Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-05 / 31. szám

2 BÉKÉS 1906. augusztus ö. a Körözs folyók mentén való kerti gazdálkodás nak, mint a vízben szűkölködő Nagy-Körös és Kecskeméten. Mi lehet tehát az oka, hogy sem Nagy- Körős és Kecskemét, sem az évtizedek óta körünkben tartózkodó bolgár kertészek köz­vetlenül szemlélhető sikere nem ihleti meg, a fehér holló számba menő egyeseket le­számítva, Békésvármegye népét, hogy példáju­kon okuljon és példájukat kövesse? Ki az, aki ezt a problémát megtudná fejteni és különösen mi volna az, amit az érthetetlen közöny megtörésére cselekedni kellene? 1993—1906. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1905. évre előirt föld adó, ház adó, I. II oszt. kér. adó, IV. oszt. kér. adó, tőkekamat adó, ált. jöv. pót adó fegyver adó, országos betegápolási pótadó és hadmentességi dij kivetési lajst­rom a kir. pénzügyigazgatóság által számvevőiig meg­vizsgáltatván, az 1883. éviXLIY. t -ez. 16. §-a értelmé­ben augusztus hó 5-től 13-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak a könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1906. évi augusz us hó 2-án. Tanczik Lajos, 196 1—1 rfőkapitány, h. polgármester. 1993 — 1906. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1906. évre előirt föld adó,1 ház adó, I. II. oszt. kereseti adó, tőkekamat adó, IV. oszt. kereseti adó, általános jöv. pótadó és had­mentességi dij kivetési lajstromok a kir pénzügy- igazgatóság által számvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. tervényezikk 16. §-a értelmében augusztus hó 5 töl 13-ig a városi adóhivatal helyi­ségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, a kik eme lajstromban foglalt adónemmel már a múlt évben megvoltak róva, a lajstrom kitételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1906. augusztus hó 2-án. Tanczik Lajos, 197 1—1 rfőkapitány, h. polgármester. T a n ii g y. Rezey Sylvius kir. tanfelügyelőtől a következő sorokat kapjuk: Igen tisztelt szerkesztő ur! Hiva­tali állásom elhagyása, illetőleg Gyuláról történő távozásom alkalmából szíveskedjék megengedni, hogy más alkalmas mód hiányában, becses lapja utján vegyek búcsút Gyula városi és bókésvármegyei mindazon jó ismerőseimtől és barátaimtól, kik sze­retőire méltóságukkal és velem szemben tanúsított jóakaratukkal tiz évi vármegyei tartózkodásomat kellemessé, válásomat pedig fájdalmassá tették. Megrendült egészségi állapotom követeli távozáso­mat és fájó szivem érzelmeit csak azon remény képes talán türhetővé tenni, hogy jó indulattal fognak reám visszaemlékezni. Isten áldása kisérje életüket ! Ti pedig kedves és szeretett munkatár­saim : tanitó-egyesületek, tanítók, tanitóuők és óvó­nők, kik bizalmatokkal, szorgalmatok és hivatásos bnzgóságtokkal szívesek voltatok tiz évi működé­sem szerény sikereit előmozdítani, fogadjátok őszinte igaz baráti köszönetemet és további müködéstökben is tartsátok mindig szemetek előtt azon magasztos és szent czélt, mely a hazafias magyar népoktatás és népnevelés czimén első sorban vállaltokra nehe­zedik. Terhes, de szép munkát végeztek, de ha eddigi hivatásos buzgóságtokat és hazafias érzel­meiteket megtartjátok, bízom az Istenben, hogy munkálkodástok a haza boldogitását elősegíteni fogja, mire Isten áldását kérem. Végül fogadjátok szívesen szeretetteljes búcsúmat és tartsatok meg jó emléketekben ! Isten áldjon benneteket. Gyulán, 1906. évi augusztus hó 3-án. Rezei Sylvius kir. tanfelügyelő. . Ta*t:*S választások. Békés község iskolaszéKe, a békési polgári leányiskolánál Bartos Károlynál lemondása folytán megüresedett tanítónői állásra Mezey Margitot választotta meg, f. hó 31-én tartott ülésében. Ugyanakkor az államilag segélyezett községi belterületi 5 tanerős isko'a tovább fejlesztése czél­jából áthelyezte Szabó Antal roszerdei tanyai tanítót, miáltal a tanítói létszámot egygyel szaporították. Az utóbbi helyére áthelyezték Dómján Aladár peczedülői tanyai tanítót, mig ennek a helyére megválasztatott Szűcs János békési ev. ref. egyházi tanító. Áthelyezés. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter Meisel Rezső tanárt a f. é. tanév kezde­tével a körmendi polgári iskolához helyezte át, —• Meisel Rezsőnó polg. iskolai tanárnőt pedig Mező- berényből szintén Körmendre. Meisel helyére Ígért Antal zayugróvi polgári iskolai tanitó nevezte­tett ki. Hírek. A közigazgatási bizottság augusztusi rendes havi ülését folyó hó 13-án fogja megtartani. A vármegye igazgató választmányába dr. Eábry Sándor főispán, a vármegye közgyűlésén elnökké dr. Márky Jánost, helyettes elnökké dr. Ladies Lászlót, továbbá a választmány tagjaivá Gr óh Ferenczet és Kóhn Dávidot a választmány eddigi tagjait nevezte ki. A képviselőtestület juliua 28 án délután tar­tott rendkívüli közgyűlésében a nyolez heti szabad­ságra utazott dr. Jantsovics Emil t. főügyész helyére dr. Márkus Mihály ügyvédet, az ugyancsak szabad- " ságra menő Hoffmann István helyére fíerndt Jó­zsefet helyettesítette segédgyámnak. A Gyulavidéki helyiérdekű vasút részvénytársaság igazgatóságá­nak megkeresésére, hogy a város részéről adandó 200 ezer koronás törzsrészvény befizettessék, a városi tanács fővárosi s helybeli intézetektől nye­rendő ideiglenes kölcsön ajánlatok beszerzésére utasittatott. Ez ügygyei kapcsolatban Reisner Emá- nuel városi képviselő szóba hozta a gyulavidéki helyiérdekű vasútnak a sugárút és báró Wenckheim Béla utczán történt sin! era kési módozatot, amely a kocsiforgalmat részben megbénítja, részben köz­veszélyessé teszi.'Molnár Albert városi mérnök fel- világosító szavában azonosította magát a Reisner teiszólalásában foglaltakkal, az ügyben ezúttal ér­demleges határozat nem hozatott, de az igazgató­ságban képviselt gyulai tagok figyelme felhivatott rá, hogy a kocsiforgalom biztosítása czóljából a részvénytársaság hatáskörében igyekezzenek meg­felelő intézkedéseket tenni. rált és a parlament 1765. megszavazott. Virginia az adózást a gyarmat, Otis a szabadságot az em­ber örök jogának mondta, New-Yorkban összeült a gyarmatok első kongresszusa, Franklin az angol alsóház eléhivatván kijelenté, hogy Amerika nem fizet és Pitt a bélyegbillt 1766. visszavonatta. 1770. North lord miniszterelnök a parlamentet a teavám meghagyására kérte, hogy Anglia fölénye Amerika fölött biztosittassék ; 1773. egy Bostonba ért teaszállitmányt a tengerbe dobtak. Massa­chusetts állam szabadságlevelét elvették és Bos­ton kikötőjét elzárták ; Gage tábornok partra szállott és a philadelphiai Carpenter Hallban kétszer egymás után összeült a gyarmatok füg­getlen kongresszusa; a második 1775 junius 15 fővezérré választá Washingtont és 1776. julius 4. proclamálta a függetlenséget. A király Amerika ellen döntött, mert alattvalói lakták. IV. Washington. — Észak és dél. — A militia gyönge, a nép elbidegül. — Washington átkel a Delawareon; Treuton és Princeton: Saratoga és Yorktown. — Seregét feloszlatja és a megbízatást leteszi. — Washington és a függetlenségi harcz. Washington György fővezér, egy virginiai ültetvényes fia, 1732. született. Fiatal éveit a mount vernoni birtokon és a franciák elleni harezokban tölté. 1755. fővezér, 1774. a philadel­phiai kongresszus tagja lett, majd ismét fővezérré választották „az amerikai szabadság védelmére.“ ') Nem tudom Taine miért nem irta meg Ame­rika történetét, pedig nagyobbnak találta volna itt a környezet erejét, mint az olasz és német- alföldi festőiskolánál. Müvét azzal kezdhette volna, hogy az Egyesült Államok ma 67, a forra­dalom idejében 17 szélességi fokon terültek el és más volt a kiima a Savannah, mint a Szent Lőrincz mellett, hogy még a település korában t) Trevelyan i. m. II. 182. 1. egy vonal létesült, mely államokat jellemző saját­ságok alapján elkülönített, hogy az Egyesült Államokban észak és dél külön világa egyesült. Az észak hollandi és angol telepekből állott. New Jersey Bergenből alakult és 1702. lett angol koronagyarmattá, New York története Hudson emlékével és Uj-Amsterdam fejlődésével veszi kezdetét. Uj-Anglia négy államot adott és Massa­chusetts puritánjai vitték köztük a vezérszerepet. Itt feküdt Boston, itt született Otis és itt vitat­ták az adózás jogát. A hollandi telepek alatt Pennsylvania quakerei között ült össze Amerika első két kongresszusa és itt kelt a függetlenségi nyilatkozat. Ez volt az északi államcsoport; pu­ritánok és quakerek, angolok és hollandok, své­dek és németek lakták ; a sürü lakosság az Alle­ghany — lejtőkön és a parton tömörült; vas, szén és kőolaj az ipart, a tenger a kereskedést lendítette fel. Mindenki szadad volt és fehér; várost társadalom alakult, mely kétségbe vont minden monopóliumot és minden fölényt, ezért adta az észak a legtöbb jogászt és a legtöb katonát. Mikor a kilenczvenes években összeírták Massa­chusetts katonáit és matrózait, kik a forradalom alatt szolgáltak, szorgos kezek kötetsoroza­tot írtak össze. *) Délen Virginia, Carolina és Georgina két király és egy királynő nevét visel­ték. Nem használták ki a nyugati hegyeket és alig értek a tengerig. Nem volt város, melyet Boston, New York és Philadelphia mellé tehet­nénk és nem a forradalmat megelőző évtizedek­ben alakultak a telpek, mint Uj-Angliában ; dél­nek nagybirtokai és kastélyai voltak, népe aris­t) Massachusetts soldiers and sailors of the Revolutionary War. I. A.—Bér. II. Bes—Byz, 111. Cos—Dry Boston 1894—8. 970, 984, 991 1. tokrata és színes ; skótok és hugenotta franciák birtokain — melyek rizst, dohányt és gyapotot termettek, — hemzsegett az afrikai néger. Ro­mantika és uralomvágy ült e vidék fölött, melyen Amerika első katonái, államférfiai és elnökei születtek. *) Washington is délen, Virginiában szü etett és mint a milit’a ezredese élt mountvernoni bir­tokán. Egyenruhában járt a törvényhozó gyű­lésbe, ritkán és röviden beszélt, de szavának súlya volt. Virginia ültetvényesei őt jelölték a philedelphiai gyűlésbe, mely fővezérré tette. A kongresszus hadsereget és másfél millió fontot szavazott meg, de alig vette át a csapatokat, kétségbeesett azok állapota fölött. A militia gyengének bizonyult; mély szomorúsággal je­lenté a kongresszusnak, hogy alig bízik embe­reiben. Hiába töltött napokat a harcvonalban és hiába beszélt a tarka sereg előtt a szabad­ságról és a nemzeti eszméről. 1776. márcziusban Bostonba nyomult, mire Howe tábornok, Gage utóda, a várost kiürítette és Halifaxba vitor­lázott; Washington New-Yorkba sietett,2) de Howe kiszorította és erős ködben sikerült előle New Jerseybe vonulnia; mint Clive és Nelson előtt, előtte is az öngyilkosság réme jelentke­zett, kantárját hadsegédei ragadták meg, mikor a halálba rohant. Egész zászlóaljak elszöktek, 2000 embere volt. A megrémült kongresszus Baltimoreba futott és a fővezért katonai dikta­túrával ruházta fel, bár közvetlen parancsot addig sem adott neki. Mindenki félt Howe angol és hesseni csapataitól; a forradalom fészkei, Boston és New-Yora elestek, a népet ellenséges érzület 1) Hötesch i. in. 18 — 20. 1. — Leoky i. m. III. 302—6. . 2) Roosevelt : New-York. Paris 1903 173—184. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom