Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-21 / 3. szám
-L pártolja. Ád. Schriffert József és Tobak István felszólalása után a közgyűlés többsége a javaslat mellőzésével K. Schriffert József és Jantsovits Emil indítványát fogadta el. Gyula városnak a benedeki birtok megvétele tárgyában hozott határozatát, a tovább, eladás módozatait és a vétel pénzügyi részének lebonyolítását dr. Berthóty István előadó ismertette, részletesen előterjesztve az állandó választmány javaslatát, amely a határozatot jóváhagyásra ajánlja azzal, hogy a tovább eladás ügye mielőbb végleg lebonyolítandó és a birtokra vonatkozó pénzkezelés a város többi pénztáraitól elkülönítendő. K. Schriffert József hozzászólása után a közgyűlés a javaslatot elfogadta és ugyancsak jóváhagyta Gyula városnak a regale kártalanítási kötvény lombardirozására vonatkozó határozatát. Jóváhagyta ezután a közgyűlés Kétegyházának a jegyzők fizetés kiegészítésének előlegezésére vonatkozó határozatát és Békéssámson pótköltségvetését, amivel a kitűzött ügyek letárgyaltattak és a közgyűlés véget ért. Hírek. Felmentés és kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. minister Haviár Lajos kir. főmérnököt, a gyulai kir. államépitészeti hivatal főnökét, a ki tartós betegeskedésére való tekintettel hat havi szabadságidő engedélyezését kérte, a kérvényéhez csatolt orvosi bizonyítvány alapján szolgálata alól felmentette és nyugdíjazása kérdésének tárgyalás alá vétele iránt intézkedett. A minister egyúttal Perszina Alfréd kir. főmérnököt Sátoraljaújhelyről Gyulára helyezte át és a gyulai kir. államépitészeti hivatal vezetésével és a közlekedési érdekeknek Békésvármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságában való képviseletével megbízta. — Haviár Lajosnak az államépitészeti hivatal éléről való távozása súlyos veszteség vármegyénk közlekedési érdekeire. Nemcsak hosszú élettapasztalattal bővült kiváló szakértelmét veszti el közlekedésügyi szolgálatunk, de a helyi viszonyoknak a legapróbb részletekig való ismerőjét fogjuk nélkülözni benne. Haviár közel két évtizede főnöke a gyulai hivatalnak és az ő szakértői munkásságához fűződik a vármegye közlekedésügyi viszonyainak rohamos fejlődése és megjavulása. Mindenkor lelkes és fáradhatatlanl 1906. január 21. _______ mu nkásságára most egy ideig annál is inkább szükség lett volna, mert a transversális utak építése illetve a már kiépített útszakaszok átvétele, úgyszintén a beruházási hitel keretében való nagyobb, szabású útépítések keresztülvitele tekintetében az ő minden részletkérdésben tájékozott tudását, a közlekedésügyi politikának czéltudatos irányításában erősen nélkülözni fogjuk. A mily sajnálattal értesülünk arról, hogy Haviár Lajos most is fekvő beteg, viszont reméljük, hogy mielőbbi felgyógyulása után mint magánember is, eddigi ügyszeretetével fog részt venni közügyeinknek különösen a közlekedés érdekeit érintő részében. Somossy Zsigmondot a gyulai kir. pénzügy- igazgatóság köztiszteletben álló pénzügyigazgatóhelyettesét rég megérdemelt szép hivatali elismerés érte; a pénzügyminister pénzügyi tanácsosi czimmel és jelleggel ruházta fel. Somossy Zsigtnond, akinek személye iránt a nemrégiben tartott 35 éves jubileumán szépen nyilatkozott meg a társadalom rokon- szenve, mely pedig nem minden pénzügyi tisztviselőt kisér rögös hivatali pályáján, egyike azoknak a tisztviselőknek, akik a hivatal rideg szabályai között is megtalálják az utat az emberek szivéhez s akiknél az emberszeretet és jószívűség tölti ki azt a hiányt, amit a törvénycsinálók a paragrafusok közt meghagynak. — Ilyennek ismerik őt a hivatalban, ilyennek a magánéletben, humánus, jószivü, embertársain a lehelőség szerint segíteni szerető embernek s csak természetes, hogy e kitüntetés alkalmából számosán vannak, akik csatlakoznak hozzánk, midőn a pénzügyigazgatóság szeretett „Zsiga bácsijának“ a legőszintébb örömmel gratulálunk 1 Képviselőtestületi közgyűlés Gyula város képviselőtestülete dr. Bucskö Korjolán helyettes polgár- mester elnöklete alatt hétfőn délután rendkívüli közgyűlést tartott, a melynek egyedüli tárgya Dutkay Béla polgármester és társai ellen indított fegyelmi ügyben a fegyelmi választmány által hozott határozat kihirdetése volt. A nagy érdeklődéssel lefolyt közgyűlésen a jegyzők felváltva olvasták fel a fegyelmi választmány ismert határozatát kitűnő mesteri tolira valló indokolásával. Az ügyhöz Havasi Herman szólott elsőnek, a ki lehetetlennek tartja, hogy Dutkay Béla továbbra is Gyula város polgármestere maradjon és állásába visszahelyeztessék, miután a I vá rost annyira megkárosította, indítványozza, hogy _________________BÉKÉS_______________ mo ndja ki a képviselőtestület, mikép a határozatot megfelebbezi. Gróh György kiemeli annak helytelen ségét, hogy a gyulai tejszövetkezet részére a város pénzén oly nagy építkezéseket teljesítettek a nélkül, hogy a képviselőtestületnek ezt bejelentették volna. E felszólalásra indulatosan válaszolt K. Schriffert József és tagadja hogy a tejszövetkezetnek a város olyat épített volna, a mivel nem tartozott. Közgyűlési határozattal, mérsékelt bérért adta ki a város az épületet bérbe, ezt pedig egy olyan gazdasági intézmény megérdemli. Jantsovits Emil a tárgyra kívánja terelni a vitát ; a közgyűlés előtt egy Ítélet fekszik és a közgyűlésnek nem az a hivatása most, hogy az abban tárgyalt részletekkel foglalkozzék, hanem hogy kijelentse, megnyugszik-e a határozatban, vagy felebbez. Aposztrofálásra kijelenti, hogy 5 egyénileg teljes mérvben meg van győzőzve arról, mikép Dutkay Béla bűnös visszaélést nem követett el, a szabálytalanságokért pedig súlyosan meg van büntetve, ezért a határozat tudomásul vételét javasolja. Kohn Dávid a város érdekében is mellőzné a felebbezést. Kótségte'ennek tartja, hogy a polgármester, akinek egyéni becsületességéről ő is megvan győződve, e minőségében a bizalom hiánya miatt tovább nem működhet és végleg el fogja hagyni állását. így az ügy gyors befejezést nyerhet, mig a felebbezéssel hosszú hónapokra elhúzódhat az ügy és a város anyagilag is, de egyébként is károkat szenved. Dr. Berthóty István egy véleményben van Kohn Dáviddal, az előtte történt felszólalásokkal szemben kifejti, hogy a polgármester le sem mondhatott eddig az állásáról, mert a fegyelmi hatóság a lemondását a törvény szerint nem fogadhatta el. A kártérítési felelősség érvényesítése tekintetében előadja, hogy a határozatban kitett összeg korántsem Iessz a polgármester ellenében érvényesíthető, mert azok sok részükben jogosan használtattak fel és csak azért állapíttattak meg, mert még nincsenek formaszerüen elszámolva. A felszólalásokból is arról győződött meg, hogy a határozat helyes indokokra van alapítva és azért azt tudomásul venni óhajtja. Singer Mihály is a tudomásul vétel mellett érvel. Többeknek rövidebb felszólalása után az elnöklő polgármester a tagok kívánságához képest, névszerinti szavazást rendelt el, melynek eredmónyekép a közgyűlés 82 szóval 16 ellenében a határozat megfelebbezését mondotta ki. A tudomásul vétel mellett ezek szavaztak : dr. Berthóty István, ifj. Kohlmann Ferenc"/, Schmidt Gyula, Gubás Péter, Künzl Ernő, Papp Gyula, Singer Mihály, Kohn Dávid, Reisner Ede, Ritsek János, Emandity Konstantin, Gulyás János, Molnár Albert, Jantsovits Emil, Tanczik Lajos és dr. Bárdos Arthur, összesen 16 képvisalő. A feiebbe/.és mellett szavaztak : K. Sehr ffert József, Kiss István, ifj. Miskucza Illés, ifj. Endrész András, E. Schriffert József, F. Schriffert József, Illés József, F. Schriffert István, Steigerwald Ferenc/, Miskucza II lés, F. Schriffert Mihály, Kempf Mátyás, K. Ludvig Ferencz, Wittmann Frigyes, Gergely Pál, Murvai István, Demkó György, Schriff-rt Mihály, Szilágyi Imre, Exner Mátyás, Illich Reinhart, Kempf József, Szállá Lajos, Beleznai Antal, Dávid A ndrás, ifj. Csőké Péter, Góg Péter, Hegyi István. Kukta Ferencz, Zsigmond György, Szőke Peter, Glatz János. Csőke István, N. Kukla István, Szabados János. Ilorvát Pál, Krizsán András, Szabados Mátyás, Pozsár György, Lugzó Imre, Anuló Pál, Havasi Herman, Schnff rt János, Endrész Mihály, Wittmann József, Szikes Jakab, id. Müller Jakab, Kern András, Kiss István, Gróh György, Reinhart Ádám, Hack Márton, Exner Ferencz, Meiz Antal, Berndt Károly, Gyarmati Sándor, Yidó János, Bállá Ferencz, Ravai Gábor, Arató Isván, Murvai Ferencz, Monori Mihály, Bordó György, Fábián Ferencz, Tarkó Gábor, Csordás Ferencz, Sándor Pál, Tar András, Fábián Lajos, Argyelán György, ifj Miskucza Illés, Styr György, Kiss Lajos, Nyikora Illés, Nyikora Dávid, ifj. Siyr György, Hengye Mojsza, Nadabán János, Pántye György, Ad. Schriffert József és L. Kovács János, összesen 83 képviselő. Az államépitészeti hivatal személyi > 8 dologi kiadásainak megállapítása. A kereskedői.-inügyi miniszter a vármegye közigazgatási bizottságának 3 hogy én ma sem igen tudok irigység nélkül gondolni reá. Ha már Thorwaldsennél vagyok, folytatom is vele. A város egyik szigetén, az 1884-ben leégett s máig is romokban levő régi királyi palota mellett van a Thorwaldsen museum. Hatalmas nagy épület, de sajátságos idegen hatású kívülről. Nem a mai építési stílusok valamelyikében épült, etruszk sirkápoluákról vett motívumokból összeállított épület. Ablakai nincsenek, fedele üvegfedél a felső világítás végett, de persze nem látható. Egész külsején egy hatalmas festmény Thorwaldsen hazájába érkezését és kjöben- havni fogadtatását ábrázolja. Az épület hosszúkás négyszög alakú, belsejében éppen ilyen udvarral; a pázsitos udvar közepén hatalmas négyszögletes, örökzölddel befuttatott kőlap alatt, amelynek egész felírása : Thorwaldsen, nyugszik a dicsőséges, nem feledett művész, a dánok legfőbb büszkesége. Soha hangulatosabb sírt nem láttam; a szobrok nagy alkotójának sírján semmi, de semmi, ami csak egy intéssel is emlékeztetne arra, ki volt életében az alant nyugvó. Egy név, semmi más ; igaz hogy az a név elég ékesen szóló. Körül pedig az épületben a remeknél remekebb szobrok, reliefek egész tömege, világhírű müvei egy világhírű művésznek, kezdve az elsőn egész utolsóig, részint eredeti márványban, részint gipszmásolatban. Itt vannak a Fruekirke már említett szobrai, az Éjjelnek és Nappalnak híres és ismert reliefjei, Venus- nak, a három Grátiának bájos alakjai, Thorwaldsennek leghíresebb reliefjei: Az emberi élet korai, Jasonnak az ifjúság erejétől és bájától duzzadó alakja, a sast itató kedves Ganymedes, a trójai háború legnevezetesebb, örökre költőien magasztos jeleneteit ábrázoló reliefek, a hires Svájczi oroszlán stb. Nem lehet mind etó- számlálni, leírni sem próbálom őket; látni kell azokat, hogy az ember megteljen a művészet igézetével, a művészi szép képeivel. Erre a museumra igazán szinte az irigység érzetével gondolok vissza. íme, egy nagy embernek minden alkotása összehordva ; végigjárja az lember és látja művészi pályáját, látja emelkedni !irtózatos küzdelmek árán vasszorgalommal és lángeszének hata'ma révén; látja, micsoda hatalom a törékeny embernek esze az anyag fölött, amely parancsszavára megelevenedik, nagy eszméknek hordozójává, kifejezőjévé magasztosul. Szoborgyüjteménye különben még több van a városnak. Ilyenek még az új és a régi glyptothéka, Dán nevüket fölöslegesnek találom elmondani. Mind- jkettőt egy gazdag kjöbenhavni gyáros és műbarát alapította. Sok olyan emberre lenne szüksége a világnak, mint amilyen e gyűjtemények alapítója Jacobsen. Milliókat adott ez a nemes gondolkozású úr hazája közműveltségének, mikor e szoborgyüjtemé- nyeket megalapította s hazájának ajándékozta. Az egyikben a legújabb kor legkiválóbb szoborművei vannak összegyűjtve. Kissé meztelenek az alakok, egyik-másik szinte Ízléstelenül az, dehát a modern | művészetnek ez az irányzata. A modern szobrász azt tartja, hogy csak az ember maga méltó az ö művészetére, úgy ahogy a Teremtő kezéből kikerült; ruhákat a szabók és szabónök fabrikáljanak. Nem érzem magam hivatottnak arra, hogy Ítéletet mofidjak a művészet ez irányzatáról, kíváncsian várom azonban, mikor fogok valami élő, esetleg ismert egyénről ennek az elvnek alapján készült szobormüvet látni, vagy nemrég élt nagy férfiút városaink terein olimpusi vagy ha úgy tetszik, paradicsomi kosztümben. Tessék elképzelni pl. Petőfit, Aranyt ilyen ábrázolásban. Megérhetjük még; Leipzigben láttam Bethovennek Kiinger által készített óriási feltűnést keltett, félmilió márkáért megvett polychrom szobrát: olyan, mintha a nagy zeneköltőt fürdőből kijövet ábrázolná. (Folytatjuk.)
