vizet tarthassanak. Ez az alispani határozat törvény és szabályellenes, mert túltette magát a fennálló zsilipkezelési szabályzat rendelkezésén. Ezt a hibát azonban ma már csak az uj kezelési szabályzat megalkotásánál lehet és kell a társulat érdekeltségének magának reperáluia. De ezen felül szerintem törvénytelen és szabálytalan úgy a 264/1901., valamint a 4414/1904. sz. a. hozott alispáni határozat még azért is, mert ezt a két határozatot megelőző hatósági tárgyalásra az alispán a gerlai holt kanyar érdekeltségét meg nem idézte, az öntöző rét kívánságaira meg nem hallgatta, pedig ezeknek, a mint fentebb részletesen leírtam úgy az éiő viz mikénti kiemelésének a módja, valamint a csurgalék vizeknek s mikénti leeresztése tekintetében törvényes joguk volt észrevételeiket és kifogásaikat megtenni és tiltakozásukat bejelenteni, annál is inkább, mert nemcsak a duzzasztás, hanem a csurgalék vizek leeresztésének az idő tartama alatt is megvannak akadályozva a gerlai holt kanyar élővízzel való megtölthetésében és mert a viz jogi törvény rendelkezései szerint a hatósági engedéiy csak is az összes érdekeltek meghallgatása után adható ki. Legvégül a duzzasztás határozott megszüntetését követeli — szerintem meg az a tény is, — hogy az Alsó-fehér körözsi társulat érdekeltsége, a Poirre rendszerű duzzasztónak, a békési szivattyú telepnek, a vészéi syphonnak a kiépítésével kapcsolatos belviz rendezés és vízhasznosítási munkák létesítésébe azon feltétel mellett ment bele, — hogy az állam, illetve a kultur mérnöki hivatal készíteni fog egy az összes ártérre kiterjedő általános vízhasznosítási tervet és ezen ki fogja tüntetni azokat a területeket, a melyeken az öntözés lehetséges : »ez a terv máig sem lett bemutatva, holott azt a társulat már az 1901. évi szept. 30-án tartott közgyűlésének 34 számú határozatával a földmivelésügyi miniszternél külön fel- terjesztés utján is szorgalmazta. A társulat érdekeltsége mai nap is várja ezt a bizonyos viz hasznosítási tervet azért, hogy kisebb 61 e t i p i a c z. Gyula, november hó 2. A budapesti árutőzsdén gaborianemüekben a hét folyamán csekély ingadozással az árak nem változnak. Heti piaczunkon nagyobb kínálat mellett eladatott : Búza . . ■ 12-60—12-90 Árpa . 10-60—1080 /.»I» . • . 11-20—11-40 íVn-reri '. . . 9 20- 9 40 11294 — 1906. Hirdetmény. A Szent Benedeki birtokon gyakorlatidé adászati jog folyó évi november hó 8 án délelőtt 9 Órakor a városháza nagytermében megtartandó árverésen fog haszonbérbe adatni. Az árverési feltételek a városi kiadónál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kikiáltási ár 200 korona. Gyulán, 1906. évi november hó o-án. Dr. Bucskó, 394 1—1 h. polgármester. ©®®©©©®©® 5026/1906. A békési j. főszolgabírójától. Pályázati hirdetmény. Békés községben üresedésbe jött évi 800 korona fizetéssel javadalmazott irnoki állásra pályázatot hirdetek. Felhívom pályázókat, hogy kérvényeiket — képesítésüket és eddigi működésűket igazoló okmányokkal felszerelten — hozzám folyó évi november hó 14 ig beterjesszék. A választás folyó évi november 16-án délelőtt 10 órakor fog megejtetni. Békés, 1906. évi október hó 25-én. Popovics Szilveszter, 284 1—2 főszolgabíró. ©0©®©®©©© 2260—1906. tkvi szám. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék, miut telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Rotyis Katalin férjezett Marján Mojszáné végrehajtatnak Budás Pál végrehajtást szenvedő elleni 48 korona tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a gyulai kir. törvényszék területén levő Gyulán fekvő a gyulai 605. számú tjkvbeu A-f-1- rsz. (948—49 ) hrsz. alatt felvett 171 Q-öl területű udvarral és kerttel ellátott 1665 népsorszámu házra az árverést 775 koronára ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fenuebb megjelölt ingatlan az 1906. évi november ho 12-ik napján délelőtt 9 órakor a kir. törvényszékén (földszint 16 számú szoba) megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10n/„-át, vagyis 77 korona 50 fillért készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügy minis- téri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek i bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály- szerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. törvényszék, mint tkvi hatóság. Gyulán, 1906. évi augusztus hó 13. Popp, 293 1—! kir. törvényszél i bíró.
