Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-22 / 29. szám
4 BÉKÉS 1906. julius 22. ságnak azzal, hogy konstatáljak, mikép — előtte senki sem volt kedvesebb, s semmiféle előnyben nem részesült a ki vele egy pártálláson volt; viszont nem éreztette soha s hátrányára senkinek nem tudta be azt, hogy ha vele ellentétes pártálláson van. Békésvármegye tanítói, akik igaz szeretettel csüggtek rajta, tanúságot tehetnek ebbeli állításunk igazságáról. „Az öreg“, — mert igy hívták, — distingvált egyénisége, ismeretes jó szive, igaz rokonszenvet és ragaszkodást keltett nemcsak Gyula város és Békésvármegye egész társadalmában, hanem ezen belől alárendeltjeiben is. Mint tanfelügyelőtől hálásan veszünk búcsút; a népoktatás nevében igaz köszönettel ! Mint embertől mélyen érző szívvel, — igaz bánattal. „Áldja Isten !“ . . . K. T. Tulipánkert Gyulaváriban. Az egyre nagyobb területre kiterjedő Tulipánkert Gyulaváriban is kivirult a múlt vasárnap óta. A nemzeti érzés jelképének magvait gróf Almásy Dénesné hintegette előzőleg néhány lelkes kertész segítségével, s a termékeny talajban ma már körülbelül másfélszáz virág diszlik. Az előkészítő bizottság folyó hó 15-én délután 4 órára tűzte ki az alakuló közgyűlést, amelyen gróf Almásy Dénesné leányaival, Emma, Denise és Lilli grófkisasszonyokkal pontosan megjelent. Az előkészítő bizottság felkérésére a Tulipánkert védőségét előzetesen elvállalta, s a községi kisdedóvó tágas s ez alkalomra szépen feldíszített termét szorongásig betöltő közönség előtt a következő szép beszéddel vezette be az alakulást: »Midőn gyűlésünket ezennel meguyitom, örömmel, igazáu benső örömmel és meghatottsággal üdvözlöm a jelenlévőket és köszönöm szives érdeklődésüket és megjelenésüket. A Tulipánkert-Szövetség czélja már mindnyájunk előtt ismert; azt magyaráznom nem volna szükséges és ha mégis kitérek reá nehány szóval, ezt nem azért teszem, mintha újat mondhatnék, de azért, mert ezzel kapcsolatban ismételten kérni szeretném a m. t. jelenlevőket, kik a mai naptól tagjai a gyula- várii tulipánkertnek, tartsák fenn és ápolják magokban azt a lelkesedést, azt az ügybuzgalmat, mely őket ide vezette. Ehhez, mint minden más czélhoz és munkához első sorban szükséges az Isién áldása, de ezt csak akkor remélhetjük és kérhetjük bizalommal, ha hozzájárul az emberek kitartó igyekezete. Ne kicsinyeljük az igyekezet legkisebb nyilvánulását, ne nézzük le a legszerényebb működési tért, hiszen cseppekből lesz a tenger, porszemekből a hegy ! Természetes, hogy nem azon fordul meg az ország sorsa, a mi egyes községekben, mint pl. a mi kis Gyulaváriakban történik, de ha mindenütt mindenki megteszi kötelességét, megteszi a lehetőt a honi ipar felkarolására, a nép munkájának fejlesztésére és értékesítésére, ha — mondom — ez mindenütt, országszerte történik, akkor, ha nem is hetek, vagy hónapok, de évek, vagy mondjuk évtizedek múlva sok minden meg fog változni szegény hazánkban. Kevesebb idegen árura lesz szükségünk, mert többet és jobbat fogunk tudni előállítani, kevesebb pénzünk fog idegenbe menni, kevesebben lesznek munka nélkül, mert többféle munkára lesznek kiképezve, kevesebben lesznek elégedetlenek sorsukkal, kevesebben fognak idegen hazát keresni, mert munkájukat — jobb lévén — jobban és rendszeresebben fogják értékesíthetni. Azért tegye meg kiki a maga körében a lehetőt, ha kevés is az, amit az egyén tehet, hasznos lesz a hazának, áldás lesz fáradozásán. Érdeke mindnyájunknak, a nagybirtokosnak, kereskedőnek, gyárosnak épen úgy, mint a kisiparosnak, a földmives nép fiainak, érdeke pedig mindenek felett a hazának. — »Ez a föld, melyen annyiszor apáink vére folyt . . .c — Igen. őseink, mindnyájunk ősei, véres karddal kezükben védelmezték meg a magyar szabadságot török, tatár és sok más ellenséggel szemben ; vitézségüknek, hazaszeretetüknek köszönhetjük mi, hogy van Magyarország. Az idők változtak, nekünk más feladat jutott. Amiért ők véreztek és meghaltak, azért kell nekünk élni és munkálkodni egyetértésben, lelkesedéssel és kitartással, főleg pedig kitartással. Erre hívom fel még egyszer a gyulavárii Tulipánkert t. tagjait.« E lelkes, éljenzéssel fogadott és nagy ékesszólással elmondott gyönyörű beszéd után az előkészítő bizottság megbízottja hálás köszönetét fejezte ki a grófnőnek hazafias ügybuzgalmáért, amellyel a gyulavárii Tulipáukert kivirágzását egjredül tette lehetővé A közönség harsány éljenzése és helyeslése bizonyította ennek az állításnak a valóságát. Majd megtétettek a megalakulásra vonatkozó előterjesztések. Mindezek helyeslésre találtak s igy megválasztották a tisztikart s a tiszteletbeli tagokul megválasztott Almásy Emma és Denise grófkisasszonyokkal együtt 30 tagú választmányt. A tisztikar a következő : védő és diszelnök gróf Almásy Dénesné, elnök Bay József, alelnökök Ondrus Cyrillné és dr. Hódy Jánosné, pénztáros Dubányi Gyula, ellenőr Busák Józsefné, titkár Hegedűs Gyula. Erre Bay József elnök tartotta meg székfoglaló beszédét, első sorban köszönetét mondván a maga és tiszttársai nevében megválasztásukért. ígérte, hogy minden lehetőt el fog követni a Tulipánkert állandó virágzásáért. Majd a védőhöz fordulván, a grófnő alapította kisdedóvó falait hívta fel tanúiul gróf Almásy Dénesné határt nem ismerő áldozatkészségének, erős magyar nemzeti érzésének, amelylyel ime egy uj hazafias intézmény létesülését tette lehetővé e szerény faluban. Gróf Almásy Dénesné nevének említésekor mindannyiszor felhangzott a közönség lelkes éljene és tapsa. Hálája jeléül a közgyűlés az elnök indítványára jegyzőkönyvi köszönetét is szavazott a grófnőnek. Következett az alapszabály tervezet felolvasása,! a melyet az előkészítő bizottság a közgyűlésnek elfogadásra ajáult. Ezt a közgyűlés egyhangúlag meg is tette. Jegyzőkönyvi köszönetét szavazott még a közgyűlés Almásy Emma és Denise grófkisasszonyoknak, akik lelkes fáradozásukkal 55 rendes tagot gyűjtöttek a Tulipánkertnek. Az elnök, majd a védő zárószavai után véget ért a közgyűlés. A közönség egy meghatóan szép, hazafias ünnep emlékével távozott s még az utczán is lelkesen éljenezte ragaszkodása jeléül a Gyulára gtöbb kocsin távozott grófi családot. A közgyűlés lelkes hangú táviratokban jelentette be megalakulását a Tulipánkert-Szövetség orszá- os és be'i ésmegyei központjának. Jelen voltak az alakuló gyűlésen: Almásy Dénesné grófnő, Emma, Denise és Lilli comtessek - kel, továbbá Bussák Józsefné, Bussák Sárika, Dono- vák Ferenczné, Bay Józsefné, Böszörményi Róza, Dubányi Gyuláné, Hegedűs Gyuláné, dr. Hódy Jánosné, Kalandra Béláné, Kottán Lola, Ondrus Cyrilné, Ondrus Pálné, Őrley Gyuláné, Varga Gézáné, Vertán Emilné. E helyen említjük meg, hogy a Tulipánkert egyik leghívebb tagja, ki fáradságot nem ismerve, elkövet mindent, hogy a Tulipánkert virága minél szélesebb területen pompázzék : Almásy Denise grófnő. Kora reggel felül kedves hátas lovára a Verára, és ügyes lovászától követve járja be az aratók csa- patját és osztogatja közöttük a tulipánokat. Eddig 1560 darabot osztogatott szét, nem kímélvén a fáradságot, saját kezeivel tűzi fel azokat az uradalmi cselédek keblére. Az ifjú grófnő ezen cselekedete oly lelkesedést szült az aratók között, hogy bárhol jelenik meg közöttük, állandó ováczióban részesül. T a n ii g y. Tanfelügyelői hivatal átadása. Rezey Sylvius kir. tanfelügyelő szabadságolása folytán a békésvármegyei tanfelügyelő hivatal vezetésével megbízott Schalter Flórián segédtanfelügyelő, f. hó 17-én a hivatal vezetését átvette. A gyulai polg. leányiskolába való felvételre vonatkozó „Értesítés“. A gyulai polg. leányiskolánál a jövő 1906—7. iskolai évben a III. osztály is megnyílik. A polg. leányiskola I-ső osztályába oly tanulók vétetnek fel, kik a IV. elemi osztályról legalább is elégséges bizonyítványt mutatnak fel, vagy előismereteiket felvételi vizsgálat utján igazolják. A polg. leányiskola II, osztályába azok a tanulók soroztatnak, kik az I-ső osztályt legalább is elégséges eredménynyel végezték. Az V. elemi osztályról szóló elégséges bizonyítvány alapján azok léphetnek át a polg. leányiskola II. osztályába, kik a német nyelvből, számtan-, állattan- és rajzból tantervkülönbözeti vizsgálatot tesznek. A III. osztályba oly tanulók vétetnek fel, kik a polg. iskola II. osztályában legalább elégséges osztályzatot nyertek, vagy az elemi iskola VI. osztályát kielégítő eredménynyel végezték és a német nyelvből, történelemből, számtan-, állattanás rajzból tervkülönbözeti vizsgálatot tettek. A tantervkülönbözeti vizsgálatért a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 40363. szám alatt kiadott rendelete szerint tantárgyanként négy korona fizetendő. A felvételi és javító vizsgálatok díjmentesek. A beírás alkalmával a következő dijak fizetendők: bei rásdij 2 korona, I. félévi tandíj 10 korona, tanszerdij 3 korona, könyvtárdij 1 korona, értesitődij 1 korona, bizonyítvány 2 korona, nyomtatványán 40 fillér és nyugdijjárulók 30 fillér. Január hó végén, vagy február elején fizetendő még 10 korona Il-ik félévi tandíj. A fizetendő dijak tehát egész évre összesen 29 korona 70 fiillért tesznek. A beírás idejéről a „Békés“ czimü lap utjáu aannk idején értesíteni fogom és bővebb felvilágosítással bármikor készségesen szolgálok Gyulán, 1906. évi julius hóban. Abaft János, igazgató. A gyulai állami elemi fiúiskola épületére hirdetett tervpályázat ügyében a döntés julius 18-án megtörtént. Az iskolai bizottság a beadott 4 tervet megvizsgálván s arra vonatkozólag a ministeri véleménynek is birtokában lóvén, a jeligés leveleket felbontotta. Az első helyre jelölt terv (Jeligéje „Ez az“) Pfaft Eerencz gyulai építőmester müve, építési összege 48 ezer korona, kisebb átalakítások után vállalat alapjául szolgálhat. A második terv („Tanítsunk“) Ízlés, csin és művészi kiképzés szempontjából első helyet érdemlő munka ugyan, de olyan szerkezeti hibája van, mely miatt csak nagy átalakítással lenne használható. Tervezői Schulz és Rosenauer budapesti építészek. Künzl Ernő („Fehér galamb“) terve a leggyakorlatibban oldotta meg a feladatot, de az építési költségek az előirányzaton felül rúgtak. Ifj. Schriffert József (Tulipán) a tervezésben nagyon is az olcsóságra fektette a fősulyt, terve mindazon által csinos' és Ízléses, de szintén nagyobb átalakításokkal lenne használható. Minthogy az állami elemi fiú és leányiskolákra a tanítói pályázatok már ki vannak Írva s azokat a miniszter szeptember l étől be fogja tölteni, elhatározta a bizottság, hogy az állami fiúiskolák számára a jelenlegi polgári fiúiskola rendeztessók be; a polgári leány és állami elemi leányiskolák pedig ideiglenesen a „Korona“ épületben helyeztessenek el, a Füredi ház helyén építendő uj emeletes iskolára pedig a pályázat meghirdetendő lesz. A gyulavidéki róm. kath. tanitóegylet folyó évi rendes közgyűlését augusztus hó második felében Békéscsabán fogja megtartani. Hírek. Vármegyei közgyűlés. A vármegye rendkívüli közgyűlését folyó hó 26-án tartja délelőtt 9 órakor a vármegyeház nagytermében. Ezt megelőző napon a kisteremben dr. Bábry Sándor főispán elnöklefe alatt az állandó választmány tart ülést, hogy a tárgysorozatba felvett ügyeket a közgyűlésre előkészítse. A tárgysorozatot lapunk más helyén egész terjedelmében közöljük. Szabadságon. Dr. Daimel Sándor megyei főjegyző s dr. Berkes Sándor kórházigazgató főorvos szabadságra utaztak. Utóbbit távollóte alatt dr. Kun Pál osztályfőorvos helyettesíti. Áthelyezés és kinevezés. Hegedűs István gyulai díjtalan számgyakornokot a pénzügyminiszter napdíjas számgyakornokká kinevezte s egyidejűleg szol-
