Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-01-07 / 1. szám
1906. január 7. BÉKÉS 3 az elmaradt haszon a rósz termés következtében, ha annak pusztán elengedett földadója és általános jövedelmi pótadója 314300 korona 79 fillért tesz ki. Az aszálykáron kívül a jég is tett károkat, de ez már jelentéktelenebb adóleirások okozója lett, mert e czimen mindössze 553 korona 6 fillér földadót és 22 korona 74 fillér betegápolási pótadót Írtak le. Megjegyzendő, hogy még öt aszálykárt szenvedett községnél nem volt keresztülvezethető az adótörlés még ez idén s igy a fenti nagy elengedett adóösszeg még növekedni fog, mert különösen Gyomait, Endrődön, — hol az egész határ kukoriczatermését tönkretette a szárazság, 8 amely községek adóleirási munkálatai még folyamatban vannak, még igen nagy adótörlések fognak tétetni. Az adóleirások egyes járások szerint a következők. Leíratott : földadó ált. j. pótadó betegápolási pótadó Békési járásban 33010 73 9433 22 308 42 Csabai „ 56704 48 12835 — 3850 75 Gyulai „ és Gyulavárosában 30227 96 6616 50 1508 47 Orosházi j. 102582 35 20367 63 5129 13 Szarv isi „ 70509 03 12556 99 3525 71 Szeghalmi „ 5344 09 952 44 1360 80 Összesen 298378 64 62761 78 15683 28 A csabai gyilkosság tettese, aki Kohn Mór berényi-uti szatócsot orozva hasba szúrta, azután megrabolta, rr.ég mindig nem került kézre, daczára annak, hogy több ember látta s vette üldözőbe a menekülő gyilkost. A csabai rendőrség most hosszú és kimerítő körözőlevólben kereste meg az összes hatóságokat a nyomozás iránt. Nyilvánossági jog. A kultuszminiszter a békési 6 osztályú gymnasiumnak, a VII. és VIII. osztályra és az érettségi vizsgák tartására megadta a nyilvánossági jogot. A vármegyei tisztviselők országos egyesülete tegnap tartotta a fővárosban közgyűlését, amelyen a vármegye tisztviselői karát dr. Berthóty István tb. fő jegyző képviselte. A vármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 8-án, hétfőn tartja január havi rendes ülését. Az év első ülésének egyik tárgya lesz a bizottság megalakulása és ennek során a bizottság kebelében alakítandó albizottságok és választmányok megválasztása. Mint értesülünk dr. Krcsmárik János főispán nem vesz részt a közig, bizottság ülésén, amelyen tehát dr. Fabry Sándor alispán fog elnökölni. Újévi tisztelgések. A közügyek intézésére hivatott tisztviselők — render szokáshoz híven, — testületileg járulnak a hivatalfőnök elé minden újév alkalmából, hogy jókivánataikat kifejezzék. E szokásos tisztelgések sorozatából ez idén kiemelkedik a vármegye tisztikarának a vármegye alispánja előtt történt megjelenése. A teljes számban megjelent központi tisztikar ólén, az alispánt dr. Daimel Sándor vármegyei főjegyző üdvözölte, tartalmas, igen szép beszédben foglalkozván a tisztviselői kart oly közelről érintő helyzettel és az annak során bekövetkezendő eseményekkel, kifejezvén a vármegyei tisztikar bizalmát vezére iránt, kinek gondos, körültekintő, bölcs vezetése mellett, tiszttársi együttérzéssel óhajtják a nehéz viszonyok szülte megpróbáltatásokat átharczolni. — Szép beszéde, — amelynek végén a tisztikar jókivánatait tolmácsolta, — mély hatást tett az összes jelenlevőkre és dr. Fábry Sándor alispánra is, aki láthatólag megindulva, hosszabb beszédben válaszolt és megköszönve, valamint viszonozva a tisztviselők jókivánatait, behatóan foglalkozott a válságos helyzettel és ennek során a tisztviselői karra nehezedő súlyos feladatokkal, melyeknek során a fenyegető veszélyekkel szemben való eljárás egyedüli helyes módjául a kollegiális bizalom, együttérzés és szolidaritás teljes kifejezésre juttatását jelölte meg. A kétséges jövővel szemben békességet, a munkához kitartást kívánt a tisztviselőknek, akik lelkes beszédét zajos éljenzéssel fogadták. — Kevéssel utóbb Gyula város tanácsa tisztelgett az alispánnál és annak élén dr. Bucskó Korjolán, helyettes polgár- mester üdvözölte őt. Az alispán válaszában kitért a várost az elmúlt óv folyamán ért veszteségekre és a város közigazgatásában előfordult zavarokra, azt az óhaját fejezve ki, hogy vajha a tisztviselői kar odaadó munkásságának mielőbb sikerülne a rendes viszonyokat helyreállítani. Ezeken kívül az összes hivatalokban tisztelegtek a tisztviselők a hivatalfőnökök előtt. A kir. törvényszék személyzete élén V. Szakmáry Arisztid kir. táblabiró üdvözölte Novák Kamill kúriai biró, törvényszéki elnököt, a pénzügyigazgatóság tisztikara pedig Somossy Zsigmond vezetése mellett, tisztelgett Csák György kir. tanácsos pénzügyigazgatónál s a számvevőség tisztikara Kiss István számtanácsosnál. A városi főjegyzői állás betöltése foglalkoztatja most erősen a városi képviselőtestület tagjait. Popovics Jusztin örökének betöltése czéljából a vármegye alispánja már meghirdette a pályázatot és a választás határidejét a folyó hó 25-dik napjára tűzte ki. Hogy hányán és kik fognak pályázni a ^jegyzői állásra és minő kilátásokkal, azt még természetesen nem tudhatjuk, de máris jelezhetjük, hogy a képviselőtestületi tagok egy része dr. Bucskó Korjolán városi árvaszéki ülnök, jelenlegi helyettes polgármester jelölése mellett foglal állást és neki igyekszik a többséget biztosítani. Mellette — úgy halljuk — a városi jegyzői karból is pályázni fognak a főjegyzői állásra. A választás kérdésében még nincs kialakulva a képviselőtestület tagjainak állás- foglalása, a mi azonban előreláthatólag a közeli napokban meg fog történni. A képviselőtestület január 8-ikán, hétfőn délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1 A városi faiskola kezelésére vonatkozó előterjesztés. Ezen ügy a deczember 4-én tartott közgyűlés által tűzetett ki. 2 A város tőkepénzeinek elhelyezésére vonatkozó alőterjesztés. 3 A város kezelése alatt álló alapokból kölcsön vett összegeknek visszafizetése iránti tanácsjavaslat. 4 A polgári leányiskola végleges elhelyezésére vonatkozó közigazgatási bizottsági határozat. 5 Galbács András kérelme a városnak három kéményseprői kerületbe leendő felosztása iránt, 6 A gyulai róm. kath. főgimnáziumi bizottság kérelme két róm. kath. városi képviselőnek a bizottságba választása iránt. 7 A városi adó hivatal jelentése kölcsön visszafizetése iránt, 8 Pénz- tárvizsgálatt jegyzőkönyv. 9 Hack Márton és társai ajánlata a biczerei szol lök mellett levő terület megvétele tárgyában. 10 Hübner Jenő műépítész értesítése a főgimnázium felülvizsgálata, illetve a leszámolás megejtése tárgyában. A kereskedők és kereskedő ifjak szilveszteri estélye nemcsak kedélyes, de fenállása óta a legnépesebb mulatsága volt az egyesületnek. A renI dezöség helyes előrelátásból nem az emeleti belyi■ ségben, hanem a Komló kávéházában és éttermében rendezte az estélyt, de a résztvevők nagy sokasága következtében ezek a helyek is szűköknek bizonyultak ezúttal. Az első négyest, miután • többen nem állhatták fel tánczra, két kolonban hatvannál több pár tánczolta. Az elejétől végig ; kitünően sikerült mulatság világos reggel ért véget. Jelen voltak leányok: Békés Irén, Berkes nővérek, Fülőp Erzsi, Goldstein nővérek, Gotdraann Erzsi, Goldstein nővérek (Gyulavári), Güttmann Blanka (Nagyvárad), Lefkovics Giza, Lehrmann Juliska, Katz Malvin (Nagyvárad), Lustig Elvira (Szarvas), Kohn nővérek, Neumann Anna, Reisner Juliska, ■ Sonnenfeld Margit, Stiaszny Piroska, Silberstein nővérek, Schwarz Janka, Weisz Margit (Sarkad), ; Taub Ilonka (Békéscsaba). Asszonyok : Braun Yil- mosné, Berónyi Arminné, Békés Gyuláné, Blum Norbertné, Berkes Sándornó, Benedek Mártonná, i Dr. Biró Béláné, Deutsch Jakabné, Ehrenfeld Samuné, Farkas Adolfné, Filip Lajosné, Goldmann i Samuné, Goldberger Ignáczné, Goldstein Mórné, Goldstein Mórné (Gyulavári), Kohn Bernátné, Katz Mártonná, Keppich Frigyesné, Lustig Adolfné, Lehrmann Sománé, Löwy Sándorné, Lefkovics Fülöpné, Mayer Zsigmondné, Martos Józsefné, i Manheimer Arnoldné, Lindenfeld Józsefné, Neumann i Simonná, Pikk Józsefné, Reisner Edéné, Reisner Emánuelné, Reisner Zsigmondné, Reisner Béláné, ; Schwarz Simonná, Stern Mórné, 8tern Lászlóné, i Si 1 berstein Izidorné, Schillinger Lipótné, Stiaszny Miksáné, Szentmiklósi Józsefné, Taub Henrikné, Csaba, Weisz Lajosné Sarkad. Weisz Mórné, Wolf , Zsigmondné. Gyulai művész sikere. Egy gyulai származású festőművészünk Uferbach Jenő aradi rajztanár sikeréről olvasunk mostanában örvendetes hireket, melyek beváltani látszanak azokat a reményeket, melyeket annak idején az ifjú művész pályájához fűztünk. — A múltkoriban megemlékeztünk róla hogy „Hazatérés“ czimü nagyobb szabású festménye aratott tetszést a fővárosi műcsarnok téli tárlatán, most pedig az aradi festőművészek által ren. dezett 8 e hó 2-án bezárult képzőművészeti tárlat alkalmából írnak róla nagy elismeréssel az aradi újságok, Az »Arad és Vidéke« a következőket Írja a tárlatról irt referádájában : Az aradi piktorok közül legkomolyabban tanul és törtet előre Uferbach Jenő. Fest ő is tájképeket, még pedig — tessék meggyőződni! — jókat, de a figurális, plein-air- képei oly széles, erőteljes dolgok, hogy bármely külföldi tárlaton is elismerést szereznének neki. A legjobb az itt levők közül (mert a tulajdonképpen legjobb a pesti műcsarnok téli tárlatán van), a zsindely készítő öreg német parasztot ábrázoló kép. Mozdulat, szin, napsütés, minden kitűnő rajta. De alig áll e mögött kvalitás tekintetében „a mosónő“ s a „virágszedő leány“; „a válságos pillanat“ s másik kicsi festménye pedig intim, kedves apróságok.“ A jeles, fiatal művész műcsarnokba i kiállított képének reprodukcziója, mely hazatérő bajor parasztot ábrázol s amely különösen pompás távlatával, alakjainak természetességével hat, holnaptól kezdve a Dobay János czég kirakatában lesz látható s itt még azt jegyezzük meg, hogy az aradi mütárlat fényes sikere alkalmából, amely az aradi müvÓ8Ztelep létesítésére adott ötletet, — az az eszme is felmerült, hogy jövőben az ország több intelligens városában, köztük Gyulán is, rendezni fognak ilyen mütárlatot, amelyen bizonnyal bővebb alkalmunk lesz megismerkedni a szép haladást tett gyulai festő kvalitásaival. Farsang. A mai nappal kezdődik meg a farsang és tart hamvazó szerdáig, vagyis február 28-áig, tehát az idén elég hosszú farsangra van kilátás, amely alatt kivehetné részét a mulatni vágyó ember a földi élvezetekből. S a szomorú gazdasági esztendő okozta drágaság, vagy a politikai válságos helyzet folytán észlelhető társadalmi depressió okozta e, de az idei farsangi naptár még kevés jelentős dátummal rendelkezik. Az egyik janiár 13-ika, amikor is a nagyszabású és fényesnek Ígérkező korcsolyabál fog lefolyni, melyre a héten mentek szét a rendkívül ízléses meghívók, a másik pedig február 3-ika, kék csikorgását, melyekre ráfagyott szerencsétlen bajtársuk vére. Gáspár kábultari állott a kocsimester mellett. Gondolat nem fért agyába. Nem is hallotta talán a vén altiszt szavát: — Szegény Takács ! Régi szorgalmas emberünk volt. Itt történt. A hídmérlegre kellett egy kocsi szenet állítani. A tartalék lassan haladt, Takács a láncot kiakasztotta s „előrét“ sípolt. Amint aztán az útközök alatt ki akart bújni a nekilódult kocsik közül, elcsúszott a fagyos talpfán. „Nem szabad“ mondjá az utasítás. De az csak írott malaszt. Nem ragaszkodhatunk hozzá, mert akkor sohasem végzünk a munkával. Majd rá mondják, hogy gondatlanság. Gáspár ott ül a nyomda üvegfülkéjében. Várja az oldallevonatokat, A holnapi újságból kell a sajtóhibákat kiirtani. Maga sem tudja, hogy jutott oda, arra sem emlékezik, hogy a tördelő dünnyögött valami késedelemről, külön- órázásról. A szedőgyerek hozza a még nedves levonatot. Gáspár szeme gépiesen siklik el a sorokon. Szive fájdalmasan sajog amint olvassa: — Szerencsétlenség a pályaudvaron. A maga gondolatlanságának lett véres áldozata ma est*? Takács Péter kocsirendező . . . Gáspár nem lát többet, könyei ráhullanak a festékszagu kefelevonatra . . .
