Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-30 / 39. szám

1906. szeptember 30. BÉKÉS 9 kenj volt, az egyes szereplők teljesen megállották helyüket, — eltekintve attól a kis szépség hibától, — hogy a máskor legkomolyabb szereplők is annyira mulattak a darab kitételein, hogy többször a neve­téstől nem tudtak szóhoz jutni. A főbb szerepeket T. Pogány Janka, E. Kovács Mariska, Kovács Margit, Verő Janka, Haraszthy Miczi, Toronyi Gyula, Palásthy Sándor, Fehér Gyula, Tóth Elek, Nagy Sándor, Bérezi Gyula, Körmendi Kálmán, Hajnal György játszották kiváló rutinnal. Különösen Toronyi Gyulának volt igen hálás szerepe, amelyet minden ízében pompá­san játszott meg. Haraszthy Miczit tisztelői azon al­kalomból, hogy utoljára lépett fel, három szép vi­rágcsokorral tünttették ki. A veréb. Az előző estelinél sokkal magasabb nívón álló, szellemes franczia vigjáték volt a hétfőn előadott Veréb, amely életteljes jelenetekben mutatja be a kikapós férjet s csak igen ritkán sülyed ezen törek-1 vésében az Ízléstelenségig erősen naturalisztikus be­mutatásával a kikapós férj természetrajzának. — Aj darab általánosságban megnyerte a közönség tetszé­sét, amiben főérdeme a játéknak volt. Különösen' Tóth Eleknek volt része a sikerben, aki a szerelem-! ben telhetetlen férjet mutatta be, ki még a mézes! hetekben sem tud ellenállni az asszonyi varázsnak. Bájos volt Kovács Margit a szerelmes és megbo- csájtó asszonyka szerepében, igen jó volt, — mint mindig, — Krasznay Andor s Kovács Mariska, ez­úttal is excellált a szép Nádia szerepében, Hatást keltett Angyal Ilka művészi játéka is s nagyon jó volt Pogány Janka, Anday Terka és Simon Mariska. Stern Izsák. Kedden este még soha nem látott nagy közön­ség előtt folyt le Bérezi Gyula jutalomjátékául Stern Izsák czimü kaczagtató bohózat, a nagy hideg — (oda kint havazott —) folytán erősen, szinte az értelmet­lenségig, meghuzgálva. A darabból sokat kihagytak másrészt azért is, mert az ötödik felvonásban Tarka színpad volt 5 számmal. A közönséggel Bérezi Gyula igen meglehetett elégedve, mert a színház túlzsúfolt volt s Bérezi sok csokrot, tapsot, koszorút, szőllőt,1 snapszos üveget kapott, de az előadáson nagyon meglátszott a kellemetlen hideg hatása, az előadás éppen nem elégítette ki a nagy közönség várakozását. Bob harczeg. Utolsó előadásul, búcsúzóul ügyesen választották ki : »Bob herczeg«-et, ezt a bájos zenéjü, hangulatos mély benyomásu szép operettet. A kar igen rokon­szenves tagjai, — élükön Károlyi Leonéval — vettek részt ^ operetté efpadáson, s ennek folytán az utolsó benyomás, — mit Thalia papjai, a közönség szivében hátrahagytak, — ig-m kedves volt. A czimszerepben Karolyi Leona bámulatos kitartással és igaz mély érzéssel adta vissza a kicsapongó bohókás királyfi ér­verésének szenvedélyes lüktetéseit. Játszott és mégis szívből átérezte a gyöngéd jelenetek egész sorozatát. Mesés közvetlenséggel énekelte a szerelmes áriákat, habár az aréna hűvös őszi levegője agyon hütötte úgy őt, mint a társulat valamennyi tagját, 0 külö­nösen az egész saison alatt nagj'on — nagyon sokat játszott, kire alapos pihenés vár, — hacsak nem akarja veszélyeztetni hangjának bájos csengésű érczee- néjét. Játéka, egyik emlékezetes és kedvencz szava szerint: »czukor« volt s egész magával ragadta a közönséget, mely különben a hideg miatt igen kicsiny volt. Partnere: Lányi Edith (Annie) szintén igen édes alakítást nynjtott, s az előadás kitűnő sikeréhez szintén igen nagy mértékben kozzájárult közvetlen biztos játékával. Jó volt még: Hajnal, Eehé Palásthy, Anday és Oláh Gyula. Ezzel az előadással immár a színi — saisonuak vége. A gyulai mozgal­mas élet egy időre elcsendesült. Egy egy kedves emlékkel és vágyakozással több s egy igen kellemes szórakozással kevesebb . . . Tarka képek. Elmentek a színészek, végkép elmentek, s a nyári, színkör helyett fütött szobában ülünk s elmél­kedünk az idők múlandósága felett. Az utolsó elő­adásokat már dermesztő hidegben élveztük végig, de azért kitartottunk a művészeink mellett s Somogyinak az idén nem lehet ránk panasza, eléggé pártoltuk a a színházat s inkább lemondtunk a borjú frikandóról csakhogy színházba mehessünk. S Somogyiék is ide szoktak hozzánk, megsze­rettek bennünket, s Károlyi Leonának saját szavai szerint »bizony Isten fájó szívvel« távoztak tőlünk. Nem szívesen távoztak Nagyváradra., ahol különösen a sajtó részéről részesülnek rideg fogadtatásban; — igazságtalanul. Mert ha apróbb kisebb hibákat lehet is ellenük felhozni, arra azonban nem szolgálnak rá, hogy állandóan üssék őket, vágják mint a répát, csak azért, mert talán egyiknek másiknak — görbe az óra. E. Kovács Mariska egész szomorú volt, hogy itt kellett hagynia a lakását, a hol oly vígan elkopkáztak — délutánonként. Csak leánya Polgár Mariska távozott bus emlékekkel, mert a színkör jobb oldali első számú páholyában állandóan »czug«-ban kellett ülnie, s jobb karját fájlalta e miatt. Ezt a ezugot jövőre a városi mérnök figyelmébe ajánljuk. 0 udvarias fiatal ember, s ha már a színkört felsuroltatta, bizonyára fog tudni segíteni a ezugon is. Lányi Edith az utolsó napokban fedezte fel kedves iskolatársát s az ő kedvükért majd itt ma­radt téli állomáson. A kis Haraszthy Miczike meg épen szeretett volna már itt maradni, mikor egy­szerre három csokrot is kapott a fiatalságtól, amely­ről már azt hitte, hogy Gyulán nincs is. Dobsa Margit is teljesen meghódította a közönséget a tán- czával, úgy hogy kezdett a közönségnek kedven- ezévé válni. S mit mondjak a többiekről, Tóth Ele- kékről, Palásthy-ról, Angyal Ilkáról, Kovács Margit­ról, a legszendébb naiváról, ki ha azt mondották neki: »Margitka a gallérja félre csúszott« fülig el­pirult, csak azt, hogy jőjjenek jövőre mind vissza, igen szívesen látott vendégeink lesznek. így tudja Gyula város közönsége az ő kedvencz művészeit megbecsülni. Legjobban meglátszik a színészek távozása a »Komlón«. Hoválettek, hoválettek a színház után vacsorálók ? Károlyi Leonának a bájos primadonná­nak udvara s kifogja ezután Tihamér barátunknak mézédesen csengő hangon odakiálltani: czúkor f S kire fog az öreg (pardon!) Fischl tata oly édesdeden mosolyogni mint mikor látta, hogy három helyen is egyszerre akarják huzatni a czigánnyal. Csak egy látható s maradandó emlék maradt a város falai közt a színtársulat eltávozása után a fele lős szerkesztőnk uj szivartárczája, melyre ezüst' foglalatban ez vagyon Írva, »Kedves cicerónéjának — Leona« Ugyanis felelős szerkesztőnk emlékezik Gyulán mindenre, még a házszámokra is (igaz, hogy csak a régiekre) s ő kikalauzolván Károlyi Leonát s társaságát a várkastély kertbe, egy verő­fényes délután elmagyarázta annak minden történelmi nevezetességét. S ezért hálából Károlyi Leona egy szép szarvasbőr szivartárczával lepte meg. Boldogan is mutatja meg mindenkinek. Lám igy becsülik meg, tisztelt nagyváradi kollegáink, az önzetlen, udvarias s igazságos sajtót. De most már elég az intimitásokból, beszéljünk másról, például a husdr ágaság ról. Elmenvén a sziné-í szék, ez most a legaktuálisabb téma. Borzasztó, hogy! mit miveinek velünk, a hústermelők szegénv fogyasz-1 tokkal. Igazán manapság érdemesebb lesz betegnek lenni és a patikából élni, mint a piaczról és a mészárszékből. Már csakugyan nem tudják, hogy mit kérjenek egy kiló húsért, egy pár csirkéért s egy tojásért. Pedig hát takarmány, eleség van elég, termett bőven, vájjon mi lehet mégis az oka ennek a nagy drágaságnak. Eleszik előlünk külföldön a zsíros falatokat, összeszedik a marháinkat, csirkéin­ket s tojásainkat s viszik ki külföldre, itt ben nem! marad semmi, vagy ami marad az méreg drágaj úgy, hogjT inkább mérget enne az ember mint hűd. És vijjon ezen lehet-e segíteni? Ez közgazdasagi baj, de úgy látszik a magas politika (a mihez nekünk nem szabad nyalnunk e lap hasábjain) kontárkodik bele ebbe a dologba. Na hát ez ellen védekeznünk| kell és pedig úgy: álljunk össze mindazok, akik piaczról veszünk mindent, csináljunk kartellt s j mondjuk ki, hogy le a hússal! Ne együnk húst mindaddig mig ezen az absurd állapoton segitvei nem lesz, mindaddig, mig ezen tejjel mézzel folyó Kanaán földjén nem a bécsi árakon kell a húst megfizetnünk. Tüntessünk a hús ellen, amely ránk nézve ma úgyszólván hozzáférhetetlen. Legyünk vegetáriánusok ! De tennünk kell valamit. Felkérem komolyau mindazokat, kik a témához bozzászólani akarnak s a segítés módozataira eszméik Ivarinak szíveskedjenek e lap hasábjain njúlatkozni. —SS — ó. Közgazdaság. Öntözötelep és magán kertgazdaság. Gróf Wenckheim Dénes dobozi birtokán öntözés beren­dezésével, kivitelre számított kertgazdaságot létesít, mely sóit munkásnak fog tisztes foglalkozást és ke­resetet nyújtani, s igy a terv megvalósítása esetén szocziálpolitikai szempontból igen áldásos szolgá­latra lenne hivatott. Az öntözőtelep tervei jelenleg az alispán előtt vannak s a telep működését való­színűleg még ez évben megitezdheti. A Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút szerződést kötött a Kisjenői Fatermelö Részvénytársasággal az ágyai erdő termékeinek szállítása tárgyában. A szerződés szerint az ágyai erdő mintegy 45.000 normal wiggont kitevő termékét a Nádaemajortól Ágyáig építendő uj iparvasut jellegű vonalon Ágyá­ról Gyulára 8 év alatt kell beszállítani. Minthogy a szállítás a jövő év elejen fogja kezdetét venni, oly forgalmat jelent ez a Gyulavidéki vasútra nézve, mely már magában is biztosíthatja a vasútnak jövedelmezőségét. A részvénytőke utolsó részletének befizetési határideje e hó végén jár le s amint kitűnt oly kereslet mutatkozott a részvények iránt hogy azok teljesen jegyeztettek. A Simonyifalva- barakony-ökrösi vonal kiépítésére az előmunkála i sngedélyt a társaság megszerezte s annak kiépíté­sét már a jövő év folyamára tervezi. A gözgépkezelök és kazánfűtők vizsgáló bizott­sága október hó 14-én Aradon képesítő vizsgálatot tart. A vizsgázni akarók kellően felszerelt kérvé­nyeiket a m. kir. iparfelügyelőséghez — Arad, Tököli-tér 63. sz. I. em. nyújtsák be. Az elnökség. N y i 111 é r. fi rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. PoQC7Qríiirrln BudaPesten- H*kr'és XJOaoLai IUI UU féli gyógyhely, a magyar ———■ irgalmasrend — tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdők; modern be­rendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák, török, kő- és márványfürdők; hőlóg, szénsavas és villamosviz-fürdők. Ivó és belégzési kúra. 200 ké­nyelmes lakószoba Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küid x40 6—10 Az igazgatóság. Törvényszéki csarnok. Viharos közgyűlés Szar/ason. Szarvas község képviselőtestülete 1904. deczember 23-án dr. Wieland Sándor főszolgabiró elnöklete alatt tisztújító közgyű­lést tartott. A községi elöljárói állásokra dr. Mázor Elemér s dr. Haviár Gyula nyújtott be jelölő név­jegyzéket, az előbbi a szabadelvű párt, az utóbbi a függetlenségi párt megbízásából. Az elnöklő főszolga­biró kijelentette, hogy miután a jelöltek között so­kan vannak olyanok, kik a községi képviselőtestü­letnek is tagjai és igy személyükben érdekeltek: ezek az 1886. XXII. t.-cz 57. §-a értelmében sza­vazási joggal nem birnak s igy ezeket, számszerint 16-ot a szavazásból kizár. Mint hogy a kizárt sza­vazók legtöbbje a dr. Haviár által ajánlott függet­lenségi jelöltek között fordult elő, dr. Haviár aján­latát visszavonta s mindjárt dr. Glasner Adolffal együtt beadott egy másik ajánlati jegyzéket, melyen az előbbi jelöltek közül csupán 3 szerepelt. Ennek daczára az elnöklő főszolgabiró kijelentette, bogy a szavazásban a dr. Haviár Gyula által ajánlott, de később visszavont listán szereplő jelöltek nem ve­hetnek részt. Az elnök ezen kijelentése a független­ségi képviselők között óriási kavarodást idézett elő dr. Haviár Gyula felindulásában a következőket ki­áltotta dr. Wieland Sándor íőszolgabiró felé : »ez rut erőszak«, »törvény tiprás«, »jogfosztás«, jogos szavazatok elvonása, »elsikkasztása«, »gazság«, »kis Tisza». Mint hogy dr. Haviár a főszolgabíróra, mint köztisztviselőre nyilvánosan hivatalos eljárására vo­natkozólag olyan tényeket állított, melyek valódisá­guk esetén nevezett főszolgabiró ellen a büntető el­járás megindításának okát képeznék: a belügymi­niszter felhatalmazása alapján dr. Haviár Gyula el­len a büntető eljárás folyamatba tétetett s a btk. 258. §-ába ütköző, a 262. § szerint minősülő s a 270. §. 2. pontja szerint hivatalból üldözendő nyil­vános rágalmazás vétsége miatt vád alá is helyez­tetett. A szeptember 27-én megtartott főtárgyaláson dr. Haviár Gyula beismerte, hogy a vádbeli kifeje­zéseket használta, de azzal védekezett, hogy ezen kifejezések használatára a főszolgabiró törvénytelen eljárása késztette, mely annál jobban felingerelte, mert alig egy hónapja múlt annak, hogy az ország parlamentjében is hasonló erőszakosságok történtek. A biróság vádlottat felmentette, kimondván, hogy a főszolgabiró szabálytalanul járt el akkor, midőn a Haviár volt jelöltjeit a szavazástól eltil­totta; mint hogy pedig vádlottnak mint képviselő­nek kötelessége volt az eljárás törvényességére ügyelni s a tapasztalt szabálytalanság miatt használt vádbeli kifejezések miatt, mint hogy azok haszná­latának czélja a közérdek megóvása volt a btk. 263. §. 5. pontja alapján vádlott nem büntethető. A biróság a vádlottal szemben a becsületsér­tés vétségét megállapíthatónak találta, mindazonál­tal ebben sem mondotta ki bűnösnek mert a jelen­levő dr. Wieland Sándor kijelentette, hogy be­r*. 4ii lpfaprf.ps uÁt'.QGO’P minit: vári lőtt. m aerhíin fahácáf nőm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom