Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-11-05 / 47. szám

4 BÉKÉS 1905. november 5. urhölgyeknek arczmása bemutatását, akiknek nagy­sikerű munkája révén terjed ez a szép emberbaráti akczió. Elsőül Lassberg Rudolf grófnő (Győr), Des Echerolles Kruspér Sándorné (Nagyvárad) és Sternberg Albertné (Hatvan), arczképeit mutatják és méltatják a szegónysorsu tüdőbetegek érdeké­ben kifejtett működésűket. Az emberszeretetnek ligája folyton erősödik s nem alaptalan a remény, hogy az egyesület nagy sikerrel fog működni a sze génysorsu tüdőbetegekért. Eljegyzés. Dr. Mérő Samu borosjenei ügyvéd, vármegyénknek néhány év előtt árvaszéki ülnöke eljegyezte Rosenzveig Herman fakereskedő leányát Margitot. A kereskedők és kereskedö-ifjak társulatának a téli saisonban első társas estélye tegnap este volt a Komlóban levő egyleti helyiségben és pedig az előkészületekből következtetve élénk érdeklődés mellett. Sajnálatos baleset érte Billitz Sándort október 30-án este a várii erdő s Gyulavári község között. A kocsi, melyen hazafelé igyekezett, a sötétség és rósz útban felfordult és oly szerencsétlenül érte Billitz Sándort, hogy lábát eltörte. A vele egy ko­csin ülő Czinczár Dezsőnek szerencsére semmi sérü­lése nem történt. A baleset széles körökben kelt részvétet. Adomány. Gróf Wenckheim Frigyes a békési önkéntes tűzoltó egyletnek a felszerelési alap gyara­pítására 200 koronát adományozott. A tűzoltó egye­sület parancsnoksága a nemeslelkü főúr bőkezű ajándékáért hálás köszönetét fejezte ki. Egyházalakulás. A kótegyházi ev. ref. hívek­nek régi vágya, hogy saját templomukban imád­hassák Istent. Eddig ugyanis egyes, szívességből átengedett helyeken lehetett néha-néha istenitisz- teletet tartani. Ez tudomására jutván a nemes és fenkölt gondolkozásáról ismert Almásy Dénesnó grófnénak, e czélra azonnal 600 koronát ajánlott fel, illetve tett le Dr. Kun Pál ur kezeihez. Ezt látva a gyulai ev. ref. egyháztanács, — amelyre a kótegyházi hivek lelki gondozása bizva van, — f. évi julius 9-éu tartott ülésében elhatározta, hogy Kétegyházán ev. ref. imaházat létesit s az erre szükséges összeget közadakozás utján fogja össze­hozni s gyüjtőiveket bocsát ki. A gyüjtőiv már részben ki is lett bocsátva s a kezdet is szép eredménnyel biztat, amennyiben Vidó János ev. ref. gondnok kezeihez már eddig is a következő adományok folytak be : Gróf Almásy Dénesné 600 kor., Kétegyháza község 200 kor., herczeg Odeschalchi Gyulánó Budapest 100 kor., báró Podmaniczky Gózáné 100 korona, gróf Tisza István Geszt 20 kor., dr. Kun Zoltáu Sárospatak 10 kor., békési ev. ref. egyház 20 kor., Hódmezővásárhelyi ev. ref. egyház 15 kor., öcsödi ev. ref. egyház 10 kor., Dr. Szegedi Kálmán Békés 5 kor., özv. Gálosi Mihálynéj4 kor., Csete Jáuos3 kor., Fábián Ferenczné 2 kor., É. Nagy Sándor, Bállá Ferenctné, K. Tar Ferencz 1 — 1 kor., Puskás Lajos 60 fillér. Dr. Kun Pál gyüjtőivón 152 kor. és pedig: Gróf Almásy Dénes 100 kor., Dr. Széli Imre 25 kor., Dr. Zöldy János 20 kor., Dr. Berkes Sándor, Dr. Kaczvinszky János, Nagy Jenő, Fábián Lajos 10—10 kor.,- Lukács Endre, Moldoványi János, Szabó Emil, Schütz Gusztáv, Bodoky Kálmán, Cóbel Károly 5—5 kor , Jankovich Tihamér 4 kor., Kiss István, Sinszky Ferencz, Farkas Lajos, Somogyi Ákos, Szekér András, Konkoly Tihamér, Diószegi Sándor, Szabó Sándor, ifj. Schmidt Gyula, Sárossy Gyula 2—2 kor., N. N. 1 kor. Gyulavári község gyűjtői vén 23 kor. 20 fill, és pedig: Gyulavári község 5 kor., Safári János 4 kor., N N. 2 kor., N. N., Dr. Hódy, N., N., Csete György, Hegedűs Gyula, Vertán Emil 1—1 kor., N. N. 50 fill., Olvashatlan, Z. Nagy Ferencz, Stupeczky Ferencz, Daoda József, Erdödi Andrásné, özv. Török Lajosné, Oetter Pálné 40—40 fillér, Olvashatlan 30 fill., Olvashatlan, K. Túri Ferencz, Kun Gábor, N. N., Béres Lajos, Török József, B. Berényi Sándor, G. Szilágyi András, Daoda Albert, Szilágyi Sándor, Kubián Ferenczné 20—20 fillér, Csaba község ivén 2 korona és pedig: Chrisztián. Áchim Tamás, Olvashatlan, Nemo 50 — 50 fillér; Dézsi htván ivén 8 kor. 30 fill, és pedig: Csizmazia K., Erdős Péter, Gombkötő István, Sándor István, Sándor János, N. N., Dézsi István 1—1 kor., Cs Biró György 80 fill., Tarkó Gábor 50 fill. Biró Pál ivén 17 korona és pedig: Ötvös János 10 kor., Krasznai István 2 kor., Biró Pál, Pikó András 1 — 1 kor., D. Nagy Gábor, Gyulai György, Gyulai Gábor 60—60 fill:, Ü8eke Mihály, özv. Gyulai Andrásné Ő0—50 fill., D. Nagy Sándor 20—20 fill. Gyulaváros ivén 7 kor, 30 fill, és pedig : özv. Németi Györgyné, özv. Cseke Andrásné, Murvai András, özv. Sánta Jánosné 1 — 1 kor., Szilágyi Lajos 50 fill., Hegyi Ferenczné, Túri László, Tarkó Lajos, Felek György, Puskás István, N. N., özv. Erdős Petemé 40—40 fillért. — Eddigi gyűjtésünk 1306 korona 40 fillér, melyért úgy a szives adakozóknak, mint gyűjtők­nek ez utón is hálás köszönetét mond a gyulai egyháztanács s kéri az adakozókat, hogy további szives adományaikat Vidó János ev. ref. gondnok­hoz küldjék be. Öngyilkosságok. Békésen Homoróczki Jud.t, aki jegyben járt egy békési legénnyel, oly annyira féltékeny volt a vőlegényére, hogy a szerelem féltés a halálba kergette, pénteken délelőtt kamrájába zárkózva marólúgot ivott. — A másik öngyilkos körösladányi, Farkas Gyula nevű mészáros, ki ismeretlen okból, mert még levelet sem hagyott hátra, felkötötte magát a padlás feljárójára. — Ugyancsak öngyilkosságot akart elkövetni Csabán egy elkeseredett kis vendéglői borfiu. Előbb szal­vétával akarta magát felkötni a padláson s mikor ezt észrevették, kimászott a padlásablakon a ház­tetőre és onnan ugrott le, de nem történt egyéb baja, csak a keze ficzamodott ki. Eljegyzés. Hack Márton földmives gazda József fia eljegyezte Pettner József tejszövetkezeti pénz­tárnok polgártársunk leányát Katiczát. A békéscsabai nöegylet kedden tartotta meg évi közgyűlését Beliczey Rezsőnó elnöklete alatt, a melyen tudomásul vették az egylet hasznos műkö­dését ismertető és a pénztár forgalmáról szóló jelentéseket és az alapszabályokon kisebb módosí­tásokat vezettek keresztül. A közgyűlés az egylet tisztviselőivé az eddigieket újból megválasztotta. Püspöki adomány templomépitósre. A békés­csabai rém. kath. egyház híveinek legfőbb gondját képezi régi és szűk templomuk helyett újnak épí­tése. Az elfogadott építési tervek kivitelére a 200000 korona építési alap kevésnek bizonyult és az egy­háztanácsa megyés püspökhöz fordult, hogy a hiány pótlására segélyt adjon az egyháznak. Szmrecsányi Pál püspök Nemeskey Andor békéscsabai plébános­hoz intézett levelében bőkezű adománynyal járul hiveinek támogatására, tudatván, hogy „csabai sze­retett híveinek lelki érdekeit szem előtt tartva, buzgóságukat hozott és hozandó áldozatukat mél­tányolja“ és az építés költségeihez a maga részéről 30000 koronával hozzájárulni hajlandó. Az egyház­tanács lelkes örömmel vette tudomásul a püspök levelét és a nemeslelkü főpásztornak adományáért hálás köszönetét szavazott. Kapcsolatosan megem ütjük, hogy az egyháztanács és az iskolaszék is három évre elnökévé dr. Rándy Istvánt és jegyzővé Jankó Károlyt újból megválasztotta. Tűz. Orosházán múlt héten Kocsondi István udvarában kigyuladt egy boglya szalma, amely tel­jesen leégett. A tűz tovaterjedését csak az ideje korán érkezett tűzoltók segélyével sikerült meg­akadályozni. Libalopás nagyban. Vakmerő tol vaj lást követ­tek el a múlt héten Kiss Antal pusztatordai tanyá­ján. Fényes nappal elhajtottak egy 66 darabból álló libafalkát. A merész tolvajokat a rendőrség vette üldözőbe. Lemondott biró. Szeghalom község bírája Somogyi Sándor lemondott állásától, amelyre leg­közelebb kiírják a választást. Hirtelen halál. Nagy Ferdinánd orosházi bor­bély szombaton reggel fél 9 órakor a plébániára ment, s alighogy teendőjét ott elvégezte, vért érzett a szájába tolulni. Vízzel akarta kimosni a száját, s megindult a konyha felé, de alig ért a folyosóra, orráu-száján omlani kezdett a vér, összeesett és meg­halt. Az orvosi vélemény szerint szive körül az ütór az erős köhögés következtében megrepedt, s a kiömlő vér tüdejére tolulva rögtöni halált okozott. Megszűnt sztrájk. Az orosházi szabómunkások 2 héttel ezelőtt sztrájkba állottak 8 azt követelték a mesterektől, hogy a munkászzervezetbe nem tar­tozó segédek ne alkalmaztassanak. Kedden volt békéltető tárgyalás a főszolgabírói hivatalban a mikor létrejött a béke. Az összes mesterek aláírták az egyezményt s igy a sztrájk véget ért. Tűz Békésen a tüzek hazájában újból valami gyújtogatás féle lehet, mert pénteken este Hégely dezve, feljebb északon jele sincs, hogy a fát jövedel­mező célokra használnák. Amint szegényedik a növényzet, úgy ritkul a la­kosság ; lehúzódik a tenger és a nagyobb folyók, mellé. Két-három házból álló községek az állomások. Órákon keresztül fut a vonat megállás nélkül s ezalatt az idő alatt sehol egy embert nem látunk a vidéken, sehol egy ház nincs, ameddig a szem ellát. Csodájára futottunk a vonat ablakához, ha ház akadt valahol; többnyire vasúti alkalmazottnak vagy munkásnak a kunyhója. Luleáig még csak megesett, hogy legalább legeltető pásztorokat láttunk néha elvétve; onnantól kezdve azt sem. A világ legészakabban fekvő vasútja ez. Ren­deltetése, hogy az összeköttetést Svédország északi részei és Norvégia, illetőleg az óceán között létesítse; másrészt meg egy nagyon fontos ipari központnak, Kirunának biztosít közlekedést. Keresztülvisz a sark­körön is a ÜÖA'-nál, ahol egy igen csinos állomás is van Polcirkeln néven. Köobeliszk jelöli azt a helyet, ahol a vasútat a sarkkör metszi. A vonat itt 10—15 percre megáll, az élelmes állomásfőnök pedig potom 40 filléren képes lapokat árul; potomnak azért mon­dom, mert hiszen az utasok nagyobb része három­szoros árt is fizetne azért, hogy egy pár jóbarátjának a sarkkörről küldjön szíves üdvözletei boldogabb ha­zába. Luleától — mint már említettem — felfelé halad a vonat a Skandináv-Alpok gerince felé. Nem valami túlságos magas hegyek ezek. de ott, azalatt az éghajlat alatt zordonak, mint az Alpesek legma­gasabb csúcsai. A vasút többnyire, a folyók futását követi, tengerszemek partján kanyarog, két oldalt pedig ott meredeznek a hegycsúcsok, majdnem kivétel nélkül hóval borítva. A hőmérséklet folyton sülyed, jeges szél csapkodja az ember arcát, ha kimegy a szabad levegőre. Július közepén bizony nagyon elkel a téli ruha. Két oldalt a hegyek meredek oldaláról százszámra zuhog le a jeges vízesés, némelyik egész közelben, majdnem a vonatra hull, mások a távoli hegyek sötétkék oldalát ezüstcsíkokként szeldelik. Ko­pár, puszta, kihalt különben minden. A 68. szélességi fok alatt fekszik Kiruna bányaváros. Alig 10 éve találták meg a két óriási vashegyet, a Kirunavárát és a Luossavarát, s ma az előbbi pusztaság helyén 3—4000 lakossal bíró város áll. amely köré az emberi szor­galom valóságos kis paradicsomot kényszerített ki a mostoha természettől. Nem csoda; vasérce a legtar­talmasabbak egyike: nagyobbára magnetit, amelynek feldolgozása aránylag olcsó; s a természet itt egész hegyeket adott belőle, nem kell utána fúrni, egysze­rűen le kell szedni rétegeit. Száz és száz munkás dolgozik itt, fogaskerekű vasút szállítja a töménytelen ércet le a hegyről s viszik egyelőre Angliába. Egy fiatal mérnök kalaúzolt este 10 órától reggeli háromig bennünket. Sok érdekes dolgot beszélt el különösen a munkások életviszonyairól. Ez már egész sarkköri vidék: nyáron két hónapig le nem megy a nap télen két hónapig fel nem jön. A hőmér­séklet 12 foknál ritkán magasabb, télen azonban 40-ig is leszáll. De azért lázasan foly a munka télen- nyáron, éjjel-nappal, a vasárnapokat kivéve. A téli éjszakákon hatalmas villamos müvek világítják meg a munkát, fáklyák égnek szanaszét. Az emberi szer­vezet csodálatos alkotása a Teremtönek: a tél der­mesztő fagyában 40°-os hidegben csaknem úgy öltöz­ködik az ottani munkás, mint a mienk idehaza ; hozzá­szokik teste a sarkkör teléhe’z is. A svéd kormány azt tervezi, hogy a vasbányákhoz megfelelő vasgyá­rakat is állít. Ha bekövetkezik ez az eset, a világ bámúlva láthatja majd, hogy a sarkkörön túl, ott, ahol egykor a halál birodalma volt, hatalmas gyár­város emelkedik s az emberi ész diadalmasan fog uralkodni a hó és jég között a természet hatalmain. Kirunától Narvickig rövid az út. Ricksgránzén állomásnál átlépjük a határt Svédország és Norvégia között. Ez az út a maga vadságával felülmúl mindent, amit idáig láttam. Magas hegyoldalokon kanyarog a [vasút, alatta szédítő mélységekkel, alagútak, viaduktok, hófúvás és sziklaomlás ellen védő, gerendából épített alagút-félék váltogatják egymást. S mikor kibontako­zunk e tömkelegből ott találjuk magunkat a fjordok legszebbikének, a Rombake fjordnak partján s befut a vonat Narvick állomására. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom