Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-05-21 / 22. szám

BÉKÉS 1905. május 21. Glacz Jánostól, Steigervald Ferencztől, Dávid Jakab és Sál István társvállalkozóktól, Pfaff Ferencztől, Schriffert Mártontól, és Kukla Istvántól. A költség­vetési végösszeg a két templom munkáira 11.835 K. 04 fillér volt, melyből mint legolcsóbb ajánlkozók Dávid Jakab és Sál István társvállalkozók 16%-ot engedtek s igy a munka nekik adatott át. A józsef­városi torony vörös rézzel lesz fedve s azért arra villámháritó is állittatik. Az átalakitás és fedés költségeit az érdekelt templom pénztárak fedezik. Halálozás. A régi derék gyulai iparos gárdá­nak egyik tisztes veterán tagja id. Merza Mihály szücsme8ter folyó hó I6-ikán meghalt. A széles körökben ösmert és becsült agastyán 78 évet élt munkában, tisztességben és becsületben és halálát, özvegyén és gyermekein kívül kiterjedt rokonság fájlalja. Temetése szerdán délután volt igen nagy részvét mellett. A halálesetről szóló családi gyász- jelentés a következő: Özv. Merza Sándornó szül. Mayer Rozália saját, valamint gyermekei: Lajos Sándor és neje szül. Bene Róza, Teréz ; unokái : Gergely, Mihály, Ferencz ; sógornője: özv. Fried­rich Ferenczné szül. Mayer Jozefin és Ferentzy Ignácznó szül. Mayer Mária gyermekeikkel, vala­mint számos rokon és jóbarát nevében is fájdal­mas szívvel tudatják a felejthetetlen jó férj, szerető apa, nagyapa, sógor, rokon és jóbarát: Merza Mibály-nak folyó óv és hó 16 án délelőtt 11 órakor, életének 78-ia, boldog házasságnak 54-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtat06 felvétele után történt gyászos elhunyták A kedves halott hült teteme folyó hó 17-én délután 5 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a Szent- háromság temetőbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise áldozat folyó hó 18-án reggeli 7 órakorfogaróm. kath. nagytemplombanaz égurának bemutattatní. Áldás és béke hamvaira. Csalás Dombi Lajos esperes nevével. A sepsi­szentgyörgyi rendőrkapitány értesítette a budapesti főkapitányságot, hogy a vidéket egy szélhámos járja be, aki dr. Sándor Isvánnak nevezi magát. Azt mondja, hogy református pap és amerikai misszio­nárius czélokra kónyöradományt gyűjt. Mindenütt hivatalos ajánló levelet mutat fel, amelyen Dombi Lajos esperes gyulai ev. ref. lelkész aláírása van és a tiszántúli ev. ref. egyházkerület esperesi hiva­talának a pecsétje. Az ajánlólevél Gyuláról van keltezve. A nyomozás során kiderült, hogy az aján­lat hamisítvány. A szélhámos hónapok óta koldulja végig az országot és temérdek pénzt csalt már ki. A rendőrség mindenfelé nyomozza. Amit már hónapok Óta nem irhattunk, most mondhatjuk csak el, hogy bőséges esőnk volt. Csütör­tökön éjfél után sürü sötét felhők tornyosultak az ég boltozatra, egy óra tájban vakító villámfóny és heves menydörgés közepette nagy zivatar vonult el az egész vármegye fölött, amelyet reggelig tartó nagy eső követett. A lehullott csapadék 25 — milliméter közötti, vagyis oly mennyiség, aminő ide­stova egy esztendő óta nem volt. Bár — sajnos — az eső sok tekintetben elkésett igy a luczernára, Bzénára és a korai buzavetésekre is, amelyek már annyit szenvedtek a szárazságtól és néhány abnor­mes hőségü naptól, hogy diktált időjárás mellett sem remélhető gyengeközépnél jobb termés belőle, az eső mérlegelhetlen hasznára volt minden növény­nek, különösen kedvező hatású a tengerire, árpára, zabra, mindennemű veteményre, legelőre s szőlőre. A föld egyébként oly száraz volt, hogy még a lehul­lott eső korántsem mondható elégnek, de alapos re­mény van, hogy megfog ismétlődni. Világhírű hegedűművész Gyulán. Ma este ritka műélvezetben lesz része városunk közönségének. Kneisel Antal volt bukaresti zeneakadémiai tanár, világhírű hegedűművész, kit Joachim és Sarasate- vel együtt említenek s aki most megy Párisba, hogy elfoglalja a párisi zeneakadémiában neki fel­ajánlott tanári állást, Magyarországon átutaztá- ban, az ország több városában hangversenyt tart. Kneisel tanár már bejárta Európa összes nagyobb városait s a legismertebb világlapok, minő a „Le Figaro“, „La Revue Femine“, „Le Journal“, „Journal de Havre“, a legnagyobb elismeréssel hasáb számra czikkeznek művészetéről. Hasonló elragadtatással Írnak a magyar lapok, az összes fővárosi, aradi, kolozsvári és egyéb számottevő vidéki lapok is a jeles művészről. Kneisel tanár, akinek egy, 10 éves kis leánya kint Párisban ejti jelenleg lázba a zenei köröket, mint fenomenális zongoravirtuóz és zeneszerző, tulajdonképen ma­gyar származású, ő is, a felesége is. ügy szár­maztak ki Bukarestbe. Magyar származását iga­zolja, hogy a magyar motivumu darabokat magya­ros, tüzes temperamentummal, magyar szív­ből játsza. — A zeneirodalom legszebb gyöngyei Wieniawszky, Bethoven, Gounod, Paganini, Mozart, Sarasaié, Joachim szerzeményeit csodálatos szépen játsza s vannak saját szerzeményei is. Mint egyik kolozsvári lap Írja „telerakja a dalok sima vázát képzelete százszinü virágaival . . . . s nem annyira hangjai, színe, gazdag zengzetessége, mint inkább az a bánatos, szelíd elmereugés, csendes ábrándo­zás zokog ki hegedűjéből . . .“ A világhírű művész szereplése elé, — mely ma este lesz a pavillonban 8 melyre Dobay János könyvkereskedésében lehet jegyet előre váltani, — nagy érdeklődéssel nézünk. Esküvő. Niedermáyer Béla róín. kath. tanitó e hó 18-án vezette oltárhoz Puskás Margitot, Puskás Gyula szőlőoltvány termelő leányát. Elhalasztott majális. Az Újvárosi Olvasókör f. hó 28-ára tervezett zártkörű majálisát junius else­jére áldozócsütörtökre halasztotta el. A meghívók a napokban széjjel küldetnek. Nyeremény kisorsolás. Ózv Marosi Ferenczné által kisorsolt sárga dívány párnát, ibolya virágos himzérsel, Hermina névvel Wälder Jenő honvéd hadnagy nyerte meg. Scher Károly budapesti jóhirnevü viaszalak muzeum tulajdonos a Kossuth Lajos téren érdekes és csodás dolgokat tartalmazó látványosságainak bemutatásait megkezdte. A múzeumot egész nap a n. é. közönség megtekintheti. Esküvő. Dubányi László vármegyei levéltári tisztviselő, e hó 15-én esküdött örök hűséget Körös Bertának, Ambrus Ilona úrnő nevelt leányának, a gyulai ev. ref. templomban. — Az esketést Dombi Lajos esperes végezte, ki ez alkalomból megható szép beszédet mondott. Orbán napja. Ez a dátum máius hó 25-ike, amikor Orbán tartja az ő nevenapját, utolsó eshe­tőség arra nézve, hogy fagy legyen. Orbán napjá­val elsimulnak azok a ránczok a gazda homloká­ról, amelyek a kései fagytól való félelem követ­keztében ülnek oda s ha Orbán napja elmúlt és jó időjárás van, elég eső, akkor a gazda arcza olyan vidám, mint a Haldek-féle burgundi répa a reklám- plakáton. Igaz, hogy a gazdának egészen a termés betakarításáig mindig van oka drukkolni, ha Orbán­tól nem, hát hol a jégtől, hol a szárazságtól, hol a ködtől, hol a sok esőtől s Horatius mikor meg­írta, hogy „Beatus ille qui procul negotiis ........“ kö ltői feledókenységgel tért el a gabonarozsda, üszög, megszorulás, jégeső és egyéb istencsapások fölött, melyek a gazda életét is nem „fenékig tej­fellé“ teszik, de legalább ha Orbán elmúlik, egy gond mégis ad acta van téve. Mert van a gazdá­nak elég gondja, legfeljebb az vigasztalhatja, hogy gondjaiban együtt érez vele minden más foglalko­zású ember, mert nálunk, földmivelő országban, az egész gazdasági év s minden osztály érdeke a gazda kezeibe van letéve. Ezért jelentős dátum az Orbán napja mindnyájunkra nézve. Esküvő. Bálint Géza kir. pénzügyi számtiszt, e hó 20-án, délután 5 órakor vezette oltárhoz Bicska Mariskát, özv. Bicska Józsefné leányát, a gyulai róm. kath. nagytemplomban. Térzene. Az idő nyiltával, mikor már jól esik a szép, langyos, nyári estéket a szabadban eltölteni, egyre akutabb kérdéssé növi ki magát a népkerti térzene kérdéssé. Ennek a kérdésnek a sikeres megoldásáról gondoskodott Tanczik Lajos főkapitány s mert a tavalyi banda nem igen felelt meg a követelményeknek, most Rácz Tóni jeles zenekara fog térzenéket tartani. — E őzéiből ivek fognak köröztetni a város közönsége körében, melynek pártolását melegen ajánljuk közönségünk figyelmébe. A térzenék szerdán délután 6—8 óra és szombat este 8—10 óra közt tartatnak. Tűz. Csütörtökön délelőtt 10 órakor félrever­ték a harangokat a tornyokban, a nagyoláhvároson tüzet jelezvén. A tűz Bartyuk Ferencz sittyei lakos vizhordó házának padlásán támadt s csakhamar lángban állt az egész ház, úgy, hogy a gyorsan elő­jött tűzoltóság már csak a tűz lokalizálására szo­rítkozhatott. Hogy miből keletkezett a tűz, nem tudni. A kár biztosítva volt. Leányszöktetés. Egy kis romantika ebben a mai materiális korban is akad néha. Jámbor Györgynó gyulai lakos péuteken délelőtt ugyanis azzal állított be a rendőrséghez, hogy serdülő szép 14 éves leányát Rózát elszerette egy Horváth Péter nevű heves vérü suhancz és elcsalta az anyai háztól. Az ifjú pár most ott turbékol a Végh-féle malomházban s a lány sehogysem akar hazamenni. A szerelmes pár­hoz rendőrt küldtek, ki megzavarta az idillt és hazavezette a 14 ó’es szerelmetes leányzót a szülei házhoz. A községi jegyző vallomása. Egyik fővárosi lap­ban olvastuk: Tegnap este a főkapitányságon egy ron­gyos fiatalember jelentkezett az ügyeletes rendőr­tisztviselő előtt s kérte, hogy tartóztassa le. A fiatal­ember Bereczky Miklós, volt gyulai községi jegyző. Elmondotta, hogy Gyulán mint jegyző több gazda nevére váltót hamisított, azután családját otthagyva megszökött. Ide jött a fővárosba, remélvén, hogy majd valahogy segíteni fog magán, de dolgai nagyon rosszul mennek s családját sem tudja eltartani. Ki akart menni Amerikába, de még a jegyre való pénzt sem tudta megszerezni. Utóbb megunta, 'hogy töb­ben bűnügyi feljelentést tettek ellene, ekkor revor- vart vásárolt,hogy megölje magát, de hiányzott hozzá a bátorsága, elhatározta tehát, hogy jelentkezik a hatóságnál. Bereczkyt a főkapitányságon letartóz­tatták. Ez a hir a legnagyobb valószínűség szerint szintén egyike a nyári kacsáknak, mert Gyulán először is nincsenek községi jegyzők, másodszor sohse volt Bereczky nevű jegyzőnk a városnál sem, annál kevósbbé nem manipulálhat váltókkal. Miután azonban az országban több Gyula nevű kis község van, többek közt Kolozsmegyében is egy körjegy­zőség, nem valószínűtlen hogy Bereczky odavaló jegyző lehetett. Annyi bizonyos, hogy ránk ez a hir nem vonatkozhatik. Kelta lovas sir. A magyar földön ólt legrégibb lovasnépek a kelták voltak. A kelta harczost azon­ban ritkábban temették el paripájával, mint honfoglaló őseink. Ilyen kelta lovas-sirra akadtak Gyomán Oláh Péter téglagyáros munkásai. A har- czo8 ló csontváza mellett érdekes két élű kard, bronzkapcsos karkötőláncz kisebb méretű vaslándzsa és hajtott pengéjű kés feküdt. Szomszédságában urna sírokra is találtak. Az egyik urna-sir fibulás nyaklánczot és igen díszes, tömör bronzkarperecze- ket tartalmazott, A sírok kora Kr. e. 300—200 óv közé tehető. Az érdekes leletet Oláh Péter tégla­gyáros Darnay Kálmán sümegi múzeumának aján­dékozta. Darnay a leletről Írandó tanulmánya még a nyár folyamán, rajzokkal együtt megjelenik az Akadémia arkeológiai értesítőjében. A megyei ellenzék szervezése. A békéscsabai függetlenségi és 48-as párt vezórfórfiai múlt szom­baton szükebb körű értekezletre gyűltek össze, amelyen a megyei ellenzék szervezésének eszméjét vitatták meg. Az értekezleten jelen voltak : Fábry Károly orszgy. képviselő, Szalay József, Háhn Béla, Bakos Mátyás, Pándy István dr., Weisz Frigyes dr., Zvaratkó Pál, Szentmiklósi József, Hoffmann Lajos dr. ós Rell Lajos dr. Az összehívás czélját Pándy István dr. ismertette meg a jelen­levőkkel, akiket ez alkalommal arra is felhívott, hogy a május 30-iki megyegyülésen tárgyalásra kerülő hevesi átiratnak a vármegyei bizottsági tagok között minél szélesebb körben csináljanak propagandát. Utána Háhn Béla, Szálay József és Fábry Károly szólaltak fel, valamennyien hangoz­tatván, hogy a szervezkedésnek olyan irányban kell történnie, amelylyel a békésmegyei függetlenségi párt. megteremtése eredményeztetnék. Ily értelemben hozott határozatot is az értekezlet a szervezkedésre vonatkozólag. A határozat kimondja, hogy csak a függetlenségi és 48-as párt szerveztessék, azzal a ciegészitéssel, hogy amig a koaliczió czélját el nem 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom