Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-01 / 13. szám
6 BÉKÉS az ajánlat Bécsből, liogy magyar tulipánokat igen szolid kivitelben és olcsó árban szállítanak a legrövidebb idő alatt. Mi pedig feltüzzük a Becsben készült tulipánokat s azt mondjuk, hogy pártoljuk a magyaripart de a tulipán feltüzésen kívül aztán egyebet semmit sem teszünk. A ruhánkat ezentúl is tivoli lodenböl, angol seviotból, s rumburgi vászonból csináltatjuk, megvesszük a karlsbadi czipőt, a norinbergi rövidárut, hordjuk a valódi Pichler-íéle kalapokat, leg feljebb a harisnyánk az eredeti (és a lábunk a mi benne van) magyar (gyulai) gyártmány, ha ugyan jut nekünk belőle, mert a jó magyar iparárut kiviszik külföldre, s behozzák helyette a rosszat. Hát bizony nagy baj az, hogy egy-egy milliós s két milliós értékű grófi kastélyok helyén nem állanak füstölgő gyárak, a melyek a tulajdonosaiknak is több hasznot hajtanának és megakadályoznák az Ameri kába való kivándorlást. Nem is lesz addig Magyar- országból semmi, mig a mi nagyuraink csak tulipán mozgalmat indítanak, s nem alapítanak gyárakat, s nem csak pártolják, hanem mégis teremtik a magyaripart, a mi tulajdonképen a haza iránti kötelességük. Majd aztán ha ez meglesz, akkor buzdíthatnak bennünket, hogy tűzzük fel a magyar gyárakban készült magyar tulipánt. Addig azonban csak hordjunk bazsarózsát. — SS ~ó. N y i 111 é r. E rovat alatt közlöttekórt nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Pcác^arfiirrln BudaPesten-Nyáriés UuRuCdl Ilii UU téli gyógyhely, a magyar Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő ; modern berendezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák, török-, kő- és márványfürdök; hőlóg-, szénsavas- és villamosviz-fürdök. Ivó és belégzési kúra. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld 8-io az igaazgatóság. Közgazdaság. Fásítás a vármegyében. A gyulai királyi állam- építészeti hivatal a napokban készítette el Békésmegye törvényhatósági utainak 1906 évi fásítási költségvetését. E szerint az idei fásítás a közúti alapot 2300 koronával terheli meg. Pótlás czéljából elültetésre kerül a gyulai járásban 440, a békéscsabaiban 45, a békésiben 450, a szeghalmiban 200, a gyomaiban 290, a szarvasiban 1035 és az oros házi járásban 1760 darab eperfa. Uj fásításra eperfákat ültetnek a békóscsaba-gerendási ut mentén 455 darabot, a békés-körösladányin 200 darabot, a gyoma-endrőd-szarvasin 660 darabot és az Orosháza gádoros-nagyszénásin 55 darabot. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya Beliczey Géza elnöklete ülést tartott, amelyre dr. Zsilinszky Endre írásosan bejelentette, hogy az igazgatósági elnökségről és miután a vármegye területéről elköltözik, egyben a tagságról is leköszön amely bejelentés vita nélkül tudomásul vétetett. A földmivelésügyi ministernek lapunkban már reprodukált rendelete, melyben az egyesületet a politikáról eltiltja és egyben a Zsilinszkyvel szemben hozott bizalmatlansági határozatot megsemmisíti, a legközelebbi rendes közgyűlés elé fog terjesztetni. A választmány egy esetleg felmerülő arató sztrájkkal szemben védekezendő, felkéri a földmivelésügyi ministen az aratás folyamán munkástartalék szervezésére. Államsegély. A kereskedelemügyi minister a gyomai iparos tanoncziskola részére az 1905/6 ik tanévre 400 korona segélyt engedélyezett. Húsvéti vásár áthelyezés. A kereskedelemügyi minster megengedte, hogy Tótkomlóson a folyó évi április hó 16-ára eső heti vásár, ez évben kivételesen folyó óv ápril hó 14 én tartassák meg. A Triesti Általános Biztosító Társaság (Assicurazioni Generali) folyó évi márczius hó 17-én tartott 74-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1905. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1905. évi deczeraber 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 771.879,007 korona és 54 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 35.489,533 korona és 24 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási ősz tály dijtartaléka 18.739,255 korona 97 fillérről 209.076,662 korona 98 fillérre emelkedett. A tüzbiztositási ágban, beleértve a betöréslopás elleni és tükörüveg biztosítást a díjbevétel 14.429.413,117 kor. biztosítási összeg után 23.671,911 korona 75 fillér volt, miből 8.903,497 korona 38 fillér viszontbiztosításra fordittatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel 14.768,414 korona 37 fillérre rúgott, mely összegből 10.464,043 korona 40 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövö évre vite tett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvén y e k összege 94.667,902 korona 96 fillér A szállítmánybiztosítási ágban a dijbevételkitett 3.833,502 korona 39 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 1.552,292 korona 37 fillérre rúgott. Károkért a társaság 1905.-ben 30.285,711 korona 02 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, a társaság alapítása óta károk fejében 827.976,227 korona 40 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 26.999,096 korona 73 fillérre rúgnak, különösen kiemeiendők: az alapszabály szerinti nyeresógtar- talék, mely 5.250,000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására alakított tartalék, mely a 3.729,624 korona 17 fillér külön tartalékkal együtt 19.206,875 korona 73 fillérre emelkedett, továbbá felemlítendő a 160,000 koronára rugó kétes követelések tartaléka és az 911.110 korona 50 fillérnyi ingatlan tartalék. Ezeken kívül fennáll még egy 1.471,110 korona 50 fillért kitevő tartalék, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társiság összes tartalékjai és alapjai, melyek elsőrangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 247.497,914 korona 42 fillérről 270.052,078 korona 64 fillérre emelkedtek, melyek következőképpen vannas elhelyezve. 1. Ingatlanok és jelzálog követelések 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 3. Lété temányezett értékpapírokra adott kölcsönök 4. Értékpapírok 5. Tárcza váltók 6. A részvényesek biztositolt adóslevelei 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz és az intézett követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával összesen 270.052,078 K 64 f Ezen értékekből 58 5 millió K magyar értékre esik. Selyemtenyésztés. Előttünk fekszik az országos selyemtenyésztési felügyelőségnek 1905. évről szóló terjedelmes jelentése Békésvármegye selyemtenyésztésének állapotáról. A jelentés a lehető legnagyobb részletességgel községenként tárgyalja a selyemtenyésztés, valamint az ezzel szoros kapcsolatban álló eperfatermelés ügyének állapotát és fejlődését, az egész országra vonatkozó adatok összehasonlításával. Az adatok, — amelyeket a jelentésből kiolvasunk, — gondolkodásra késztenek; látjuk, mily óriási kincs rejlik ebben a látszólag kicsinyes foglalkozási ágban és ezzel szemben sajnálattal tapasztaljuk, hogy nálunk Magyarországon, hol az előfeltételek annyira kedvezőek, mégis mily kis mérvben van kihasználva az, mily kevés fejlesztés kellene hozzá, hogy évenként milliókra menő jövedelmet nyújtson pár heti foglalkozással munkás népünk épen azon részének, amely más foglalkozásra nem alkalmas. A jelentés első szembetűnő adata, hogy Magyar- országon 1905. évben 3447862 korona 86 fillért tett ki a selyemtermelők keresete termelt gubóik után. A selyemtermelés nagy jelentőségét csak úgy tudjuk 43.258,594 K 47 21.221,765 n 52 1.354,410 ____ 18 5.300,903 1) 34 707,151 r> 55 7.350,000 r> — 10.859,244 » 76 „ mérlegelni, ha meggondoljuk, hogy népünk érdeklődésének csak mérsékelt felköltésével ez az összeg könnyen megtízszereződhetne, a mivel egyik igen fontos jövedelmi forrását képezné az országnak azon tényleges állapot helyett, melyszerint most viszont milliókra megy az az összeg, amit behozott selyemárukért a külföldnek évenként kifizetünk. Békésvármegyében 1905. évben 24 községben összesen 686'család foglalkozott selyemtenyésztéssel és 9614 kilogramm gubót termelt, amely után 16568 korona 98 fillér beváltási árat kapott. Egy termelőre átlag tehát 24 korona 15 fillér kereset jutott. A legmagasabb kereset 111 korona 76 fillér volt, amelyet Izsó Bálint gyomai lakos kapott gubóiért. Az adatok azt igazolják, hogy a vármegyében a selyemtenyésztés kevéssé van elterjedve és hogy nem kellő terjedelemben űzetik. Mily nagy összegű bevételhez juthatna munkásnépünk a tenyésztés elterjedésével és gondosabb üzésével. A jelentés példát hoz fel arra, hogy egy termelőnek 354 korona fizettetett ki. Ha arra alkalmas családjaink nagyobb része hasonló gonddal űzné a foglalkozást, maga Békésvármegye évenként egy millió korona összeget szerezhetne ez utón. És pedig megtehetné ezt anélkül, hogy az eddigi keresetével telhagyna a nép. A selyemhernyó tenyésztése mindössze pár heti foglalkozást nyújt és oly könnyű munkát ad, hogy azt a gyermekek és más munkára nem alkalmas öregek szórakozásból is végezhetik. A nép érdeklődésének a selyemtenyésztés iránt való felköltése az első feladat, amely ez ügyben intéző köreinkre hárul, a második minél nagyobb mennyiségű eperfa termelésével a selyemtenyésztés előfeltételének megteremtése. Figyelembe kell vennünk, hogy Magyarország éghajlati és gazdasági viszonyainál fogva felette alkalmas arra, hogy a selyemtenyésztés minél szélesebb kiterjedést nyerjen, valamint, hogy annak nagy és fontos szerepe van közgazdasági állapotaink javítása körül. Mindenek előtt tudni kell, hogy mig egyrészt hazánk éghajlati viszonyainál fogva a magyar selyem, az ő kitűnő minőségénél fogva majdnem a legelső helyen áll és a világ piaczon legjobb árakat éri el; másrészt a gazdasági viszonyai megengedik, hogy ezen selyem előállítása nálunk olcsóbban eszközölhető, mint Európa bármely nyugoti országaiban. És ha erről meggyőződünk, akkor kell, hogy egész befolyásunkat érvényesítsük ezen kereseti ág alapfeltételeinek megteremtésénél. Ha aztán ezen alapfeltételek meg lesznek, akkor kell, hogy a selyemtenyésztés't, ennek mivoltát, hasznát és eredményeit ismertessük meg a nép legszélesebb köreivel. Kell, hogy kimutassuk és megértessük a néppel, miszerint a selyemtenyésztésen kívül minden kereseti ághoz kissebb nagyobb beruházások szükségesek. Csupán a selyemtenyésztés azon kereseti ág, a melynek megkezdéséhez egyetlen fillér sem szükséges és egyedül a selyemtenyésztés azon kereseti ág, mely foglalkoztat és hasznosít oly munkaerőt, a mely más munkánál még nem, vagy már nem alkalmazható többé. Szükséges, hogy ismertessük meg a nép legszélesebb rétegeivel az elért eredményeket és reá mutassunk arra, hogy ezen eredmények mi módon voltak elérhetők és azok mi módon fokozhatok. Ennek a feladatnak a megoldását tűzte maga elé a felügyelőség évi jelentése. Láthatjuk abból, hogy minden egyes községben minő eredménynyel űzték a selyemtenyésztést é3 ebből az összehasonlításból más községekkel a legjobb okulást, tanulságot menthetik maguknak a jövőre nézve. Láthatjuk továbbá, hogy mindenekelőtt több szederfa kellene, mert éppen az elegendő szederfa- lomb hiánya és a kellő szakértelem hiánya hátráltatja a hazai selyemtenyésztés nagyobbmérvü fellendülését. De viszont láthatjuk azt is, hogy ott, ahol a kellő mennjüségü szederfalevélről gondoskodva van és a tanyésztők az adott utasításokat lelkiösme- retesen megtartják, minő örvendetes eredmények érhetők el. A vármegyében ez idő szerint is több község van, amelynek eperfaállománya mellett a selyemtenyésztés még jelentékenyen fokozható. Legtöbb 1906. április 1.
