Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-01-14 / 2. szám

4 BÉKÉS 1906. január 14. terjedő terjedelmes indokolással együtt elkészítette dr. Berthóty István előadó és a határozat a héten kiadatván, kózbesittetett az érdekelteknek, akik 15 nap alatt felebbezéssel élhetnek a határozat ellen. A határozat megküldetett Gyula város képviselő- testületének is, amelynek igy teljes részleteiben lesz alkalma foglalkozni a sokat emlegetett ügygyei. Rendkívüli közgyűlés a vármegyén. A deczem- ber hó 23-iki vármegyei rendes közgyűlés tudva­levőleg dr. Pándi István indítványára elhatározta, hogy január hó első felében rendkívüli közgyűlést fog tartani. Ennek a törvényhatósági határozatnak tett eleget a vármegye alispánja, a mikor a tör­vényhatósági bizottságot január hó 15-ére rend­kívüli közgyűlésre összehívta. A közgyűlésnek a legérdekesebb tárgya az időközben deczember hó 30 án 10 megyebizottsági tag jelenlétében történt föispáni eskütételre valamint az ezzel kapcsolatban történt eseményekre vonatkozó határozathozatal lesz, mely a vármegye alispánjának e tárgyban tett jelentésével, valamint Haviár Dánielnek és dr. Pándi Istvánnak kapcsolatos indítványaival kerül napirendre. A közgyűlésnek, a melyre előterjesz tendő határozati javaslatokat az állandó választmány tegnapi ülésében állapította meg, tárgysorozatát lapunk múlt heti számában Közöltük. A képviselőtestület folyó hó 9-ón dr. Bucskó Koriolán helyettes polgármester elnöklete alatt lanyha érdeklődés mellett tartott rendkívüli köz­gyűlést. A városi faiskola és öntözőtelep házikezelóse továbbra is elhatároztatott és a faiskola kezelésére egy nagyobb számú bizottság választatott meg. Névszerinti szavazással elhatározták, hogy a város rendelkezésére álló készpénze s alapítványai ez évben is egyenlő arányban helyeztetnek el a Gyulán lévő három pénzintézetben, A város kezelése alatt álló különböző alapokból kölcsön vett 70000 koro­nának mikénti visszafizetésre nézve, mely a közel­jövőnek egyik sok keserűséget okozó kérdése lesz, ezúttal nem határoztak, hanem megkérdezik a pénz tári tisztséget, hogy a visszatérítésre nézve nem volna e neki valamelyes helyes eszméje, s csak a pénztári tisztség javaslatának bevárása után fognak a kérdés fölött tanácskozni, amiből csinos vihar Ígérkezik. A polgári leányiskola kérdésében előbb felkéretik a közigazgatási bizottság, hogy a vég­leges elhelyezés előtt a felajánlandó épületeket a vallás és közoktatásügyi minister számvevősége által megvizsgáltatni szíveskedjék. Galbács András kérelmére a kéményseprési kerület három kerü­letre osztatott és a szabályrendelet megfelelően módosíttatott. A főgimnáziumi bizottságba az eddigi Dutkay Béla és Schmidt József bizottsági tagok választattak be. Hack Márton és társai ajánlata a biczerei szöllők melletti terület megvételére hatá­rozathozatal idejéül február 12 ike tűzetett ki. Á főgimnázium építésének felülvizsgálata és számolása tárgyában Hübner Jenő műépítész ajánlata, miután az a városnak terhes kiadást okozna, nem fogad­tatott el, hanem a leszámolás megejtésével az építkezési szakosztály közben jöttével a városi mérnök bízatott meg, A közgyűlés még délelőtt befejeztetett. A téli vásár alkalmával óvröl-évröl elégikus hangulatban van városunk közönsége, mely köz- gazdasági szempontból még évtizedek múltán is sínyli országos sőt európai hirü Pálnapi vásárjának tönkremenóssel hatásos hanyatlását. A sertésvész, melyről azt reméltük, hogy átmeneti jellegű baj, krónikus szerencsétlenségnek bizonyult, amelylyel szemben a sertés állomány ép oly védtelenül áll ma is, mint a vész kitörésekor volt. A vész miatt a közeli vidéken igen sok község állandóan zárlat alatt áll és ami kevés sertés van, annak nagy részét sem lehet a gyulai vásárra hajtani. így van most is, úgy hogy a felhajtás egy régi hetipiacz forgal­mának sem ígérkezik megfelelni. Élónkebbnek igér- kezik a szarvasmarha s lóvásár, különösen az utóbbiban számítanak igen nagy felhajtásra. A vásári napok különben a következők ; Január 18-án szerdán sertés, csütörtökön juh, pénteken szarvasmarha-, szombaton ló s gazdasági iparczikkek, vasárnap belső vásár. A békésmegyei gazdasági egylet üléseiről „Közgazdaság“ czimü rovatunkban szoktunk Írni, most azonban az igazgató választmány ülésén nem jutott arra sor, hogy gazdasági ügyeket intézzenek, mert a választmány tagjainak az ülést vezető dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnökkel szemben tör­tént állásfoglalása ezt lehetetlenné tette. Az ülés megnyitása után ugyanis, — miután az elnök elpa- rentálta a választmány egy régi érdemes tagját, Urszinyi Dezsőt, a nagyszámmal megjelent választ­mányi tagok sorából szólásra jelentkezett dr. Szalag József, aki dr. Zsilinszky Endre igazgató-elnöknek azt az eljárását, hogy a törvényhatóság határoza­tával szembehelyezkedve, megjelent a föispáni eskütételnél, hazafiatlannak nyilvánítva, kijelen­tette, hogy dr. Zsilinszky Endre elnöklete alatt nem tanácskozik és eltávozott. Dr. Zsilinszky Endre tiltakozott az ellen, hogy a gazdasági egylet vá­lasztmánya az ő politikai pártállását és tényke­dését bírálat tárgyává tegye és az alapszabályok ellenére politizáljon : Beliczey Géza egyleti alelnök úgy találja, hogy a legutóbbi események folytán, az igazgató-elnök és a tagok között oly erős ellen­tétek állottak elő, amelyek kizárják a további érintkezés lehetőségét és azért csatlakozik Szalay álláspontjához. Beliczeyhez távoztában a tagok nagy része csatlakozott és a távozót zaja közben szólalt fel Dérczy Péter az előbbiekhez hasonló értelemben. Miután a választmányi tagok csaknem Szíves olvasóim egyike-másika bizonyára meg­mosolyogja ezeket a dolgokat. Pedig bizony mondom, nincs mit mosolyogni rajta. A modern eszmék általában olyanok, mint a járványok; ha egyszer komolyan fellépnek, rohamosan terjednek s nincs emberi hatalom, amely őket megakassza. Ha mi talán nem is, de az utánunk jövő generáció itthon is láthat majd ilyen iskolákat. Hogy a szülök meg vannak velük elégedve mutatja a növendékek emelkedő száma. Svédországban bizonyára szaporodni fognak az eféle iskolák, mert a fentartók gondoskodnak számukra tanító-nemzedék neveléséről is. Némi ellenvetésekre van nekik válaszuk. A fiúk és leányok közös nevelését azok, akik megfigyelik a dolgot, egyáltalában nem tartják veszedelmesnek. Azt mondják, hogy igen szíves, kollegiális viszony van közöttük ; holmi kihágások sokkal ritkábban for­dulnak elő az így nevelt ifjúság körében, mint miná- lunk, vagy a kiüön nevelt két nembeliek között egy­általában. Megszokják egymást kiskoruktól, úgy tekintenek egymásra, mint az együtt nőtt testvérek, vagy mint jóbarátok. Az idő lassankint mindenesetre kimutatja, mik e kísérletnek előnyei és mik esetleges hátrányai. Végleges Ítéletet hosszú évek múltán és bizonyára csak tapasztalatok alapján mondhat majd bárki is. Göteberg a maga samskolájával mindenesetre a modern — nem kutatom helyes vagy helytelen — haladás élén álló város. Van azonban nehány intéz­ménye, amelyekben vita nélkül el kell ismerni magas fokon álló humánus irányzatát. Egész városrésze van pl. a munkások számára, aféle munkástelep, ahol a gyári, kikötői mnnkás olcsó és jó lakást kap. Meg­valamennyien csatlakoztak a felszólalókhoz, dr. Zsilinszky az ülést berekesztette. Mint értesülünk, dr. Zsilinszky a választmány állásfoglalása daczára sem szándékozik tisztéről lemondani, mert a vá­lasztmány eljárását alapszabályellenesnek tartja, minek folytán a tagok körében felmerült a terv, hogy közgyűlés összehívását sürgetik és ott fel­vetik a bizalmi kérdést az igazgató-elnökkel szemben. Jóváhagyás. A belügyminister jóváhagyta a törvényhatóságnak azt a határozatát, melyszerint kimondotta, hogy a szeghalmi járás főszolgabirája mellé rendszeresített közigazgatási gyakornok java­vadalma a központba (alispán mellé) kinevezendő közigazgatási gyakornok javadalmazására fordittas- sók és helyébe a szeghalmi főszolgabírói hivatalba egy dijnoki állás rendszeresítessék, ami a központ ban levő egyik dijnoki állás átengedésével, illetőleg beszüntetésével válik lehetségessé, Kivándorlás, Békésvármegye törvényhatóságá­nál kiadatott az 19J5. évben útlevél összesen 539 és pedig: Amerikába szóló 463. A balkáni orszá­gokba 22 Európa egyéb részeibe 48. A kivándor­lók foglalkozása: őstermelő 371, iparos 158, keres­kedő 10. A gyulai magyar földésztársulat 1906. január hó 7-ón tartotta tánczvigalmát a legjobb anyagi eredmónynyel. Bevétel 323 korona, kiadás 119 korona 84 fillér, tiszta maradvány 207 korona 16 fillér. — Felülfizettek: N. N. 6 korona, Ludvig Ferencz 5 korona, N. N. 4 korona, Szikes György 2 korona, Heilinger Károly 2 korona, Csőké István 2 korona, Lukovics János 2 korona, Góg György, Beleznay Antal, N. Kukla István 1—1 korona. — A felülfizetőknek ez utón köszönetét mond a rendezőség. A gyulai katholikus kör folyó hó 7-én tartotta meg szokásos farsangi tánczmulatságát Ludvig József vendéglőjében, mely úgy anyagilag, mint erkölcsileg, igen jól sikerült, bevétel 288 korona 50 fillér, a kiadás 170 korona 96 fillér, tehát a maradvány, illetve a tiszta jövedelem 117 korona 54 fillér, amely a kör könyvtára javára fordittatik. A négyest 50 pár tánczolta. Jelenvoltak leányok : Lindenberger Erzsiké, Ludvig nővérek, Ludvig Annuska, Papp nővérek, Török Vilma, Karácsony • Róza, Ticz Éva, Geiszt nővérek, Demkó Erzsiké, Müller Francziska, Szabados Tercsiké, Wiszt : Katicza, Zilbauer Mariska, Kovács Francziska, , Bagi Teréz, Wágenhoffer Rózsika, Gyepes nővérek, ■ Tyeluk Mariska (Kétegyháza), Schriffert Évike, Heilinger nővérek. Weigert nővérek, Braun Erzsiké, Ludvig Róza, Dániel Mariska, Steigervald Erzsiké, Junászka nővérek, Junászka Róza, Lelik nővérek, Gróh Mariska, Kolozsi Etelka, Erdős Rózsika, Góg Annuska, Glatz Erzsiké, Kukla Etelka. Asszonyok: Faragó Pálné, Papp Imréné, Lindenberger Alajosné, jLiudenberger Rudolfné, Török Lászlőne. Karácsony .Jánosné, Ticz Györgyné, Demkó Györgyné, Müller i Istvánná, if]. Ludvig Józsefné, Wiszt Ádámné, i Licska Ferenczné, Schartenreiter Jánosné, Kovács "lAndrásnó, Bagi Károlyné, Wágenhoffer Ferenczné, ^Gyepes Jakabné, Tyeluk Györgyné (Kétegyháza), j Lindenberger Ferenczné, Friedrich Jánosné, Prat- rhinger Ferenczné, Benkö Jánosné, Weigert Mihálynó, ^Braun Károlyné, Ludvig Györgyné, Steigerwald jJózsefné, Junászka Károlyné, Molnár Józsefné, VKukla Istvánné, ifj. Szabó Antalné, özv. Erdős l-Jánosné, Góg Istvánné, Láng Józsefné, Glatz Jánosné, Heilinger Károlyné. Felülfizettek: Gróf liWenckheim Frigyes (Ó-Kigyós) és Ludvig József 3120—20 korona, Hzmrecsányi Pál (Nagyvárad) és 1 Dobay János 10—10 korona, Grócz Béla (Nagy- j várad) 6 korona, Gróh Ferencz 5 korona, Remele i József, Bogdáüffy Géza, Scheffer Sándor, Molnár k József, Licska Ferencz és Schartenreiter Károly 2 korona, Veik István, Mundruczó Péter, Krizeán András, Burda István, Molnár Máté, Uferbach Rezső, Tarkó István, Galbács Mihály, Teleki Leó, Tóth Gyula, ifj. Titz István, Kátai Ferencz, Gyepes Gáspár, Schartenreiter János, ifj. Dundler Ferencz, Nádor Mór, Szénásy János, Benkő János, Fridrich János, Ruszka Zoltán, Láng József, Jámbor István, Kukla István, Kukla Istvánné, Heilinger Károly, Gremsperger Pál, Balázs Istvá' , Glatz János, neztunk ott egy háztartási iskolát, ahol a munkás-1 leányokat körülményeiknek megfelelő háztartások | gazdaságos vezetésére tanítják. Van azonkívül óriási, terjedelmű, gyönyörű parkja a munkások, illetőleg a' szegény néposztály számára, olyanféle, mint a buda-J pesti városliget, csakhogy sokkal nagyobb. Az egész az alsóbb néposztálynak van 'szánva; szebb is, gon-! dozottabb is mint a Városliget s az odamenö nem kénytelen mázsaszámra nyelni a port, mint minálunkj az u. ii. Wurstlban, hanem a szó szoros értelmében üdülhet. Bent a város belsejében is egész erdők vannak; sétálóhelyekül s bennük számtalan mulatóhely. Neve-! zetesek ezek a mulatóhelyek arról, hogy pálinkaféléket! nem árulnak bennök, különösen ott nem, ahová a szegényebb nép jár; az előkelőbb helyeken azonban! mindenütt kapható a nemzeti ital: a svéd puncs. Estéj néztünk meg egypárat ezek közül a mulatóhelyek közül; zsúfolva voltak emberekkel, zene szólt min­denütt, egyik helyen katonazene. Nem tudom, jól figyeltem-e meg, de egész svédországi és norvégiai jutámon csak itt láttam, hogy az emberek mulatnak is; látszik a városon, hogy lakossága idegen eredetű, j másrészt meg, hogy mint aféle nagy kereskedő és kikötő városban, állandóan sok az idegen, mégpedig olyan idegen,'aki pezsgőbb vérű, könnyelműbb, mint az ország lakossága. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom