Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-19 / 33. szám

4 BÉKÉS 1906. augusztus 19. Az akarja elérői, hogy a tanulónak minél kevesebb szüksége legyen a tankönyvre. 3. Az állam czimeránek felvételével egyfelől a nemzeti öntudat fejlesztését és a lángoló hazasze­retet ébresztését czélozza, másfelől idejekorán hozzá­szoktatja a tanulót állami jelvényeink tiszteletben tartásához. 4. Hazánk fővárosának, Budapestnek pompás kivitelű fénynyomatos látképével mind a tanulóban, mind a szülőkben érdeklődést kelt az ország szive, lüktető ereje iránt. Budapestnek ily nagyszabású képét eddig egyetlen Atlasz sem közölte, sőt könyves boltjainkban sem volt kapható. 5. Az egyes térkép, számszerint 12 kettős oldal, kizárólag az elemi népiskolák igényeit szolgálják. Az egyes térképeket a legújabb és legmegbízhatóbb adatok felhasználásával és a népiskolai kívánalmak szem előtt tartásával szerkesztette. Kiváló gondot fordított arra, hogy a neveknek a szokottnál nagyobb betűvel való írása a higiénikus követelményeknek megfelelő legyen. Véleményünk szerint ezek a térképek nemcsak nagyobb és a lehetőségig azonos méreteikkel, de jól olvasható szövegirásukkal és plasztikai kidomboritá- sukkal is közforgalomban levő atlaszaink felett állnak. 6. Az atlasz anyagának beosztása egyszerű, ter­mészetes. Kezdőlapként a magyar korona országainak egyesitett czimere áll. Ezt követi 1—11. lapon a föld­rajzi alapfogalmakat színezett képekben feltüntető so­rozat. A 12—20. oldalt szintén színezett földrajzi jel­lemképek, magyarországi népviseletek és más néprajzi vonatkozások foglalják el. A színezett képcsoportok után következik 12 darab kettős térkép s ezek mindegyikének hátlapján az ábrázolt vidék vagy földség jellemzőbb növény- és állategyedeinek szép kivitelű képét szemlélhetjük. Az egész sorozatot Budapest fénynyomatu látó­képe (115X28 cm. zárja be, mely az egész műnek mondhatni koronája. Az egész Atlasz 80 színezett és 96 fénynyomásu képet és 12 darab kettős térképlapot, tehát 24 oldalt elfoglaló térképet tartalmaz; összesen 68 oldalra ter­jed. Közhasználatban levő elemi iskolai Atlaszainknál tehát jóval terjedelmesebb és tartalmasabb. 7. Az Atlasz művészi kivitelű czimképe (Hungária mint tanító), szintén a nemzeti eszmét szolgálja. 8. Véleményünk szerint a Kozma-féle képes Atla­szok a földrajztanítás uj irányát szabják meg s mint ilyenek, az anyag elrendezésével, csoportosításával, módszeres feldolgozásával és egyaránt haladást je­leznek s minden eddig megjelent iskolai Atlaszaink között leginkább szolgálják a szemléltetéshez fűzött követelményeket. Papírjuk, nyomásuk s általában külkiállitásuk és mesés olcsóságuk a legfokozottabb igényeket is kielégítheti. Annyival is inkább ajánljuk az illetékes tanügyi hatóságok és a tanítóság figyelmébe, mert egyetlen kézi Atlasz amely az uj tanterv szigorú szemmel- tartásával készült s az elemi isk. földrajztanítás reformját szolgálja. A gyulai r. kath hitközség múlt vasárnapi iskolaszéki gyűlésen a belvárosi fiúiskolához ren­des tanitóvá Endrész József eddigi helyettes, a nagymagyarvárosi leánytanodához pedig 7 pályázó közül rendes tanítónővé Svarcz Mariska választatott meg, akik működésűket szeptember l-ső napján kezdik meg. A gyulavidéki r. k. néptanító egylet, melybe egész Békés és Dél-Biharmegye r. kath. tanítói tar­toznak, évi rendes közgyűlését augusztus hó 23-án tartja Békéscsabán. A kibocsátott meghívó szövege a következő : a „Gyulavidéki r. kath. néptanitó-egylet“ Békéscsabán, 1906. augusztus 23-án, a Jankó-féle iskolahelyiségben reggel 9 órakor kezdődőleg ren­des közgyűlést tart, melyre az egylet tagjai és a tanügy barátai ezennel meghivatnak. A gyűlést meg­előzőleg, reggeli fél 9 órakor szent-mise a plébánia templomban. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó be­széd. 2. Lehet-e a magyar ember socialdemokrata ? Értekezés, tartja Nevorall Gusztáv csabai tanító. 3. Pénztári jelentés. Előterjeszti Takácsy Lijos. 4. Az állatok önvédelme. Értekezés, tartja Ulrich Győző csabai tanító. 5. Az országos rk. tanítói árvaház ügye. Előadó Székely Lajos. 6. A takaré­kosságra való nevelés. Értekezés' tartja Bácskay István tanító. 7. Indítványok és időközben felme­rülő ügyek tárgyalása. 8. A tanitói-egyesületi tag­díj megállapítása. 9. Tisztujitás. Gyula, 1906. éri augusztus hó 15-én. Székely Lajos, tanító, egyleti jegyző. Kny Antal, esperes, ez. kanonok, egyleti elnök. Jegyzet. A lelkész és tanító urak Csabán szállás és élelmezéssel őszi szokás szerint szívesen elláttatnak. A gyűlés napján délben egy órakor diszebód a csabai Szécsényi kert nagytermében, hol a gyűlésen résztvevők főtiszt. Nemeskey Andor csabai plébános szívesen látandó vendégei lesznek. Ismertetés. Kozma Gyula »Képes Földrajzi Atlasz« és »Kis Képes Atlasz« ez. az elemi nép­iskolák III—VI., illetve III. osztálya számára az uj tanterv alapján a íöldrajztanitás legújabb vívmá­nyainak felhasználásával szerkesztett műről. Mosinger K: müintézetének kiadása. Toldi Lajos könyvkereskedő bizománya (Budapest, II. kér., Fő-u. 2. sz.). A nagy- mélt. vallás- és közoktatásügyi minisztérium a jelzett iskolák számára 49,967/1906. sz. a. engedélyezte. Buda­pest székesfőváros tanácsa 103,350/1906—VII. számú határozatával, a székesfővárosi összes községi elemi népiskolákba — mint pályanyertes müvet — már a legközelebbi 1906/7. tanévre bevezetni rendelte. A III—VI. osztály nagyobb Atlasz (68 oldal és 2 mü- melléklettel) bolti ára kötve 1 korona 60 fillér. A III. osztály kissebb Atlasz ára 80 fillér. Ezt a tartalmilag gazdag, színes képekkel illusz­trált és minden tekintetben Ízléses kiállítású müvet olvasóinkkal a következő főbb vonásokban ismertetjük: 1. Kozma Gy. az elemi iskolák III—VI. osztályai számára szerkesztett Képes Földrajzi Atlaszának kidol­gozásánál kiváló tekintettel volt a nagymélt. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák 1905. é.vi junius hó 16-án 2202. ein. számú rendeletével, az elemi népiskolák számára kiadott uj Tanterv és Uta­sítás követelményeire. 2. Szakított azzal a hagyományos irányzattal, amely az elemi iskolákban is a középiskolák számára szerkesztett kézi térképekkel kívánta a földrajztanítás sikerét biztosítani. A tantervnek a természeti alapokra és a szemléltetésre irányuló követelményeit tartotta szem előtt. E kettőnek egybevetésével kívánja a gyer­meket észlelésre, gondolkozásra serkenteni, figyelmét fokozni, értelmét élesíteni, emlékezetét erősíteni, lelkét a természet szépségei iránt fogékonnyá tenni, beszédbeli szabatosságát fejleszteni és irányítani, ha­zaszeretetben és hazafias érzésben erősíteni. Ennek a czélnak elérhetésére a gyermek figyel­mét közvetlenebb megragadó színes képekben szem­lélteti a főbb földrajzi alapfogalmakat, egyes jellem- képeket, néprajzi vonatkozásokat, néptipusokat, váro­sokat, építészeti emlékeket, valamint a jellemzőbb növény- és állategyedeket. — Könnyedén, mintegy játszivá vezeti rá a tanulót a térképjelek gyakorlati megismerésére és szoktatja a térkép olvasásra. Életet, lelket, elevenséget kíván önteni a földrajztanításba. szilaj magyar népet az európai kultur nemzetek közé. Ezekre emlékezve ma is, ihlettel, szeretettel gondolunk vissza a szent életű királyra s minden vallásfelekezet szent ünnepet ül augusztus 20-án s a hatóságok, testület ;k is ünnepelnek e nagy nemzeti ünnepen. Lukács György Gyulán. Csaknem teljesen a József főherezeg szanatóriumi egyesület ügyének szenteli Lukács György ügybuzgó tevékenységét, amióta a vallás és közoktatásügyi ministerium veze­tésétől, még a múlt országgyűlés feloszlatása után tudvalevő elvi okokból kifolyólag önként visszalépve, a politikai közélettől visszavonult. Az egyesület és különösen Lukács Györgynek tevékenysége első sorban oda irányul, hogy a gyulai Lugos erdei szanatórium befejeztetvén, a gyógyintézet miel/őbb nemes és humánus rendelkezésének átadassák. Az e czólra még szükséges költségeknek társadalmi utón való megszerzése s előteremtése a fenforgó viszonyok között oly óriási probléma, melynek meg­fejtésére csak is Lukács Györgynek a mostoha helyzetet is diadalmasan leküzdő páratlan agilitása, minden földi salaktól ment emberszeretete és nemes gondolkodása képes. A serényen folyó munkálatok megszemlélésére Lukács György folyó hó 17-én reggel Gyulára érkezett és a vele együtt Gyulára utazott Dvorzsák Ede műegyetemi tanár, a szana­tóriumi munkálat főfelügyelője, Németh György egyesületi pénztárnok, dr. Gscheidt József az Erzsé­bet szanatórium osztályorvosa (a gyulai szanatórium leendő igazgató főorvosa) továbbá a Gyuláról hoz­zájuk csatlakozott dr. Zöldy János megyei főorvos, Jánosy József kir. mérnök (ez idő szerint a szana­tóriumi építő bizottság műszaki felügyelője) s Weisz Mór biz. tag kíséretében behatóan megszemlélték a Szabados József építőmester vállalkozó vezetése alatt történő építkezést, A szanatórium czéljára szolgáló három főépület teljesen elkészült, most van folyamatban a vakolási munka, a mellékhelyi­ségek ez év folyamán szintén felépülnek úgy, hogy immár biztos kilátás van rá, hogy a tüdőbetegek második országos (vidéken legelső) gyógyintézete, Lukács Györgynek nevét ha'hatatlanitó legkiválóbb alkotása, a tavasz folyamán megnyitható s nemes ezéljának átadható lesz. Lukács György a szanató­riumi építkezés megszemlélése után a délutáni két órai vonattal Nagyváradra és onnan Nagydobosra utazott. Vármegyei rendkívüli közgyűlés A legutóbbi törvényhatósági bizottság a közúti programúi tár­gyában tudvalevőleg olyan értelemben határozott, hogy az érdemleges döntés előtt a kérdésben meg­hallgatja a községek képviselőtestületeit és felhívta a programm előkészítő bizottságot, hogy az észre­vételek figyelembe vételével uj javaslatot készítvén azt a legközelebb összehívandó rendkívüli közgyű­léshez terjeszsze be. A községek a programmot valamennyien tárgyalták s az erre vonatkozólag szerkezten javaslataikat az alispánhoz beterjesztet­ték, minélfogva a közúti programm végleges meg­állapítása czéljából a rendkívüli közgyűlés való­színűleg szeptemler hó első napjaira fog egybehivatni. A vármegye közúti programmja előkészítése ctéljából a törvényhatóság részéről kiküldött bizott­ság a f. hó 18-án tegnap délután ülést tartott a vármegyeház kisebb tanácstermében. A bizottság ez alkalommal a vármegyebeli összes községek ál­tal a közúti programúira vonatkozólag előterjesz­tett észrevételekkel, javaslatokkal és kérelmekkel behatóan foglalkozott s azok figyelembe vételével állapította meg azt a nagyszabású és közforgalmi jelentőségében nagy fontosságú javaslatot, melyet az e czélra összehívott legközelebbi vármegyei rend­kívüli közgyűlés elé fog terjeszteni. A bizottság javaslatáról jövő számunkban részletesen fogunk beszámolni. A vármegyei tiszti nyugdíjintézet igazgató vá­lasztmánya, Ambrus Sándor alispán elnöklete alatt f. hó 14. napján a vármegyei székház kistermében ülést tartott. Megállapította ezúttal a választmány a folyó évi május havában eszközölt részleges tiszl- ujitáskor megválasztott vármegyei tisztviselőknek a tiszti nyugdíjalapba fizetendő hozzájárulását és több tisztviselő közig, gyakornoki éveit számíttatta Hírek. A király születés napja, Ősz királyunk het- enhatodik évi születés napját ünnepelte az idén z egész magyar nemzet és vele együtt a hivatalos rilág. Ez alkalomból a gyulai róm. kath. nagy- emplomban ünnepélyes istenitisztelet volt, a melyet yro'óFerencz prépost-plébános segédlettel tartotta e nisét. Megjelent a helyben állomásozó honvéd tiszti- cár teljes számban Schnörch ezredessel élén és s tolgári hatóságok összes képviselői. Ezen kívül gén sokan vettek részt az isteni tiszteleten, úgy hogj i templom egészen megtelt ünneplő közönséggel k katonaság 2 zászlóaljba alakítva vonult ki s s nise alatt disztüzeket adott. Szent István napja nagy nemzeti ünnep orszá­gunkban. Azzá teszi az ezeréves visszaemlékezés dsö szent királyunkra, a ki a kereszténység fel­tételével nagy történelmi alkotást végzett, konszoli- lálta a magyar nemzetet. Ő is honszerző volt nint Árpád apánk s mig ez utóbbi vérrel, fegyver­ei szerezte meg e földet, István első királyunk böl- ;3ességgel tartotta meg azt, beleillesztette az ázsia

Next

/
Oldalképek
Tartalom