Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-25 / 12. szám
1906. márczius 25. BÉKÉS 7 Törvényszéki csarnok. Az aradi ügyvédi kamara dr. Hirschfeld Márkot Mezőberény, dr. Yas Nándort Tótkomlós, dr. Gerő Oszkárt Szarvas és dr. Láng Frigyest Békéscsaba szókhelylyel az ügyvédek lajstromába felvette, ellenben törölte abból elköltözése folytán dr. Hoffmann Károly gyulai és elhalálozása folytán Igaz Károly békési ügyvédeket, Az ügyvédjelöltek lajstromába felvették Aszódi Imre, mint dr. Lengyel Sándor szarvasi, dr. Moczkovcsák Géza. mint dr. Telegdy Lajos békési ügyvédnél joggyakorlaton levő ügyvéd- .jelölteket; Makai Márton ügyvédjelölt, Fábry Károly békéscsabai irodájába lépett át. A békési járásbirósági épület felépítésére és a fogház átalakítására múlt évi augusztus 7-én tartott versenytárgyaláson Dékány és Kopasz szegedi vállalkozók 110 724 koronával, Pfaff Ferencz gyulai vállalkozó 101.242 koronával, Hegedűs és Szőke békési vállalkozók 117.002 koronával és Molnár János békéscsabai vállalkozó 91.658 koronával adott be ajánlatot. Az igazságügyministerium egyik ajánlatot sem fogadta el, hanem újabb árlejtést irt ki április 23-ikára. A főispán kilakoltatási pőre kedden délelőtt dőltei végérvényesen a nagyváradi kir. törvényszék felebbviteli tanácsa előtt, a mely törvényszéket az igazságügyminiszter delegálta a per elbírálására. A per irányában országszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg, nem csak annak politikai vonatkozása miatt, hanem mert igen sok kapcsolatos köz és magán jogi kérdéssel van szoros összefüggésben. Ez az érdeklődés a tárgyaláson is megnyilatkozott az által, hogy a tárgyaló terem — a melybe csak jegygyei lehetett bejutni — zsúfolásig megtelt a nagyváradi jogászvilág tagjaival, kik élénken vitatták a per esélyeit. A bíróság Nizsalovszky Endre törvényszéki biró elnöklete alatt Szegedy Lajos és Biszterszky Elemér szavazó birákból alakult meg. A vármegyét a feleb viteli tárgyaláson dr. Kóhn Mór tb. alügyész. dr. Krcsmarik főispánt dr. Bácskuy Albert ügyvéd, a kincstárt dr. Bathó Elek jogügyi tanácsos képviselték. A tárgyalás maga rövid volt. Az ügyet dr. Lohn Mór felperesi ügyvéd ismertette és a vármegye képviseletében a felebbezés visszautasítását kérte, utalva arra, hogy az első biróság Ítéletének érvény szerezhető nem volt, egyszersmind pergátló kifogást jelentett be. Dr. Bácskay Albert a járásbíróság Ítéletének megváltoztatását kérte, mert a vármegyének a főispánra vonatkozó határozatát á belügyminiszter időközben megsemmisítette és a vármegye ezt a miniszteri rendeletet tudomásul vette. E kéréshez Bathó Elek is csatlakozott. Dr. Kóhn Mór, noha alperesi képviselők ebbeli előterjesztésének igazságát elismerte, ezzel szemben hivatkozott a perrendtartásra, mely szerint az Ítéletet a kereset beadásának idejében fen- állott viszonyok szerint kell elbírálni. A vármegye keresetét nem vonta vissza, a miniszter megsemmisítő rendeletében sem nyugodoit meg, hanem — mi után felirati jogát már kimerítette — fentartotta azt a jogát, hogy majdan az országgyűlésnél keressen orvoslást. Pergátló kifogását az 1868. évi LIV. törvényczikre alapítja, a mely szerint a biró küldés jogát ő felsége gyakorolja, az esetben pedig a nagyváradi törvényszéket az igazságügyminiszter delegálta, rendeletében egyáltalában nem hivatkozva arra, hogy a király nevében jár el. A delegálás tehát törvénytelen leven, a biróság nem mehet bele az ügy eldöntésébe és a felebbezés elbírálására a gyulai kir. törvényszék illetékes. A tanács visszavonulván másfél órabosszáig tanácskozott, mi alatt a jelen volt jogászközönség élénken tárgyalva a kérdést, legnagyobb részt abban a nézetben volt, hogy a pergátló kifogásnak a biróság helyt fog adni. A biróság tanácskozásait befejezvén, nyomban érdemleges Ítéletet hirdetett ki, a mely szerint az első biróság ítéletét megváltoztatta és a vármegyét a főispáni lakás átengedésére kötelezte. Az indokolás arra alapítja az Ítéletet, bogy a vármegye a megsemmisítő miniszteri rendelet tudomásul vételével belenyugodott a lakás elfoglalásába. A pergátló kifogást a bi- íóság nem vette figyelembe, mert abban a meggyőződésben van, bogy a biróküldő miniszteri rendelet törvényes. A nagy feltűnést keltett Ítélet a törvény értelmében jogerős. Váltó kedvelők. Salamon Andrásnak pénzre volt szüksége, igy hát 1905. február 28-án 200 koronáról kiállított váltón Salamon Pál nevét meghamisította, Gálik János és Pópó Pál szintén aláírták s a pénzt felvéve elosztották maguk között — s nagy dáridót csaptak, azonban a rendőrség éppen a nagy mulatozásukra lett figyelmes s még a pénz felvétele napján kiderítette a cselekményt. E ténykedésükért Salamon 6 hónapi börtönt, Gálik 1 hónapi és Po ó Pál 2 hónapi fogházat kaptak, az ítélet jogerős. Meglepetés. Öcsödön 1904. julius 19-én Kóródi László hamis kulcscsal bement özv. Zsadány Sán- dorné telkére, s onnan a szobába, mielőtt azonban az ott lévő tárgyak közül valamit elemelhetett volna, a házi asszony haza jött és éppen szemben találkozott a hívatlan vendéggel, ki azonban erősen tagadta hogy ő lett volna, mert sértett rosszul lát és nem is ismerhetett volna reá, végre is 14 napi fogházat kapott a hívatlan vendég — s nyomban be is vonult. Szövetkezet. Számfira Péter, Ardeleán János szabak, Csolleán Yaszil, Számfira György kétegy- házi lakosoknak rosszul ment a dolguk, s igy 1903. év elejétől 1905. márczius közepéig mig a csendőrök kiderítették, 27 rendbeli lopást követtek el kétegy- házán és környékén, némely esekben maguk mellé vették Belzsán Mitrut, Számfira Gábort, Jepure Györgyöt és Avrmucz Györgyöt is. A mit csak lehetett mindent elloptak, bemászás betörés után és szabadhelyről, az mindegy volt nekik. A csendőrök a motozáskor különbözőbb tárgyakat találtak náluk, mint egy első osztályú zsibárusnál, végre is bűnösségükhöz mérten 3 naptól egy évig terjedő börtönnel büntettettek. Az Ítélet jogerős. Kutásás. Szarvason 1905. augusztus 31-én Hajduch Jándos kutat ásatott, azonban nem támasztotta meg az oldalát, minek következtében a föld beomlott és a kútba dolgozó Kun Gábort maga alá temette. Hajduch János gondatlanság miatt vád alá helyeztetett s a fő tárgyaláson 1 napi fogházat kapott. Az ítélet jogerős. _________ He ti piac z. Gyula, márczius hó 23-án. A budapesti árutőzsdén gabona nemüekben a hót folyamán is lanyha volt az irányzat csekély árváltozással. Heti piaczunkon csekély kínálat mellett eladatott : Búza .... 15-20—15-60 Árpa . . 1440—14-80 Zab . . . 14-20—14.40 Tengeri . 14'40—14 60 Eladó ház. Gyulán, a vásártéren néhai id. Bujdosó József tulajdonát képezett 702. sorszámú húz szabadkézből eladó. Értekezni lehet Bujdosó József és Szegedi Lajossal. 1466—1906. sz. Mezőberény község elöljáróitól. Hirdetmény. Mezőberény község képviselőtestületének kérelmére a kereskedelemügyi m. kir. minister ur 21334 — 1906. szám alatt kelt leiratával megengedte, hogy Mezőberény község országos vásárai ezentúl nem két napon, hanem három napon át: pénteken, szomMeghívó. A „Gyulai Tejszövetkezet“ 1906. évi április hó I én d. e. 10 órakor tartja a városháza nagytermében. IY-ik évi rendes közgyűlését, melyre az üztetrósztulajdonosok tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Ivét jegyzőkönyv hitelesítő kiküldetése. 2. Az igazgatóság évi jelentése. 3 Az évi zárszámadás és mérleg bemutatása a felügyelő-bizottság jelentésével, 4. Öt igazgatósági tag és jegyző választása. 5. Alapszabálymódositás. 6. Az üzletrész-tulajdonosok netaláni indítványa. Gyula, 1906. évi márczius hó 23-án. 82 1-1 K. Schriffert József, igazgató-elnök ad. 4103-1906. Békésvármegye alispánjától. Éhez képest közhírré tesszük, hogy Mezőberény község tavaszi vásárja április hó (>., 7. és 8. napjain fog megtartatni és pedig április hó 6-án, pénteken szarvasmarha-, sertés-, és juhvásár, április hó 7-én, szombaton lóvásár, április hó8-án, vasárnap kirakodóvásár. Községünk állat egészségügye zár alatt nem áll és igy szabályszerű marhalevéllel bármiféle jószág felhajtható. Mezőberény, 1906. évi márczius hó 19. Mezőberény község elöljárói: Kolozsi Endre, főjegyző. 78 1—2 Tóth György, biró Pályázati hirdetmény. Békésvármegye törvényhatósága által a honvédnevelő és képzőintézeteknél létesített alapítványi helyek közül egy honvéd főreáliskolai és Ludo- vika-akadémiai együttes alapítványi hely üresedésben lévén, annak az 1906- 1907. tanév kezdetével leendő betöltése czéljából pályázatot hirdetek. A kellően bélyegzett okmányok és folyamodványok Békésvármegye törvényhatósági bizottságához czimezve, folyó évi április hó 30-ig bezárólag hozzám nyújtandók be. A folyamodónak igazolnia keli: 1. A járási tisztviselő által kiállított vagy hitelesített bizonyitványnyal a felvételre ajánlott ifjúnak békésvármegyei illetőségét. 2 Valamely tényleges katonai vagy honvédorvos bizonyítványával az ifjúnak a katonai nevelésre való testi alkalmasságát. 3. Iskolai bizonyitványnyal valamely középiskola IV. osztályának bevégzését, vagy annak eredményes látogatását. 4. Anyakönyvi kivonattal azt, hogy az ifjú a folyó évi szeptember hó 1-éu a 14-ik életévét már betölti, de a 16-ikat túl nem haladja. 5. Amennyiben a belépés nem közvetlenül vala mely nyilvános iskolából történik, hatósági bizonyitványnyal az ifjú kifogástalan erkölcsi magaviseletét. 6 Külön himlőoltási bizonyitványnyal a beoltás megtörténtét, amennyiben azt az orvos vélemény nem igazolja. Vármegyei alkalmazottak és nyugdíjasok gyer- mekei vagy árvái a 335—1898. bgy. számú határozat szerint előnyben részesülnek. A kérvényben kifejezés adandó annak, hogy a folyamodó az »Utasítás« a pályázók felvételére nézve a m. kir. honvéd nevelő és képzőintézetekbe határo.- mányait ismeri és kötelezi magát hogy az ezen utasításban foglalt valamennyi feltételeknek megfelel. Elkésve beérkezett folyamodványok nem vehetők figyelembe. Gyulán, 1906. évi márczius hó 23 áu. Alispán helyett: dr. Daimel, 81 1—1 várm. főjegyző.
