Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-05-27 / 21. szám

4 BÉKÉS 1906. május 27. Melts István, dr. Stojanovits Szilárd közigazgatási gyakornokok jelöltettek. A névszerinti szavazás so­rán dr. Stojanovits Szilárd 83, dr. Hargonyay Gyula 64 és Melis István 4 szavazatot kapván, II. osztályú szolgabiróvá dr. Stojanovits Szilárd választatott meg, kit a főispán a gyulai járásba osztott be. A megválasztott tisztviselők ezután együttesen letették az esküt, majd nevükben dr. Berthóty István intézett formás köszönőbeszédet a törvényhatósági bizottsághoz. A dr. László Elek lemondásával megüresedett közigazgatási bizottsági tagsági helyre volt még név­szerinti szavazás, amelynek során a beadott 51 szava­zattal Veress Józsefet választották meg a közigazga­tási bizottság tagjává. A kormány tagjainak kineveztetésüket közlő leiratára kimondotta a közgyűlés, hogy a ministere­ket feliratilag üdvözli és támogatásáról biztosítja. A Krcsmarik János felmentését tudató belügy- ministeri leiratot, úgyszintén a közig, bizottságnak értesítését az általa kiadott rendeletek formai sza­bálytalansága ügyében, tudomásul vették. A közgyűlés ezután megállapította a jegyzők és segédjegyzők fizetés kiegészítése ügyében a folyó évre szóló kimutatást és kimondotta, hogy az ebadó jövedelmének hovaforditása tekintetében az alap ki­csinysége miatt ez idő szerint még nem határoz. A békés—Csanádi vasút igazgatóságában meg­üresedett tagsági helyre dr. Berthóty István orosházi főszolgabírót választották meg; a polgári lóavató bizottságok elnökeivé és a járási mezőgazdasági bi­zottságok tagjaivá pedig az eddigi tagokat válasz­tották meg. A honvédfőreáliskolai alapítványi helyre első helyen dr. Jakus Benő endrődi orvos fiát: Jakus Tihamért, második helyen Kovács Albert körös- ladányi jegyző flát Bélát, harmadik helyen Nagy Kálmán gyulai járásbiró hasonnevű fiát jelölték. Az alkotmányvédő bizottságnak működéséről szóló jelentését tudomásul véve a bizottság, köszö­netét szavazott a bizottság tagjainak és első sorban Haviár Dániel elnöknek, majd a vármegye áldozat­kész lakosságának, közöttük gróf Wenckheim Dénes- nek, gróf Almásy Dénesnek és Fehérváry Czelesztiná- nak a kártalanítási alap biztosításáért, végül Beliczey Géza indítványára a bizottság buzgó jegyzőjének dr. Daimel Sándornak ; Kóhn Dávid indítványára pedig a jelentésnek a hivatalos lapban való közzétételét határozta el. A szarvasmarha tenyésztésről szóló szabályren­delet módosítása ügyében Beliczey Géza, Haan Béla, Kliment Z. János, Kóhn Dávid, Ambrus Sándor és dr. Berthóty István hozzászólása után kimondották, hogy a nyugati-faju szarvasmarha tenyésztő általá­nossá tétele érdekében feliratilag a minister előzetes hozzájárulását kérik a szabályrendelet megfelelő módosításához. A gyomai hid építési költségeire a már elő­irányzott 100.000 koronán felül 1907. és 1908. évek­ben 70—70 ezer koronának a közúti költségvetésbe való beillesztését mondották ki A békéscsabai munkássegélyző bizottságba Szalay Józsefet és Sipiczky K. Jánost választották meg. A vármegyei vásártartási szabályrendeletet az újabban vásárjogot nyert Szeghalom és Kétegyháza községekre is kiterjesztették. A vármegyei épületek tatarozására vonatkozó költségvetést elfogadta a közgyűlés, majd jóváhagyó­lag elfogadta a házi pénztár múlt évi számadását, a közkórház jövő évi költségvetését, a kórboncztani intézet felállítására és fertőző pavilion építésére vonatkozó előterjesztéseket. A szarvas—szentesi és füzesgyarmat—karczagi utak kiépítésére vonatkozó kérelmeknek a közgyűlés fedezet hiányában ez idő szerint nem tett eleget. A békéscsabai hatodik gyógyszertár felállításá­nak ügyét pártoló véleménynyel terjesztette fel a belügyminiszterhez Jóváhagyta azután a közgyűlés Gyula városnak az állami iskolák és ovodák létesítésére vonatkozó határozatait, Endrődnek és Békésnek ártézikut léte­sítése, Szarvasnak a czédulaház kibővítése és a község­házban acetylen világítás berendezése, Csorvásnak az állami iskolák és ovoda telkének megvétele, a nagy­vendéglő átalakítása és bérbeadása, a főjegyzői és orvosi lak helyreállítása és kölcsön felvétele, Gyula­várinak kölcsön felvétele, Mezőberénynek utczái kövezése, Orosházának a gyopárosi vendéglő épitése, Szeghalomnak Steiner segédjegyző végkielégítése, Öcsödnek a kertész javadalmának rendezése, Puszta- földvárnak a segédjegyző és Írnok részére lakáspénz adása, Békésnek a 6 osztályú iskola épitése, Gyomé­nak és Endrődnek utczaszabályozási térkép készítése, Szeghalomnak a fogyasztási adókezelők megjutalma- zása, a harmadik ártézi kút helyének megállapítása, az állatorvosi fizetés emelése, Gyula városnak a mér­tékhitelesítő szolga fizetés emelése és a dijnoki állá­sok helyett irnoki állások szervezése ügyében hozott határozatait és több kisebb jelentőségű községi ügyet és számadást. A Gyulán május 31-én megtartandó tisztujitó- széken való elnökléssel a vármegye alispánjának aka­dályoztatása esetére a várm. főjegyzőjét bízta meg. Az építés alatt levő müutakra négy uj utkaparói állást szervezett a közgyűlés. A nyugdij viszonosságot kimondotta a közgyű­lés a jegyzői nyugdíjalapra nézve azon törvényható­ságokkal szemben, amelyek hasonló kedvezményt biztosítanak. Még néhány községi ügyet a határozat felol­dásával intézett el és azután az elnök a közgyűlést berekesztette. A jegyzőkönyvek hitelesítése a pénteken tar­tott folytatólagos ülésen történt meg. T a n ü g y. Tanulmányi kirándulás. A nevelés és oktatás munkáját minden téren, minden kínálkozó eszköz megragadásával kell előmozdítani. Nem egyedül a tanterem négy fala hivatott arra, hogy az ifjúság testi és lelki, szellemi életét tökéletesítse, alkalmas módon és időben bele kell az oktatás — nevelésbe vonni a külvilágot, a nagy természetet, a lelkesítő példányképeket. Egy ilyen segédeszköze a nevelésnek a tanulmányi kirándulás, az újabb paedagogiának kétségkívül egyik legfontosabb és leghelyesebb irányzata. Főgimnáziumunk III. osztályának 32 növendéke Mérey Gyula osztályfőnök, Bartos Ferencz és Korpo- nay István tanárok veztésével 19 és 20-án másfél napos tanulmányi kirándulást rendezett Aradra. A kirándulókhoz csatlakozott Künzl Ernő mérnök is és az ő buzgó és tervszerű kalauzolásának köszön­hető, hogy a kiránduló csapat az aránylag kis idő alatt megtekinthette Arad városának nevezetességeit. Szombaton e hó 19-én megérkezvén Aradra, legelőször a vértanuk szobrát tekintették meg, majd a történelmi nevezetességű várba vonultak, megille- tődéssel haladva el azon helyeken, hol nemzetünk legjobbjai félszázad évvel ezelőtt, az önkény uralma alatt, szomorú, nehéz fogságban töltötték életük egy részét. A hazafias lelkesedéstől duzzadó ifjú kebleket a gyászos múlt emléke töltötte be, de egyúttal elke­serítette azon körülmény, hogy midőn az ifjúság a vár árkába akart vonulni, hogy kegyelettel adózzék négy vitéz tábornokunk kivégeztetése helyén, azok emlékének, ettől eltiltották. A vesztőhelyről, 9 tábornokunk kivégeztetése helyéről azonban nem lehet senkit eltiltani. Itt ki­pótolta az ifjúság, amit ott nem tehetett, lerótta kegyeletének adóját! Megilletődéssel szemlélte meg az egyszerű emlékoszlopot, áhítattal olvasta a tizenhárom nevét! Korponay István tanár lelkesítő beszéde után igaz érzéstől dagadó szívvel, lelkes in­dulattal énekelte el az ifjúság a Hymnust és Szóza­tot, szívből fakadó szavakkal tett erős Ígéretet e szent helyen a hősök emlékének, hogy hazánknak minden­kor hü és buzgó fiai lesznek s ha kell, majdan éle­tüket is áldozzák érte. A délután hátralevő részét azután a Maros partján elterülő szép ligetben és a Maros töltésén töltötték el, a tavaszi est pompájában gyönyörködve, várva a vacsorát, melyhez azután derekasan hozzá is láttak. Vasárnap reggel szent mise hallgatása után az »Ereklye muzeum* került megtekintésre, melyet Varjassy Árpád kir. tanfelügyelő ur szives engedel- mével az ifjúság díjtalanul látogathatott még. Az ezer és ezer apróbb és nagyobb ereklye látása, me­lyek mindegyikéhez nagyjaink neve, többek végórá­jának emléke fűződik, a dicsőséges és szomorú ese­mények lánczolatának szemeik elé varázlása: egy, a golyó által átlyukasztott mellény, egy kendő, melyen a honfivér piros rózsája tündöklik, egy-egy darab fácska a 9 vértanú bitójáról, foszlányokká lövöldözött zászlók, stb. stb., mindezen nemzeti ereklyék, kincsek látása a hazaszeretet lángoló példáit, eszményeit vará­zsolták az ifjak elé, lelkesedés ült arczukon, vajha ők is szenvedhetnének, harczolhatnának hónukért! Az »Ereklye Muzeum« után az aradi főgimná­ziumot tekintetse meg az ifjúság, hol Burrián János igazgató ur lekötelező szívességgel fogadta a növen­dékeket és vezetőiket. Az idő többi részét Arad város épületeinek és parkjainak megtekintésére fordították. Tapasztalatok­ban, ismeretekben gyarapodva, hazafiasságban meg­erősödve tértek ifjaink haza vasárnap este. Érdemes a megemlítésre, hogy az egész kirán­dulás útiköltséget, szállást, étkezést beleszámítva summa summárum 5 K 37 fillérbe került egynek- egynek s e mellett a gyulai, csabai és aradi állomás­főnökség szívességéből mindvégig külön vasúti kocsi­ban utaztak, valamint az étkezés és elszállásolás is a legjobb és legkényelmesebb volt. Ugyanaznap, szombaton a gimuázium I. és II. osztályú növendékei kirándulást rendeztek Gyula- Varsándra. Folyó hó 31-én, csütörtökön, kedvező idő esetén a gimnázium összes növendékei, tanáraik kíséretében a városerdőbe rándulnak ki, hogy a tanulás és szor­gos munkálkodás közepette egy egész napot a szabad természet ölén kellemesen, szórakozva eltöltsenek. Cnay). Óvoda megnyitás A gyulai nagymagyarvárosi m. k. állami ovoda, Lukács György volt főispánunknak mint kultuszministernek spontán alkotása, a folyó óv junius hó 1-én megnyillik özv. Török Jánosnó Mágocsi-utczában levő házában, ahol is a beiratko­zások e naptól kezdve eszközölhetők. Majális. A gyulai r. k. elemi iskolás gyerme­kek részére az általános óhaj folytán majális, azaz juniális rendeztetik junius 7-én a városerdőben. Aki a régebbi kirándulásokra visszaemlékezik s egy kis gyermek psichologiája van, azonnal tudni fogja, hogy e nap — hacsak Jupiter pluvius el nem rontja — egyik határköve lessz a több mint 600 fiú életének. A kirándulásra a szülők nagy tömege is készül. Bocskai ünnepély a fögymnasiumban Szarvason. Most van 300. éve annak, hogy Bocskai István a politikai és lelkiismereti szabadságért vívott harcz után a bécsi bókét megkötötte. A ő alakja ott ragyog azoké közt, kik igaz eszmékért önzetlenség­gel tettek koczkára nyugalmat és földi gazdagságot. Méltó, hogy az utódok ünnepeljék. Ez ünneplésből a szarvasi főgymnasium tanári kara és ifjúsága is részt kér. Folyó hó 20-án vasárnap délelőtt 10 órakor a főgymnasium dísztermében énekkel, szava­lattal, felolvasással egybekötött Bocskai ünnep volt szép sikerrel. Hírek. Dr. Berthóty István. A vármegye törvényható­sági bizottságának csütörtöki restaurationalis köz­gyűlése, mely egyhangú, lelkes közfelkiáltással vá­lasztotta meg dr. Berthóty István tb. főjegyző s megyei első aljegyzőt az orosházi j. főszolgabírójának, amig egyrészről méltóan és igazságosan honorálta a vármegyei központi közigazgatás terén sokoldalú, fényes tehetség és kiváló egyéni szeretetre méltó­sággal szerzett hervadhatlan érdemeket, ama öröm- érzet mellett, amelyet az igaz érdem elismerése bennünk is kelt, egyben kipótolhatlan súlyos vesz­teséget és nagy szivbeli szomorúságot okoz városunk társadalmának, amelynek Berthóty István leghasz­nosabb és méltán legkedveltebb, sok tekintetben alig pótolható tagjai közé tartozik. Ami közgazda- sági, kulturális és humánus téren évtizedet meg­haladó időn át Gyula városában felszínre került és megvalósult, mindazokban Berthóty István fényes tehetségének, nemes szivének és kiváló agilitásának óriási része van. Nagy társadalmi veszteség és külö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom