Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-22 / 16. szám
4 BÉKÉS 1906. április 22. Gyulai küldöttség gróf Apponyi Albert kultusz- miniszternél. Ismeretes és többször méltattuk lapunk olvasói előtt, hogy Lukács György vallás és közoktatásügyi miniszter, Gyula városa iránt érzett nemes érzületéből kiindulva, a népoktatósügyének beláthatatlan bosszú időre való rendezése körül, minő nagyszabású intézkedéseket kezdeményezett. A folyamatban levő s megoldást váró eme kérdésekben leendő végelhatározás kinyerhetése czéljá- ból Gyula város vezető tisztviselői K. Schriffert Józseffel élén, pénteken gróf Apponyi Albert kultuszminiszternél tisztelegtek s kérték a minisztert, hogy eme sürgős megoldást igénylő ügyekben a lehető leggyorsabb intézkedést tegye meg. A kul- tuszminszter, — ki K. Schriffertnek személyes is merőse — a küldöttséget szívélyesen fogadta, s kijelentette, hogy mint békésmegyei ember — egy ily fontos szerepet vivő városnak, ama különösen méltánylást érdemlő kérését, lehetőleg a már beterjesztett memorandumok alapján — azonban a költségvetés törvényerőre emelése után, teljesíteni fogja. Ezután eljárt a küldöttség a földmivelésügyi miniszternél a vásártér rendezésével kapcsolatos helypénzszedési szabályzat elintézése s a gyulai tejszövetkezet részére nyújtandó szubvenczió tárgyában s Darányi miniszter a küldöttség eme mindkét kérésének kedvező elintézését megígérte. Tanitógyülések. A békésvármegyei általános tanítóegyesület gyulai járásköre tavaszi közgyűlését folyó hó 26-án délelőtt 8 órakor tarja a polgári iskola helyiségében. Ugyanezen napon délelőtt 10 órakor tartja rendes tavaszi közgyűlését a békés- bánáti ref. egyházmegyei tanítóegyesület gyulai fiókköre is az ev. ref. egyház tanácstermében. Hírek. Dr. Fábry Sándor — Békésvármegye főispánja. Lapunk már sajtóba volt emelve, amidőn a belügyminisztériumtól hivatalos távirat érkezett le a vármegye közönségéhez, hogy Ő felsége a király folyó hó 21-én, tehát a tegnapi napon kelt legfelsőbb elhatáro zásával dr. Fábry Sándoralispánt Békésvármegye főispánjának kinevezte. A távirat szövege a következő : Békésvármegye alispánjának Gyula. Ő császári és apostoli királyi Felsége folyó évi ápril 21-én kelt legfelsőbb elhatározásával Fábry Sándor vármegyei alispánt Békésvármegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni mél- tóztatott. Belügyminister. Lapunk zárta után lévén, egyelőre csak azzal kommentáljuk a főispáni kinevezést, hogy az, 8 nap óta mint befejezett dolog volt ösmerétes a vármegye közönsége előtt és általánosságban véve rokon- 8zenvvel fogadtatott; a kinevezés jelentőségéről és a vármegye tisztikarában ennek következtében bekövetkező változásokról lapunk jövő számában. Krcsmárik János főispán felmentése A hiva talos lap pénteki száma közli a Fejérváry kormány által kinevezett főispánoknak felmentését. A felmentett főispánok között van dr. Krcsmárik János békésmegyei főispán neve is, a kiről már múlt számunkban jelentettük, hogy a politikai fordulat után nyomban bejelentette lemondását. A király a belügyminiszter előterjesztésére a lemondást elfogadta és Krcsmárik Jánost saját kérelmére állásá tói felmentette. Királyi elismerés. A király elrendelte, hogy Geisendorfer Pál 101-es századosnak a csapatoknál tanúsított kitűnő szolgálata elismeréséül a legfelső megelégedés kifejezése tudtul adassék. Wekerle — Békésmegyéhez. Az uj kormány fejétől pénteken Békósvármegyéhez a következő leirat érkezett: 0 császári és apostoli királyi felsége Fejérváry Géza báró valóságos belső titkos tánácsos urnák miniszterelnöki állásáról való lemondása következtében folyó évi április hó 8-án kelt legfelsőbb elhatározásánál engem magyar miniszterelnökké legkegyelmesebb^ n kinevezni méltóztatott. Midőn erről Békésmegye közönségét uj állásom elfoglalása alkalmával ezennel értesítem, egyszersmind azon várakozásomnak adok kifejezést, hogy úgy engem mint minisztertársaimat legkegyelmesebb urunk őfelsége bizalma által elénk tűzött föladataink megoldásában, alkotmányos működésűnkben hazánk érdekében törvényes hatásköréhez képest hazafias buzgalommal támogatni fog. Budapes, 1906. április hó 8-án. Wekerle Sándor s. k. Kossuth köszöneté. Kossuth Ferencz keies- kedelemügyi miniszter meleghangú levélben vála szolt Weisz Mór vezérigazgató czimén a gyulai harisnyagyár üdvözlésére. Levelét itt adjuk : Tisztelt Uraim! Kereskedelmi miniszterré történt kineveztetésem alkalmával nyilvánított szives üdvözletükért fogadják őszinte köszönetéin kifejezését. Mondanom sem kell, hogy a vezetésemre bízott ügyeket erős kézzel abba az irányba vezetem, a hol az önálló magyar államiság magasztos összesége, az önzetlen bazafiság őserejével felépül. Fogadják igaz tiszteletem nyilvánítását. Kossuth. Pálffy irodalmi társaság megalakulása. A felhívás, melyet Dubányi Imre, Kiss László, Palatínus József, Reisner Artur, Szabó Emil, Székely Béla, Székely Sándor dr. tettek közzé, visszhangra talált az egész vármegyében s komolylyá vált az elhatározás, hogy a vármegye tollforgató, zenével, irodalommal s általában művészettel foglalkozó egyéniségei, férfiak, nők egyaránt, külön társasággá tömörülnek össze. Az előkészítő bizottság az elnökség elvállalására dr. Zöldy Jánost, a vármegye pennaforgató tiszti főorvosát kérte fel s az ő elnöklete alatt tartott előértekezleten megállapította a társa ság alapszabályainak tervezetét, a mely ma a vármegyeház nagytermében délelőtt 10 órakor tartandó alakuló közgyűlésen fog előterjesztetni s amikor a belügyminiszter az alapszabályokat jóváhagyja, fogja a társaság működését megkezdeni. Eddig 15 alapitó, 80 működő s ugyanannyi pártoló tag jelentette be a társaságba való belépését. A társaság teljes czime lesz: „Békésvármegyei Pálffy Irodalmi Társaság“, a gyulai születésű neves iró nevéről elnevezve. Az alakuló közgyűlésen egyben megválasztatnak a társaság tisztviselői és a választmány, valamint egyéb bizottságok is, hogy a társaság müködhetésének előkészítését intézhessék. A társaság összes tagjai részére időszaki folyóirat fog kiadatni, amely a szépirodalmi részen kívül a hivatalos értesítéseket s jelentéseket is tartalmazza. Ezen kivül a társaság erejéhez mérten pályadijak fognak kitüzetni absolut becsű irodalmi s művészeti pályamüvekre. Áthelyezés. A kereskedelmi miniszter Harsanyi Frigyes gyulai in. kir. államépitészeti hivatali mérnököt saját kérelmére a budapesti m. kir. államépitészeti hivatalho8 helyezte át. Bókósvármegye központi választmánya pénteken délelőtt dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt tartott ülésében tette meg az intézkedéseket a gyomai és orosházi választókerületekben megtartandó képviselőválasztásokra nézve. A választás határidejéül a két kerületre április hó 30-üt tűzvén ki, a választás vezetőségét a következő tagokból alakította meg : Orosházán választási elnök dr. Bert- hóty István vármegyei tb. főjegyző, egyszermind az első szavazatszedő küldöttség elnöke. Második szavazatszedő küldöttség! elnök, egyúttal a választási elnök helyettese dr. Külley Pál ügyvéd, helyettes küldöttségi elnökök Endrödy István és dr. Konkoly Tihamér. Választási jegyző Moldoványl János ayulaí szolgabiró, a második küldöttség jegyzője Torkos Kálmán, helyettes jegyzők Németh Kálmán és Bán Zsigmond. — Gyomán választási elnök és első küldöttségi elnök dr. Bácsy Lajos ügyvéd, a második küldöttségi elnöke, egyúttal helyettes választási elnök dr. Uhrin Endre, helyettes elnökök Reck Géza és Kiss László. Küldöttségi jegyzők dr. Debreczeni Lajos és Házy Imre, helyettes jegyzők Viskovics Ignácz és Kolozsy Endie. — Oros házán az első küldöttségnél (a községháza) Orosháza, Békéssámson, Pusztaföldvár, Nagyszénás és Szentetornya, a második küldöttségnél (ág. ev. közp. iskola) Tótkomlós, Csorvás, Békésszentandrás, Öcsöd, Kétegyháza, Gyulavári, Újkígyós községek választói. — Gyomán az első küldöttségnél (a községháza) Gyoma, Füzesgyarmat, Szeghalom, Vésztó és Körös- ladány, a második küldöttségnél (ev. ref. központi iskola) Endrőd, Kondoros, Doboz, Mezőberény és Köröstarcsa községek választói szavaznak az itt irt sorrendben. A központi választmány ezen kivül az 1907. évi választói összeírások felülvizsgálataival foglalkozott és egyes községekre nézve pótlásokat rendelt el. A képviselőtestület április hó 23-án délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében évnegyede» rendes közgyűlést tart, a következő tárgysorozattal : 1. A város bel- és külterületén létesítendő állami elemi iskola, valamint az állami óvoda telkeinek megvételére vonatkozó előterjesztés. (Ezen ügy tárgyalására a mai nap a folyó évi márczius hó 17-én tartott közgyűlés által tűzetett ki.) 2. Az 1906. évi közpénztári költségvetés előterjesztése, a törvényhatósági bizottság erre vonatkozó határozatával. 3. Az 1905. évi zárszámadás és vagyonleltár előterjesztése. 4. A helyettes polgármester előterjesztése a központi választmány kiegészítése iránt. 5. Molnár Imre illetőségi ügye. 6. Az 1906. évi óvodai költségvetés. 7. A vármegyei központi inség- ügyi bizottság ülési jegyzőkönyvének előterjesztése. 8. Schwimmer L Adolf előfogatos kérelme drágasági pótlék utalványozása, esetleg a szerződés felbontása iránt. 9. A közpénztári és árvapénztári jegyzőkönyvek előterjesztése. 10. Időközben netán érkező ügyek és a közgyűlést megelőzőleg 24 órával előbb beadandó önálló indítványok. A gyulai nőegylet évi közgyűlését május hónapban fogja megtartani, melyre vonatkozó évi jelentése már elkészült s annak legfontosabb része az évi számadás a következő főbb tételeket tünteti elő. Bevétele volt az egyletnek alapítványokban és készpénzben összesen a megelőző évi maradványnyal együtt 24.512 korona 48 fillér; kiadása 2987 korona 11 fillér, s így az 1906. évre áthozott vagyon 21525 korona 37 fillér, mely az egyleti törzsvagyon- nak a múlt évihez képest 886 korona 62 fillérrel való gyarapodását mutatja. A bevételben az újévi köszöntők 278 koronával, a három gyulai pénzintézet 120 korona adománynyal, alapítványi kamatok 911 korona 14 fillér, a kiállítás jövedelme 1154 koronával, a tagdijak 1042 korona 50 fillérrel szerepelnek. A kiadások csaknem utolsó fillérig a szegények és szegény gyermekek ellátására for- dittattak. Mint ezúttal értesülünk, a nőegylet javára néhai Billitz Vilmosáé örökösei s napokban újabb alapítványt tettek, 200 koronát adományozván az egylet emberbaráti czóljaira. Térzenék. A népkerti térzenék, — melynek kérdése a megújult természet hatása alatt egyre aktuálisabb lesz,— nem sokára megkezdődnek. Az idén Badé Pista újonnan szervezett jeles zenekara fogja a térzenét szolgáltatni és pedig a bevett szokás szerint, hetenkint kétszer. Természetes, hogy a térzenék lehetővé tétele a publikum egy kis áldozatkészségét igényli s azért legközelebb hatósági engedély mellett gyűjteni fog a zenekar a térzene költségeire. Az első térzene május 15-én lesz. Házasság. Ifjú Gabnai István szabó iparos f. hó 17-én vezette oltárhoz Otlakán István leányát Perszidát. Tűz. Folyó hó 18-án délelőtt 10 órakor félrevert harangok kongása verte fal a csendes várost. Kovc.cs András kórházi szolga T. utczai 342., illetve az uj házszámozás szerint 7. számú nádfedeles háza gyuladt ki óriási szélben, porviharban, általános rémületet keltve. A tűz a megrepedezett kéményből kipattant szikráktól támadt s a tűz a nagy szélben hamarosan terjedt, szerencse, hogy idejében lehetett azt lokalizálni. Amiben döntő része van a 2. honvédezred legénységének, akik Bedi Gyula ezred«egédtiszttel rögtön a helyszínén termettek s nagy erőfeszítéssel fékezték meg a pusztító elemet. A kár 700 koionáig biztosítva volt, de a lakó Vidd János biztosítatlan holmija 320 korona értékben elégett. Eljegyzés. Kürthy László gyulai honvédszázados eljegyezte Schweitzer Mariskát, Schweitzer Antal báké6C.iabai földbérlő leányát.
