Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-28 / 4. szám
BÉKÉS 1906. január 28. 9 Választások a városnál. Gyula város képviselőtestülete csütörtökön délelőtt tartott közgyűlésén töltötte be a Popovics Jusztin elhalálozásával megüresedett városi főjegyzői állást, valamint az ezen választás folytán üresedésbe jött árvaszéki ülnöki állást. A választás iránt oly óriási volt az érdeklődés, hogy tudomásunk szerint soha annyi szavazatot még nem adtak le Gyula város képviselőtestületében. A választási eljárást dr. Fábry Sándor alispán vezette, aki a képviselőtestületi tagokkal és érdeklődőkkel zsúfolásig megtelt teremben 10 órakor nyitotta meg az ülést, jelezvén annak tárgyát, a pályázat meghirdetésére tett intézkedéseket. Miután a közgyűlés a választási eljárás tartamára négy bizalmi férfiút választott, megalakították a kijelölő választmányt, amelybe a közgyűlés dr. Zöldy Gézát és Kiss Istvánt választotta meg, az alispán pedig Jan- tsovits Emilt és dr. Ladies Lászlót hívta meg. Mig a kijelölő választmány a polgármesteri szobában a kijelölés kérdésében tanácskozott, a teremben méhkashoz hasonló dongás közt folyt a kapaczitálás, korteskedés és találgatás a választás esélyei felett. A kijelölő választmány működésének befejezte után az elnök az újból megnyitott közgyűlésen kihirdette az eredményt, amely szerint a választmány a főjegyzői állásra dr. Szepessy Aladárt, dr. Bucskó Korjolánt, Szikes Györgyöt, továbbá Kovács Ferencz komádii és Juhász Elemér nagyváradi lakosokat jelölte. Nem jelölte a választmány dr. Nuszbek Sándort, mintán a községi törvénynek a közigazgatási bíróság által történt téves, rossz, sőt abszurdnak mondható értelmezése szerint a tényleges állami tisztviselő községi elöljáróvá nem választható meg. Ennek folytán a jelöltek közül dr. Bucskó Korjolán árvaszéki ülnök és helyettes polgármester, valamint Szikes György jegyző körül csoportosultak a választók és pedig oly egyenlő számmal, hogy lehetetlen volt kivenni előre, melyik jelölt nyeri el a többséget. Miután névszerint való szavazás kéretett, az elnök azt elrendelte és a szavazatszedő küldöttség elnökévé Schmidt Józsefet, tagjaivá dr. Zöldy Gézát és Künzl Ernőt nevezte ki. A szavazás és a szavazatok összeszámolása közel egy órát vett igénybe és különösen az utóbbi rendkívüli érdeklődés és izgalom között történt meg, mert mindvégig csak kevés szavazat különbség volt a két jelölt között Az összeszámolás befejezte után az elnök kihirdette az eredményt, amely szerint beadatott összesen 199 szavazat, a miből dr. Bucskó Korjolán 106 szavazatot, Szikes György 93 szavazatot kapván, előbbi 13 szótöbbséggel Gyula város főjegyzőjévé választatott. A közgyűlés az eredmény kihirdetését megújuló zajos éljenzéssel fogadta. Az első választás eredménye következtében az árvaszéki ülnöki állás üresedett meg, mig a többi esetleg megüresedő állásra kiadott pályázat tárgytalanná vált. — Az ülnöki állásra a kijelölő választmány Felföldi Sándort és Körös Lajost jelölte, mig a többi pályázók nem volt jelölhetők, miután nem községi választók. A választás itt is névszerinti szavazással folyt, melyet az előbbi szavazatszedő küldöttség foganatosított. Beadtak összesen 163 szavazatot, amelyből árvaszéki ülnökké Felföldi Sándor ügyvédjelölt választatott meg 98 szavazattal Körös Lajos 65 szavazata ellenében. A választás befejezte után a két megválasztott tisztviselő letette a hivatali esküt és őket az elnök rövid beszéddel üdvözölte. A megválasztottak részéről dr. Bucskó Korjolán fejezte ki köszönetüket a képviselőtestület bizalmáért, a város érdekében kifejtendő odaadó becsületes munkásságra tevén fogadalmat. Ezzel az elnök a felette érdekes választó közgyűlést berekesztette. 825—1906. Gyula város tanácsától. Hird.otzra.én.'sr. Gyula város tanácsa mint I-ső fokú iparhatóság közhírré teszi, hogy Licska Lajos gyulai lakos a tulajdonát képező 1033. hsz. alatti asztalos műhelyében benzin motort szándékozik felállítani. A telep engedélyezése iránt beadott kérelemnek a helyszínén megejtendő tárgyalására határnapul folyó évi február hó I sö napjának délután 3 órája tűzetik ki, melyre mindazokat, kik a telep engedélyezése ellen kifogást akarnak emelni, az 1884. év; XVII. t.-cz. 27. §-a értelmében azzal idézzük meg, hogy kifogásaikat a kitűzött tárgyaláson Írásban, vagy szóval annál inkább terjesszék elő, mert ellenesetben — ha csak köztekintetek nem szolgálnak akadályul — a telep engedélyeztetni fog. Gyulán, 1906. évi január 27-én tartott városi tanácsülésen. Dr. Bucskó Korjolán, Szikes György, h. polgármester. 37 1 — 1 jegyző. Hírek. Az installátióra vonatkozó közg/ülési határozatot. melyet, a vármegye legutóbbi rendkívüli közgyűlésén a főispán! i stallátióra vonatkozólag hozott, a belügvminister külön rendelettel is felkérte. A határozat különben már a közgyűlési jegyzőkönyv alakjában fel terjesztetett. A csendörségi karhatalomnak főispánok által laendő igénybevétele. A vármegye törvényhatósági bizottsági közgyülésónak a honvédelmi ministerhez intézett s onnan a belügyministerhez áttett fel- terjesztését, melylyel a törvényhatóság a csendőrségi karhatalomnak főispánok által leendő igénybevétele tárgyában kiadott honvédelmi minisíeri rendelet ellen az 1886. évi XXI. t.-cz. 19. §-ára való hivatkozással felirattal élt, a belügyminister a honvédelmi ministerrel egyetértőleg elutasította. Elutasította azért, mert az idézett 1886. évi XXI. t.-cz. 19. §-a csak az olyan kormányrendeletek ellen biztosit a törvényhatóságok részére a végrehajtás előtt felirati jogot, amely rendeletek végrehajtás végett intéztettek a törvényhatóságokhoz. A csendőrségi karhatalomnak a főispánok által leendő igénybevétele iránt kiadott s már különben is végrehajtott rend«let azonban mint semmiféle intézkedést nem igénylő, egyszerűen tudomás és miheztartás végett köz >Itetett a vármegyével, a belügyminister véleménye szerint tehát ez ellen a vármegye felirati joggal sem élhet. AJozsef főherczeg szanatórium egyesület részére József kir. herczeg uradalmi pénztára a múlt hét folyamán leküldötte a békósmegyei takarékpénztári egyesülethez a boldog emlékű elhunyt védnök által tett 40,000 korona alapítványt. A szanatórium egyesületnél újabban 2000 koronával az egylet alapitó tagjai lettek Városy Gyula kalocsai érsek, dr. Párvy Sándor, Radnay Farkas püspökök és Szabadka városok ; 500 koronát adományoztak : báró Hornig Károly püspök és Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, 100 koronával beléplek az egyesületbe: Abel Janka, Andrássy János, Barabás Bóláné, Baumgarten Egmondné, Birkássnó Szuchich Adrienne, Bottá Anna, Glück Frigyes, dr. Imre József, Imre Józsefné, özv. Kovrig Tivadarnó, Medek Vinczéné, gr. Sztáray Sándorné, dr. Takács Menyhért prépost, Tüzes Karácsonné, Voi'h Gergelyné. Ezenkívül a Baján, Brassóban, Győrött, Léván, Szabadkán, Zentán és Zomborban rendezett mulatságok és kiállítások révén tizenkétezer koronával gyarapodott a József főherczeg szanatórium egyesület, amelynek vagyona 400,000 koronáig növekedett. A vadászati Saison vége. Január végével beáll az általános vadászati tilalom és Nimródjaink elrakják puskáikat félévi pihenésre. A nagyobb vadászatok már újév előtt befejeződtek, most már csak egyes kisebb vadászaton búcsúznak a saisontól, a mely talán sohsem volt oly silány mint az idén és dián kölöncöt és szakértelemmel hasogatta belőle aj nyíl és dárda végeket, — az ifjúság, amint faragta hozzájuk a nyílvesszőket és dárdapálcákat és kötöz- gette a kész hegyeket reájuk. Ott ül a leány, aki éleszti és ébren tartja a tüzet, ezt a jóságos, áldott elemet. Mellette az asszonyok vagy a család egyéb felnőtt tagjai formálják a szemcsés agyagból a gabonatartó, tejes, sütő-főzö edényeket. Fent a halom tetején dárdájára támaszkodva áll az ör. aki végigtekinti a tájat, nem fenyegeti-e a család békés nyugalmát ellenség s jelzi, mikor a vadászatra indult családtagok vagy a halászcsoportok zsákmánnyal terhelve visszatérnek tanyáikra. — Sikerűit a kirándulás ; vau öröm; ellátták a családot élelmiszerrel, zsírral, házieszközzé faragható csonttal, agancscsal, ruhával, Mindenki abbahagyja munkáját, sütnek- föznek, előszedik méla, egyhangú hangszereiket, szól a dob, tam-tam, táncra perdül az ifjúság, ünnep van a telepen. A gyermekek meg azalatt nézik a mulatságot, vagy előszedik agyagból készült játékaikat, utánozzák a nagyokat, játszanak, kergetöznek, szala- doznak. Csak az őr áll mélán, mereven; neki nem szabad elhagynia helyét, mert hisz csak pár nappal előbb gyanús alakok mutatkoztak a környéken: vigyázni kell, nehogy meglepetés érje a telepet. A művész pedig, akit megihletett a szerencse bősége, leül, a megformált agyagedényekre csodálatos vonalakat vés; korsókra-tálakra kezdetlegesen, de ihletett szívvel rajzol egy-egy iramszarvast, halalakot: emlegessék meg az unokák is, mikor a nagyapák ilyen szerencsésen tértek haza. Beköszönt aztán az este; a mulatság abbamarad, mindenki bevonúl a palli- zádok mögé; környöskörül magasra gyúlnak az őrtüzek ; a felváltott őr megelégedetten néz körül: sehol semmi baj. Aludjatok csak jó emberek, álmodjátok végig az emberiség gyermekkorát, küzdj étek végig a nélkülözések korszakát, vessétek meg az emberi tudás alapjait! Eljön majd az idő, mikor elűznek benneteket békés tanyáitokról idegenből jött emberek: palizádjaitok lángban emésztődnek fel, kedves, megszokott tanyáitok idegenek örökségévé lesz, magatok földönfutókként menekültök! Aludjatok, ti boldogok! Az utánatok következő nemzedékek hatalmasabbak lesznek, mint ti, okosabbak, szinte mindentudók; de irigyelni fognak benneteket, mert az ö világvárosaikban fény és nyomor ütnek tanyát egymás mellett s több lesz a nyomor, mint a fény. Ti a nyomorról semmit sem tudtok; tudatlan, küzködö, nélkülöző gyermekek vagytok csnpán. Hátrahagyott emlékeiteket a késő utókor kegyelettel fogja gyűjtögetni, számukra épített palotákba helyezi majd el, amikor ti már aludni fogjátok az igazak békés, nyugodt álmát, álmodva bőségről, nyugalomról háborí- tatlanúl, Van a városnak egy csomó királyi palotája, kertje is. Minden királyi herczegnek van nagyszerű megfelelő lakása s hozzá parkja is. Ezek a parkok s még nehány más nyilvános kert egész virágos kertté varázsolják Kjöbenhavn némely részeit. A királyi palotákhoz tartozik még néhány mügyüjte- mény is, mint például a művészeti muzeum, képtára olyan gazdag, hogy az ember meglepődik. Kjöbenhavnban különben ismerősre is bukkantam. |Azt hiszem. Gyulán mindenki emlékszik még a jó 'Schuhmacherra, a Kisfaludy-társaság tagjára, magyar dolgok dán fordítójára és ismertetőjére. Ő volt a kalauzunk a Kjöbenhavnban töltött napok alatt. Lótott- futott velünk s mindent elkövetett, hogy a dán vendégszeretetet feledhetetlenné tegye előttünk. Vittem neki egy csomó üdvözletét Gyuláról azok részéről, akik tudták, hogy a szünidőben meglátogatom Kjöben- liavnt s hoztam is viszonzást. Kjöbenhavnban tartózkodásunk második délutánján nagyobb kirándulást is tettünk a környéken !fekvő Skodsborg tengeri fürdőbe. Sajátságosak ezek a kelettengeri fürdők! Hűvös az éghajlat, jéghideg ja tenger, de azért zsúfolva vannak nyáron át. Ritka nap az, amelyiken nem esik, még ritkább, hogy nem 'fúj hűvös, a mi viszonyainkat eltekintve szinte őszies szél, de azért a tengerben ott lubickolnak a fürdő- zök tömegei. Ha minálunk hasonló időjáráskor hasonló hömérsékü vizben fürdenék valaki, alighanem a bolondok házába zárnák. Hanem hát itt megszokott dolog ez; tiz perces fürdés után egy órás gyorsséta, mozgás nagyon egészséges dolog — azt mondják; egy nyáron magam is próbáltam s nálam is bevált, j Aztán a tenger vizének hideg volta nem olyan kényelmetlen, sokkal elviselhetőbb, mint az édesvízé, különben sem igen engedik, hogy az ember tovább maradjon ja vízben tiz percznél. (Folytatjuk.)
