Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-02-19 / 8. szám
8 1905. február 19. nyer. kötvény kamatból 90'00. Kötött és szövöttgyár részvény kamatból 100 00. Postatakarékpénztártól 6609-14. Oroskázi fiók forgalma 2346375-03 Összesen 14282837,47. Kiadás: Betétekre 1938240 83. Viszleszámitolásokra 2153983' 34. Lombard kölcsönökre 171922 07. Váltókra 353762D56. Jelzálogi kölcsönökre 1191000-56. Orosházi fióknak 178678'67. Elhelyeztnónyekre 228236602. Osztalékra 39840-00. Jutalékokra 11400 90 Jótékony czélokra 2605-28. Folyó kamatokra 3692- 96. Fizetésekre 18400-00. Kegydijakra 800 00. Adókra 10354 12. 10°/u kamatadóra 19746.34. Üzleti költségekre 6400-61. Viszleszámitolási kamatokra 15587'22. Lombard kölcsönkamatra 1096-22 Ingat lanokra 29862 46. Kötött és szövött gyári részvényekre 20400"00. M. t. p. jelzálog bankjának 81926. 83. Átruházott kölcsönökre 48982-92 Azok kamataira 14483 51. Árfolyami külömbözetre 2660 00 Nyugta bélyegekre 840-11. Posta takarékpénztárnak 7389-42 Pénztár maradvány 14618049. Orosházi fiók forgalma 2346375-03. Összesen 14282837-47. Vagyon : Váltók 2026369-73. Jelzálogi kötvények 3910017 04. Orosházi fiók 337942‘23 Elhelyezinények 3854’59 Ingatlanok 7664L64. M. t. k. jelzálog bankja 3844"76. M. t. k. jelz bank. részvények 144450 M. j. bank nyer. kötvény 2150. Kötött-szövött gyári részvény 22500. Bánfalvai takarékpénztári részvények 600. Posta takarékpénztár 780-28. Nagyszé- nási fiók 120279-91. Értékpapírok 4296 90. Pénzkészlet 165618-6. Összesen 6819345-14, Teher : Részvény tőke 200000. Betétek és tőkésített kamatok 5169912’16. Tartalék tőke 200000. Külön tartalék tőke 10000. Nyugdíj tőke 110000. Viszle- számitolások 317098'56. Átruházott kölcsönök 263712'28. Kölcsön vett érték papírok 10000 Osztalék 400. Anyapénztár 337942’23. Folyó számla 120279"91. Egyenleg, mint haszon 80000. Összesen 6819345-14. Tartozik: Tőkésített kamatok 194902*80. Folyó kamatok 7796-98 Fizetések 24059-92. Kegydijak 800. Adók 10354T2 10°/o kamatadó 19746-34. Üzleti költségek 10569-49. Viszleszámitolási kamatok 31032'52. Lombard kölcsön kamatok 1096-22. Átruházott kölcsön kamatok 14241T1. Árfolyami különbözetek 3765. Leirt váltók 11017 98. Per és óvás költségek 16-91. Fölszerelések 32D6- Egyenleg, mint haszon 80000. összesen 409720:45. Követel: Váltók kamataiból 13683P93. Jelzálogi kamatokból 242434-35. Késedelmi kamatokból 1325 80. Elhelyezmények kamataiból 17966.25. Részvény átírási díjból 70. Házbérből 218P50. Jutalékokból 960 28. M. t. p. k. j. b. részvény kamatból 7425. Ingatlanok jövedelméből 287"34. Bánfalvai takarék- pénztár részvény kamatából 48. M. j. b. nyer kötvény kamatból 90. Kötött-szövött-gy ár részvény kamatból 100. Összesen 409720"45. Házi ipari foglalkozás. A tél folyamán a legtöbb gazdasági munkaerő pihen s foglalkozás nélkül van. S tekintve a rossz gazdasági évet, a munkásnép részére téli keresetforrásról is kell gondos kodni. E czélt tartva szem előtt, a békésvármegyei gazdasági egylet már régebben felirt a földmivelés ügyi miniszterhez államsegély iránt. Tallián Béla földmivelésügyi miniszter, az egylet által Gyomán, Mezöberényben és Gyulaváriban a kosár és gyékényfonás elsajátítására rendezendő tanfolyam költségébe- 1000 korona adományt küldött. Országos Tisztviselő-Bank Részvénytársaság. Alapítási tervezet és aláírási felhívás! Alólirott alapítók Budapesten «Országos Tisztviselő-Bank Részvénytársaság» czég alatt részvénytársaságot alapítanak. A vállalat tárgya: A társaság azon czélból alakul hogy a magyar tisztviselők anyagi érdekeit támogassa. Feladatául tekinti jelesen, hogy rendszerint állami, megyei, városi, részvénytársasági tisztviselők, katonatisztek és esetleg hitelképes más egyéneknek is hiteligényeit olcsó hitel nyújtása által kielégítse és pénzbetéteket gyümölcsöztetés czéljából elfogadjon. A társaság foglalkozni fog tehát bank-' és takarék- pénztári üzletágakkal, mint: Takarékbetétek elfoB?É KÉS gadásával. Váltók leszámítolásával. Értékpapírokra adandó kölcsönök nyújtásával. Egyéb bankszerü ügyletekkel. A. vállalat tartama 50 év a bejegyzés törvényes közzétételétől számítva, ezen tartam azonban közgyűlési határozattal meghosszabbítható. Az alaptőke nagysága 500.000 korona (szóval ötszázezer korona) mely 2500 darab egyenként 200 korona (szóval kettőszáz) névértékű, névre szóló részvényre oszlik. Minden egyes részvény után az aláírás alkalmával 30% a Pesti Hazai Első Takarékpénztár- Egyesület pénztáránál fizetendő be, mig a további befizetések határidejét az alapszabályok értelmében az igazgatóság fogja meghatározni. Az aláírás záridejéül 1905. márczius hó 1-ső napjának déli 12 órája állapittatik meg azzal, hogy az alapítók az aláírást előbb is lezárhatják, ha a részvénytőke teljes összegében aláíratott. Túljegyzés esetén az alapítók fentartják a jogot a feles aláírások leszállítására. Az aláírás záridejétől számított két hónapon belől az aláírók a Budapesten tartandó alakuló közgyűlésre ajánlott levélben posta utján fognak meghivatni. Az alapitók fentartják maguknak a jogot, hogy az első három évre az igazgatóságot ők nevezik ki Fentartják maguknak továbbra azt a jogot is, hogy amennyiben az első bárom év alatt az igazgatóság valamelyik tagja lemondana, kilépne, vagy elhalá- loznék, úgy jogosítva lesznek az alapitók helyette egy másik igazgatósági tagot kinevezni, valamint bőgj' jogosítva lesznek az első három év alatt bármikor az igazgatóságot az alapszabályszerüleg meghatározott létszámra kiegészíteni. Bármikor bekövetkezhető tőke-felemelés esetén az újonnan kibocsátandó részvényeket úgy az alapitók, mint mindazok, kik az alapítástól a tőke felemelésig egyhuzamban a társaságnál bárminenü tisztséget viseltek, névértékben kaphatják meg. Az alapitók vagy a részvényesek csak készpénzben járulhatnak hozzá az alapításhoz. Az alapitók a részvényekre befizetett pénzekért az aláíróknak vagy azok jogutódainak egyetemlegesen mindaddig felelősek, mig ezen felelősség alól az alakuló közgyűlés határozata folytán fel nem oldatnak. A részvényekre befizetett 30%-ról kiállított elismervények igazolásul szolgálnak a részvényeseknek arra, hogy az alakuló közgyűlésen jogaikat a kereskedelmi törvény értelmében gyakorolhassák. Ha az alakuló közgyűlés az aláírás záridejétől számított 2 hó alatt össze nem hivatott, vagy ha az aláirás siker nélkül marad, az aláírók befizetett pénzeiket levonás nélkül és a befizetési helyül megjelölt pénzintézetben felgyülemlett kamatokkal együtt visszakövetelhetik. A visszafizetés kötelezettsége az alapítókat egyetemleg terheli. Budapest, 1904. évii november hó 18-án. az alapitók. Széli Ignácz s. k. államtitkár. Kaffka László s. k. belügyminiszteri tanácsos, dr. Romy Béla s. k. miniszterelnökségi miniszteri tanácsos, dr. Gerenday György s. k. kir. jogügyi főtanácsos, dr. Bódy Tivadar s. k. székes- fővárosi tanácsjegyző. Lakos Lajos s k. gyáros. Rónay Ákos s. k. bank főtisztviselő, dr. Kostka Antal s. k. ministeri tanácsos kir. jogügyigazgató. Garas Albert s. k. in. kir. államvasuti főfelügyelő, dr. Farkas Lajos s. k. osztálytanácsos államrendőrségi főkapi tányi helyettes, dr. Fittler Dezső s. k. ügyvéd. Bodor Pál s. k. bankfőtisztviselő. A bank részvényei Gyulán Szekér András föispáni titkárnál megtekinthető aláírási ivén jegyezhetők. Uj vasutak a környéken. A kereskedelemügyi miniszter Pékár Imre dr. budapesti ügyvédnek a m. kir. államvasutak Nagyvárad állomásától a mátra- körösvidéki egyesült helyiérdekű vasút vonalának Tenke állomásánál leendő átszelésével s Nagyürögd, Kisürögd, Less, Pósa, Nyárszeg, Hosszuaszó, Görbéd, Tenke, Bélfenyér, Feketegyőrös, Feketetót, Feketebátor, Talpas, Barakony és Somoskesz községek érintésével az arad-csanádi egyesült vasutak Csermő állomásig, továbbá ezen vonalból Barakony községnél elágazólag Apáti, Seprős, Ágya és Szintye község érintésével az arad-csanádi egyesült vasút Kisjenő-Erdőhegy állomásáig vezető szabványos nyomtávú gőzvasut vagy esetleg motoros üzemű helyiérdekű vasútra az előmunkálati engedélyt egy évi időtartamra megadta. Ugyancsak a kereskedelemügyi miniszter az alföldi első gazdasági vasút részvény- társaságnak az aradi és Csanádi egyesült vasutak Csermő állomástól, Somoskesz, Barakony, Talpas, Feketebátor, Árpád, Nagyszalonta, Mezőgyán, Zsa- dány, Komádi, Vekerd, Zsáka és Berettyó-Szent- márton községek érintésével a magyar királyi államvasutak Berettyó-Ujfalu állomásáig vezetendő kes- kenyvágányu vasút előmunkálataira egy évre engedélyt adott. Égyuttal a hivatalos lap a kovácsháza—csabai vasút engedélyokiratának III. függelékét közli, mely- • nek erejénél fogva az Alföldi Első Gazdasági Vasút részvénytársaság engedélyt nyert és kötelezettséget vállalt arra, hogy a tulajdonát képező kovácsháza— csabai helyiérdekű vasútvonalon levő Géza megállótól Tótkomlós községig vezetendő keskenyvágányu motoros üzemü vonalat megépíti és üzemben tartja. Törvényszéki csarnok. i Jótékonyság. A folyó év február hó elején ■ megtartott esküdt bírósági ülésszak alkalmával a ■ szegény szabaduló rabok felsegélyezésére a következő ’ adományok tétettek az esküdtek részéről a számukra ’ megállapított dijokból: Dr. Sailer Vilmos 20 korona, . Klein Gusztáv 5 kor., Weinberger Mór 4 kor., Dörflinger Czelestin 2 kor., Lavatka József 4 kor., Nattland János 5 kor., Hegedűs Ede 2 kor. 80 fill,. Hídvégi Mihály 2 kor., Groszmann Károly 2 kor., Supkegel Gyula 2 kor., Benkő József 2 kor., Garai Béla 2 kor., Bohus Mihály 3 kor., Sülé Jenő 2 kor., Noel Nándor 4 kor., dr, Kovács László 2 kor., dr. Liska Nándor 3 kor. 60 fill., Ondrus Cyrill 10 kor , Pap Gábor 2 kor., Kovács G. János 2 kor., Reisz Kálmán 2 kor., Megele Béla 5 korona. Ezúton is hálás köszönetét fejezi ki az illetékes hatóság e nemes szivü adományokért. Lopás. Szathmári Elek dobozi intéző bezárt pinczéjéből 1904. évi augusztus hava közepén a lakat leverése után kolbászt és húst loptak el; a csendőrség az alapon, hogy a pásztor gyerekek más- r nap reggel Megyeri Sándor rovott előéletű egyén közelében friss csontot láttak, őt vették gyanúba, azonban neszét vevén a csendőri érdeklődésnek, elpárolgott Dobozról, úgy hogy csak a múlt hó 22-én tudták letartóztatni. A főtárgyaláson tagadta bűnösségét, minthogy pedig perrendszerü bizonyíték nem merült fel ellene, — jogerősen felmentetett — és nyomban szabadlábra helyeztetett. Nem is igen látszott arczán az öröm, mert bizonyára sehol sem kap ingyen olyan jó meleg szobát és rendes kosz- tot mint a »Nagy-Ház«-ban a hogy egyes dobozi nevezi a palotát. A lakásnézö. Scherfer Sándor rovott előéletű kereskedő segéd Debreczenből illetékességi helyére Paulisra indíttatott toloncz levéllel, azonban a napokban Szarvasra zónázott, hol lakás nézés ürügye alatt a Gyurik féle hentes üzletből 24, üdre korcsmájából 26 koronát elemeit, majd Szentandráson egyik korcsmában Szabó Menyhért zsebéből 45 kor. 60 fillért lopott ki, de nyomban letartóztatták. Izgatott. Bondár Sándor békési csizmadia legény e hó 14-én kifent baltával és késsel nejének ment hogy megölje. Letartóztatása alkalmával azzaj védekezett, hogy izgatott volt. Lopás. Maródi István Endrődön deczember ! 4-én Major Imrétől pár száz koronát ellopva vígan élt Budapesten, a pénz elfogytával azonban koldulni kezdett, ez volt a veszte, mert elfogták és most a fogházban várja Ítéletét. Vígan ment, lehangoltan érkezett Gyulára. Estküdtszékl tárgyalások. Februári ülésszak. Férjgyilkos asszony. — Február 18. — Az ülésszak legszenzáeziósabb bünperét tárgyalták a múlt szombati napon, amely egyszersmind utolsó tárgyalás is volt ez ülésszakban. A szombati tárgyalás bünanyaga váriácziója volt a csabai Csulik esetnek. Csak a személyek változtak s a kivitelben tértek el a gyilkosok. Puszta- földvár volt az esemény színhelye, ahol Tordai Molnár István 1902. április 18- és 19 közötti éjjelen Baranyai Zsuzsanna felbujtására meggyilkolta annak hites férjét, Tóth Györgyöt, akinek meggyilkoltatását csak két év múlván, a múlt év őszén fedezték föl. Tóth György 1873. november 17-én vette nőül Baranya Zsuzsannát. Házasságuk nem volt soha boldog, mert az asszony rosszul bánt férjével, szemére vetve, hogy az ő hozományából él. A férj elkeseredésében ivásnak adta magát. Ezelőtt 18 évvel elváltak és 9 hónapig éltek külön, 1901. nyarán pedig az aszony végleg elköltözött férje pusztaföldvári tanyájáról, mert a férje elűzte. Alig egy évre rá, 1902. április 20-án Tóth Györgyöt átlőtt fejjel, halva találták meg tanyáján. A szobája belül zárva volt, az ablakok csukva, semmi gyanús jelenség, tehát Tóth György öngyilkos lett. Ez a tudat élt a hatóságban és a környék lakóiban egész a múlt év őszéig, amikor a felbujtott gyilkos, Tordai Molnár István napfényre hozta az esetet.
