Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-07-15 / 28. szám
BÉKÉS 3 érzett munkabér elégtelensége, hanem összebeszélés, előre készített szövetkezés volt. Ily körülmények között fokozott éberségre s elegendő mennyiségű karhatalomra van szükség még mindig, különösen a békési járásban, a hol nagyszámú kisegítő munkás dolgozik, kiknek a munkába való megvédése érdekében a szükséges intézkedések megtétettek. Az orosházi és békési járástól eltekintve s a szarvasi, gyomai és szeghalmi szórványos és elsimult zavarokat figyelembe nem véve, a vármegye egyéb részeiben a szorgos nyári munka baj nélkül folyik s általában a munkások helyzete is jónak mondható, amennyiben a megkezdődött nagy munkaidőben az igen kedvező termés eredmény mellett minden munkabíró embernek alkalma nyílott a kenyérkeresetre. A békéscsabai »községi munkás otthon« jelentése szerint a folyó év első felében úgy Békés, mint más vármegyék területére munkásközvetités utján összesen 3409 férfi munkás szegődött el különböző munkákra, ezenkívül mintegy 1600 marokverő női munkás nyert elhelyezést. Ipari és kereskedelmi téren az évek óta tartó pangás után különösebb fellendülés nem észlelhető. Vegyesek: A vármegyei és községi közigazgatás menete ellen panasz nem emeltetett. Dobozon a »Magyarországi földmivelők, kisgazdák és kubikosok országos szakegyleté«-nek helyi csoportja a múlt hó 3-ikán, Kétegyházán pedig a »Magyarországi földmunkások országos szövetségé«- nek helyi csoportja junius hó 4-én nyilvános nép- gyülésen, megalakult. A népgyülések rendzavarás nélkül, csekély' érdeklődés mellett folytak le. A fősorozások folyamatban vannak. Az alispáni előadmányok közül a legnagyobb érdeklődést keltette Bartos Gusztáv kórházi élelmezési tiszt fegyelmije, a ki az alispán fegyelmi eljárást elrendelő s nevezettet az állásától felfüggesztő határozata ellen felebbezést adott be, a mit a közigazgatási bizottság helybenhagyván az alispáni határozatot, elutasított, s egyben elrendelte a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot is. A határozat, miután fegyelmi ügyekben két egybehangzó határozat ellen nincs' felebbezésnek helye, jogerős s sürgősen ki fog adatni a vármegye alispánjának, a vizsgálat foganatosítása s a fegyelmi ítélet meghozatala végett. A földmivelésügyi miniszter rendelete a gazda- a tisztek és a birtokosokok közötti jogviszonyt szabályozó 1900. évi XXVII. t.-ez. 24. §-ában jelzett alaki képesítés alól való 'felmentés tárgyában kiadatott mint illetékes szaktestületnek a gazdasági egyesületnek A vármegye főispánjának átiratára a bizottság felterjesztést intézett a belügyministerhez mint kine vező hatósághoz s a gyomai anyakönyvvezetői állásra Kató Lajost, a kit főispán a Kiss Kálmán elhalálozása folytán megüresedett járási irnoki állásra helyettesitett, hozza javaslatba. A »Magyarországi épitő munkások országos szövetségének« békési szakszervezete még az 1905. évben feloszlott, illetve hatóságilag föloszlattatott s vagyona, ingóságai elárvereztettek s az ebből befolyó összeg a békési betegsegélyző pénztár javára foröittatott. A szövetség ebből az ügyből kifolyólag feljelentést tett a békési főszolgabíró ellen, hogy az árverésből befolyt összeggel nem kellően számolt el. Az ügy megvizsgáltatván, az alispán a feljelentő szövetséget elutasította s a közigazgatási bizottság az alispán elutasító határozatát indokánál fogva helyben hagyta. A főorvos havi jelentésében, melyet a bizottság tudomásul vett, beszámol a vármegye junius havi közegészségügyi viszonyáról, melyek a vármegyében az elmúlt hónapban általában kielégítők voltak és az előző hónaphoz viszonyítva jobbak is, a mennyiben a heveny ragadós betegségekben 80-al kevesebben betegedtek meg. A leggyakoribb halál ok volt — a tüdővész. Egyéb heveny ragadós betegségek száma volt 99, ezek közül elhalt 14 (7%) Legnagyobb mérvben a szamárköhögés uralkodott és pedig leginkább Vésztő és Békéssámson községekben. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint egyenes adókban a befizetési eredmény a múlt évihez képest kedvezőtlenebb, hadmentességi díjban kedvezőbb volt. Továbbá jelentette az igazgató, hogy Grineusz György pénzügyi titkár pénzügyigazgató helyettes hivatalát a folyó hó 5-én elfoglalta. A jelentés tudomásul szolgált. A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy az elmúlt hónapban meglátogatott 19 tantermet s egyben jelezte, hogy az 1905—1906. évi isko’ai látogatásokat befejezte, az ezen iskolai évre járó utiátalánya is elfogyott. Az évzáró vizsgák mindenütt megtartattak. A jelentés tudomásul vétetett. Az államépitészeti hivatal jelentése szerint az állami müut, valamint a nyári ut szakaszai jó karban voltak s azokon forgalmi akadály nem fordult elő., A jelentést a bizottság tudomásul vette azzal, hogy az államépitészeti hivatalnál levő személyhiány pótlása végett felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez. Ugyancsak felterjesztés intéztetett a kir. ügyész jelentésével kapcsolatban az igazságügyminiszterhez és pedig az iránt, hogy a kir. törvényszéki fogház villanyvilágítással láttassák el, miután legutóbb is egyik elmebajos fogolynő a czellájában levő petróleum lámpát magára rántotta s összeégett. Ezen kívül az egyes ügyek tárgyaltattak, délelőtt 11 órára azonban az ülés már véget ért. a nevezett tanfelügyelő maga hivatal teendőit fogja végezni. A gyulai r. kath. hitközség múlt vasárnapi közgyűlésén egy uj rendes tanítói állásra a belvároson 1000 korona alapfizetés, természetbeni lakás és törvényes korpótlékokkal és a nagymagyarváro- son egy tanítónői állomásra 800 korona alapfizetés, ötödéves korpótlék és 100 korona lakbérpótlék mellett augusztus 1-ig való határidővel pályázat nyittatott s a kérvények Gróh Ferencz préposthoz nyújtandók be. Pályázat. A gyulai újonnan szervezeti 10 tanerős állami elemi népiskolánál 1906. szeptember 1-én kezdődő hatálylyal betöltendő öt tanítói és öt tanítónői állás egyenkint 800 korona fizetés, 200 korona személyi pótlékkal és megfelelő lakáspénzzel. Határidő julius 31. Hírek. mondá Lili elérzékenyülve. Igaz, hogy nem a legjobban érzem magam, de azt csak a hűvös, ködös időjárásnak tulajdonítom. Gyuri kétkedőleg rázta fejét. — Az én sejtelmem nem csal . . . félek nagyon félek, hogy bajod ismét rosszabbra terjed . . . Az éjét mindketten álmatlanul töltötték. Gyuri előtt egyre ott lebegett az a világos pont, a nélkül, hogy Lili arczát láthatta volna benne. Lilit pedig szúró fájdalmai nem hagyták aludni. Érezte, hogy Gyuri jól sejtett. Másnap mellbaja aggasztó mérveket öltött. Anyja orvosért szaladt, ki a beteg ágya előtt megjelent azzal vigasztalta, hogy nem tart soká és jobban fogja magát érezni a beteg. Nem is tartott soká. Egy óra múlva az anya jajkiáltásai töltötték be a házat. Egy köhögési roham ölte meg leányát. Nemsokára Gyuri is haza került, a szoba közepén megállt, megtörve, csüggedt fővel, remegő szempillákkal, melyek alul bőven csordultak elő zavaros könnyei, ö már tudta, hogy Lili meghalt. A játék közben, mikor legszenvedélyesebben húzta a csárdást, megjelent előtte a világos pont, mely mindig nagyobbodott, lassan-lassan alakot öltött, mig végre egy halvány leány-arezot látott maga előtt, lezárt szemekkel, nyitott ajkakkal, azokon egy-egy piczi sötét vörös vércseppel, a halál pecsétjével . . . Három héttel az esemény után olvasható volt a lapokban, hogy egy lóvonatu vasúti kocsi a temető közelében, agyongázolt egy vak hegedűst, ki — naphosszat ott állt a temető bejáratához támaszkodva. Vanda. T a n ii g y. Rezey Sylvius nyugdíjba megy. Bókésvármegye köztiszteletben álló kir. tanfelügyelője régen tervezi, most már úgy látszik ki is eszközli nyugdíjaztatását. A vallás és közoktatásügyi miniszter a napok ban közölt rendeletével nevezett tanfelügyelőt folyó évi jul. 1-től kezdve folyó évi decz. végéig szabad ságolta és 1907. év január 1-től kezdve saját kérelmére nyugdíjazni fogja. Helyettesítése czéljából egyidejűleg a segédtanfelügyelők X. fizetési osztályában első helyen levő Schalter Flóris torontálvár- inegyei kir. segédtanfelügyelőt jelenlegi minőségében Békésvármegyébe helyezte át és megbízta a szabadságidő tartamáig Békésvármegye kir tanfelügyelőségének ideiglenes vezetésével. Rezey Sylvius a hivatalt mindaddig vezeti mig kirendelt helyettese Gyulára meg nem érkezik, a minek folyó hó 15-ig kellene megtörténnie. Mindenesetre ismételjük, hogy mindaddig mig a helyettes meg nem érkezik, A vármegye közgyűlése. Jeleztük már, hogy a vármegye közönsége, főképen a gróf Károlyi-féle orosházi földvásárlás ügyének tárgyalása végett legközelebb rendkívüli közgyűlésre gyűl egybe, A főispán a napokban bocsátotta ki e tárgyban intézkedését, amely szerint a rendkívüli közgyűlés határidejét folyó hó 26-ára tűzte ki. A közgyűlés, úgy látszik, nem lesz gyéren látogatott, mert azon egy némelyes fontosabb bizottsági tagsági helyek is fognak betöltetni, vagyis „választás“ lesz. A közgyűlés ügyeinek előkészítésére törvény szerint hivatott állandó választmány ülését a folyó hó 25-én tehát a közgyűlést megelőző napon tartja, amelyre vonat- ;ozólag a meghívók a napokban fognak kibocsájtatni, A „Békésmegyei Közlöny“ sérelme, a Békéscsabán megjelenő „Békósmegyei Közlöny“ csütörtöki számában „A Békés jelöl“ czim alatt sorokat ró czimünkre azért, mert a közelgő vármegyei bizottsági tagsági üres helyekre mindjárt neveket is emlegettünk s „legilletékesebb helyen nyert informálás alapján“ szemünkre veti, hogy oly módon emlegettük „kandidáltjainkat, mintha azok legalább is már megvolnának választva“; s mintegy „min denek tájékozására válaszul“ azt adja, hogy „a kérdéses személyi kombinácziók pusztán egyéniek és teljesen koraiak, mert a jelöléseket a választásokra nézve rendszeresen az állandó választmány teszi meg.“ Nincs szándékunkban hosszasan foglalkozni a Közlöny eme czikkével és azzal, hogy a Közlöny vélt sérelme teljesen alaptalan. Miután azonban a jelzett közlemény ténybeli tévedésekre van alapítva, engedje meg t. laptársunk, hogy e helyütt pusztán annak konstatálására szorítkozzunk, hogy a kifogásolt és múlt számunkban megjelent közlemény egyáltalán nem birhat „jelölés“ jellegével, mert tisztán azt tartalmazza, hogy a szóban levő bizottsági tagsági helyekre kiknek a nevét emlegetik. Ami azonban a Közlöny rovásának alapindokát illeti, amely szerint t. i. kombináczióink azért egyéniek, mert a jelöléseket a választásokra nézve rendszeresen az állandó választmány teszi meg, kénytelenek vagyunk kijelenteni, hogy ténybeli tévedésben van laptársunk. Soha ! Aki az állandó választmány által fenntartott szokásokra csak egy kis figyelmet is fordított — s erre a Közlönynek is bizonyára volt alkalma, — tudhatja, hogy az állandó választmány személyes vonatkozású ügyben, vagyis választásokban soha sem tesz javaslatot a közgyűlésnek. Ez alapon kénytelenek vagyunk közleményünket a maga eredeti mivoltában fentartani s egyszersmind kijelenteni, hogy értesülésünket, ha nem is „legilletékesebb“, de igenis „illetékes helyen“ szereztük, vagyis olyan helyen, ahonnan annak idején a Közlöny szintén igen sok „illetékes“ informácziót szerzett és szerez, a melyeket mi soha nem is akartunk és legyen nyugodt, nem is fogunk olyan szinbea feltüntetni, mintha a Közlöny ezek által „jelölni“, „korteskedni“, vagy mint szintén ő mondja: „befolyásolni“ akarna. Központi Választmányi ülés. Békésvármegye központi választmánya Ambrus Sándor alispán elnöklete mellett f. hó 10-én d. u. 3 órakor ülést tartott, mely alkalommal az 1907 évi ideiglenes választói névjegyzékek ellen beadott felszólalásokat tárgyalta.
