Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-09-16 / 37. szám

8 BÉKÉS 1906. szeptember 16. közönség körében milyen élénk az érdeklődés a víg­játékok iránt s mennyire vágyakozik a mindennapi élet zajából és fáradságából a gondolkozást nem igénylő szórakozások után. Erre éppen alkalmas volt Pierre Yeber 4 felvonásos vigjátéka, mely elképzel­hetetlen he'yzet-komikumaival állandó derült han­gulatban tartotta a színházlátogató közönséget. A czimszerepben E. Kovács Mariska jeleskedett, mesés alakításban vezetve a darab humoros alakjait, a bo­nyodalmak nevetséges tömkelegébe. Nagyszabású művészi tehetségének ezúttal is, — mint kivétel nélkül mindig, — fényes tanujelét adta s a közönség tetszésének és lelkesedésének zajos ovácziókban sű­rűn adott kifejezést. Meg kell emlékeznünk E. Kovács Mariska Ízléses szép toiletjeiről, melyek a legkénye sebb ízlés követelményeit is kielégítették. Mellette Tóth lilék (Dupont), nyújtott szintén kifogástalan művészi alakítást, aki közönségünknek nagy kegyben álló szinjátékosa. T. Pogány Janka, Kovács Margit (Eeneé), Krasznai Andor (Castilion), Simon Mariska, Palásthy, Hajnal, mind megannyi emelték az elő­adás művészi nívóját, dicséretes, öszhangzatos szép játékukkal. Kata néni. Végtelenül bájos fehér darabot választott E. Kovács Mariska jutalomjátékául, melynek czimszere- pében fényes művészettel excellált ismét, mint mind­annyiszor, ahányszor a közönség mindenkori igaz örömére színpadra lép. Azt a sok élvezetes drámai estét, melyek sikerei csaknem mindig az ő és Tóth Elek vállain nyugodtak, nem felejtette el a közönség s a keddi estén zsúfolásig töltötte meg a színházat. A jutalmazandót színpadra léptekor zajos ovácziókkal, egész virágerdővel fogadták s szűnni nem akaró taps­vihar hívta ki a második felvonás után négyszer is a lámpák elé. A kedves angol darab szépen, gördü­lékeny előadásban ment. Kovács Mariska művészi egyéniségének teljes kifejtésével játszotta meg a bájos Kata szerepét, mellette Tóth Elek, Kovács Margit, Simon Mariska járultak hozzá a sikerhez s Nagy Sándor adott sikerült alakítást. Sulamith. A szerdai operett estének főérdekességét a Szende Ferencz föllépte képezte, aki átlépte azt a csekély távolságot, mely a karmesteri széket a rival­dától elválasztja és a színpadon próbálkozott meg. S ez a próbálkozás határozottan jogosult igényeken alapul, mert Szendének igazán szép, közvetlen hatást keltő színes, rokonszenves hangja van, amely színpadi sikerre predesztinálja őt. Játéka azonban — ami természetes is első fellépésnél — a legkezdőbb kez­dőé, színtelen, élettelen, a színpadi rutin teljes hiányát éreztető volt, ami azonban kellő gyakorlat mellett nem zárja ki, hogy Szende idővel játékban is meg­nyerje a kellő rutint. Magáról az egész előadásról kevés jót írhatunk, Károlyi Leona kivételével, aki a darab szép áriáit művészileg énekelte s drámai jele­neteit kellő hatással megjátszotta. Az egész darab olyan »lezsert előadásban ment, hogy még illúziót sem volt képes ébreszteni. Határozottan meg kell rónunk Bérczit, aki a karzati babérokra pályázva olyan ízléstelenségeket enged meg magának, amik a jobb ízlésű közönséget méltán felháborítják s csodál­kozunk, hogy olyan intelligens és tehetséges színész, mint Bérezi, aki művészeti keretek közt is érhet s ért is már igazi siket, miért lő sokszor túl a czélon. Igen sikerült alakítást adott s pompás figura volt Hajnal az egyik kérő szerepében. János vitéz. A közönség előtt még mindig kedvelt »János vitéziben lépett fel csütörtökön este Rózsahegyi Sárika, a szepességi városok színtársulatának tagja, akinek felléptéhez fűzött várakozás azonban nem vált be, mert a színházban ez este gyér száma publi­kum volt jelen. A vendégmüvésznő Iluska szerepé­ben mutatkozott be. Vonzó megjelenésű leány, akit gyulai ismerősei csokrokkal és tapssal tüntettek ki, kár hogy hangja igen kis terjedelmű s játéka ke­vésbé vall gyakorlottságra, s igy az olyan kitünően szervezett társulat tagjaival, mint a Somogyié, még nem állhatja ki a versenyt, — később valószínűleg izmosodni fog és elsőrangú társulatnál is érvénye­sülhet. Fogadtatásával, mely — mint említettük, — a gyér számú közönség részéről is igen meleg volt, — meg lehet elégedve s kellemesen gondolhat visz- sza rá. Nem is kell ismételnünk, hogy az előadás lelke ezúttal is Károlyi Leona volt, akinek ez az alakítása nemcsak a vidéken, — hanem mint tudjuk, — a fővárosban is a legelső sikerű. Ugyanolyan sikert ért el ez estén is Palásthy, mint Bagó. Külön meg kell dicsérnünk ezúttal is a karszemélyzetet, mely derekasan megállta helyét, különösen Bércziné és Zách Terka tűntek ki ügyes tánczukkal, Az egész előadást illetőleg azonban, meg kell jegyeznünk, hogy az, — nem tudjuk azért-e, mert tisztán a vendég­müvésznő kedvéért vétetett elő a darab, vagy más okból, — igen szórakozottan s sok, egyébként meg nem engedhető kiszólással tarkítva, folyt le, azt pedig, bár milyen gyér számú is a közönség, méltán elvárhatja, hogy komolyan vegyék s a szereplők ne a saját mulattatásukra, hanem, — hacsak egy belépti­dijat fizető néző is van a színházban, — annak a mű­élvezetét kielégitőleg, játszanak. Kis pajtás. Pénteken ismét telt házat vonzott lóth Elek jutalomjátéka a színházba. Tóth Elek is egyike a fő- erősségeknek, akinek művészete, színpadi rutinja, ambicziója és tehetsége rég utat törtek a közönség szivéhez, ő is régi kedvencze közönségünknek. A darab, amit jutalomjátékául választott, Bernstein, a Baccarat szerzőjének egyik régebbi alkotása, koránt­sem oly megragadó, mint az utóbbi, nehezen induló, hiányosan megépített darab, de egy pár jó szerepet ad a színészi ambicziónak. Ezek egyikét játszotta Tóth Elek (Jakab) szerepében művészi játékával mély hatást keltve. Több szép csokrot s meleg, szűnni nem akaró lapsot kapott színre léptekor. A darab másik jó szerepe a Kovács Margit (Genevieve) kezé­ben volt, aki bájos, rutinirt, kedves jelenség volt úgy megjelenése, mint játékában. Harmadik igen jó sze­repet Krasznay töltötte be fényes eredménnyel. Igen jó volt Palásthy, Pogány Janka, Haraszthy Miczi és még Bellencontre szerepében Fehér Gyula ért el hatását hatást. Műsor. A színtársulat folyó hó 26-ig marad körünkben és az igazgató a szezon hátralevő részére megállapította a műsort, nagyobbára újdonságokból és rég látott kitűnő darabok reprizéből. Színre kerül ma vasárnap Koldus gróf, páratlan bérletben másod­szor ; hétfőn a szinpártoló egyesület javára bérlet­szünetben Lili, operett; kedden Károlyi Leona primadonna javára bérletszünetben Kis herczeg, Operette; szerdán páros bérletben az Őrangyal, uj vígjáték; csütörtökön páratlan bérletben a Legvité­zebb huszár, uj Operette ; pénteken Palásthy Sándor jutalomjátékául bérletszünetben Ivukoricza Jónás; szombaton páros bérletben Kis tiszteletes, uj színmű ; vasárnap páratlan bérletben Gyöngyélet, bohózat?; hétfőn páros bérletben A veréb, uj vígjáték ; kedden Bérezi Gyula jutalomjátékául Stern. Izsák ; szerdán utolsó előadásul bérletszüuetben Csereleányok, uj operette. Közgazdaság. A békósmegyei takarékpénztári egyesület folyó hó 22-én, szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlésre hivta össze az egyesület réezvényéseit. A közgyűlés egyedüli tárgya a részvénytöke felemelése, melyet a februári közgyűlés tudvalevőleg már elvben elfoga­dott és a vonatkozó javaslat elkészítésével az igaz­gatóságot megbízta. Az igazgatóság eleget tőn eme megbízatásnak és ama javaslatot terjeszti a rend­kívüli közgyűlés elé, hogy bocsássanak ki 500 uj részvényt egyenkint 600 koronával (a régi részvé­nyek forgalmi értéke 720 korona.) A jegyzési jog az eddigi részvényeseknek tartatik fen, o yképen, hogy minden két régi részvényre egy uj részvényt le­het jegyezni; akiknek egy részvényük vagy páratlan részvényeik vannak, azok egy fél részvényre való jogosultsági jegyet kapnak, úgy azonban hogy ezen fél jegyet egy egészre egészítsék ki. Az ekkém befolyandó 300,000 koronából 100,000 korona az alaptőkéhez, 200,000 korona a tartalék tökéhez fog csatoltatni. A részvények árából V3 rész október 15. V, rész november 15 ón, az utolsó V3 rész pedig deczember 15-én fizetendő be. Az uj részvények 1907. évi jövedelemből kapnak osztalékot.Teki ntettel ama körülményre, hogy a békésmegyei takarék- pénztári egyesület a vármegye legrégibb, egyik leg­izmosabb, betét állományát illetőleg pedig első he­lyen álló pénzintézete, az uj részvény kibocsátás, ami a részvényeseknek évek óta hangoztatott régi óhaja, már eleve is biztosítottnak mondható. A gyulavidéki helyi érdekű vasút készen levő és még építés alatt álló vonalát pénteken és szom­baton Korányi Kálmán főmérnök, kereskedelemügyi ministeri kiküldött megvizsgálta és azt minden te­kintetben kifogástalannak találván, örömét és teljes megelégedését nyilvánította a kis vasút építőjének Zerkowitz Rezső üzemvezető-főmérnöknek. Munka jutalma. A gyulamezői uradalom egyik régi becsületes gazdasági munkását szép kitüntetés érte a napokban. Pintér János a neve, a ki gazda­sági cselédként huzamosabb idő óta állott az ura­dalom szolgálatában, s mint hűséges, szorgalmas cseléd mindég jó példával járt elől a gazdasági munkálatok végzésénél. Most a földmivolósügyi mi­niszter, érdemei elismeréséül, 100 arany koronával és egy arany díszoklevéllel jutalmazta a derék mun­kást, mely kitüntetést az orosházi főszolgabíró ünne­pélyes aktus keretében nyújtotta át. A békési országos vásár folyó hó 21—23-dik napjain fog megtartatni. Most még sertésvész miatt zárlat alatt áll a község, de 20-án fel lesz oldva a tilalom, s a vásárra akadálytalauul lehet sertést hajtani. Békéscsabai szabók az adósok ellen. Látoga­tott értekezletet tartottak a békéscsabai szabóipa­rosok az elmúlt napok valamelyikén. Az értekezlet czélja a túlságos hitelezés lehető korlátozása, ille­tőleg az erre szolgáló módozatok megbeszélése volt. Az értekezlet eredménye az lett, hogy kartellbe léptek. E szerint ingyen munka nem végezhető, vagyis kis javításokért és vasalásokért is követe­lendő munkadij. A részletfizetés módozatai szerint a szabó csak akkor adhatja ki a megrendelt ruhát, ha az árának egy harmad része előzetesan lefizet­tetik. Kartellbe lépők kötelesek egymásnak a meg­rendelőkről pontos informácziót adni. Egy olyan megrendelőnek, a ki másnál is rendelt, csak akkor készíthetnek ruhát, ha meggyőződtek az illető teljes hitelképességéről. Hogy azonban ezekkel a feltéte­lekkel nem azt a czélt érik el, a mit akartak, az bizonyos. N y i 111 é r. K rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Pc6c7Órfiirrln BudaPesten- Nyári és UOClOLCll IUI UU téli gyógyhely, a magyar um iiii «111111—1 irgalmasrend — tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdők; modern be­rendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák, török, kő- és márványfürdők; hőlég, szénsavas és villamosviz-fürdők. Ivó és belégzési kúra. 200 ké­nyelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld i40 6—10 Az igazgatóság. Törvényszéki csarnok. Szabadságról. Novák Kamill kúriai biró, kir. törvényszéki elnök hat heti szabadságidejéről haza­érkezett Gyulára és átvette a kir. törvényszék vezetését. Praktikus szabóinas. Szomorúan teltek a napjai Kulich Lajos mezőbarényi szabóinasnak. Hogy szo­morú és unalmas életét némikép felvidíthassa, ahoz pénz kellett. Az pedig nem volt. Mert a pénznek már ez a sajátsága. Tehát pénzt kellett szereznie. Összebeszélt Hévízi Lajos inas kollegájával s az ösz- szebeszélés eredménye az lett, hogy Hoffmann József gazd’uram még aznap könnyebb lett 12 koronával. Pénz tehát már lett volna, de hogy mulassanak azon ? Ebben nem volt még elég gyakorlatuk. Lányokra nem gondolhattak, ugyan ki nézne ilyen piszkos, szurtos kis inasokra? Azt azonban már tudták, — ugyan kitől hallhatták ? — hogy van ennek a világnak egy igen jó szere, mely a legkeserübb életet is képes megédesí­teni. Igen, de ők nem tudnak 12 koronát egyszerre

Next

/
Oldalképek
Tartalom