Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-05-06 / 18. szám
1906. május 6. 5 BÉKÉS az iparfejlesztés nagy feladatairól is. Fejlett ipar és kereskedelem nélkül nincs nemzeti jólét, mert a mezőgazdaság mellett csakis ezen közgazdasági ágak kiegészítő munkája biztosíthatja a közvagyonosodást. Az uj korszak aegise alatt újra fel kell vennünk e téren munkásságunk csüggedetten elejtett fonalát; s másrészt átérezve annak nagy jelentőségét, mily hatalmas tényező a honi ipar megteremtésében a társadalom azon komoly elhatározása, hogy csakis honit fogyaszt, a legizzóbb sovinismussal kell támogatnunk azou nagyarányú mozgalmat, mely czélul tűzte ki az idegen iparczikkek kiküszöbölését. Óhajtanék még itt közvitáink, viziutaink fejlesztéséről, fogyasztási, termelő, és közraktári szövetkezetekről és sok más egyébről szólani, de nem akarok úgyis túlságosan igénybe vett szives türelmükkel vissza élni. Csakis nemzeti fejlődésünknek, az egészségügy és közgazdaság mellett, harmadik tényezőjére közművelődési Jeladatainkra névé jegyzem meg, hogy ennek ügyeit erős kézzel, lángoló magyar fajszeretettel abba az irányba vezetem, hol az önálló magyar állami lét megtalálja fejlődésének biztosítékait. Akaratlanul is sok feladatra mutattam itt reá, pedig eddig birt bizalmukat nem programmal, de tettekkel óhajtom megerősíteni. Legnagyobb részt társadalmi feladatok ezek, hogy tehát megvalósulhassanak, együtt kell munkálkodnunk. Részemről a munkát fogom kereni ezentúl is. A főispánságban is a tágult munkakört s nem a méltóságot tekintem s úgy vélem eddig is munkálkodásom nyomán lettem az ami lettem, hisz mindenki tudja, hogy sem vagyon sem családi összeköttetés nem emeltek. Mostani kinevezésem is — azt hiszem — a közpályán kifejtett tevékenység méltatása s mint ilyen a vármegye ősmert demokratikus irányzatának érvényesülése. De épp ezért bizton számitok támogatásukra, hiszen bennem önmagukat erősitik, a magyar közép osztályt, melyre nemzetünk nagygyá fejlesztésében — a többi igen tisztelt társadalmi osztálylyal vállvetve — oly fontos feladatok várnak. Én a vármegye egyszerű fia azzal a meggyőződéssel foglalom el a főispáni széket, hogy Békésvármegyének helyeslő hozzájárulása és bizalma kiséri elhatározásomat, ebben bízom jövőre is, ehez fűzöm munkásságom reményét és sikerét, de ép azért, — a közjóra irányuló czélzataim érdekéből — kérem,! hogy egymást megbecsülve, gyarlóságainkat pótolva,' barátsággal, testvériesen összefogva törjünk a kitűzött czél felé: vármegyénk, hazánk, nemzetünk javának előbbre vitelére. Isten áldása Békésvármegyén ! Viruljon a haza! Éljen a király ! A beszédet fogadó általános lelkesedés méltó kifejezésre talált abban a hévteljes beszédben, a mely- lyel Dombi Lajos esperes a független bizottsági tagok nevében válaszolt a székfoglalásra. Beszéde a következő : Méltóságos Főispán Ur ! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 A sötét éjszakát hajnal bíbora váltotta fel, az aggodalom helyét a biztató remény foglalta el a szivekben; a sürü fellegeken áttört a ragyogó napsugár özöne; a nyomor és szenvedés földjéből öröm virág fakadt. . . Hála érette a népek s nemzetek nagy Istenének, ki gyógyító balzsamot nyújtott szivünk sajgó sebének, megvalósítva a költő jóslatát: „Megvirrad még valaha, nem lesz mindig, ne is legyen a magyarnak éjszaka!“. . . . Ünnepelni jöttünk ma vármegyénk gyüléster- mébe, honnan csak kevéssel ez előtt távol tartottak bennünket a hazánk alkotmányát féltő honszeretet, mert szabadságot szerető lelkünk nem tűrhette az önkény átkos uralmát, az önérzetet porba tipró karhatalom vasvesszőjét . . . Most, midőn a költő szavai szerint: „Megenyhült a lég, vidul a határ“ a fojtó sürü köd eloszlott, a verőfényes nap ismét felragyogott: öröm dobogtatja meg szivünket, győzelmet aratott az igazság, diadalt ül a szeretet . . . Méltóságos Főispán ur letette előttünk hivatali esküjét, elmondotta működési irányát jelző, eszme- dus, szépségekben gazdag székfoglaló beszédét. és ott fogadta a tisztelgésére megjelent küldöttségeket. Elsőnek a békéscsabai tulipánkert hölgyküldöttsége járult eléje, hiknek nevében Ilaan Béla üdvözölte, özv. Kiss Lászlóné pedig óriási tulipáncsokrot adott át. A főispán poetikus köszönőszavai után a gyulai nőegylet özv. Fábry Mártonná és a gyulai izr. nőegylet Braun Mórné vezetésével járult üdvözlettel és díszes virágokkal a főispán elé, aki készséggel ígérte meg a jótékonyság gyakorlásához való támogatását. — A vármegyei tisztikar élén dr, Daimel Sándor alispánhelyettes intézett üdvözlő beszédet a főispánhoz, aki most kivált a tisztikarból, de aki mindig szeretett vezérük marad. A főispán a legnagyobb elismeréssel szólt a tisztikar működéséről és hangsúlyozta, hogy továbbra is ápolni fogja a baráti együttérzés érzelmeit. Az idegen törvény- hatóságok küldötteinek diszruhás csoportja élén Gzárán Márton köszöntötte a főispánt, aki szép szavakkal köszöntötte meg a törvényhatóságok képviselőinek megjelenését. A küldöttségek sorában a hit- felekezetek kerültek sorra. A róm. kath. esperesség lelkészi kara élén Kun Antal esperes, czimzetes kanonok, a békésbánáti ev. ref. esperesség és a gyulai ref. hitközség élén Dombi Lajos esperes, a békési ág. evang. esperesség Veress József, az arad-békési ág. evang. esperesség Csepreghy György esperesek, a mezőberényi II. kér. evang. egyház Jeszenszky Károly, a gyulai gör. kel. egyház Bezsán József lelkész, a gyulai izr. hitközség Weisz Mór alelnök vezetésével tisztelegtek a főispánnál. A gyulai m. kir. honvéd és csendőrtisztikar üdvözletét SchnÖrch Gyula ezredes tolmácsolta. Sorra következtek azután az aradi kereskedelmi és iparkamara Kristy ári János elnök és a gyulai iparfelügyelőség Reichenberg Zsigmond iparfelügyelő, Gyula város képviselőtestülete és tisztviselői dr. Bucskó Ivoriolán helyettes polgármester, a békésmegyei gazdasági egylet Beliczey Géza alelnök, Békéscsaba község.Korossy László főjegyző, a gyulai kir. pénzügyigazgatóság Csák György kir. tanácsos, a gyulai kir. államépitészeti hivatal Perszina Alfréd kir. főmérnök, a tanfelügyelőség Rezei Sylvius kir. tanfelügyelő, a kir. ügyészség dr. Liszy Viktor főügyészhelyettes, a gyulai állami gyermekmenhely dr. Szeli Imre igazgató, a gyulai kir. folyammérnöki hivatal és alsó-fehér-körözsi ármentesitő társulat Szarvassy Arzén kir. főmérnök, a kir. postahivatal Gzóbel Károly, az államvasut báró Drechsel Béla főnök, a gyulai róm. kath. főgimnázium tanári kara Szabad Endre igazgató, az országos polgári iskolai tanító egyesület békésmegyei köre Nagy Lajos polg. iskolai igazgató, a békésvármegyei általános tanító egyesület Láng Gusztáv igazgató, a békésvármegyei községjegyzői egyesület Petneházy Ferencz főjegyző az országos közegészségügyi egyesület békésmegyei osztálya dr. Hajnal Albert tb. főorvos, a gyulavidéki b. é. vasút részvénytársaság igazgatósága Szekér Gyula felügyelő, a gyulai kötött és szövött iparáru- gyár és a gyulai tejszövetkezet Weisz Mór, a gyulai építő iparosok hitelszövetkezete Sál József, a gyulai keresk. csarnok Czinczár Adolf, a gyulai csizmadia társulat Somogyi János, a békéscsabai miibutorgyár részvényt. Porjesz Miksa, a volt iskolatársak Achim Gusztáv vezetésével. A küldöttségek nagy száma miatt az ott elhangzott szép üdvözlő beszédeket helyszűke miatt nem közölhetjük. A főispán minden üdvözletre részletesen válaszolt és behatóan foglalkozott azokkal a kérdésekkel, a melyeket a tisztelgők képviseltek. Itt említjük meg, hogy a vármegye tisztikara testületileg jelent meg a főispán köztiszteletben álló neje előtt is, a kit dr. Zöldy János főorvos poetikus szavakkal üdvözölt, át adván neki a tisztikar gyönyörű virágbokrétáját. A főispánná megindultan mondott köszönetét a tisztviselők szép figyelméért, kijelentvén, hogy törekedni fog oly mintaszerű hon- leánynyá lenne, a melynek őt az üdvözlőbeszéd ér- demetlenül feltüntette. A tisztelgések közvetlen egy óra előtt értek véget, a mikor a nagyközönség átvonult a Komló szállodában rendezett közebédre. A bankett. A vármegye házán a tisztelgések délután 1 órakor értek véget, ezután a »Komló« szállodában Mind az jótékonyan hatott lelkünkre, miként virágra az üdítő harmat, mező füvére az éltető esőcsepp s enyhe napsugár. . . Örömünket fokozza az a tudat, hogy koronás királyunk, alkotmányos magyar kormányunk bizalmasa, a most beiktatott főispánunk, csontunkból való csont, vérünkből való vér, vármegyénk szülötte ; mint ifjú itt bontogatta szárnyait, mint férfi itt igazolta be, hogy a részére előlegezett bizalomra érdemes volt, mert szorgalom, képesség, nemes lelkesültség jellemezte mindenkor sikerdus, buzgó munkálkodását s kiérdemelte az elismerés babérkoszorúját azon 22 év leforgása alatt, melyet vármegyénkben, mint közhivatalnok eltöltött s 12 éven át hiven viselte az alispáni fontos tisztet, úgy hogy nevéhez az üdvös alkotások egész sorozata van csatolva, ugyanazért tisztelettel indítványozom, hogy elévülhetlen érdemeit, melyek alispánságához fűződnek, vármegyénk jegyzőkönyvében örökítsük meg, annyival is inkább, mert hiszem, hogy nem röpke fény, nem tűnő délibáb ama reményünk, hogy uj helyzetében s méltóságában és szivében miénk ma-' rád egészen s azon ígéretét, hogy vármegyénk javára^ hiven fog munkálkodni ezután is, bizonyára beváltja, miről kezességül szolgál egész múltja . . . Szeretem1 hinni, hogy ha — mitől óvja Isten hazánkat s nem-; zetünket! — jönne idő, midőn vészfelhők tornyosulnának hazánk élet egén, szenvedések zivatara veszélybe döntéssel fenyegetné ezer év küzdelmeit kiállott alkotmányunk bástyáit: igaz ügyérti küzdelmünk nehéz harczában mindenkor velünk, mellettünk lesz méltóságos főispánunk s szivében az igaz hazaszeretet nemes lángja meghamvadni nem fog soha! . . . E felemelő reményben üdvözlöm, Békésvármegye független bizottsági tagjainak nevében is méltóságos főispánunkat, kérve reá a kegyelem örök Istenének minden szükséges áldásait s óhajtva, hogy hiven munkálkodva, sokáig éljen ! „addig éljen mig e honnak él“ s akkor szeretetünk, bizodalmunk, tiszteletünk mindenkor biztosítva lesz részére . . . Éljen a haza ! Éljen hazánk alkotmányos uralkodója 1 . . . Legyen boldog, a sok szenvedések tenger árján átevezett, magyar nemzet! Honunk földjén, melynek minden rögét hősök vére, örök omló bánat könye szerzetté meg, viruljanak állandóan a béke virágai ; szeretetben olvadjon össze itt a szivek dobbanása! . . . „Isten ! áldd meg a magyart!“ Ah, mert: „Megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt!“.. . A díszes szónoklatot követő éljenzés elhangzása után Beliczey Géza indítványozta, hogy az elmondott összes szép beszédeket iktassák be a mai közgyűlés jegyzőkönyvébe és kinyomatva az összes bizottsági tagoknak a mai lelkes ünnep emlékéül küldjék meg. (Általános helyeslés). Fábry Sándor főispán megindult szavakkal köszönte meg azokat az elismerő szavakat, a melyekkel eddigi működését méltányolták, úgyszintén a közönségnek személye iránt megnyilvánuló meleg szeretetét és a Dombi Lajos, valamint Beliczey Géza által tett indítványokat elfogadottaknak jelentette ki. A főispán ezután a szokásra hivatkozva, mely szerint a beiktatott főispán a közélet terén érdemeket szerzett egyéneket tiszteletbeli tisztviselőkké szokott kinevezni, kinevezte vármegyei tiszteletbeli főorvosokká : dr. Kun Pál és dr. Kaczvinszky János vármegyei közkórházi osztály főorvosokat, tiszteletbel- főügyészekké : dr. báró Drechsel Gyula, dr. Haviár Gyula, dr. Sailer Vilmos, dr. Pándi István, dr. Kül- ley Pál és dr. Kőim Mór ügyvédeket és tiszteletbeli aljegyzőkké dr. Margonyai Gyula (eddigi tb. szol- gabirót) és dr. Kiss László központi közigazgatási gyakornokokat. Ezután a főispán néhány szóval megköszönte a megjelent közönség érdeklődését és a hitelesítő közgyűlés idejét pénteken délelőtt 11 órára tűzvén ki a rendkívüli közgyűlést berekesztette. Tisztelgő küldöttségek. A közgyűlés berekesztése után a főispán visszavonult a nagyterem mellett levő hivatali szobájába
