Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-07-08 / 27. szám

4 BÉKÉS 1906. julius 8. landók addig dolgozni, inig az elzárva levő sztráj­kotokat szabadon nem bocsátják. Miután igy minden békekisórlet meghiúsult, az aratás pedig további késedelmet pillanatokig sem szenvedhetett, a gazda­ságok érzékeny károsodása nélkül, az egyezkedést vezető főszolgabíró kénytelen volt a sztrájkolok ellen a törvény rideg betűjét alkalmazni kellő szi­gorral. Károlyi gróf 'pálmatéri uradalmában 47, Károlyi Gyula gróf örökösei malmosi uradalmában 54, gróf Berclitold Lipótné lajosszénási uradalmá­ban 136, és Székács István szentetornyai uradalmá­ban 17 sztrájkoló munkás felett mondott ítéletet 14 naptól 25 napig terjedő elzárást. Az azonnal foga­natba vett büntetések végrehajtására azonban az Orosházán rendelnezésre álló közzégi és bírósági zárkák nem voltak elegendők, minélfogva a meg­büntetettek nagy zömét Szarvasra kellett továbbítani. A sztrájkolok helyére a Mezőhegyesen táborozó munkástartalékból rendeltek ki kellő számú munka­erőt. Szentetornyán Jurenák Sándor 2000 holdas uradalmában és Szénáson Sváb Sándor uradalmá­ban sikerült egyezséget létrehozni. A sztrájkolok legnagyobb része gádorosi illetőségű szegény em­ber, kik czinikus fatalizmussal mennek neki a reájuk váró nyomornak. Pedig tisztában vannak maguk is jövendő szomorú sorsukkal, s azzal vigasztalják egymást, hogy ha nem lesz mit enniök majd ad az állam, „hisz tavaly is volt Ínség segély“ íme az elmúlt télen kiosztott úgynevezett „Ínség kölcsönök“ sok helyütt czéljukat tévesztették, köz­erkölcsi szempontból pedig mondhatni káros kiha­tással vannak és lesznek a jövőben is. Békésen gróf Wenckheim Frigyes uradalmában tagadták meg az aratók a munkát. Popovics Szilveszter fős/olga biró megkísérelte ugyan az egyesség megkötését, azonban a munkások merev magatartása folytán sikertelenül. A vizes-fas melléki uradalomban junius hó 29-én 162 pár és a tarhosi, továbbá féltői urada­lomban junius 30 án 156 pár arató vette fel a sztrájkot. Egy-egy arató 1100 L]-ölével számított 10 hold őszi és 5 hold'tavaszi gabonát kap leara- tásra, s az őszi gabonának 13-ik, a tavaszinak 12-ik henyadát nyeri. Minimumonként 60 klgr. volt ki­kötve. Ezeken kivül az aratási időre élelmezés czimén búzát, szalonnát, kását és pálinkát kapnak. Az aratók azt követelték, hogy a megkötött szer­ződés hatálytalanítása mellett uj egyesség kötessék, mely szerint azután ők a gabonából 10 ik hányadot nyerjenek. A minimum 80 klgr. legyen, s a kon- ventió is javittas8ék. Az uradalom itt sem helyez­kedett a merev elutasítás álláspontjára, azonban a munkások követelésükből semmit sem engedtek. A főszolgabíró a sztrájkolókat 10—10 napi elzárásra Ítélte, az uradalomból eltávolította, azonban zárka hiányában a büntetést csak 27 bandagazdán foga­natosította. Julius elsején Mezőhegyesről 600 ki­segítő erő érkezett. A munkában levő helybeliek és kisegítő muűkások védelmére 24 csendőr alkal­maztatott. Pósteleken, Bánkuton és Okigyóson a szer­ződések kölcsönösen felbontattak, gróf Wenckheim Géza gerlai uradalmába beszerződött csabai mun­kások mozgalma megszűnt, az aratók követelései­ket elejtették, minélfogva a munka rendben folyik. A csabacsüdi Königsvarter-fé\e uradalomban 240 pár arató sztrájkolt. A szerződésben kikötött 12-ik rész helyett a 10 iket követelték. Dr. Wieland Sándor főszolgabíró egyezkedési tárgyalásokat kezdett és pedig mint a következmények mutatják megnyug­tató eredménynyel, mert a munkások az aratási munkálatokat mindenütt rendben folytatják. Közigazgatási bizottsági tagválasztás. A leg­közelebbi vármegyei közgyűlésen fog betöltetni Ladies György volt közig, bizottsági tagsági helye. A vármegye közönsége körében mint általában hall­juk egyhangú óhajként nyilvánul meg az, hogy gróf Wenckheim Dénes a gyulai járás köztisztelet­ben álló nagybirtokosa s virilis megyebizottsági tag választassák meg, a ki a vármegye ellenállásában is igen tevékeny részt vett, a közügyek iránt álta­lában állandóan nagy érdelődést tanusit; különösen a gazdasági kérdésekben, mint a gazdasági egylet elnöke is vezérszerepet visz. Püspökjelölés Mezöbérényben. Folyó hó 1-én tartotta a II. kér. ág. ev. egyház Mezőberényben püspök jelölő gyűlését, mely alkalommal a nagy számban egybegyült hivek egyhangú lelkesedéssel az egyháznak köztiszeletben és szeretetben álló lelkészét Jeszenszky Károlyt jelölték a bányakerületi püspöki állásra. Jeszenszky ismételten is tiltakozott az ellen és kérte híveit, hogy tekintsenek el az ő személyétől, azonban oly Dagy mérvben nyilvá­nult meg ismételten is a közszeretet a kiváló lelki- pásztor mellett, hogy végre is kénytelen völt határozatul kijelenteni az egyházközségnek meg­tisztelő akaratát. A vármegye központi választmánya folyó hó 19-ikén délután 3 órakor a vármegyei székház kis­termében ülést tart, mely alkalommal a gyomai és orosházi választó kerületek 1907. évi ideiglenes névjegyzékei ellen beadott felszólalások és észre­vételek felett fog a választmány dönteni. A harmadosztályú kereseti adó kivető bizott­ságok Gyulán és megyeszerte működnek. A bizott­ság tagjaiban változás is történt, amennyiben dr. Zsilinszky Endre a békéscsabai bizottság elnöke s Varságh Béla az ugyanottani alelnöki, — Kratoch- vill Gyula a békési bizottság elnöki állásáról lemon­dottak. A pénzügyminiszter a gyulai kir. pénzügy­igazgatóság felterjesztése alapján Békéscsabára Szalay József megyebizottsági tagot elnöknek, dr. Margócsy Miklós ügyvédet pedig rendes tagnak, — Békésre dr. Szegedy Kálmán ügyvédet elnöknek, az ő helyére pedig Sebők tíándor postamestert rendes tagnak kinevezte. Képviseleti közgyűlés. Folyó évi julius hó 3-án tartott rendkívüli közgyűlésen tárgyalt bene- deki tartok eladásáról szerkesztett adásvételi szer­ződések, valamint az ezen ügygyei kapcsolatos s utkaparóház czéljaira eladott ingatlanra vonatkozó szerződés jóváhagyásának tárgyalására folyó évi julius hó 10-én, délután 3 órára rendkívüli köz­gyűlést hivott össze a város h. polgármestere. Az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXY. t.-cz. 17. §-a értelmében az italmérési illeté­ket másodfokban megállapítani hivatott italmérési illeték felszólamlás! bizottság tárgyalásait Gyulán a magyar királyi pénzügyigazgatóság tanácstermében augusztus hó l-ső és következő napjain délután 2 órától 6 óráig tartja. Békésvármegyei kaszinó. A vármegyei intelli- gentia találkozó helyévé kifejlesztett, s most már vármegyei jellegű kaszinó csinos épületei még nem állanak teljesen az egyesület rendelkezésére, s a vidéki közönségnek a kaszinó szempontjából igen üdvös érdeklődése már is nagyobb méretekben nyil­vánult meg. Legújabban ugyanis tömegesen léptek be a vidékiek részéről a kaszinói tagok sorába, akiknek felvétele tárgyában a legutóbbi kaszinói választmány döntött. Felvétettek ugyanis vidéki tagokul : Aszalay Gyula főjegyző Doboz, Dubányi Gyula uradalmi tiszt Gyulavári, Donovák Ferencz uradalmi tiszt Gyulavári, Gábriel Aladár uradalmi főintéző Póstelek, Kolozsi Endre főjegyző Mező- berény, Popovics M. Aurél főjegyző Kétegyháza, Szabó János ev. ref. lelkész Köröstarcsa, dr. Bert- hóty István főszolgabíró Orosháza, dr. Virág Endre orvos Kétegyháza, Rosenthal Adolf és Haraszti Sándor Békéscsaba, Jankovich Tihamér kir. albiró Békéscsaba, Hegedűs Gyula főjegyző Gyulavári és dr. Tóth László ügyvéd Budapest. Megemlítjük e helyen, hogy a vármegyei kaszinó impozáns épülete, illetve az azon foganatosított átépítés immár befe­jezéséhez közeleg. A járókelőknek már messziről szemükbe ötlik a magyar stilü hatalmas épület, melyuek berendezése, beosztása és felszerelése min­den fokozott igényt ki fog elégíteni, s igy biztosan számíthatni arra, hogy a „külföldi“ intelligentia nagy része a kaszinó tagjai sorába szívesen belép. A képviselőtestület dr. Bucskó Koriolán pol­gármester helyettes elnöklete alatt kedden tartott rendkívüli közgyűlésén az ökörjárási és remetei föl­dek megvételi ügye, miután a kisbirtokosok föld­hitelintézetétől a kölcsönre nézve értesítés még nem érkezett és igy az ügy érdemlegesen tárgyalható nem volt, augusztus 4-ére tűzetett ki. Az ivnoki állások szervezését jóváhagyó törvényhatósági bizott­sági határozat tudomásul vétele mellett a szabály- rendelet megfelelő módosítására a tanács utasitta­tott. Schröder Istvánná óvónő lakás kárpótlás iránti kérelmével elutasittatott. A kir. pénzügyi palotának ártézi kút vízzel leendő ellátása iránti ügy ujabbi javaslat tételre a tanácsnak visszaadatott. Az ipar­iskolai bizottságba tagokul dr. Follmann Jánost és dr. Jantsovits Emilt választották be. A mezőgazda­sági szeszgyár felállitása és a huszárlaktanyának be­népesítése iránt az illetékes miniszterekhez inté­zendő kérvények benyújtására a helyettes polgár- mester elnöklete mellett egy bizottság küldetett ki. A benedeki birtok eladása tárgyában kötött szerző­dések felülvizsgálatára egy bizottság választatott és a szerződések érdemleges tárgyalására julius 10-ike tűzetett ki. Nagy P. János szolga fizetés- emelését jóváhagyó vármegye határozat tudomásul vétetett. A nagymagyarvárosi óvoda költségvetése elfogadtatott és jóváhagyás végett a vármegyéhez beterjesztetik. Nádházi Gyula iktatónak a szabad­ság idejére visszatartott fizetést megtagadó törvény­hatósági határozat tudomásul vétetett. Schweinburg Reisuer Alajos honosítása esetén a községi köte­lékbe való felvétele kilátásba helyeztetett. Gróh György városi képviselő azon indítványa, hogy Díitkay Béla polgármester fizetése visszatartassék, mint törvénybe ütköző elvettetett. Ifj. Góg Mihály és társai a nem csoportosult ártérbirtokosok szava­zatának megosztása iránti indítványa szintén cl vet­tetett. Schwimmer L. Adolf előfogatos kérelmére a városháza hudvarán levő istálló helyre hozatala el­rendeltetett. Az aradi régi vámház területe névsze­rinti szavazás után Dudás Mojszának eladatott. A közgyűlés délután fejeztetett be. A békésmegyei muzeum gyarapodása. 1906. évi május 6-án Kohn Jenő IY-dik osztályos polgári iskolai tanuló egy 1766-ban vert Mária Therézia- fele réz-po'turát adott. 1906. junius 29-ikén özv. Kádár Istvánná egy a várii szol lök területén talált bronz római pénzt, melyet Constans császár vere­tett, továbbá II-ik Lajos 1526 ban vert ezüst dé­nárját ajándékozta. 1906. julius 4-én László Antalné úrnő „A szeretetnek kötelei“ czimü 1781-ben Eger­ben nyomatott róm. kath. imakönyvvel kegyeske­dett a könyvtárat gyarapítani. Hiányzanak belőle az 163—168, továbbá a 203—204-ik lapok. Csütörtökön délután a békésbánáti ev. ref. egyházmegyei tanító egyesületnek 20 vidéki tagja látogatta meg a mú­zeumot, mely alkalommal a muzeumőr kartársai figyelmét a naponkint pusztuló magyar ethnografiai tárgyak összegyűjtésére, továbbá a föld talajból előkerülő kő, bronz és népvándorláskori tárgyak megmentésére igyekezett terelni, megvilágítva elüt­tök azt a kötelességet, mely e tekintetben minden intelligens magyar emberre, de különösen a taní­tókra és papokra hárul. Domonkos János muzeumőr. A gyulai tisztviselők által tervezett tisztviselő- telep közelebb jutott egy lépéssel a megvalósulás felé, bár gyors létesülésének erősen útjában áll az a körülmény, hogy igen sokan, akik a telepen házat építeni szándékoznak, nincsenek itthon a nyári sze­zon folytán és nem vesznek részt a tárgyalásokon. A múlt vasárnap a helyszínen tartott értekezleten újabb megállapodások történtek, melyeknek értelmé­ben X. Szabados József építész most már a végleges megoldáshoz fogott hozzá és a legközelebbi vasár­nap bemutatja a részletes terveket, költségvetést s , ekkor fog véglegesen eldőlni a gyulai tisztviselők házépítésének kérdése, reméljük kedvezően, mert a telep létesítését az állandó lakásszükség nemcsak indokolttá, de parancsoló szükséggé teszi. Buffalo Bill. Cody \V. F. ezredes, — vagyis amim az indiánok elnevezték, — Buffalo Bill, a hír­neves bivalyölő, a praeriek és pampassok délezeg lovasa, a vadászat és lövészet nagymestere, az ■ Esyesült államok volt vitéz katonája, teljesen nagy­szabású amn'ikai stylben szervezett társulatával, hétfőn Csabán tartott két előadást. A társulatot . Cody ezredes 1883. évben alakította Amerikában, oly czélból, hogy az — ez időben már az euiópai államokat messze túlhaladó czivilizáczió kényelmé­ben élő, — amerikaiaknak szemléltetőleg bemu­tassa az ottani őslakó indiánok vadtörzseit, a fog- , lalás első idejében letelepedett fehérek küzdelmes ■ és veszélyes életmódját, továbbá a vakmerő és mesteri fogásokat, amelyek elsajátítása a páratlan Ügyességű vad ellenfél leküzdése alkalmából fel­1 merült örökös haiczok és csetepaték folyamán fej­lődtek ki. Az amerikaiak nagy tetszéssel fogadták

Next

/
Oldalképek
Tartalom