Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-12-10 / 52. szám
1905. deczember 10. BÉKÉS 3 telt volna. Ismételjük, Krcsmárik föispáni vállalkozásáról, politikai szempontból, meglehet mindenkinek a maga véleménye, de hogy Krcsmárik úgy is mint jeles főszolgabíró, úgy is mint fényes tehetségű, distingvált modorú, tetőtül talpig ethikus úri ember Bókésvármegye közéletének köztiszteletben álló alakja, azt róla minden tisztességes ember elismeri, azok is, akik a politikai téren most elkeseredett ellenfeleivé lőnek. A „publica honestas“ nevében kötelességünknek tartottuk több vidéki lapnak vármegyénk közelmúltjának tisztességét komp rommitáló közleményével szemben ezt elmondani. A vármegye központi választmánya dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt folyó hó 7-én tartott ülésén intézkedett az 1906. évre érvényes országgyűlési képviselő választók névjegyzékének hitelesítése és szétküldése iránt. Az orosházi és gyomai országgyűlési képviselő választó kerületek választóinak végérvényesen egybeállitott és hitelesített névjegyzéke, a választmány határozata alapján, egy példányban felterjesztetik a m. kir. belügyminisz tejhez, egy példányban elhelyeztetik a vármegyei levéltárban, egy-egy példány megküldetik az illetékes közjegyzőknek s az érdekelt községeknek. A vármegye 1906. évi költségvetése ellen, a melyet az októberi közgyűlésen állapított meg a törvényhatósági bizottság, dr. Herényi Ármin, törvényhatósági bizottsági tag felebbezést adott be, a közgyűlésen már szóval előadott, ott azonban el nem fogadott alaki okokból a határozat megsemmisítését kérve. A belügyminif zter a felebbezés ügyében már döntött és azt elutasította, mert a felhő zott alaki kifogások nem helytállók és a költség- vetés tárgyalásánál a törvényes kellékek megtartattak. Miniszteri elismerés. A gyulai kir. pénzügy- igazgatóság mellé rendelt számvevőség főnökének Kiss István számtanácsosnak a pénzügyminiszter, abból az alkalomból, hogy Hank Gyula pénzügyi tanácsos miniszteri kiküldött a múlt hó folyamán a számvevőség ügykezelését megvizsgálta, deczember 2 án kelt 94903/1905. számú leiratával a tapasztalt rend, pontosság és a számviteli mintaszerű rend fölött, mint hivatásának színvonalán álló számvevőség vezetőjének elismerését fejezte ki. Véglegesítés. Kiss Gyula nyugalmazott várm. alszámvevő, tb. főszámvevőt, akit az államositát alkalmából a pénzügyi kormány számtiszttó nevezest ki, az államszámviteltani államvizsga sikeres letétele után a pénzügyiniszter most állásában véglegesítette. Kinevezés és áthelyezés. A Schmidt Gyula kórházi gondnokká történt kinevezése folytán a gyulai kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőségnél megüresedett számellenőri állásra a pénzügyminister Bálint Géza pénzügyi számtisztet nevezte ki s helyébe Aradról Székely Lajos számtisztet helyezte át. A közkórház az 1904. évben. Békésvármegye közkórházának 1904. évi működéséről terjedelmes jelentésben számol be dr. Berkes Sándor közkórházi igazgató, mely jelentés közel 100 nyomtatott oldalon érdekes adatokban ismerteti az ország legnagyobb vármegyei" gyógyintézetének forgalmi adatait. A jelentés szerint a közkórházban összessen 4317 beteg ápoltatott a múlt évben, a kik közül 539 elmebeteg volt. A betegek közül meggyógyult 1879 (43'53°/0), javult 1325 (30'69°/o), gyógyulatlanul távozott 247 (5'72°/0), meghalt 211 (4*89o/o), további ápolás alatt maradt 655 (15'17%) és pedig 280 rendes beteg és 375 elmebeteg. A jelentés ismer teti az intézet vezetésének 1904. évi történetét, a melynek főbb eseményei a kézi szórásra berendezett tőzeges clo8ett-rendszer behozatala, a műtőteremnek villanyos fűtésre való berendezése, a kórház műszer- tárának, felszereléseinek, könyvtárának kiegészítése. Az 1904. évben a legkisebb napi beteglétszám 559, a legnagyobb 680 volt. Az ápolási napok összege 225228 volt, vagyis 16132-vel több, mint az előző évben. A konyha 257-216 ételedagot, 12'163 kgr. kenyeret, 39181 drb. zsemlét és 6436 adag bort szolgáltatott ki. A mosókonyhán 306'823 drb. ruha lett kimosva és betakarítva, a mihez 2827 kgr. házilag előállított szappan használtatott fel, a mi mind a kórház rohamos fejlődéséről tesz bizonyságot. Az ápoltak lakóhely, kor, vallás, foglalkozás és nem szerint való statisztikája után, magában foglalja a jelentés a kórházi pénztár forgalmának, a hónapok szerint való betegforgalomnak, a haláleseteknek betegség szerint, a kórnemeknek, az élelmezésre használt anyagoknak kimutatását. Külön nagy terjedelmű része a füzetnek a sebészeti osztály főorvosának, dr. Kaczvinszky Jánosnak munkája: A sebészeti osztály működése, a mely a közkórházban végzett műtétekről számol be. Hogy az országosan elismert kitűnő vezetés mellett, mily nagy ez osztályon a fejlődés, azt a jelentés általános adatából láthatjuk, melyek szerint a sebészeti osztályon ápolt betegek száma az 1902. évi 1240-ről 1890-re, a műtétek száma 580-ról 1013-ra emelkedett. Az elmegyógyintézet időközben eltávozott főorvosa dr. Pándi Kálmán: „Mit tegyen a gyakorló orvos az elmebetegékkel?“ és „Az elmebetegek Békésvármegyében“ cziramel két, az osztály segéd- orvosa dr. Révész Béla: „Elmebetegek foglalkoztatása“ — czimrnel egy tanulságos szakczikket irt a füzetbe, mely egészében úgy az orvosi szakférfiak, mint laikusok számára is tele van kiválóan érdekes adatokkal. Gyógykezelési viszonosság. Ha egy magyar honosságú ember küldölfön kórházi ápolás alá kerül, a kórházi ‘költségeket a betegségek neme szerint is különbözőképen fedezik és intézik el az országok egymás közt. Ha morvaországi, sziléziai vagy alsó-ausztriai illetőségű beteg bujakór, trachoma vagy elmebetegség miatt magyarorországi kórházban ápoltatik, a költségeket a morvaországi, sziléziai és alsó-ausztriai országos betegsegélyző alapból fedezik. Mig ha ezen országokban hasonló betegségben magyar állampolgárok ápoltatnak, a kórházi költségeket a magyar állampénztár viseli. Ez a legújabb megállapodás, melyet a miniszter körrendeletben nekünk is tudomásunkra hozott. Árlejtés. A vármegye részére 1906. évben szükséges irodaszerek (kikiáltási ár 2028 korona) világitószerek s szolgaszemólyzet ruhaneműire (kikiáltási ár 2407 korona) hirdetett árlejtés, folyó hó 7-ón tartatott meg a vármegyeházán dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt. Az irodaszerekre beadatott két ajánlat u. m. Dobay János czég ajánlata 5 százalék, Vértesi Arnold ajánlata 2 százalék árleengedóssel, mint előnyösebb a Dobay czég ajánlata lett elfogadva. A szolgaszemélyzet ruhaneműinek szállítására ajánlatot adtak be: Blum Sándor (Budapest) 19, Feuer Márk (Gyula) 15 '/„ és Spitz Bernát (Budapest), 10 százalék árleengedéssel. Az ajánlatok közül Blum Sándor ajánlata lóvén a legelőnyösebb, a bizottság azt fogadta el. A világi tószerekre pályázat nem érkezett be, azok tehát házilag fognak beszereztetni. Áthelyezés. A gyulai helyőrség közkedvelt hadnagyát, Ványa Ödönt, áthelyezték Gyuláról Jászberénybe. Á képviselőtestület hétfőn tartott rendkívüli közgyűlésén Popovits Jusztin főjegyző helyettes polgármester elnöklete alatt Kovács János és Tokai András )e társai birtokátirás iránti kérelmükben, miután a városi képviselők ingatlan elidegenítéshez megkövetelt határozatképes számban ezúttal sem jelentek meg, érdemleges határozathozatal idejéül deczember 27-ike tűzetett ki. Az 1906. évi költségvetést hosszas vita után a lapunk múlt heti számában közölt tételek törlése után elfogadták és ezzel egyidejűleg elhatároztatott 6 uj irnoki állás szervezése, mig a tisztviselők lakbére a költségvetésből óriási többséggel töröltetett azzal az indokolással, hogy ezen kiadást a város a mai súlyos gazdasági tént alig három héttel előbb. Hiába, az ember természete olyan, hogy rendkívüli események helyét is rendkívülinek látja, pedig az egész esemény egy porszemet sem mozdított meg az épületen. A storthing mellett van a nemzeti színház, elég csinos, de kicsiny épület, háta mögött a szabadkőművesek páholya, a városnak egyik legérdekesebb külsejű építménye. Szemben vele az egyetem van, elég szép és nagy épület, környékén a múzeumokkal, amelyek — mint említettem — inkább csak a szervezés stádiumában vannak. Érdekesebb tárgyaik úgyszólván csak a norvégiai dolgokból vannak; a renaissance nagy festői pl. majdnem teljesen hiányoznak a képtárból; az iparművészeti múzeumban csak a kínai porcellán gyűjtemény köti le a látogató figyelmét. Legérdekesebbek gyűjteményeikben a középkori faragott oltárok és két vickinghajó. Történelmi tanulmányaim között mindig szívesen időztem a vickingek történeténél s azt hiszem, mindenki hasonló érdeklődéssel olvassa ennek a vakmerő, elszánt népnek viselt dolgait. Evezővel, egy szál vitorlával hajtott bárkákon tengerre száll az ősnorvég, bekalandozza Európának partjait, végigrabolva azokat, telepeket létesít Islandban, Grönlandban, négy-ötszáz évvel Kolumbus útja előtt megjelenik Amerika partjain, hatalmas országokat hódít meg pár ezer, néha csak pár száz harcosa, mint Angolországot, Francia- országot, Siciliát, Nápolyi, a Keleti-császárságot, Oroszországot. Azután összeolvad a meghódított országok lakosságával, felveszi a kereszténységet és műveltséget, új erkölcsi tartalmat ad Európa tespedni kezdő társadalmáhak s lassan-lassan' nevét vesztve A folyó mellett — már ahol hely van — két oldalt gyönyörű smaragdzöld pázsit, a lejtőkön pázsit vagy bokros, fás erdőrészletek. Szanaszét legeltető pásztorleányok és pásztorok, gyermekek, akik barátságosan integetnek a kinéző utasoknak. Község itt sem sok van; földművelésnek csak gyér nyomait láttuk. Közbe- közbe egy-egy tó tarkítja a vidéket. Kristiánia felé már elhagyjuk a Glommen völgyét, kissé egyenesebbé válik a vidék, délben megérkeztünk Norvégia fővárosába. Kristiánia gyorsan fejlődött nagy város, 100 évvel ezelőtt körülbelül akkora lehetett, mint Gyula, má 300000 felé jár lakosainak száma. Fekvése festőién szép, erősen hasonlít Stockholméhoz, sőt talán szebb annál is. Előtte ott fekszik a gyönyörű Kristiánia- fjord, amelynek partjai középmagasságú, fenyővel borított hegyek; magának a városnak egyes részei, pl. régi vára, az Akershus, mélyen benyúlnak a tenger vizébe. Környöskörül a dombok-hegyek oldalain, tetején, a fjord szigetein remek fekvésű nyaralók tarkítják a fenyöerdö sötétzöld színét. Kiránduló helyeinek se szere se száma és sehol olyan kellemes kiránduló he'yeket nem láttam, mint itt. Hajón nehány fillérért órák hosszán lehet utazni az öböl belsejében, s bárhol száll ki az ember, mindenütt illatos fenyöerdöben sétálhat s étkezhetik egyszerű, de tiszta vendéglőkben. A városhoz legközelebb levő Bygdö szigeten gyönyörű kert van, néprajzi múzeummal, különféle vidékek typikus parasztházaival s egy 800 éves fatemplommal. A város háta mögött hatalmas magaslaton, a Holmenkollenen Krisz- tiánia közönségének kedvenc kiránduló helye, ahova fogaskerekű vasút viszi fel az embert. Budapestet jkivéve kevés város van, amelynek a közelben annyi erdeje, vadregényes helye lenne, mint Norvégia fővárosának. Maga a város azonban sajátságosán szegényes benyomást tesz az idegenre. Középületei aránylag kicsinyek, szűkösen építettek, utcáin majdnem teljesen hiányzanak a nagy fővárosokat jellemző hatalmas bérházak. Maguk az utcák is, nehánynak kivételével elég rendezetlenek, vidékies színezetűek. Legszebb részlete az u. n. Viktoria-terrasse egy tucat hatalmas bérkaszárnya, aféle, mint amilyen a mi Andrássy- utunk minden egyes palotája. Legrendezettebb hosszú utcája a Karl-Johansgade, amely a pályaudvarról vezet be a városba s ahol a legjelentékenyebb középületek nyertek helyet. Hiányzanak a szobrok is; e tekintetben a látott nagyvárosok között Kristiánia a legszegényebb. Múzeumai s más közintézményei kezdetlegesek ; most szervezik őket s bizony nagyobbára csak utánzatai a stockholmiaknak. Lépten-nyomon meglátszik a városon, hogy biz az mostanáig csak mostoha gyermek volt; meglátszik, hogy a kultúrintézményeknek a múltban leghatalmasabb támogatója : a király nem lakik itt s nem lakott évszázadokon. Ittjártunkkor nem is volt már királya az országnak ; a storthing akkorára már kimondta döntő és korszakalkotó határozatát, hogy Oszkár király méltatlanná tette magát a nemzet bizalmára. A Karl-Johansgade végén magaslaton, gyönyörű park közepén büszkélkedő királyi palota üres volt, nemkülönben a Bygdö-szige- tén épült remek gótstilü királyi nyaraló is. A városban legnagyobb érdeklődéssel néztük a storthing épületét, ahol a trónfosztó nyilatkozat tör-
