Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-13 / 19. szám
6 BÉKÉS 1906. májúi 13. utakat már tényleg átvették, az ügyre jó hatással lesznek, a mennyiben már a megkezdéssel járó nehézségeket nem fogjuk érezni. A vámos utak átvétele pedig üdvös is, hasznos is lesz a városra, lehet, hogy közvetlenül is hasznos lesz — ez azonban a tárgyalások eredményétől s különösen a minister döntésétől függ — de ha nem is közvetlenül, közvetve — a mi különben az ügy természetében rejlik — feltétlenül üdvös és hasznos. Úgy áll ugyanis a dolog, hogy a vármegye Gyulán kiköveztette a vasúti rakodókhoz vezető, az Erdélyi Sándor utat, a báró Wenckheim Béla, Petőfi, Jókai Mór, Hid, Dobay, Árpád utczákat, a Harueker téri utat, valamint a vármegyeház, városház, Szent- István kórház, Kossuth Lajos utczai és az aradi és sarkadi utakat, előbbit a Bárdos hídig, utóbbit a sarkadi czédulaházig, mely utóbb felsorolt utczák és utak nagyobb részben macadam burkolattal bírnak s mind ezen útvonalakat a vámbevételek terhére fenntartja, törlesztvén abból egyúttal azok burkolatainak létesítésére fordított összeget, mint a vámos utak tartozását, melyből jelenleg már csak mintegy 50,000 korona áll fenn. A most felsorolt utczák- és utakat szándékozik a város a vámbevételek és a még fennálló mintegy 50,000 korona tartozással együtt átvenni. Pusztán csak abban, hogy a felsorolt útvonalakat a vámbevételekből — ami évenként 14—15000 koronát tesz ki — a vármegye avagy a város tartja fenn, előny vagy kár egyik félre sincsen. Az utak átvételének hasznos és üdvös volta nem is azok fentarthatásában, hanem abban keresendő és található fel, hogy a város közvetlenebbül rendelkezhetik a vámos utakkal, a) a meglevő útburkolatokat átváltoztathatja a vámbevételek terhére, mely vámokat a vármegye igy is, úgy is szedné, b) a vámos utak hálózatát bővítheti, abba uj kikövezendő útvonalakat felvehet s igy a közlekedés ügyét, melynek előbbvitele a város forgalmára s igy közgazdaságára közvetve igen hasznos, közvetlenebbül szolgálhatja. Igaz, erre ellenérvül azt lehetne felhozni, hogy hiszen az útburkolat megváltoztatását és a hálózat bővítését a vármegye is megteheti és megvagyunk győződve, hogy e tekintetben a város kérelme az illetékes körök és a törvényhatóság előtt mindég a legjobb szándékkal fogadtatott, mégis tekintettel arra, hogy a városnak a Kossuth tér rendezésével kapcsolatosan beterjesztett kérelmére a törvényhatóság azzal felelt, hogy bár a kért munkálatok keresztülvitelét a gát lehordását, a hidak leszállítását maga is szükségesnek látja, mindazonáltal azt nem teljesítheti, mert közúti alapja, melyből az ily munkálatok előlegeztetnek, annyira lekötve van, hogy annak terhére hasonló munkálatok csak hosszabb idő múltával foganatosíthatók, be kell látnunk, hogy a városra nézve a legelőnyösebb az lesz, ha tervei kivitelét illetőleg saját maga határozhat És tényleg a most említett vármegyei értesítéssel kapcsolatosan a törvényhatóság azért ajánlja fel a vámos utak átadását, hogy jelen esetben a Kossuth Lajos tér rendezését megkönnyítendő, a városnak alkalmat és módot nyújtson, hogy a rendezéssel kapcsolatos tervei kivitelét illetőleg, saját maga határozhasson oly alapon, hogy a városra teher ne háramoljék. Ez pedig tényleg csakis a vámos utak átvételével érhető el. A mi a közvetlen haszonra való kilátást illeti, azt olykép reméljük, hogy annak idején a város közpénztára terhére kiépített gróf Wenckheim Frigyes, Palló, Templom utczai, a Novak, Munkácsy Mihály, Tomcsányi, Kerecsényi utczai, a Román, Kertész, Kétmalom és Hosszú utczai kövezett utak költsége — a mennyiben a minister engedélyezi, a vámbevételek növekedésével a közpénztárnak visszafizethető lesz. Egyéb részletes kérdésekben nem akarván a tárgyalás elébe vágni, annak kijelentésével, hogy az ügyet figyelemmel kisérjük, a tárgyalások eredményét lapunk hasábjain közölni fogjuk. A gyula— simonyifalvi vasút építési munkái gyorsan haladnak előre. A múlt évben tartott köz- igazgatási bejáráson megállapított tervekkel szemben időközben a helyi érdekeltség a vonal két kisebb szakaszára nézve a tervek módosítását kívánván, ezen módosítások elkészültek és a kereskedelemügyi minister rendeletéből a bedőszeg—feketegyarmati és miskei vonalrészeknek folyó hó 11-én volt a közigazgatási pót-bejárása, melyen a kormány részéről dr. Losonczy Lajos ministeri titkár a bizottság vezetője, azonkivül Korányi Kálmán ministeri főmérnök és Széchy Károly vasúti és hajózási főfelügyelő vettek részt. A vasút által előterjesztett alternativ tervek, miután azok, úgy az érdekeltségre, mint a vasúttársaságra nézve az eredeti tervezettel szemben kedvezőbb helyzetet teremtenek, módosítás nélkül elfogadtattak; minek következtében az építési engedély az egész vonalra a ministerium képviselői által élőszóval megadatott. Az építkezés különben serényen folyik, a földmunka már 32 kilométeren elkészült. Gyulaváritól Dónesmajorig már a sínek is feküsznek és a felépítmény lefektetése nagy erővel halad előre. Ugyancsak megkezdettek a magas építmények is és rövid időn belül már a vonal egyrészén anyagvonatok is fognak közlekedni. A mezőgazdasági szeszgyár. A földmivelésugyi miniszter 38396. szám alatt a következő leiratot küldötte Gyula városához: Folyó évi február hó 12 én a város képviselőtestületének közgyűléséből, a m. kir, pénzügyminiszter úrhoz intézett s általa hozzám áttett kérvényre, melyben egy mezőgazda- sági szeszfőzde felállítása szempontjából egy szakközeg kiküldetését kéri, értesítem polgármester urat, hogy a kért szakközeg kiküldetését ez időszerint indokoltnak nem találom. Azt a kérdést ugyanis, hogy a város által létesíteni szándékolt szészfőzde szeszkontigensben részesíthető lesz e, csakis akkor fogom tárgyalhatni s elbírálhatni, ha az összes 1907. évre rendelkezésre álló szeszkontigens felosztása felett kell döntenem, mivel az évenkint bejelentett igények a rendelkezésre álló kontingens mérvét messze felül haladják s ennek folytán a döntésnél nem csak az jön figyelembe, hogy a felállítani szándékolt szeszfőzdével kapcsolatos ingatlan előnyös gazdasági kihasználása tekintetében a tulajdonos a szeszfőzde felállítására reá van e utalva, hanem főként az, hogy melyek vannak az ily ingatlanok között viszonylag a szeszfőzde felállítására leginkább reá szorulva. Ha tehát polgármester ur egy uj mezőgazdasági szeszfőzde engedélyezése iránt kiván folyamodni, a folyamodvány felszerelése és beadása körül a magyar királyi pénzügyminisztérium által évenkint kibocsátott és a „Budapesti Közlöny“ czimü hivatalos lapban minden év junius havában megjelenő hirdetményben foglaltaknak megfelelően járjon el s benyújtandó kérvénye alapján annak idején birtokának a fennebb említett szempontokból való megvizsgálása iránt intézkedni fogok. Budapest, 1906. április 27. Miniszter helyett: Lestyánszky, s. k. államtitkár. Figyelemmel fogjuk kisérni az ügyet és gondunk lesz rá, hogy a város annak idejében kérvényezze a mezőgazdasági szeszgyárt. És ha a földmivelésügyi miniszter — amiben nincs okunk kételkedni sőt amit remélhetünk is — megfelel a fenti leírásban közölt álláspontjának, mely szerint a döntésnél főleg azt fogja figyelembe venni, hogy mely földek vannak viszonylag a szeszfőzde felállítására „leginkább rászorulva“, akkor nyert ügyünk van, mert alig hisszük, hogy bármely ingatlanra nézve oly mérvben kilehessen mutatni a szeszfőző szükségét és nélkülözhetlenségét, mint a földvételi ügyből kifolyólag a benedeki pusztára. A gyulai hitel és bőranyag beszerzési szövetkezet, mint az országos központi hitelszövetkezet tagja zárszámadása 1905. évről. Vagyon : Pénzkészlet 1096'55, Yáltókölcsönök 3445-64, Kötelezvény kölcsönök 4686 35, Raktár 15737*84, Áruadósok 47728-09, Ingatlan számla 14768.72, Apró adósok 910 92, Felszerelés és berendezés 350‘—, Pénztári különbözet 1-20, Bakkancs vállalat 159J5, Kétes követelések számlája 2011983, összesen 109004-29. Teher: Befizetett üzletrészek 8955-63, Központi hitel 48395‘95, Központi előleg 112*66, Központi folyó számla 893 48, Tartalékalap 2845-76, Áruhitelezők számlája 10637-47, Államsegély 8000-—, Takarékpénztári kölcsönök 28463 77, Gyulai csizmadia ipartestület 200'—, Nyereség 499'57, összesen 109004-29. Veszteség: Üzleti költség 3879‘03, Kamatok 1033 93, Külömbözeti számla 658 44, Nyereség 499'57, összesen 6070'97. Nyereség: Árunyereség 5553-61, Lakbér Bzámla 517-36, összesen 6070-97. Selyemfonógyár Békéscsabán. Emlékeznek reá olvasóink, hogy a földmivelésügyi kormány közel két év előtt uj selyemfonógyárak létesítését vette tervbe és egy ilyennek helyéül Békéscsabát is kiszemelte, a hol már selyemgubó raktár van. Meg is indultak az előzetes tárgyalások, azonban azok csakhamar megakadtak, a lefolyt politikai válság alatt pedig az ügy egészen elaludt és már-már feledésbe merült. Dr. Fábry Sándor főispán, a ki mindig buzgón fáradozott gyáripar megteremtésén, első feladatának ismerte az ügyet uj életre kelteni, és a múlt héten a fővárosban járva, személyesen kérte Darányi földmivelésügyi ministert a fonógyár létesítésére. A miniszter a főispán közbenjárására készséggel megígérte, hogy az ügyet újból tárgyalás alá veszi és a maga részéről a legmesszebb menő támogatását helyezte kilátásba, nyomban megtevőn a létesítés ügyében a szükséges lépéseket. Mint tudjuk, Békéscsaba község márrégebben megajánlotta a gyár létesítéséhez szükséges hozzájárulásokat ób igy semmi akadálya nem lesz a gyár mielőbbi léte- sülésének, a mely 400—5C0 munkás foglalkoztatásával nagy fellendülést hivatott adni a község gazdasági viszonyainak. A békésmegyei gazdasági egylet vasárnap délelőtt tartotta meg Békéscsabán évi rendes közgyűlését, melynek legnagyobb érdeklődést keltő tárgya a tisztujitás volt. A közgyűlésen gróf Wenckheim Dénes elnök akadályoztatása folytán Beliczey Géza alelnök elnökölt, a ki megnyitójában örömmel emlékezett meg a politikai viszonyok megváltozásáról, a melyek mellett az egyesület fokozottabb eredménynyel töltheti be feladatát, annál is inkább, mert a földmivelésügyi miniszteri széket ismét Darányi Ignácz tölti be. Indítványozza, hogy az egyesület elnökének Wenckheim Dénes grófnak, az alkotmányos küzdelemben kifejtett vezető és áldozatkész tevékenységéért jegyzőkönyvi köszönetét szavazzanak. Majd megemlékezett az aratósztrájk fenyegetéséről és kárainak elhárítása iránt a kormány által tett intézkedésekről, végül bejelentette, hogy a gazdaközönség országos nevű vezérének Károlyi Sándor grófnak ravatalára az egyesület koszorút helyezett. — A tetszéssel fogadott elnöki megnyitó tudomásul vétele és a tett indítványok elfogadása után Pfeiffer István titkár olvasta fel az egyesület múlt évi működéséről szóló terjedelmes jelentést. A jelentés tudomásul vétele után jóváhagyták a múlt évi számadásokat és elfogadták a jövő évi költségelőirányzatot. Kristóffy volt belügyminiszternek a volt igazgató elnökkel szemben hozott bizalmatlansági határozatra vonatkozó leiratot, miutáu az illetéktelen beavatkozás ellen jegyzőkönyvileg óvást emeltek, irattárba helyezték. Ezután Beliczey Géza a tisztviselők nevében köszönetét mondott a beléjük helyezett bizalomért, a tisztujitás megejtésére hivta fel a közgyűlést, a melynek során Vidovszky Károly korelnök vezetésével egyhangúlag megválasztattak elnökké gróf Wenckheim Dénes, igazgató elnökké Beliczey Géza, első alel- nökkó Dérczy Péter, második alelnökkó Wagner Ferencz, ügyészszé dr. Urszinyi János, választmányi tagok lettek gróf Almásy Dénes, Achim Gusztáv, Badics Elek, Banner Béla, Bakos Mátyás, Beliczey Tibor, Beliczey Rezső, Bolza Géza gróf, Bőhm Miklós, Diechsel Gyula báró, Emperl Ernő, Fábry Sándor, Fábry Károly, Frank Ferencz, Fejér Imre, Galgóczy Géza, Haraszti Sándor, Hoyos Fülöp gróf, Lavatka Gyula, Léderer Rudolf, Kállay Ödön, Kiss Antal, Kraft Viktor, Korossy János, Kun Árpád, Kocziszky Mihály, Morvay Mihály, Reck Géza, Reiner Béla, Reisz Simon, Rosenthal Adolf, Serly Kálmán, Stojanovits Gyula, Szalay József, Szalay Gyula, váradi Szabó János, Szabó János Körös- tarc88, Seiler Elek, Sztraka György, Wagner István, Vidovszky László, Vidovszky Károly, Vilim István, Zlinszky István. — Beliczey Géza újból elfoglalván az elnöki széket, köszönetét mondott megválasztásáért és nagy vonásokkal vázolta törekvé-
