Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-09 / 36. szám
1906. szeptember 8. B É K É S 3 állanak meg a najy feladat előtt, . . . vezető védelmező Ráfael utas néznek. Hol és kiben találják meg?! Megmondom iáim. Kiki saját lelkiismeretében. Magasztos czélotok kitűzve : az erkölcs és tudás talentumainak megszerzése. Az ut, eszközök nem ismeretlenek : az iskolai törvények és a házirend szabályai szabják meg. Használjátok fel az eszközöket lelkiismeretesen, tétovázás nélkül haladjatok a biztos utón lelkesen s bizton czélhoz értek. Az iskolai törvényekkel és a házirend szabályaival szemben hallgass a nevetek, engedelmesség a köte- lességtek; a lelkiismeret ? mondtam már, hogy az vezetőtök és védelmezőtök minden rosszra vezető csábitás, még önmagatok ellen is. A törvényekkel — szabályokkal szemben hallgass a nevetek. Ez annyit jelent, hogy ne csak halljátok, hanem meghallgassátok, megfontoljátok, megszívleljétek azoknak okos és üdvös rendelkezéseit s ekként nem gépiesen, a holt anyag tehetetlenségével, hanem a belátás világa mellett, a jóakarat mindenható erejével teljesítsétek azokat. A törvényekkel-szabályokkal szemben hallgass a nevetek, de azért ne némuljatok el: teljesítve azok rendelkezéseit erkölcsi és szellemi haladástokról adjatok számot nap nap mellett tanáraitoknak, szüléiteknek, gondozóitoknak s mindenek fölött vezető, védelmező Káfaelteknek: lelkiismereteteknek. Az iskolai törvényekkel s a házirend szabályaival szemben engedelmesség a kötelességtek. Fiaim! Csak egyetlen egy úr van, aki csak parancsol: az Isten, — a teremtmények kivétel nélkül engedelmeskedni tartoznak. Igaz ! Isten az embert nagyon megbecsülte, saját képére és hasonlatosságára teremtve értelemmel és szabadakarattal ruházta fel. Ez alapon Isten nevében és törvényeinek értelmében az ember is parancsol a teremtett világnak, de engedelmeskednie is kell az isteni és igaz emberi törvényeknek. Az engedelmesség nem lealázó, mert az értelmes, szabadakaratu lény engedelmessége nem gépies, nem a holt anyag tehetetlensége. A köteles engedelmesség nehéz utján lelkiismeretetek legyen vezető, védelmező, segítő Ráfaeltek. Még oly nagy feladatokkal szemben is mindig van remény, ameddig van erény. Az iskolai törvényekkel — szabályokkal szemben az engedelmesség legyen erényetek, lelkiismeretetek legyen Ráfaeltek : vezetőtök a jóra, védelmezőtök a rossz —, még önmagatok rosszasága ellen is. Tartsátok meg a törvényeket s azok becsület- 1 ben és becsben tartanak benneteket önmagatokat, az okos emberek és a gondviselő Isten nevében. ! Az igazgató buzdító beszéde után meghallgat- i ták a növendékek a gimnáziumi törvényeket, majd az egyes osztályok elvonultak saját termükbe, leírták ; az órarendet. A rendes előadások is megkezdődtek ! 5-én. Az újonnan kinevezett két tanár közül Mutschen■ bacher Gyula, aki a németet, latint és az éneket ■ fogja tanítani, már elfoglalta állását; Gróh Béla ; a rajztanár azonban csak önkéntesi évének letelte i után október elején lép hivatalába, addig tanártársai helyettesítik. I __ Ta nítónők alkalmazása. A gyulai polgári köz■ iskolaszék folyó hó 5-én dr. Follviann János elnök- ; lete alatt ülést tartott, amelyen ideiglenesen betöl- i tötte a két üresedésben levő tanítói állást és pedig • a nyelvészet történeti tanszékre pályázó Török Etelka tanítónőt, és a kézimunka rajzbeli tanszékre pályázó Szabó Emilnó tanítónőt egyhangúlag egy évre ideiglenesen megválasztotta, illetve kimondta, bogy nevezetteket egy évre ideiglenesen alkalmazza és pedig azért nem véglegesen, mert a polgári leányiskola létesítése sincs még véglegesen eldöntve. Tanító választás. A békéscsabai ág. ev. egyház presbyteriuma a csaba—soproni tanyai tanítói 1 állásra egyhangúlag Lipták Pál tanítót választotta meg. __________ Hí rek. Lapunk mai száma a Kisasszony napi ünnep miatt vasárnap helyett szombaton reggel jelenik meg. Küldöttség a ministereknél. A gyula—remetei földvótol és a benedeki földeken létesítendő mező- gazdasági szeszgyár ügyében a tegnapi nap folyamán küldöttség tisztelgett a földmivelésügyi és a pénzügyi ministereknél. A küldöttség csütörtökön délután gyorsvonattal utazott Budapestre, melynek tagjai voltak dr. Fábry Sándor vezetése alatt dr. Bucskó Koriolán h. polgármester, Szikes György városi főjegyző, dr. Márkus Mihály és Köhn Dávid városi képviselők, Rostás Mihály a gyulai munkás- egylet képviseletében és K. Schriffert József a város országgyűlési képviselője. A küldöttséget, mint telefonon kapjuk a hirt, tegnap délelőtt 11 órakor fogadta a földmivelésügyi miniszter. A küldöttség szónoka Fábry Sándor főispán volt, ki előadta Darányi miniszternek, a városnak a gyulai remetei földvétel ügyében, lapunk mai vezérczikkében közölt kérelmét és átnyújtotta ez irányú kérelmét a miniszternek. A miniszter kegyesen fogadta a küldöttséget s megígérte, hogy sürgősen küld mérnököket és megteszi mindazt, amit csak a lehetőségig megtehet, hogy a város kérelme teljesedésbe menjen. A mezőgazdasági szeszgyár kérdésében, melyet a gyula—benedeki földön óhajtanának létesíteni. Darányi miniszter már nem ilyen kedvező, ellenkezőleg nagyon tartózkodó és pessimistikus választ adott. A küldöttség ennek daezára is átment a pénzügyminisztériumba, hol ugyancsak a felállítandó mezőgazdasági szeszgyár ügyében Popovics és Désy államtitkároknál tisztelegtek, hol már kedvezőbb választ és biztatóbb Ígéreteket kaptak mindkét államtitkár részéről. A küldöttség a tegnap Budapestről 2 órakor induló gyorsvonattal utazott haza Gyulára. A vármegye közgyűlése. Békésvármegye ez évi rendes közgyűlését a folyó évi október bó 8-dikán fogja tartani. Ezt megelőzőleg a vármegye házi és közúti jövő évi költségvetései már a folyó hó 17-én tartandó állandó választmányi üléseken fognak tárgyaltatni, hogy az állandó választmány ide vonatkozó határozati javaslatai 15 napi közszemlére kitehetők legyenek A közigazgatási bizottság szeptember havi rendes ülését folyó hó 10 ikén tartja. Tábori mise. A most bevonult ujonezok múlt vasárnap délelőtt tették le az ünnepélyes esküt. Az eskü alkalmából fényes tábori mise volt a gyakorlótéren, hova Ranzendorf őrnagy vezette ki a honvédezred két zászlóaljat és a tartalékosokból alakított két századot. A kivonult katonaságot a gyakorlótéren felállított ünnepi sátor előtt állították föl, hol Sehnörch Gyula ezredes vette át a parancsnokságot. Fél 10-kor ment végbe az ünnepélyes eskü, mely után a houvédzenekar Kölcsey ,Hymnus“-át játszotta. Eskü után tábori mise volt, melyet a felállított sátorban Kovács Márton helybeli róm. katb. káplán szolgáltatott. Mise közben a katonaság 3 szór disztüzet adott, a honvédzenekar pedig magasztos szép zenével kisérte a megható egyházi actust. A mise után a kivonult honvédség diszmenetet csinált. A látványos katonai ünnepélyt nagy és előkelő civil közönség nézte végig, melynek egyáltalában nem volt alkalma a Gotterhaltén megbotránkozui, mert azt csak a zászlóátvételkor bent a laktanyában játszották és pedig a szolgálati szabályzat alapján, melyet addig mig érvényben van, minden ilyen alkalomkor be kell tartania a katonai felsőségnek. Békésvármegyei kaszinó. A vármegye intelligens közönségét, illetőleg ennek érdekkörét közelről érintő vármegyei kaszinó által fényes berendezéssel tervezett uj egyesületi helyiségek építése már-már befejezettnek tekinthető. — Még az egyes helyiségek festési munkálatai várnak befejezésre s a villanyvilágítás bevezetése van folyamatban, melyeknek megtörténte után a feltűnően di- szes, szép nagy épület összes helyisége s vele együtt annak összes kényelme a tagok részére rendelkezésre áll. A kaszinó választmánya a napokban tartott ülésében foglalkozott az átépítéssel és az átköltözéssel kapcsolatos kérdések elintézésével s már most megtett mindent arra nézve, hogy még a folyó szeptember hóban, 20-ika körül, a remélhető beköltözés — minden akadály nélkül, — megtörténhessék. Az uj kaszinói bútorok — a szerződés szerint, — szeptember hó végéig szállitandók, amely ha megtörténik, akkor október hó első napjaiban megnyílik Gyula városa és a vármegye úri közönségének diszes találkozási helye: A békésvármegyei kaszinó. A választmány jelzett ülésében a kaszinói vendéglős félfogadását is alapos meg- fontolóra vette s az erre nézve beérkezett nyoloz pályázati kérelmet részletes vita tárgyává tette. Természetesen eme kérdés elintézésénél nem zár- kózhatik el a választmány attól, hogy ezt az egyesület egyik legfontosabb ügyének tekintse, arneny- nyiben a kaszinó jövendő életére nézve igen jeévben 15 milliót költöttek az állam egészségügyére, s 500 millió koronát szeszes italokra, ami viszont legalább is 15—20 millió kárt okozott az országnak, ezt még az 500 millióra ráfizetjük, s azonkívül tenger sok hülyét, félkegyelműt, börtönlakót nevelünk az ország nagy bajára, sokszor szégyenére. Finnországban ma már csak a városokban szabad pálinkát árulni, ott is korlátolt mértékben s ennek egyik tanulságos példája a fémmunkások sztrájkja volt, melylyel Helsingfors- ban épen ott létem ide,én bajlódtak. Ott sztrájk idején a szeszes italok elárusitása egyáltalában tilos, de ezen tilalom csak egy megszabott ideig tart. A sztrájk sokáig húzódott, ezért — láttam is — nagy küldöttség ment a kormányzóhoz, hogy a szeszes italok eladása továbbra is, míg tart a sztrájk, eltiltassék. Ott úgy gondolkoznak az „intéző körök“, hogy ha jó és okos dolog nem költeni italra a keresményt, mig a munkás keres, feltétlenül szükséges épen a feleség és gyermekek, de magának a munkásnak érdekében is, hogy ne igyék akkor, ha nem keres. Nálunk sztrájk idéjén keresnek legvigabban a korcsmárosok s simák legjobban a munkáscsaládok. Szintén a közegészségtan tanárától hallottam, hogy Finnországban remélhetőleg már a jövő esztendőben a szeszes italok gyártását teljesen betiltják — ezt kívánja az egész ország — a világnak legmagasabb fokon álló parlamentje, melynek a finn nő épen úgy tagja lehet mint a finn férfi. Megnéztem egy szép finn elmegyógyitó intézetet is, a nagy gyárváros, Tammerfors közelében — Pitkániemit. — Hajón mentünk oda s az intézet fogata vitt a vasúti állomáshoz. Nem akarok itt arról beszélni, mit láttam az intézetben s hogyan gyógyítják ott az elmebetegeket, csak annyit emlitek meg, hogy a női osztályon hol minden tündöklött a tisztaságtól s még az ajtófélfák is, a nálunk érthetetlen módon kedvelt barnássárga helyett, fehérre vannak festve — kedves, üde virágcsokor volt minden betegnek az éjjeli asztalán. Szeszes italt nem adnak a betegeknek intézeti mulatságok alkalmával sem s rendkivül szégyenletes dolognak tartanák, ha az intézet maga adna a betegeknek alkalmat arra, hogy lerészegedjenek. A svéd egymegyó- gyitó intézetekben is igy gondolkoznak, hiszen ez magától értetődő, természetes dolog. Szabadságom vége felé járt már, haza kellett jönnöm. Svédországon utaztam keresztül, hol szintén igen sok szép és érdekes dolgot láttam. Csak a Götä csatornáról akarok megemlékezni. Itt egy hihetetlenül hangzó dolog történik, a hajó felmegy a hegyre. Legalább is olyan magasságra, mint a lipótmezei hegy, évente 3000 tengeri hajó megy föl s ez náluk már 8a éve megvan. A hajó befut egy csatornába s mögötte bezárják a zsilipeket, a csatorna vize magasra duzzad s a hajót is magával emeli s az tovább mehet, mig e viz sekélysége egy újabb duzzadást nem tesz szükségessé. 2 napig utaztam egy rendkivül csöndes, intelligens társasággal melynek fele szintén csak tejet vagy vizet ivott, a társaság, az egész bennünket környező vidék, az alig hallatszó, de mindenütt látszó munka, nagyon elöljáró culturát bizonyítottak. — Jönköpingtől kezdve ismét vonatra ültem s Berlinen át gyorsan haladtam hazafelé.
