Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-30 / 39. szám
1906. szeptember 30. BÉKÉS 3 merőben ellentétes actió is, mely ellen úgy az igazság, mint a közérdek szempontjából tiltakozom. A közgyűlés egyébb fontosaabb tárgyaival jövő számunkban részletesen foglalkozunk. Tárgysorozat Békésvármegye törvényhatósági bizottságának október hó 9 én tartandó rendes közgyűlésére. 1 A vármegye alispánjának jelentése a vármegyei közügyek állapotáról s a májusi közgyűlés óta tett nevezetesebb intézkedésekről. 2 A vármegyei háztartási pénztár 1907. évi költségelőirányzata s ezzel kapcsolatban a 1 °/0-os pótadó feletti határozat. 3 A vármegye főispánjának indítványa a sze- retetbázi alap felhasználása iránt. 4 Dr. Berényi Ármin indítványa a vármegyei tisztviselők összeférhetetlensége és abból kifolyólag a szervezeti szabályrendelet módosítása tárgyában. 5 Közigazgatási bizottság féléves jelentése. 6 A vármegyei számonkérőszék jegyzőkönyve. 7 A vármegye közúti költségelőirányzata az 1907—8 évekre. 8 M. kir. beiügyminister rendelete a községi jegyzők és segédjegyzők fizetés kiegészítése tárgyában. 9 M. kir fóldmivelésügyi minister rendelete, a népies háziipar és egyéb haszonhajtó foglalkozások felkarolása tárgyában. 10 Liptó és Vasvármegye, valamint Kolozsvár szabad királyi város törvényhatóságának megkeresése az 1886. évi XXI. törvényczikk módosítása, valamint az alkotmánybiztositékok törvényhozási utón való megalkotása iránt. 11 Pozsony, Pest és Kolozsvármegyék törvény- hatóságainak köriratai a vármegyei pénztárak és számvevőségek visszaállítása tárgyában. 12 Fehérvármegye körirata a cseléd és munkásügyek törvényhozási utón való rendezése ügyében 13 Fehérvármegye körirata a mezőgazdasági cselédek fölmondási idejének szabályrendeletileg való szabályozása iránt. 14 Borsodvármegye körirata egy m. kir. katonai földrajzi intézet fölállítása iránt. 15 Kolozsvármegye átirata a husdrágaság megakadályozása czéljából a m. kir. fóldmivelésügyi mi- nisterhez intézendő felirat tárgyában. 16 Temesvármegye törvényhatósági bizottságának átirata a gazdasági munkásügyben a m. kir. belügyministerhez intézett feliratnak hasonló szellemű felirattal leendő támogatása iránt. 17 Nyitravármegye körirata a nemzetiségi sajtónak rendszabályozása és Sopron város törvényhatóságának körirata a sajtószabadság törvényhozási rendezése iránt. . 18 Temesvármegye körirata a nemzetiségi izgatásoknak törvényhozási utón leendő megakadályozása ügyében. 19 Szolnokvármegye körirata a kiszolgált szegény katonák anyagi segélyezése tárgyában. 20 Pénztári ügyek. 21 Névszerinti szavazással való meghatározása annak, hogy a vármegyei pénztárak készletei mely pénzintézetekben helyeztessenek el. Ezzel kapcsolatosan a három gyulai pénzintézet kérvénye a várme gyei pénzkészleteknek egyenlő arányban való elhelyezése iránt. 22 Jövő évi katona beszállásból eredő veszteségek fedezetére vonatkozólag költségvetés. 23 Vármegyei árvaszék értesítése, hogy a központi gyámpénztárban kezelt tömegek után a folyó év második felére a kamatláb 4 százalékba állapíttatott meg. 24 Hivessy Károly nyug. szolgabiró kegydij iránti kérelme. 25 özv. Kliment Gyuláné özvegyi segély iránti kérelme. 26 Denhoff István kérvénye gyógykezeltetési segély iránt. 27 Alispán jelentése a gyomai árvaház megvizsgálásáról. 28 A vármegye alispánjának előterjesztése a budapesti szivattyú és gépgyár r.-társaságtól beszerzett gőzhengeren, külföldi anyagok alkalmazása miatt 1000 korona kötbér kiszabása iránt. 29 A vármegye alispánjának előterjesztése a közművelődési pénzalapról és annak felhasználásáról szóló szabályrendelet módosítása tárgyában. 30 A vármegye alispánjának jelentése Rázsó Ferencz állami állatorvosnak a közszükségleti alapból tanulmányútra adott segély tárgyában. 31 A vármegye alispánjának előterjesztése az 1897. évi XXXIII. t.-cz. értelmében az esküdtszékek megalakítását előkészítő bizottságba 12 bizalmi férfiú megválasztása iránt. 32 Az igazoló választmány jelentése, a legtöbb adót fizetők 1907. évi névjegyzéke s a választott bizottsági tagok sorában megüresedett helyek betöltése tárgyában. 33 A szarvasi ág. hitv. ev. főgimnázium felügyelő bizottságának kérelme, közétkezőjének segélyezése iráDt. 34 A vármegyei segéd- és kezelőszemélyzet, a dijnokok s szolgaszemélyzet kérvényei drágasági pótlék iránt. 35 Dombi Lajos IV. éves rajztanárjelöltnek kérvénye, művészeti tanulmányi ösztöndíj iránt. 36 Dr. Vangyel Endre közig, gyakornok és Seres Lajos árvaszéki dijnok kérelme, katonai kötelezettségük teljesítése czéljából, szabadságidő engedélyezése iránt. 37 Dr. Bácsi Lajos és társainak kérelme a Tur- keve-Endrőd-Gyoma - Kondoros - Mezőberény - Körös* tarosa és körösladányi vasútnak 400000 koronával való segélyezése iránt. 38 Az orosházi járási utibizottságnak, valamint Orosháza községnek kérelme, a III-ik transversalis ut folytatólagos kiépítése czéljából felirat intézése iránt. 39 Öcsöd község kérelme, az Öcsöd —tiszafóld- vári útnak a vashidhoz vezető szakasza kiépítése iránt. 40 A vármegyei dijnokok kérelme, tiszti nyugdíjintézet kötelékébe való felvételük iránt. 41 Zalai Antal kérvénye, a vármegyei tiszti nyugdíjintézettől birt 1400 korona kölcsön felmondása tárgyában. 42 Galbács József és neje gyulai lakosok kérelme, a vármegyei tiszti nyugdíjintézet javára bekebelezett zálogjog törlése iránt. 43 Gyulaváros képviselőtestülete, a benedeki földek eladására vonatkozó szerződéseket jóváhagyás czéljából beterjeszti. Ezzel kapcsolatban beérkezett felebbezések. 44 Özv. Zupka Orbánné és társai felebbezése, Békés községnek a közvágóhíd felszerelése tárgyában hozott véghatározata ellen. 45 Gyulaváros képviselőtestületének véghatározata, a gyulai vámos utak átvételének megtagadása tárgyában ; ezzel kapcsolatban a gyulai Kossuth- tér rendezésének ügye. 46 Szarvas község határozata, 5-ik ártézi kút fúrása tárgyában. 47 Gyulaváros képviselőtestületének határozata, a csatornázás létesítésének megtagadása ügyében. darabban egészséges kedély friss erő és temperamentum lüktet s mi a fő: igaz magyaros érzés és magyaros gondolkodás nyilatkozik meg abban. Az ipam-uram szereplői nem olyanok, mint az utóbbi években szinre került legtöbb népszínmű hősei; kik mint — valami jelmezestélyre parasztoknak öltözött városiak — kávéházi magyarsággal beszéltek s akikről valósággal leritt a népies viselet; nem, ezek igazi magyar parasztok, a magyar nép jellemző sajátságaival, erényeivel és hibáival. A szerző, Major Simon, uj ember lévén, illik, hogy annak rendje-módja szerint bemutassuk. Még csak 30 esztendős, 1876-ban született Diószegen, Biharországban, Szegény szülők gyermeke; atyja czipész, ki fiát azonben ügyvédnek szánta. A kis Simon a szalontai csizmadia színben látott először színi előadást; a Felhő Klárit adták elő műkedvelők s ez annyira megkapta, hogy hatása alatt — öt felvonásos tragédiát irt, melynek végin már csak egy személy maradt életben, az is meg őrült. Két évvel ezelőtt Gyulán ügyvédi irodát nyitott s csakhamar népszerű ember lett Békésvármegyében mert Fráter Lóránt módjára szépen nótázik s ó is hegedűvel kiséri énekét. Két népszínművet irt az Ipam- uramon kivül, a „Csuda czigány Klári“ és a „Bűnös asszony“ czimüt; nótáit Erdélyben, továbbá Békés, Bihar, Csongrádmegyében szerte éneklik. Legközelebb ki is adta azokat gyűjteményben. Az ipara-uram meséje igen érdekes, némi hasonlatosság a Felhő Klárival tagadhatatlan, de ez nem hiba, a reminiscencia kevés, nem is mindig szembeötlő. A cselekvény színhelye Arany János szülővárosa, Nagyszalonta. Rogozi Jánost (Vidor Pál), ki javakorbeli özvegyember „szíven kapja“ a menye, Eszter (Komlóssy Emma), ki az ipa szenvedélyét kedvességével önkénytelenül táplálja. Eszter abban fáradozik, hogy húga Zsuzsika (Abelovszky Margit) részére visszahódítsa Fűzi Jóskát (Pintér) kit azonban a kaczér Kenéz Julis (Zöldi Vilma) aféle Finum Rózsi eltántorított. Eszter e közben meghasonlik urával Rogozi Bálinttal (Szirmai), mert Kenéz Juli, Eszternek leánykorában vetélytársa, kilesi az alkalmat, mikor Eszter Füzit magához beinti, hogy vele a Zsuzsika dolgában beszéljen. Bálintot a Julis ingerlő szava megtéveszti, féltékeny lesz Füzire. De mikor felesége felvilágosítja megnyugszik és beczézi Esztert „te vagy az én menyországom !“ — ugyanakkor sötét ellentétül felhangzik a magával küzködö öreg Rogozinak önvallomása „nekem : poklom !* Ez a darab expoziciója. S éppen ebben tér el a Gyulán előadott Ipamuram-tól a budapesti, mert a Gyulán előadott darabban az öreg Rogozinak Eszter iránti bűnös szerelme már az első felvonásban nyilvánvaló, az maga Eszter előtt is tudva van, míg a Népszínház számára átdolgozott darabban mindezt az első felvonás csak sejteti a nézővel s az csak a második felvonásban tör i drámai erővel, amikor is a gyulai vásáron járó ifjú Rogozi távollétében az öreg bortól és szerelemtől ittasan beoson Eszterhez és szerelmével ostromolja menyét, aki most jő szörnyű tudatára ipa szenvedélyes szerelmének, amely változtatás a darabon az egészet sokkal drámaibbá, megrázóbb hatásúvá teszi. A darab meséjét tovább nem füzzük, hiszen 1903. év julius hó 7-iki számunkban hosszasan, részletesen foglalkoztunk vele, jelenetről-jelenetre ismertetvén a darabot, mely nálunk már akkor is nagy hatást ért. A budapesti közönség őszinte lelkesedéssel fogadta az érdekes újdonságot s Major egy csapásra az ismert nevű Írók közé emelkedett. Ötször-hatszor hívták az ünnepelt szerzőt a lámpák elé, sőt még a vasfüggöny legördülte után is úgynevezett „vastaps“-ban volt része, ami a sikerek sikerét jelenti a színházi világban. Sok szép csokrot, koszorút, pálmaágat kapott, — köztük sok gyulait is,—egyet még Koczétól is, a művészi czigány- primástól. Kedves epizódja volt az ováczióknak, mikor egyik első emeleti páholyból stentori hangon zúgott a tapsvihar közé: „Éljen Major Simi, szervusz Simikém!“ kiáltás, melylyel a Vígszínház jeles művésze, Tanay Frigyes földink adta jelét baráti örömének a szerző nagy sikere felett. A játék, melylyel a darabot szinrehozták, a budapesti lapok kritikája szerint, pompás volt s Vidor Pál az öreg Rogozi szerepében, utól- érhetetlen, nagy művészi alakítást produkált. — Nagy sikere volt Komlóssy Emma Eszter szerepének is s megrenditö drámai erővel játszotta .Szirmai a boldogtalan férjet. — Kovács Mihály, Siposné, Ujváry, szintén kabinetalakitást nyújtottak. Abelovszky Margit, Zöldy Vilma, Szabó, Pin ér, Pázmán Barcs Aranka, Bera Paula voltak további részesei a sikernek. — Egy szóval, Major Simon dr. népszínházi darabja nagy és megérdemelt dicsőséget hozott szerzőjének, melyet örömmel vesznek tudomásul mindazok, akik a Major Simon irói fejlődését eddig is szimpátiával szemlélték s irigység nélkül örülni tudnak az előretörő, jogosult tehetség érvényesülésének, mert Major Simon dr. darabja — a Pesti Hírlap szavai szerint — „olyan zajos sikert aratott amilyeben magyar népszínműnek már évek óta nem volt része 1“
