Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-12-31 / 55. szám
2 BÉKÉS 1905. deczember 31. Kiss László, Moldoványi János, Schmidt Gyula, Pettner József, Kukla Ferencz, dr. Szondy Lajos, Ludvig Mihály, Schreiber Lipót, Mázán M. János, Szaszák Ádám, Kovács Mátyás, Popovics Szilveszter, dr. Haviár Gyula, dr. Zöldy Géza, Garzó Gyula, Südy István, Zahorán György, Medovarszky Pál, Múlt József, Kraszkó Mihály, Soós István, Morvay Mihály, Ne very Albert, Endrész András, dr. Oláh Antal, Margócsy Miklós, Seiler Elek, Prág Lajos, Csánky Jenő, Bakos Mátyás, Lukács Endre, Ádám Schriffert József, dr. Fábry Károly, dr. Konkoly Tihamér, Havai Gábor, Fehér László, Szalay József, Pápay László, Botyánszky János, Belenta Mihály, Lukoviczki János, Maczák Ádám, Kliment Z. János, Haviár Lajos és dr. Zöldy János. Dr. Fábry Sándor alispán kevéssel kilencz óra után megnyitotta a közgyűlést, a mely az alispáni időszaki jelentést és a számonkérőszéknek a tisztikar tevékenységéről szóló jelentését tudomásul vette. Achim L. András napirend előtt való felszólalás czimén a békéscsabai főszolgabiró, elöljáróság különösen Korosy László ellen hoz fel panaszokat, majd kérdést intéz, hogy egy előbbi közgyűlésen mi okból emeltetett a kórházi gondnok fizetése. Az alispán válaszában kifejti, hogy ily általánosságban mozgó panaszok ügyében eljárni nem lehet, adja be felszólaló konkrét vádjait Írásban és akkor azok vizsgálat tárgyává tétetnek. A gondnoki fizetés- emelés ügyét — melynek okait ismerteti — a közgyűlés már elintézte és ezt újból szóvá tenni nem lehet. Seiler Elek és Korosy László válaszoltak Achim felszólalásának reájuk vonatkozó részére és Achim viszonválasza után véget ért a már szenvedélyesebbé válni kezdő vita és a közgyűlés az alispán válaszát egyhangúlag tudomásul vette. A közigazgatási bizottsági tag választás a kisteremben Veress József elnöklete alatt Garzó Gyula és Beliczey Géza tagokból álló szavazatszedő küldöttség közreműködésével folyt le és körülbelől egy órát vett igénybe, mialatt a közgyűlés felfüggeszte- tett. A szavazás sorén beadtak 81 szavazatot, a miből Haviár Dániel ”7, Dombi Lajos 72, dr. Pándi István 47, Morvay Mihály 38 és dr. Márki János 36 szavazattal a bizottság tagjaivá két évre megválasztattak. A kilépett tagok közül Varságh Béla és Szabó János csak pár szóval maradtak kisebbségben. Ezeken kivül Áchim L. András és Berényi Ármin kaptak még több szavazatot. A vármegyei igazoló választmányba Jantsovits Emil, dr. Zöldy Géza, Schmidt József, K. Schriffert József és dr. Török Gábor, a tiszti főügyész helyettesévé dr. Haviár Gyula, a közkórházi bizottságba dr. Hajnal Albert és dr. Follmann János, az alkotmányvédő bizottságba dr. Igaz Pál, Bakos Mátyás és Kliment Z. János, dohánybeváltási közigazgatási biztosul Pfeiffer István választattak meg. A póttartalékosok behívása ügyében elhatározta a közgyűlés, hogy a törvénytelen rendelet ellen és a törvény helj'es értelmezése érdekében felír az országgyűléshez és elfogadta az alkotmányvédő bizottságnak a szegénysorsú póttartalékosok családjának a községi szegényalapokból való fokozott segélyezése tárgyában beterjesztett javaslatát. Az ínséges lakosság részére engedélyezett állam segély kiosztására vonatkozó jelentéssel szemben Ád. Schriffert József a gyulai szegény lakosság segélyezése érdekében szólal fel, mire az alispán felvilágosította szólót, hogy e tekintetben a várostól kell a kezdeményezésnek kiindulni és a központi inségögy bizottság a beérkezendő adatokhoz képest el fog járni Gyula város érdekében is. A főispáni kinevezés és installáczió ügyében hozott határozatot megsemmisítő ministeri rendeletre az állandó választmány a vármegyei helyiségeket a a főispántól újból megtagadó javaslatot terjesztett elő azzal, hogy azoknak erőszakkal történő elfoglalása esetén a főügyész utasittassék a főispán ellen a bíróságnál eljárni. Dr. Török Gábor a javaslatnak a főispán által összehívott közgyűlésre vonatkozó pontját törölni óhajtja, miután annak összehívásáról a közgyűlés hivatalosan tudomást nem vehet. Haviár Dániel a javaslatot egészen elfogadja azzal a kiegészítéssel, hogy az előző határozatnak teljességben való fentartása kifejeztessék. Politikai fejtegetéssel okolja meg a vármegye álláspontjának jogos voltát, viszont azonban az eljárásban kerülendőnek tart mindent a mi az érdemen túlmenő külső tüntetés jellegével bir. Pettner József a közgyűlési terem ajtói nek és ablakainak leszedését indítványozza. Mivel szemben Dombi Lajos és utána Garzó Gyula tartalmas szép beszédben szólal fel a javaslat mellett és a vármegye eljárásának komolyságát és méltóságát kisebbítő cselekmények ellen. A közgyűlés a Haviár Dániel indítványával kiegészített javaslatot egyhangúlag elfogadta. Tudomásul vette ezután a közgyűlés Kassa városnak a katonaság szolgálaton kívüli fegyverviselésének eltiltása, Liptóvármegyének a huszár ezredek szolgálati nyelve, több törvényhatóságnak a nemzeti ellenállás ügyében hozott határozatait. Komárom és Nagyvárad városok átirataival kapcsolatban a közgyűlés felír az országgyűléshez az általános titkos választói jognak behozatala érdekében, melyet akként óhajt megvalósítani, hogy a választói jog 24 éves életkorhoz és az irni-olvasni tudás feltételéhez köttessék és hogy a választókerületek egyenlősitve akként osztassanak be, hogy azokban a magyar választók lehetőleg túlsúlyban legyenek. Békéscsaba község kórházi szabályrendeletét az ellene beadott felebbezésnek helyt adva átdolgozás végett visszaküldötte, a tehénlegelő társulat által igényelt terület megtagadására vonatkozó határozatát helybenhagyta, a villanyvilágitasi üzemhez szükséges összegnek ideiglenes kölcsön vételétől Achim L. András, az alispán és Haviár Lajos felszólalása után a többség a jóváhagyást megtagadta, amely utóbbi határozat ellen Haviár Lajos azonnal bejelentette fe- lebbezését. A megyebizottsági tagok jövő évi névjegyzékének összeállítását tudomásul véve és több segély iránti kérelem teljesítését fedezet hiányában megtagadta, a szolgaszemélyzet ruházatának szállítását Feuer Márk czégre bízta, majd a kórházi villanytelep tervezésének költségeit, úgyszintén a kórházi gyakorlatra jelentkező szigorló orvosoknak a bentlakás és élelmezés kedvezményét megszavazta. Az Orosháza—Géza—megállói vasúttól a hozzájárulást a közúti alap helyzetére való tekintettel megtagadta. A gyulai Kossuth-tér rendezése ügyében az államépitészeti hivatal a város előzetes megkérdezését hozta javaslatba. Ad. Schriffert József és Haviár Lajos felszólalása után a javaslatot elfogadták. Öcsöd községnek az Öcsöd—tiszaföldvári ut egy részének kikövezésére irányuló kérelmére Soós István, Haviár Lajos, dr. Oláh Antal, Pápai László, Csonka László és az elnök hozzászólása után akként határozott a közgyűlés, hogy a községet a jövő évi költségvetés keretén belül segélyezni hajlandó. Szarvas községnek a vámos utak at nem vételét kimondó határozatát Haviár Dániel, az elnök, Haviár Lajos felszólálása után tudomásul vették. Békésszentandrás községet a szarvasi ágost. evang. egyház által felállított iskolák arányos segélyezésére kötelezték. Gyula városnak azt a határozatát, amelyben az ártézi kút felesleges vizének a pénzügyigazgatóság czéljaira való átengedését megtagadta. Ad. Schriffert József, Múlt József és Haviár Lájos felszólalása után feloldották. Öcsöd községnek az Öcsöd—pusztapói vasút segélyezése ügyében hozott határozatát jóváhagyta és a vasútra Oláh Antal, Haviár Lajos és az elnök .Lucza napiatol csibe lepessel növekszik a nap “ „Szt. Lucza megkurtitja a napot.“ Az olaszok is mondják : „Szt. Luca a leghosszabb éjjel, a mi van.“ Lucza napi időjárásból jósolnak is. így Sardiniában e napról határozzák meg, mily időt várhatnak Karácsony napjára. Nálunk egyes vidékeken pedig Lucza napjától vagyis deczember 13-ától kezdve tizenkét napig azaz 25-ig vigyáznak az időjárásra s a milyen idő van az egyes napokon, olyan lesz a megfelelő hónap Ez a Lucza kalendárium. A népszokásokban Lucza napján sok babona fordul elő, melyet nagyobbrészt a jövőnek megtudása kedvéért űznek. Ilyenek az úgynevezett Luczafényből, Lucza- keresztből való jósolások. A Luczaszékről is mindenki hallott már. Van azonban e napnak és szent Miklós napjának kedvesebb jellege is, kivált a gyermekek előtt. A fiuk rettegve örülnek a szigorú, de bőkezű Mikulásnak, a leányok inkább a Luczá nak. Avagy ez is csak a régi jó időkből maradt mesévé mállott már. Amióta erről is sikerült a vallásos zománczot letörülni, eldurvult és elfajult e nép szokás, mely hajdan a szülők egyik alkalmas fegyelmi eszköze volt a jó gyermekek meg- jutalmazására, a rosszak megbüntetésére, ma pedig nagyobb részt csak komédia és heccz ! Hja, haladunk! A költészetet már a gyermek szobából is ki kell szorítani, hadd dajkálja a gyermekeket a testes Prosa ; ez neveli őket a valódi eletre 1 l éli gondolat! Más közmondások a tél tartósságát és szigorát jellemzik. A tél a legszigorúbban ragaszkodik jogához, vallják a mondások. A tél általvető, ha nincs az egyik oldalon, van a másikon. — Az angyalok ezt mondják : „A tél soha sem henyél.“ A francziák pedig: „A ki egy téli napot átélt, egy halálos ellenséggel van kevesebbje.“ Másutt ismét: „Szerencsés az az ország, melyben a felhők telelnek.“ A felhők enyhitik a hideget. A hidegben gyorsabban mozog az ember. Innen a szálló ige : „Télen mindenki ifjú lesz.“ Ilyenkor minden kabát jó a közmondás szerint: „A fagy minden rongyot összetart.“ A jövőre mindenki kiváncsi s a jóslatból ki nem fogy az ember. A közmondások az újévet emlegetik. Ausztriában mondják : „Amilyen sz. Katalin, olyan lesz az újév,“ Németországban,: „Az első napi hajnali pir rossz időt és nagy csapást hoz.“ Tirolban és másutt pedig termékeny évre enged következtetni. Portugáliában : „Az év első napja, a nyár első napja.“ Spanyolországban az újévről két különös közmondás dívik : „Többet hoz az újév, mint a jól müveit föld.“ „Ne mondj rosszat az évről, a mig el nem múlott.“ Januárt illetőleg, a közmondásokban csaknem mindig az a kívánság nyilvánul, hogy hideg legyen. „Januárban ha sok az eső, a gabonaára nem hoz áldást. Januárban sok eső, kevés hó, hegynek, völgynek, fának nem jó.“ „Ha nedves a január hó, üresen marad a hordó.“ A magyar közmondás ellenben a,.t mondja : „Ha fénylik Vincze, megtellik a pincze.“ A németek a lengyelekkel egyként tartják „Meleg januártól monts meg Uram minket “ Svájczban ezt mondják : „Ha jauuárban tánczol- nak a szúnyogok, a parasztnak eleség után kell nézni.“ A portugálok e szavakkal vigisztalód- nak : „Nedves január, ha nem jó a gabonának, nem is rossz a nyájnak.“ Nálunk ismeretes ez : „Ha Pál fordul köddel, ember hal meg döggel.“ Olaszországban a fázékonyakat januárban születetteknek mondják. A szökőév iránt nagy az előítélet a közmondásokban. Könnyen balul üt ki, amit szökőévben tesz vagy kezd az ember. Felsőolaszországban azt mondják : „Ha eljön a szökőév, ne rakj selyemhernyókat és ne ojts fákat.“ Sardiniában ellenben azt tanácsolják: „Szökőévben tenyéssz (selyemhernyókat) és ojts.“ Az oroszok nagyon félnek : „Ha szent Kassián (szökőévben február 29.) az állatra néz, leveti a marhát, ha a fára tekint, ledönti.“ Németalföldön is az a babona, hogy nemcsak a növendékmarha, de a baromfi és az ültetvény is jól sikerül, azonkívül van még kuriozumos nézetük is : „A szökőévben pénteken mindig megváltozik az idő.“ A ó-kalendáriumban a szökőév február
