Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-04 / 5. szám
1906. február 4. BÉKÉS 3 952- 1906. ikt. szám. Gyula város tanácsától! elfoglalt lakrészeket 8 nap alatt elhagy ni tartozik s ez 'ellen birtokon kívül van f lebbezésnek helye. ZKircLetBCiény- j uj püspök. A mint örömmel értesültünk róla, Gyula város tanácsa mint I-ső fokú iparható-'Ő felsege a vallás és közoktatásügyi minister előság közhírré teszi, hogy Kóhn Hermann gyulai lakos a tulajdonát képező 2;04. bázszámu ajtósfalvi telkén rongy, csont és nyersbőr telepet szándékozik felállítani. A telep engedélyezése iránt beadott kérelemnek a helyszínén megejtendő tárgyalására határnapul folyó évi február ho 19-ik napjanak délután 3 órája tűzetett ki, melyre mindazokat, kik a telep engedélyezése ellen kifogást akarnak emelni, az 1884. évi XVII. t.-cz. 27. §-a értelmében azzal idézzük meg, hogy kifogásaikat a kitűzött tárgyaláson Írásban vagy szóval annál inkább terjesszék elő, mert ellenesetben — ha csak köztekintetek nem szolgálnak akadályul — a telep engedélyeztetni fog. Gyulán, 1906. évi január hó 27 én tartott tanácsülésből. Dr. Bucskó Koriolan, Hoffmann Ferencz h. polgármester 42 1—1 I. jegyző. Hírek. A foispáni lakás mely Lukács György dr. távo zása óta üresen állott, és a melyet a deczember 30-iki eskütétel alkalmával is csak pár órára foglaltak el, azóta gazdátlan ridegségben állottak tágas szobái, a heten lényeges változáson ment keresztü Miután a vármegye a foispáni hivatalos helyiség részére eddig önként felajánlt bútorok átadását megtagadta, államköltségén beszerzett bútorokkal rendezik be a hivatalos helyiséget. Ezeket a bútordarabokat és dr. Krcsmarik Jánosnak a lakás egy részének berendezésére szolgáló bútorait ugyanis a heten Gyulára szállították és berakták a foispáni helyiségekbe. A költözködés meglehetős feltűnés, és érdeklődést okozott a városban annál is inkábbt mert esetleg rendzavarások megakadályozására rendőri felügyelet mellett történt. Hogy dr Krcsmarik János főispán mikor utazik Gyulára és mikor foglalja el a most már részben bebutorozott lakást, az még bizonytalan. Amint értesülünk tegn ip délelőtt a gyulai kir. járásbíróságnál Nagy Kálmán kir. járásbiró előtt sommás visszahelyezósi per folyt le a vármegye és a kincstár között, amelyben a gyulai kir járásbíróság a vármegye javára döntött 8 iteletileg k mondta, hogy a főispán a megyeházán terjesztésére megengedte, hogy Szmrecsáuyi püspök maga mellé egy fölszentelt püspösnek a kinevezését kérhesse a római szentszéktől es erre dr. Fetser Antal nagyváradi kanonok van kiszemelve a mi minket íb közelebbről érdekel, a minek igen örülünk, mert ő volt az a ki a gyulai főgymnasium létesítésén igen sokat fáradozott. A polgármester fegyelmi ügyében a város képviselőtestülete megbízásából Jantsovits Emil ügyész beadta a fegyelmi választmány határozata ellen való felebbezést. Felebbezett a határozatnak a fegyel ini büntetés megállapítására vonatkozó része ellen Dutkay Béla polgármester is, felebbezésében a kényszerítő körülményekkel indokolta azt az eljárását, hogy egyes városi kiadásokra, a melyekre fedezet nem állott rendelkezésére, a kezeihez befolyt rendkívüli bevételeket használta fel. Kijelenti egyébként felebbezésében, hogy nem czólja állásának megtartása, melyet a bizalom megrendülése és gyenge egészségi állapota miatt úgy is el fog hagyni, de büntelenségének tudatában a büntetés mérséklése által adott erkölcsi elégtétellel akar távozni állá sából. A vármegye alispánja mindkét felebbezést az összes iratokkal felterjesztette a belügyminister hez, a ki végérvényesen fog dönteni a polgármester fegyelmi ügyében. A gazdasági egylet elnökigazgatója ellen. Jeleztük már, hogy a Békés-megyei Gazdasági Egylet tagjai körében mozgalom indult meg, melynek czólja dr. Zsilinszky Endrével szemben a bizalmatlanság kifejezése veit azon tényeért, hogy a vármegye közönségének állásfoglalásával szemben a foispáni eskületételnél megjelent. Az egylet több tagjának kérelmére gróf Wenckheim Dénes az egylet tagjait, hétfőn rendkívüli közgyűlésre hívta össze, a melynek egyedüli tárgya a bizalmatlansági indítvány volt. Gróf Wencheim Dénes elnöklete alatt 75 egyleti tag vett részt a közgyűlésen, a melyen felolvasták a 26 aláírással ellátott indítványt. Ebben kimondani kérik, hogy dr. Zsilinszky Endre elnöktől arra való tekintettel, hogy a vármegye köz és társadalmi életében elvesztette amaz általános nagyrabecsülését, a melyre való tekintettel az egyesület őt igazgató elnökévé választotta és mert ez oknál fogva nem ebet remény arra, hogy vezetése alat?, az egyesület dogeraánnak, mint pl. a görög és a latin; hiába rokon a kettő, a latinál tudó mégsem érti meg a görögöt. Utolsó délelöttünket bevásárlásokra fordítottam. Egész utamon minden nagyobb városban szereztem nehány emléktárgyat, egy-két albumot, esetleg valami utazó kellékeket, aminek hiányát éreztem, valami jellegzetes apró csecsebecsét és képes levelezőlapot. Ezeknek az utóbbiaknak értékét skandináviai utamon tanúltam megismerni. Akármit láttam, épületet, utcát, templomot, vadregényes helyet, rónát, mindennek megvettem a képét s hazahoztam. Itthon, ha egyszer- másszor engedi elfoglaltságom, előveszem őket, újra és újra végignézem, valósággal ismételten végigélem utamat. Minden egyes lap egy-egy kedves emléke a múltnak, elmosódó, homályosodó képzeteimnek támogatója, felevenítője. Melegen ajánlom mindenkinek, aki hasonló útra indúl, el i:e felejtsen útközben képes lapokat vásárolni. Másnak az ilyen lap hitvány semmiség ; aki bejárta az ábrázolt helyeket, kedves emlék annak. Ami utam egyéb költségeit illeti, arra nézve nagy megnyugvással mondhatom, hogy csalódtam, mikor utam előtt nagynak számítottam. Ellenkezőleg, nevetségesen csekély kiadásaim voltak. Eltekintve* 1 ugyanis attól, hogy ezért az élvezetért, a sok látott gyönyörűségért semmi kiadást sem sokallnék, általában véve ezeken a vidékeken nagyon olcsó az élet. Ami itthoni árainkhoz képest az élelmi szerek potom olcsóak. Óvakodnia kell azonban az embernek attól, hogy a szállókban a rendes étkezési időn kívül okozzon magának költségeket, mert horribilis árakat fizet. Egy sült az étkezésre szabott időn kívül sokszor többe kerül, mint az egész ebéd. Kjőbenhavnban megtalpaltattam a cipőmet: öt svéd, illetőleg dán koronáról szóló számlát kaptam érte, p mi pénzünkben ez 6 korona 70 fillér. Nagyon kényelmes a bárom skandináv országban, hogy pénzegységök azonos. Mind a három állam külön ver ugyan pénzt, de vegyesen használják, akárcsak minálunk és Ausztriában, legfeljebb hogy Dániában legtöbb dán, Svédországban legtöbb svéd verésü pénz van forgalomban. Pénzük különben nagyon csinos, az 1, 2, 5 koronás ezüst hasonlít a mieinkhez, a váltópénzből 50, 25, 10 örés ezüst, 5 és 1 örés réz, illetőleg bronzpénzek vannak forgalomban. A 10 örés olyan csepp, hogy valóságos csuda. Körülbelül félakkora, mint a mi 1 filléresünk. Nagyon alkalmas pénznek találtam ; kisebb terjedelmű tárcába is sok megy belőle. Kjöbenhavnt elhagyva vasúton utaztunk keresztül Dánia legnagyobb szigetén, Seelandon Korsörig" Korsörben hajóra ültünk s hat órai tengeri úton a hires Kielbe hajóztunk, Németország északi partjára! Skandináviától hát végleg búcsút vettünk. Isten hozzádot mondok a három országnak itthonról is még egyszer; virúljanak, boldogúljanak; Attól az időtől, amikor láttam szép vidékeiket,-éreztem vendégszeretetüket, rokonszenvem kísérni fogja népeiket, amíg csak élek. Egyúttal bocsánatot kérek szíves olvasóimtól, hogy türelmüket ily sokáig próbára tettem utam leírásával. Legyen mentségem az, hogy nekem kedves volt e tárgynál időznöm s azt reméltem, hogy olvasóimnak is szerzek vele egy-két tanulságos, s talán élvezetes percet. (Vége.) jövőre czéljainak megfelelően sikerrel működhessék, bizalmát a közgyűlés megvonja és erről Őt, — az egyesület ügyeinek eddigi vezetése körül szerzett érdemeinek elismerése mellett értesíteni rendeli. — Kapcsolatosan felolvasták dr. Zsilinszky Endrének levelét, melyben óvást emel az ellen, hogy az egyesületbe az alapszabályok ellenére a politika hevítessék. Az indítvány felett zajos vita indult meg. Szeberényi Lajos politikai üldözést lát az indítványban és azt a napirendről levenni kéri. Beliczey Gézának és Fabry Károlynak az indítványt támogató felszólalása után dr. Sailer Vilmos rámutatott az indítványban foglalt ellenmondásra, mely szerint Zsilinszky érdemeinek elismeréssel adózik, mégis —■ az egyesület működésén kívül álló okokból neki bizalmatlanságot szavaz. Szintén a napirendről való levételt kívánja. Pándy István, K. Schriffert József, Havasi Herman, dr. Urszinyi János az indítvány támogatására, dr. Fáy Samu az ellen szólaltak fel, majd Derczy Péter tisztán az egyesület érdekét tekintve, támogatta az indítványt. A zajos vita után az elnök szavazást rendelt el, a melynek során az indítványt 63 szóval 12 ellen elfogadta a közgyűlés. Községjegyzői nyugdijválasztmány legutóbbi ülésén dr. Fabry Sándor elnöklete alatt özv. Popovics Jusztinná özvegyi nyugdija évi 1200 koronában lett megállapítva. Ezenkívül tárgyalta a választmány a községi jegyzők temetési járulékairól szóló szabályrendelet tervezetet, melyet egész terjedelmében elfogadott. Azt a kérdést, hogy vájjon a segédjegyzők, felvétessenek e a nyugdíjintézetbe, a választmány a legközelebbi ülésre halasztotta, a mikor a számvevőségi vélemény alapján fog dönteni az ügyben. Elet a jégen. A korcsolyasport reneszánszát éljük Gyulán. Eleven, nyüzsgő élettől pezseg a Menyhárt hid melletti jégpálya s esténkint mikor kigyulnak a villamos lámpák a tükörsima jégpálya felett élvezetes kedves kép tárul a néző elé. — Az uj pavilion, melynek tágas, kényelmes és modern berendezésű melegedő csarnoka kedves találkozója lett a társaságnak, megélénkül ilyenkor, mig lent lenge hölgyek iveznek kecses hajlongássa), szerelmes párok simulnak egymáshoz és bravúros kunsz- tokat csinálnak az elemükben levő gimnázisták. S kipirulnak az arczo<, ragyognak a szemek a sport felemelő hatása alatt, az ügyesség, az izomerő öntudatában felelevenedik a napi gondban, munkában elpetyhüdt lélek s az egészség, a kedély, a társas együttlét előmozdítója lesz e kedves téli sport melynek atyamestere Künzl Ernő boldogan és büszkén tekint végig a villamos fényben ragyogó pályán — íme, — lehet Gyulán mindent, csak akarni kell csak bele kell vinni tudni a publikumot. — S az a sok el8avanyodott kedélyű, megkeseredett lelkű, rósz gyomru ember végre is kénytelen belátni, hogy a siker teljes, a korcsolyasport soha nem kultivált módon fellendült s hogy Gyulán nincs rósz kedv, nincs rósz hangulat, nincs pessimizmus, mióta tart a korcsolyázás, sőt vannak sikerült theazsurok, zenés-theás délutánok a Körözs partján s szinte fájó rágondolni, hogy mindez csak addig tart, mig meg nein csordul az eresz s a hóval, jéggel, téllel együtt eltűnik az egész társadalmi felbuzdulás s többé kevésbé a murmutérok életmódját folytatjuk megint, mint azelőtt. Gyász. Bánhegyi Istvánná halálával egy köz- tiszteletben álló családot ért mély gyászról kell megemlékeznünk. A nagyszámú C3alád és kiterjedt rokonság gyászolják az elhunytat. Halálozásáról a következő gyászjelentést adták ki: Mély fájdalommal jelentjÜK Bánhegyi Istvánnó szül. Quirsfeld Irmának folyó évi január hó 30-án, délután 3/4 2 órakor, élete 61-ik, boldog házasságának 42-ik évében, rövid szenvedés után bekövetkezett gyászos elhunyiát. A drága el k ö 1 tőzöttet folyó évi február hó 1-én, délután 3 órakor kisérjük utolsó útjára, az ág. ev. hitv. egyház szertartása szerint. Gyula, 1906. évi január hó 30-án. Béke poraira ! Bánhegyt István férje. Aladár, Olga, Elemér, Géza, István, gyermekei. Bánhegyi Aladárné szül. Udvardy Mária, menye. Bánhegyi Pistike, unokája. Önkent a halálba. Csütörtökön a kora délutáni órákban a megyeház előtt nagy csoportosulást keltő
