Békés, 1906. (38. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-18 / 11. szám

I 1906. márczius 18. BÉKÉS 7 halálozott. A művelt, gyöngéd lelkű szép leány tüdővészben halt meg, e hó 12 ón hétfőn délelőtt megváltotta a halál kinos szenvedéseitől. Az elő­kelő család gyásza Csabán nagy részvétet kelt. Öngyilkos matróna. Özv. Puski Istvánná, szül. Somfay Sára 72 éves békési asszony csütörtökön reggel 5 órakor felakasztotta magát. Keszkendőjét a nyakára csavarta és odakötötte azt a tornyos ágy- végére. Mire hozzátartozói észrevették, már halott volt. Öngyilkosságának okát nem tudják. Fiánál lakott szegénységben, de nyugodt megelégedett­ségben. Yalószinü, hogy életuntsága kergette a halálba. Baleset. Sajnálatos baleset történt a napokban Orosházán. Rácz Lajos pesti czigányprimásnak a kis fia, aki Rácz Náczi orosházi prímásnál, a hires pesti muzsikus apjánál volt látogatóba, játék köz­ben elesett és a kezében lévő ollóval véletlenül kiszúrta a balszemót. A szerencsétlen gyermek e bal eset folytán elvesztette bal szeme világát. Kitüntetett gazdasági cseléd. A földmivelés- ügyi miniszter Valent Jáno9 kétegyházi uradalmi ■cselédet — ki az uradalomnál már 46 év óta becsüle­tesen és hűségesen szolgál — 100 korona jutalom- fiijbau és elismerő oplevélben részesítette. A juta­lomdijat és oklevelet Lukács Eridre főszolgabíró a múlt vasárnap adta át megfelelő ünnepélyesség ke­retében, a megyei gazdasági egylet képviselője, a községi elöljáróság és a szépazámban megjelent gazdaközönség és munkások jelenlétében a kitün­tetett cselédnek. Halálozás. Békés városának egy közbecsülés- ben álló derék polgára Bleuer József gabonakeres­kedő f. hó 10-én délután, egy napi betegség után sziv8zólhüdé8 következtében váratlanul elhunyt, gyászba borítván 6 gyermekét, kik közzül a leg­idősebb Dr. Bleuer Lajos békési ügyvéd a „Békési Lapok“ felelős szerkesztője. Végtisztességén Buckler Márton orosházi rabbi mondott a nagyszámban megjelent gyászoló közönséget könnyekre fakasztó búcsúztatót. A megboldogult nevezetes napon, 1848 márcz, 15 én, a szabadság ujjáébredésének nagy napján született Békésen s igy 58 éves volt. Gazdát cserélt nagybirtok. Gróf Blankenstein Pál főzesgyarmeti lakos a napokban eladta a körös- tárcsái határban levő gerebc9Íni és kérhalmi dűlő­ben fekvő 688 kát. hold 1109 Q-öl területű föld­birtokát Fejérvári Celestina mezőberényi birtokos­nőnek 575000 koronáért. Halálozás. Lesújtó csapás érte a szarvasi társadalom egyik vezető férfiét Szlovák Pál vár­megyei tb főorvoit. A köztiszteletben álló férfiúnak felesége született Pál Mariska hunyt el kedden 47 eves korában. Az elhalt úrnőt a kit férjén kivül nagyszámú rokonság gyászolja ; csütörtökön temették •el a szarvasi társadalom impozáns részvéte mellett. A felső légzöutak katarrhusai és köhögés ellen a „Sieolin Rooche“ segít. Tartalmazza a rég bevált creoset-szerek összes gyógyhatásait. Nem izgat és teljesen méregtelen. A mellett pedig oly jöizü, hogy hónapokon át szívesen használják. 'Gyógyszertárakban kapható. „Henneberg selyem“ c"á gyárból hozatva valódi. — Fekete, fehér vagy színes 60 krajczártól 11 frt 35 krig méteren­ként. Blúzoknak, kabátoknak a legalkalma­sabb Bérmentve és vámolva a házhoz szál­lítva Dús választékú mintagyüjtemény posta- fordultával küldetik. Selyemgyár: Henneberg, Zürich. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, ho! minden kül­földi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A »Zenélő Magyarország“ zenemüfolyóirat ma megjelent 307-ik füzete a következő zenetartalom­mal jelent meg: I. „Somogyországi nóták.“ Gerő Ferencz, nagy népszerűségre szert tett dalfüzetének két legszebbje : „Szomorúan, bánatosan zűg a szól“ -és a „Dal az asszonyról — meg a lóról, aztán meg a asobolyóról“ czimüeket mutatványul. — II. Lány Ernő „Tavaszi est“ czimü hangulatos magyar zene­képe. — III. Tilzer Harry „Dal a lopott csókról“ czimü amerikai keringő dal, Bertha Imre poetikus szép szövegével. E pompás zenemüfolyóiratot, amely­nek minden egyes száma szakavatott megválasztás­sal, minden zenei válfajt felölel, meghozza minden­kinek a maga Ízléséhez megfelelő zeneujdonságot s mint ilyet, minden zongorázónak melegen ajánlunk figyelmébe. Előfizetési ára ,/a évre (12 füzet 60 zene oldal tartalommal) 6 korona, */4 évre 3 korona. — Előfizetések; Klöckner Ede zeneműkiadó vállala­tához Budapest Vili., Józsefkörut 22/24 intézendők. „Népmivelós.“ E czim alatt uj pedagógiai havi folyóirat indult meg Bárczy István és Weszely Ödön szerkesztésében. Az első füzet, mint kettős szám, 11 ivén jelent meg s valóságos kötet, telve a leg­értékesebb tartalommal. E gazdag tartalomról le hetetlen röviden képet adni. Kiváló tudósok (Fináczy Ernő, Kármán Mór, Riedl Frigyes), jeles irók (Gárdonyi Géza, Ambrus Zoltán, Benedek Elek) s a szakemberek egész sora (Teleky Sándor gróf, Náray Szabó Sándor, Kriesch Aladár, Hajós Lajoe dr., Nagy László, Sztojanovits Jenő, Guttenberg stb.) irt czikket. A czikkek mellett különösen ér­tékessé te 8zi a folyóiratot a sok rovat, melyben a szerzők minden külföldi és hazai pedagógiai ese­ményről és kérdésről alaposan és szakszerűen tájé­koztatják az olvasót. A folyóirat felöleli a kisded­óvást, népiskolát, polgári iskolát, továbbképző isko­lákat, a tanítóképzést és felnőtt nép művelését, — Ilyen m igas színvonalon álló folyóirat még nem volt iradalmunkban. A Franklin-Társulat a külső kiállításról is fényesen gondoskodott. Előfizetési ára e gazdag tartalomhoz és művészi kiállításhoz képest mérsékelt. Félévre 10 korona, pedagógu­soknak és jegyzőknek 8 korona. Tarka képek. Végre a gyulai úri kaszinónak is lesz saját otthona, házat vesz, épit díszes megfelelő kaszinót helyiséget. Igaz, hogy egy bibije van az egész dolog­nak s ez, hogy nincs meg a rávaló, de hiszen van­nak még élelmes pénzintézetek is a világon, ha a gyulaiak nem adnak egy egyesületnek házépítésre annyit, amennyire szüksége van, ad a gádorosi hi­telszövetkezet, vagy a biczerei piezulás. Ez egyszer a közgyűlés megemberelte magát, kimondta egyszuszra, hogy házat vesz, sőt azt .5 meghatározta, hogy melyiket veszi meg. Miska bá­tyánk ugyan a gyorsabb ügymenet kedvéért azt ja­vasolta, hogy küldjenek ki egy háromtagú bizott­ságot (a rendes kártya parthiet?) s az javasolja, hogy mit tegyenek. A közgyűlés azonban nem bí­zott a bizottságban, még azt sem várva be, hogy a gyulai pénzintézetek hajlandók-e finanszírozni az üz­letet s elősegíteni a czélt, hogy Gyulán egy szép középülettel több legyen, kimondta, hogy a Bulboka- féle házat megveszi. Annak ép egy holdas a telke, kertje s igy nemcsak szép holdas éjszakákon ábrán­dozni, hanem kuglizni, lawntennis pályát (akár kettőt) lehet rajta felállítani s még mindig marad egy fél hold a kártyásoknak is. Természetesen ez a nyári idénj’re szólna, a téli idény szórakozásaira szolgálna aztán a tervbe vett díszes nagy terem, ahol társas összejöveteleket, thea-estélyeket, bálá­kat lehetne rendezni s még mindig maradnának tágas kártyaszobák, könyvtár, társalgó s étterem. Berthóty Pista, az uj igazgató, hogy agilitásának jelét adja, már aláírási iveket is bocsátott ki 50 koronás részvényekre, amelyek idővel kisorsoltatnak. A kaszinó jövőjének sorsa függ tőle, hogy annyi részvényt jegyezzenek, mintha csak strimfii gyári részvényekről volna szó. A városban különben most mindenütt arról van szó, hogy hogy járt Miska bátyánk a nálánál kétszerte magasabb kézbesítővel. Véletlenül épen mérges volt, mikor a kézbesítő benyitott hozzá. Rákiáltott, mit lábatlankodik mindig. Kérem kéz .. . de már ekkor Miska bátyánk egy ugrás segítségé­vel leverte a kézbesítő fejéről a hivatalos sapkát, amit az ijedtében a fején felejtett. — A hivatalos tekintélyében megsértett kézbesitö felvette a sapká­ját és bejelentette az esetet a járásbirónak s a járás­biró ítélt. Elitélte Miska bátyánkat 20 koronára* enyhítő körülménynek véve, hogy a hatósági közeg megsértésénél vádlottnak ágaskodnia kellett, de kü­lönösen enyhítő körülménynek véve a vádlott »köz­ismert ingerlékeny« természetét. Ám apróbb események helyébe lépnek a na­gyok, elkövetkezett márczius 15-ike, a szabadság, egyenlőség és testvériség nagy napja. Mégis, mintha ez a nagy nap most sokkal kisebb lenne, mert hisz ha megfigyeltük a körmenetet, az ünnepélyt, min­denütt a legapróbb diákok voltak elől, ők lelkesed­tek, mig a nagyok a járdákon álldogáltak s vígan pipázva nézték, hogy nini, mi az, Gyulának is van lelkes ifjúsága. De hát talán nincs is, ami a na­gyokat izgassa. A népjogok .... aligha, mert hisz akkor már talpra kellett volna állni minden magyar­nak ; legfelebb az osztályharcz, az osztálygyülölet, ezt bizonyítja a békéscsabai »paraszt-párt« mai alaku­lása, mely aligha nem az urak ellen szól. A megyei újságok igen kedélyesek voltak a héten. A »Szarvasi Hirlap«-ban olvassuk, hogy »a baromfi egylet elnöknője« elfogadta a neki felajánlott eme díszes állást. Tehát akkor, ha a tisztviselő egylet tisztviselőkből, a nőegylet nőkből áll, kiváncsiak vagyunk, hogy a »baromfi egylet« tagjai kik vagy mik ? (Megsúgjuk, hogy az ujságezikk czime igen egyszerűsített, mert »baromfi tenyésztő és értékesítő egylet«-ről van szó, a mi mégis más.) Még kedélyesebbek az orosházi újságok, a melyekben lakónikus rövidséggel tudtára van adva az olvasó közönségnek; hogy Békésvármegye jóléti bizottsága fölmentette a tisztviselőket az ellenállás alól és két — három — hírrel alább, mint köz­érdekű dolog adatik tudtára mindenkinek a kiket illet, hogy »dr Aczél Sándor névnapját f. hó 17-én szombaton tartja meg, mert 18-án elutazik. Azt hiszem ezek után egy cseppet sem lenne meglepő, ha a jövőheti számokban a következőket olvasnánk : Személyi hir. N. N. a szarvasi baromfi egylet érdemdús tagja tegnap este megfürdött. vagy : Özv. X Y. úrnő a szokásos zsurt nem tartja meg, mert cseléd változás van nála. Elég kedélyes volt a tegnapi városi közgyűlés is. Egyik polgártárs elébb az istállót akarta befe- detni, az állami iskolák felépítése helyett, mondván, ' hogy az istállóra nagyobb szükségünk van, mint az iskolákra. A másik polgártárs meg azt mondta, hogy minek az — a sok iskola, hogy még több legyen a lináncz. És legnehezebb volt megértetni a városi képviselőkkel az állami iskolák finánszirozását. Pedig a dolog igen egyszerű. — Ma van a városnak egy polgári iskolája, (holnap már nem lesz) s egy pár tanyai iskolája, 3 óvodája. Enuek a fentartása kerül évenként a tanítók, óvónők fizetésével együtt kerek szám 26,000 koronájába a városnak. Lukács mi­niszter leiratai értelmében lesz a városnak egy fel­sőbb leányiskolája, fiú és leány állami elemi isko­lája, négy, esetleg öt állami óvodája, három, négy állami tanyai iskolája. S ha mind ehhez szükséges épü­leteket felépíti, berendezi, évenként 3000 koronával kevesebb, kiadása lesz iskolákra, mint most van. Na hát ha van olyan, aki ezt nem érti meg, épen szükség van ezekre az iskolákra, ahol — külö­nösen arra oktassák a gyermekeket, hogy 2=4, mert ennek a számításnak a megértéséhez erre van legnagyobb szükség. — SS —ó. N y i 111 é r. E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Császárfürdü Budapesten. Nyári és téli gyógyhely, a magyar ■■■■■■■■■■■■■■■ Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes hévvizü gyógyfürdő; modern beren­dezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, uszodák, török-, kő- es márványfürdök ; hőlég , szensavas- és villamos/iz-fürdök. Ivó és belégzési kúra. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Prospektust ingyen és bérmentve küld 6-10 az igaazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom