Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-05 / 31. szám
1006 augusztus 5. BÉKÉS 5 primadonnája. A király leányt Sziklay Blanka énekli, az őrmestert Oláh Gyula az uj baritonista, Bagót Palásthy Sándor, a királyt Hajnal György, a gonosz mostohát T. Pogány Janka, a csőszt Bérczy Gyula alakítja. Az előleges színházi jelentés különben a következő : Alulírott, mint a nagyváradi Szigligeti színház igazgatója, tisztelettel értesítem Gyula város és vidéke n. é. közönségét, miszerint szinielőadásaim sorozatát 1906. évi augusztus hó 9-ik napján megkezdem. Müvezetőségi személyzet: Somogyi Károly igazgató és főrendező. Palásthy Sándor rendező. Erdélyi Miklós titkár és rendező. Bück Károly és Szende Ferencz karnagyok. F. Csügényi Vilma súgó. Losonczy Gábor ügyelő. Halmay Lajos könyvtárnok B. Horváth Irma balletmesternő. Előadó személyzet: Előadó nők: Angyal Ilka drámai hősnő, Anday Terka Operette énekesnő, Kovács Margit naiva, E. Kovács Mariska soubrett, szende színésznő, Károlyi Leona opera és Operette coloratur, Haraszti Mici soubrett énekesnő, Dobsa Margit énekesnő, T. Pogány Janka operett comica, Simon Mariska vígjátéki comica, Verő Janka társalgási, fiatal anyaszinésznő, Somogyi- né Nagy Julia, drámai és társalgási anya. Előadó férfiak: Bírczi Gyula eomicus, Fehér Gyula drámai hős jellem és apa, Erdélyi Miklós naturbursch (titkár), Körmendi Kálmán lyrai szerelmes és társalgási, Hajnal György operett buffö, comicus, Krasznai Andor szalon comicus, Na^y Sándor szzrelmes és társalgási színész, Palásthy Sándor operett tenor buffó, énekes bonvivant, Somogyi Károly jellem- szinész. Szarvasi Sándor drámai színész, Toronyi Gyula tenorista, Tóth Elek bonvivant, szerelmes, OMh Gyula bariton és népszínmű énekes. Női kar: H. Czene Stefánia, B. Horváth Irma, Kemény Ilona, Kiss Margit, Lengyel Margit, Lengyel Klári, Nagy Mariska, Vörös Margit, Vörös Giza, Vörös Eszti, Vankné Mariska, Zách Terka. Férfi kar: Bartók Eodre, Erdélyi Sándor, Eber Erőss Sándor, Halmay Lajos, Nagy Jenő, Kiss Gyula, Losonczy Gábor. Miksay Emil, Rózsa Jenő, Vank I., Zajonghy Elemér. 16 tagú saját zenekar. Zenekar-igazgató: Fleischer József. Műszaki osztály : Szepesi Andor főruhatáros 1 segéddel. Ramminger István fodrász, 2 segéddel. Szilágyi Gyula diszmester, 8 segéddel. Kállai Mih ily főkellékes, 3 segéddel. Csomós Imre, irodaszolga. Az idei színi idény újdonságai: Színmüvek : Kata néni. Ifjuságuuk. Párbaj. Jerikó falai. Baccarat (Raphale). Ösztön. Ifjú Csokonai. Bizánc. Vígjátékok : Józsi. Titok. Emil. Szobaleány. Csöppség. Udvari tanácsos. Dorrit kisasszony. Őrangyal. Veréb. Nap hőse. Népszínművek és énekes darabok: Kuko- ricza Jónás. Smolen Tóni. Operettek : Postás fiú Mischu lányok. Pesti nők. Bohém szerelem. Kültelki herczegnő. Gül-Baba. Legvitézebb huszár. Leányka. Koldus gróf. Cserelányok stb. Bérlet-hirdetés ! Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, miszerint 40 előadásra bérletet nyitok a következő feltételek mellett : Páholy 40 előadásra 240 korona. I-ső rendű zártszék 40 előadásra 60 korona. II-od rendű zártszék 40 előadásra 42 korona — fillér. III-ad rendű zártszék 40 előadásra 30 korona — fillér. Bérletre előjegyezni e színi jelentés megjelenésétől azonnal is lehet Dobay János ur könyvkereskedésében A bérlet végleges rendezését Erdélyi Miklós végzi el, ki augusztus hó első napjaiban a t. bérlőknél személyesen is jelentkezni fog. A bérlet két részben is fizethető; első rész esedékes a bérletjegy átvételekor, a második rész a 20-ik bérleti előadás napján. Tisztelettel : Somogyi Károly, igazgató. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött miivek kaphatók Dobay iános könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A „Zenélő Magyarország“ zenemüfolyóirat ma megjelent 316-ik füzete a következő értékes zene- müujdonságokat közli : I. fr. V. Bowers „Mindig rólad álmodom“ közkedvelt bájos amerikai dalt, mely már „Miért vagy másé?“ refrainnel egyike ismert legnépszerűbb dalainknak, II. Rossini J. világhírű „Teli Vilmos“ dalművének nyitánya. E pompás zenemüfolyóiratot, melynek minden egyes «zárna szakavatott megválasztással minden zenei válfajt felölel, s meghozza mindenkinek a maga Ízléséhez megfelelő zenei újdonságot mint ilyet minden zongorázónak melegen ajánljuk. Havonta két füzet, negyedévben 6 füzet 3 korona előfizetésért. Egyes füzet ára 1 korona. Mutatvány füzetekért 1 korona küldendő be. Előfizethetni és kimerítő árjegyzéket az eddig megjelent 315 füzetről ingyen kapni a „Zenó'ő Magyarország“ Klökner Ede zenemükiadóhivatalában Budapest, VIII., József- körut 22—24. A Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár f. évi augusztus 1 ón megjelent 15. számában dr. űolenecz József folytatja „ A vadászati jog. különös tokintettel a községi vadászterületi bérletekre“ czimü nagyszabású monográfiáját, mely szak- jköiökben a legnagyobb elismeréssel találkozott. Ebben a füzetben a vadászterület szabadkézből való bérbeadásának, a bérjövedelem hovaforditásá- nak, a jóváhagyott bárszerződés jogi hatályának, megsemmisítésének, az ebből folyó kártérítési igényeknek kérdéseit a legnagyobb részletességgel és pontossággal tárgyalja Ezután a vadászati tilalmi idő, a vadászati kihágások, az eljárás különleges intézkedésének magyarázata következik. A főlapon érdekes tájékoztató czikk van arról, hogy minő eljárás követendő „ A községi kölcsönök felvétele“ körül, Kiss Árpád pedig „Brassó vármegye szabályrendeleteinek gyűjteményét“ ismerteti. A „Döntvóny- tári rész“ tele van a minisztertanácsnak, a köz- igazgatási bíróságnak elvi határozataival, melyek a törvényhatósági, községi választásokra, jelölésekre, a községi alkalmazottak adózásaira stb. vonatkoznak. A „Gyakorlati Közigazgatási Könyvtár és Döntvénytár“ előfizetési ára egész évre 12 korona, félévre 6 korona, negyedévre 3 korona 1 hóra 1 korona. Az előfizetési pénzeket legczélszerübb postai utalványon a szerkesztő és kiadó dr. Dolenecz József ügyvéd Budapesten, VIII. József-körut 74. szám alatti czimére küldeni. Mis a készlet tart, az 1005. évi évfolyam teljes példányai is kaphatók. Ára a 8 kötetnek egész vászonkötésben 20 korona, fűzve 12 korona a szállítási költséggel együtt. Mutatványszámokat szívesen küldenek az érdeklődőknek. A Pesti Napló idei ajándéka, az 1906. évi karácsonyi album kiállítása fényével felül fogja tnulni a megelőző évi kiadványokat. Minden kötet külömb volt az előzőnél, pedig azok az előző kötetek is egytől-egyig remek diszmüvek voltak. A Pesti Napló idei ajándékkönyve Rákóczi album lesz. Javairók fogják megírni a nagy szabadságharc? jeleven krónikáját. Es meg fog szólalni ebben a kötetben a kor költészete és izzó muzsikája. Nagy szabású festmények, elsőrangú jllusztrácziók, kiváló mesterek alkotásai díszítik majd e müvet. 8 a raü- lapon kívül a sokszorosító művészet egész sor több iszinnyomásu képben fog remekelni E díszes tartalomhoz méltó lesz a keret. Bekötését a magyar iparművészet elsőrangú mesterére bízzák. Ezt az uj páratlan diszű ajándékot megkapja karácsonyra a Pesti Napló állandó előfizetőin kívül minden uj előfizető is, aki mostantól kezvdve egy évre megszakítás nélkül a Pesti nap'óra előfizet, illetve aki karácsonyig lagalább egy félévi dijat befizet és egy további félévi előfizetésre magát kötelezi. Az előfizetés fél és negyedévenként, sőt havonta is eszközölhető s kívánatra külön értesítést küld e módozatokra vonatkozólag a Pesti Napló kiadóhivatala Budapesten, VI kér., Andrássy ut 27. sz. Tarka képek. Jön a daru, meg a gólya . . . azaz jönnek a színészek, a trup, a mint Somogyi mester mondja. A »trup« csaknem egészen uj, alig maradtak a társulatnál az ismerősök közül, 'loth Lexiék ét Erdélyiek, a régiek közül, mint oszlopos családjai a színtársulatnak, visszajönnek most is hozzánk, mint mindig, a mióta Somogyi jár Gyulára ; igazi művészi, értékes tagjai a társulatnak, akik a színigazgatóval kölcsönösen megbecsülik egymást, hivatásuknak élnek s igy megvannak elégedve sorsukkal, nem kívánkoznak mindig más és más hová s azért maradnak egy helyben, mert tudják, hogy széles e hazában bár hói a magyar színművészet ügyét hiven szolgálni haza- fiúi kötelesség. Visszajő Angyal Ilka is, a kinél drámai szerepkörét tán senki komolyabban nem fogja fel, meg a kis Anday Terka, a ki ha egyébként nem is nőtt meg, de hírnévben, dicsőségben igen s a ki mindenkor szívesen látott alakja színkörünknek. Oh! a tenorbuffo, énekes bonvivant Palásthy Sándort is viszont látjuk, a kit Fischl tata és Lójzi bácsi kint a vasútnál fognak várni az előbbi hogy kibéküljön vele, az utóbbi, hogy szives vendéglátásáról továbbra is biztosítsa. Rendezünk majd megint a tiszteletére, úgymint tavaly, mikor elbucsuztattuk a polgári körben egy valóságos »krágli« estélyt, a mely abból állt, hogy a társaság tagjai széles jókedvükben egymás nyakáról tépték le a kráglit, hogy zsebkéssel, mint a gyújtani valót, felhasogassák. Azóta sem volt Gyulán ilyen kedélyes estély, ahhoz Palásthy kell, a ki a színpadon is a megtestesült elevenség, ha ő a színen van, a nézőtér feltétlenül jól mulat, már pedig ez a fő, meg a mi a fazékban fő, ugy-e Sanyi ? Itt lesz Krasznai Andor bácsi is (már csak igy hivom, pedig még bizony isten túltesz sok ifjú uron is!) Na, ő nélküle meg épen nem tudnánk már elképzelni egy vígjátékot, egy bohózatot sem, olyan eleven még mindig, mint. a csík s e mellett igazi művészi erő, kiváló jellemszinész, ö a mi Ujházink, anélkül azonban, hogy bárkit is lemar- házna. ő maga a megtestesült udvariasság és nyájasság s innen van, hogy — amint mondják, — női körökben még mindig igen nagy a szerencséje. Viszont üdvözölhetjük körünkben Bérezi urat, akit a »Komló«-beli krágli-társaság már’régen vár, köztük az »aranyos« »balsors, akit régen tép« Schwimmer szerint, bár ő többször ir fel »rennert«, mint Schwarcz Simi. Mondom hát, Bérezi urat nehezen várják s Bérezi is szívesen jön hozzánk nyári tartózkodásra, félbeszakítva a »saját szőllőjében« való nyaralást. Ugy-e, hogy ez komikusán hangzik, hogy egy komikusnak saját szőllője (és pedig nem kilónként, hanem holdanként) legyen. Pedig úgy van. Vannak perczek az életben, amikor a komikus is tragikusan fogja fel az életet s ilyenkor öreg nap- jaira gondol, szőllőt vesz. Majd elmegyünk hozzá szüretre, ha ugyan meghí bennünket, meghitt barátait. Azonban szomorúan zug a szellő Tihanyi felül ő, akit pedig nagy vágyunk újra látni, nem jő. Felvitte az Isten a dolgát s őt magát Ditrói Pestre a Vigszinházhoz. — Igaz, hogy ott van a helye, az ország egyik első színpadán, mégis szerettük volna, ha legalább még ebben a szezonban élvezhettük volna játékát, amit nehezen fögunk nélkülözni, jóllehet, a nélkülözéshez egyébként hozzá vagyunk szokva. Node jönnek a régiek helyett újak, a kiket még nem ismerünk közelebbről, de jó hírük megelőzte ide jövetelüket. Károlyi Leona a társulat primadonnája, mint kezdő színésznő ugyan már volt Gyulán a Krecsányi társulatával, nem is olyan régen, s azóta rövid pár év alatt az ország első primadonnájává küzdötte fel magát, bizonyára a bemutató »János« jvitéze zsúfolt házat csinál, küiönben is ezzel az ala- Ikitásával nyert első dijat a múlt nyáron a »Király Szinház«-ban. A többiekröl majd később, ha tekintve az Időjárást, bele melegednek a színjátszásba. A kánikulai forróság daczára azt hittük a héten, jhogy október 1-je van. Mindenütt a merre mentünk jkatona nótákat lehetett hallani s 1-én nagy csapatokban mentek a legények hónuk alatt az »előírásos« katonaládával, s utánuk siró asszonyok és leányok, az édes anya s a szerető. A legények úgy tettek, mintha nekik nem fájna az elválás, mert hát jól néftae ki az a katona, a melyik sírna, kiszekiroznák a »czugból«, belül azonban nekik is csak úgy fájt, hogy itt kellett hagyni a szerető sziveket. Nótával segítettek bajukon s tréfásan énekelték : Nem hitted nagyanyám Hogy katona vagyok, Majd elbiszed nagyanyám Ha berukkolok.
