Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-09-02 / 35. szám
1900. szeptember Ú. írván, hogy az mögötte marad a drámai személyzetnek. Az egymásután jövő élvezetes operette-esték, hovatovább meggyőznek bennünket arról, hogy a Somogyi társulata ezen a téren is erős, sőt konstatálhatjuk, hogy a zenei vezetés terén Rück karmestert egyetlen elődje a gyulai arénában nem érte utói s ilyen preczizen összejátszó zenekar régen nem ült az orchesterben. Ez főleg a nagyobb stilü zenei alkotások reprodukálása során tűnt ki, amelyeknek csodás szépségeit finoman, közvetlenül a legsubtili- sabb hangárnyalatok interpretálásával érvényesit a kitűnő zenekar. S hogy emellett a színpadi szereplők elsőrendű kvalitásai, előkelő ízlése is pompásan érvényesül s a kellő eífektus soha sem marad el, az természetes. A szombati estén Károlyi Leona excel- lált a Parasztbecsület Santuzzajában úgy, mint a Pillangó kisasszony czimszerepében. Nagy előnye, hogy nemcsak szép és terjedelmes hangjával, hanem játékával, alakjával is hat s egyéniségében zenei és drámai tehetség összpontosul. — Erőteljesen hatott Toronyi Turidduja, aki e nagy és a színész minden hangbeli képességet próbára tevő szerepet fényesen betöltötte úgy ének, mint játékkal. Nem kevesebb jót mondhatunk Oláhról, aki Alfio szerepében volt kitűnő, mig Lolát Lányi Edit, Luciát Pogány Janka játszotta meg, mindketten nemcsak szép hangjukkal, de játékukkal is hatást keltve. Hasonló sikeres előadás volt a Pillangó kisassony is, melynek interpretálásában Károlyi Leona, Simon Mariska, Nagy Sándor, Bérezi és Fehér jeleskedtek. Smolen Tóni. Vasárnap este utolsó zugig telt színkör előtt s szerdán este fél ház előtt került előadásra ez a kevésbé sikerült, csakis politikai irányzatánál fogva felszínen tartott bolondság, nem valami jó előadásban, különösen a második előadás volt nagyon el- hirtelenkedett, mert a darabnak felét, — ami különben dicséretére legyen mondva a szereplőknek, — kihagyták. A darab főhősét, mondjuk fő bolondját, Smolen Tónit, Palásthy játszotta jobb darabhoz illc igyekezettel, minden ízében sikerült alakítást nyújtván. Frenetikus hatást keltett a Kossuth-nóta el- éneklésével, különösen a vasárnapi zsúfolt ház előtt mely azt meg is ismételtette. Haraszthy Miczi mint Esztike, kedves volt mindkét estén, behizelgően énekelt és sok tapsot kapott. Lányi Edit (Lujza), igei sikkesen játszott s énekszámai nagy tetszést arattak Pompás alakítást nyújtottak Krasznai (Góliát), Bérez (Izidora) s igen eredeti volt s sok derültséget keltet játékával Hajnal (Károly), nemkülönben Szarvasi mint vidéki magyar. Dobsa Margit betétként előadót bolero táncz számát nagy tetszéssel fogadták s több szőr megismételtették s méltán, mert tánezmüvészeb bármely ballettánczosnő ügyességével kiállja a ver senyt s plasztikus mozgásai a magasabb tánezmüvésze sorába tartoznak. Úgyszintén tetszéssel fogadták Anda^ kék vokját, melyet Palásthyval együtt tánczolt s me| kellett ismételnie. Kohn Mór vőlegény (Zajonghy jelenete zajos hatást keltett. Pesti nők. Hétfőn este megismételték a »Pesti nők* el hasonló jó előadásban, mint az előbbi volt s ezutta is Anday, Dobsa, B Horváth Irma hármas tánczá nagy tetszéssel fogadták. Hoffmann meséi Offenbach klasszikus szépségű operája, a Hofl mann meséi szereztek ismét igaz gyönyörűséget keddi est publikumának, amikor ismét az operetttál sulat excellált magas művészi nívójú interpretálásá val. A siker oroszlánrészese Toronyi (Hoffmann Károlyi Leona (Stella), Oláh Gyula (Lindorff), Lány Edit (Miklós), osztoztak, mindnyája fényesen oldvá meg a szerep nehéz és szép feladatát s gyönyörűé érvényesítve a mesteri alkotás szép áriáit. Mellettü Bérezi, Hajnal, Vank érdemelnek dicséretet epizóc szerepeikben. A kar kitünően énekelt s a zenei vt zetés mesteri volt. Gül Baba. Ez a nagy érdeklődést keltő darab került szim csütörtökön este, melynek szövegét Martos Ferent irta s zenéje Huszka Jenőtől, a »Bob herczeg« sze: zőjétől való. S a darabnak úgy a zenéje, mint a lil rettoja az újabb operette irodalom egyik legsikerü tebb alkotása Ami operetteknél ritkaság, maga meséje is igen érdekes, drámai fordulatokban gazdag, a zenéje pedig igazán szép. A tárgya a darabnak az, hogy Gül Baba (Fehér Gyula), a budai próféta szerfelett kedvelője a rózsáknak, ezt Allah szent virágának tartja s pompás rózsakertjét féltő gonddal ápolja, meghagyván, hogy ha valaki, — különösen a hitetlen gyaurok közül azokból csak egyet is le merne szakítani, — az halál fia, mert ha Allahnak nem volnának kedvencz virágai a rózsák, úgy elhervasztaná őket s nem engedné virulni. Aki tehát a rózsákat bántja, az Allah ellen vétkezik s annak halállal kell iakolnia. A kertnek legszebb rózsája Leila, Gül Baba leánya, (Haraszthy Miczi), amit Kucsuke, Ali basa (Oláh Gyula), a budai vár ura is észrevesz és 37-ik feleségévé akarja tenni. De Lédának szive már nem szabad, Gábor diákkal (Károlyi Leona), találkozott egy alko nyatkor a vár alatt s tüzet fogott. Gábor diák meg éppen holtig szerelmes a szép török leányba s hogy szerelmesét lássa, hűséges czigányjával, Mujkoval (Palásthy Sándor) együtt bemásznak Gül Baba mecsetjébe s ott meglátva egy szép tő rózsát, amelyet 'a próféta éppen akkor kapott ajándékba, mindegyi- ;kük leszakít belőle egyet-egyet, Gábor diák a keblére itüzi, hogy szerelmesének oda adja A rózsalopást Zülfikár a háremőr (Bérezi Gyula) észreveszi, nagy lármát csap, a rózsatolvajokat meglánczolják, Muj- kónak először a talpára 50 botot vernek s aztán mikor kitudódik, hogy ő is lopott rózsát, — amit úgy akar eltitkolni, hogy a tarisznyájába rejtett rózsát meg akarja enni, — de rajta csípik s mindkettőjüket halálra Ítéli a kegyetlen basa. Még egy éjszakájuk van, reggelre kivógzik őket, megkérdik tehát tőlük, hogy mi az utolsó kívánságuk ? Gáboi diák tudja, hogy a belső kertben, a rácson túl tartózkodik a szép Leila, azt kívánja, hogy díszruháját magára öltve, oda bejuthasson. Majd vele akar menni Nehezen, de teljesitik utolsó kívánságát. (Első felvonás.) A második felvonás, — mely a legszebb a darabban, — Gül Baba kertjében játszódik le a szent rózsái ■ közt. A szerelmesek találkoznak, látják egymást í , szerelmük határtalan lángra gyűl. Igen, de megje- lenik Ali basa s követeli a választ, hogy Leila akar-t az övé lenni. Leila, »nem«-et mond, a dühös basi ; észreveszi, hogy Gábor diák a versenytársa, mos már kérlelhetetlenül halálra szánja őt is, meg Mujkó , is s a kertből elviteti a börtönbe őket. Leila két ségbe van esve, meg akar halni s az öreg Gül Bab; • hiába vigasztalja; látja, hogy a bajon máskép nen ^ segít, csak ha szeretett leánya kedvesét megmenti S itt következik a legszebb jelenet, midőn Gül Bab; . választ leánya s rózsái közt s az egész rózsakerte . kitépi, hogy azt mondhassa, ime Allah elpusztított! 3 a rózsáit, mert nem akarja, hogy azok miatt ké . emberélet essék áldozatul. S Allah akarata előtt A1 t basának is meg kell hajolnia (harmadik felvonás) i y a halálra Ítélteket szabadon ereszteni ígéri. Gábo , és Leila egymáséi lesznek, az öreg, nagy fehér sza ^ kállu Gül Baba megáldja őket s azt mondja, bog majdan, ha unokái lesznek s ő már nem fog élni, róla bizonyára nem fognak megfeledkezni s sirjá . szebbnél szebb rózsák fognak virágozni. Ezek a Gü j Baba rózsái. Bájos, poetikus mese, melynek erő j, drámai része is van, melyet a szerető apa s szén vedélyes kertész közötti összeütközés szül s hozz az újabb zeneirodalom első helyen álló terméke,- darab zenéje, — melynek kifejezésre juttatásáért a zenekart nagy elismerés illeti különösen Rück Káról . karmestert, — aki mindinkább tanúságot tesz jele . képzettségéről s dirigálási képességéről. Igen me )Jkell dicsérnünk Fehér Gyulát, ki mint Gül Babi fi művészi értékű alakítást nyújtott, különösen a ms n sodik felvonás drámai jelenését játszotta meg hata n más erővel s a harmadik felvonás örök szép jeleni k sében ért el nagy hatást. Karolyi Leona Gábo [. diákja, excellált ezen az estén is s az előadás fényt s_ sikerének nagy része neki köszönhető. Méltó pari nere volt a siker kivívásában Palásthy mint Mujki aki úgy mint más szerepében, elejétől végig, a le^ ■e apróbb részletekig menő, tökéletes alakítást nyújtó •z s tiszta, csengő, kellemes énekhangjával általánt r. tetszést ért el. Utolérhetlen hatása volt a másod; )_ felvonásbeli »Daru madár« kezdetű dalának, méh [_ nek hallatára alig maradt szem szárazon. Ez a d amiket eddig ismerünk, ő is, Károlyi is igen sok tapsot kaptak. Igen bájos volt Leila szerepében Haraszthy Miczi, akinek színpadi megjelenését a közönség mind szívesebben veszi s kinek hangja is, bár nem nagy terjedelmű, — elég kellemes s egy kis csiszolással mind élvezhetőbbé válik. Külön ki kell emelnünk Oláh Gyulát, aki nem nagy szerepében is kivált az ensembleból s Simon Mariskát (Zulejka), ki igen jóizü karikatúrát nyújtott. Sokat nevettek Bérczinek mókáin, aki mindig jóizü A többi szereplők is mind hozzájárultak az est sikeréhez, az összjáték igen jó volt s ezért kiváló dicséret illeti Somogyit mint rendezőt. Lengyel Klári, Zách Terka, Nagy Mariska s B. Horváth Irma négyes táncza is sok tapsot kapott s ügyes kis fiú ifj. Vank István, aki mint czigánygyerek szerepelt ez estén. A nézőtér zsúfolásig megtelt s a jegyek már délután 5 órakor mind elfogytak. Ma ugyancsak bérletszünetben megismétlik a darabot ugyanazon szereposztással. Szobaleány. Pénteken ugyanazon szereposztásban megismételték a Szobaleányt. A pompás franczia vígjáték ezúttal is igen jó előadásban került színre, de már gyengén látogatott színkör. A jövő hót műsora. Vasárnap : bérletszünetben Gül baba, Hétfőn: páros bérletben A nap hőse. Uj bohózat. Kedden: páratlan bérletben Gül baba. Szerdán: páros bérletben Az ösztön. Uj színmű. Csütörtökön : páratlan bérletben Bohém szerelem. Uj Operette. Pénteken : páros bérletben ugyanaz. Szombaton : páratlan bérletben A nap hőse. Vasárnap : páros bérletben Gül baba. Közgazdaság. A czipő áremelés visszhangja. Megírtuk a m u 11 he ti számunkban, hogy a czipészek 15 százalékkal emelték a saját készítményeik árát, a silányabb készítésű gyári árut bojkottálták, s a jobb minőségű gyári czipők javítási árait 50 százalékkal emelték. Természetesen az áremelés felett borbély üzletekben, vendéglőkben sőt kint az utczán is folytak a beszélgetések, a melyek a ozipészek megnyugtatására engednek következtetni, a mennyiben a közönség legnagyobb része azon a nézeten van, hogy miután a bőrárak oly magasra emelkedtek, mást nem tehettek a czipéezek, mint hogy emelték a czipők árait. A gyári áruk bojkottálása sem bánthatja a magyar közönséget, mert hiszen hogy a ozipészek ezt teszik, ez kenyér kérdésük, mert minden iparosnak oda kell törekedni külön- külön és együttesen, hogy a saját iparát a külföldétől védje a hogy bírja. Hogy eddig gyengén törekedtek vagy csak kongresszusokon hallatták panaszaikat, ez nagy hiba volt, de meg a viszonyok is jobbak voltak valamivel ; azonban ma már oda jutottunk, hogy a helyzet elviselhetetlenné kezd válni és minden czipész belátja, bogy tétlenül lennünk tovább lehetetlenség és nem szabad és úgy látszik, hogy a czipészek országszerte mozognak ezzel a jelszóval : „Ki a külföldi silány áru- val I jöjjön helyébe a magyar ipar!“; a közönségnek is be kell látnia, hogy minden idegen gyért- 'máoyért adott pénzével közös ellenségünket, az {osztrák ipart gazdagítjuk, ellenben a magyar ipar- lozikkért ha többet is adunk, a pénz közöttünk marad és itt segítjük vele elő a közvagyonosodást és nem az osztrákot, a ki úgy is kiszipolyoz bennünket. Bár már megértené ezt egyszer teljesen a magyar közönség. Különben a gyulai czipészek oda törekednek teljes erejükből, hogy egy egészséges termelő szövetkezetét létesítsenek, hogy a közönséget még sokkal jobban képesek legyenek kielégíteni és ebben az irányban már lépéseket is tettek. (Beküldetett ) Előmunkálati engedély meghosszabbítása. A ■ kereskedelmi minister Nagy István dr. turkevei, i Bánffi Lajos dr. gyomai, Debreczeni Endre dr. gyomai lakosoknak a mezőtúr—turkeve, gyoma—end- • rőd, Kondoros és Körösladány között építendő kes- I kenyvágányú vasút előmunkálatára adott engedélyt i egy évvel meghosszabbította.
