Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-07-09 / 30. szám
6 1905. julius 9. BÉKÉS gedett meg napszurásban 8 újabban Szarvason egy Borgula Zsuzsánna nevű leány és fíohnyá Jánosné betegedtek meg napszurásban s mindketten meg is haltak. Nem kell magyar isteni tisztelet. Igazán elszomorító jelenség, hogy az Altold közepén, a költő által is megénekelt Kondoroson, a magyar róna szivében ádáz harcz folyik most a felett, hogy magyar és tót, vagy pedig csak tót istenitiszteletet tartsanak-e a kondorosi ág. ev. templomban. A napokbau tartott egyházi gyűlésen ugyanis 91—91 szavazatot kapott mindkét irányzat s most eldöntetlen, hogy Magyarország közepén magyar nyelven is lehet-e tisztelni az Istent. Igazán gyalázat,^hogy ilyen kérdések ma még egyáltalában felszínié is kerülhetnek s törvényeink megváltoztatásával való ban égető szükség lenne arra, hogy a magyar nyelvnek az autonómia megtörésével is drákói szi gorral érvényt szerezzenek. A jó háziasszony titka. A jó háziasszony minden fémtárgya u. m. arany, ezüst, nickel, alfeuid, réz. sárgaréz stb. tisztításához csupán a valódi Fritz Schulz jun. Akt. Ges Eger und Lüpzig-fele Globus tisztítószert használ és ezzel pompás hosszú ideig tartó fényt nyer. Az összes eddigi kiállításokon a legnagyobb kitüntetéseket nyerte. Ezen tisztítószer az 1904-ik Szt. Luisi világkiállításon újólag dijat nyert. Ez is fényes tanúsága annak, hogy a Globus tieztitószer a világ legjobb fény tisztítószere. A Globus tisztító-kivonat három hites kémikus bizonyítása szerint mentes minden ártalmas anyagtól. Havonként 5 000.000-nál több doboz tisztítószer száll it táti k a világ minden részébe, a föld minden országába. Állandóan használják katonai kantinokban, vasutaknál, nagyobb ipartelepeken. A fémhez szükséges Neuburgi kavics krétát a készítő Fritz Schulz jun. Akt. Ges. Eger und Leipzig saját bányáiból kapja. Ezért mindenütt csak Glóbus tisztitókivonatot használjunk. Kapható minden drogériában, Juszer, szappanos és rövidáru üzletben. Mindenütt Globus tisztitókivonatot kérjünk a Globus védjegygyei veres csikban. Egy 50 éves gyulai illetőségű keresztény ferfi, ki a könyvvezetésben is jártassággal bir, h alj ben vagy vidéken, szolid feltételek mellett felügyelői vagy bármily tisztességes a'kalnazást keres, mit azonnal is elfoglalhat. Czim Kolozsi Péter, 116 szám. Kitűnő haziszer. A hashajtó és görcs csilapitó Hódmirigy cseppek jó hatással bírnak mindenféle étvágytalanság, gyomorhév és gyomorterhelós ellen. Ára üvegenkint 1 korona. Kapható a Bittuer-féle gy -gyszertárbao. Glonitz. N. O. 9—9 Tanárjelölt órákat ad. Czim a kiadó- hivatalban. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A Polgár politikai napilap. Főszerkesztő: Dr. Vázsouyi Vilmos, országgyülési képviselő, aki publi- czisztikai munkásságát kizárólag e lapnak fogja szentelni. Az egyenlő jogon, az általános kultúrán és a gazdasági igazságon felépült magyar népállam a polgári Magyarország: az ideál, melyet „A Polgár“ szolgálni akar. Gyarapítani a lehanyatlott polgári önérzetet, terjeszteni a népjog tiszteletét, kitépni a reakezió minden fajtájának gyökerét, támogatni a politikai és gazdasági felszabadulásra törekvő rétegeket, küzdeni az osztályállam maradványai ellen: ez »A Polgár« politikai hitvallása. Fegyvere az alkut nem ismerő radikális igazság, melyet a közélet és a társadalom minden terén érvényesíteni kivan. De a radikalizmust soha sem fogja keresni a hang durvaságában, mindig csupán a meggyőződés erejében. E czél elérésében, a lap főszerkesztőjét, dr. Vázsonyi Vilmost, a publiczisztikai és szépirodalom legjelesebb munkásai támogatják. »A Polgár« rendes munkatársai: Ábrányi Kornél (vezérczik és tárcza), dr Aczél Endre, Adorján Andor, Barabás Ferencz (vasúti ügyek), dr. Báttaszéki Lajos, dr. Benedek János (vezérczikk és tárcza), dr. Besnyő Béla, dr. Bródy Ernő, Bródy Sándor (vezérczikk és tárcza), Palotai Hugó, Berkes Imre, Csergő Hugó (felelős szerkesztő), Greiner Jenő, dr. Kreutzer Lipót, Krúdy Gyula (tárcza), Lux Terka (tárcza), dr. Molnár Jenő, Nagy Endre, dr. Oláh Gyula, dr. Bácz Dezső, Serény Aladár, Szász Zoltán (tárcza), Szekula Jenő, dr. Szirmai Albert, Turtsányi Pál (vasúti ügyek), dr. Vázsouyi Vilmos (főszerkesztő). »A Polgár«-ban szabad szellemű, teljesen független, demokratikus irányú, irodalmi színvonalon álló napilapot kap az olvasó. » A Polgár« teljes tájékoztatást ad a politikai, az irodalom, a művészet, a gazdasági élet''és a társadalom minden mozzanatáról és legolcsóbb ilyen terjelmü napilap, mert »A Polgár« egyes száma a fővárosban és a vidéken 2 krajezár (négy fillér). Előfizetési árai pedig a következők : egész évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyed évre 4 korona, egy hónapra 1 korona 40 fillér. »A Polgár« megjelenik minden nap reggel, ünnep és vasárnap után is. Szerkesztőség és kiadóhivatal : VI. Eötvös utcza 37 sz. Gyermek és iskola. A vizsgát a szünidő boldog napjai követik. A komoly iskola könyvet a vidám, a szórakoztató olvasmány váltja fel. Ki ne gondolna ilyenkor „Az Én Ujságom“-ra Pósa bácsi derűs gyermek újságjára? „Az Én Újságom“ ilyenkor valósággal ellepi a magyar gyermekvilágot, ahol járunk, ahol kelünk, mindenütt Az Én Újságomat találjuk. A hüs szófiából, az árnyas fa alul, a zöld lúgos levelei közül a gyermek csengő hangja és kaczagása hal ük, — Az Én Újságom mesél, mesél a gyermekeknek az operencziás tengeren túlról, a történelem birodalmából, aranykalászos rónáról, Magyarország tündérszép földjéről, -- vig- és mulatságos dolgokat. Az Én Újságom aranyhid a szünidőtől az iskoláig Megszeretteti a gyermekvilággal a betű birodalmát, derült mosoly kíséretében, beleoltja az ismeretek utáni vágyat, az olvasás szeretetét. így jut el játszva a gyerek a mese világból az iskola padjaihoz, hogy fejlessze ott azt a sok szépet és nemeset, amit Az Én Újságom beleplántált a leikébe. Az Én Újságom előfizetési ára negyedévre 2 korona Az uj negyed ugyan julius l-én kezdődik, kiadóhivatal Budapest, Andrássy-ut 10. A „Zenélő Magyarország“ zongora és hegedű zenemüfolyóirat most megjelent XII. évfolyamú 13. füzetének tartalma: I. „Kis kertemben újra nyílott mindenik virág“ és „Magyar földön magyar anya szült engem a világra“ legújabb népszerű baka nóták Bogdán Istvántól. II. Holzmann A. „Tüzelj !“' (Blaze Away) angol induló, Ős-Budavára közkedvelt műsoráról. III. Dr. Schwimmer Aurél „A méhecske“ — Das Bienelein — Dalkeringő — Walzerlied E minden zenekedvelőnek kiváló fontosságú zenemüfolyóirat minden egyes füzete hasonló gazdag tartalommal jelenik meg, úgy, hogy előfizetői a legújabb — jelesebb zenetermékeket kapják a havonta kétszer — mindenkor 12 oldalon — megjelenő füzetekben. Előfizetési ára: egész évre (24 füzetre) 12 korona, félévre (L2 füzetre) 6 korona,'negyedévre (6 füzetre) 3 korona Egyes füzet ára 60 fillér! Előfizethetni az e számmal meginduló III. évnegyedre, valamint az előző évnegyedekre is a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zenemű kiadóhivatalában Budapest, VIII. József-körut 22/24. Ugyanitt jelent meg a népszerű „Banzáj!“ japán győzelmi induló, Togó admirális hírneves indulója Sattelmayr Jenőtől. A ritka hatásos induló a mindenütt megnyilatkozó japán sympáthia folytán és a legtöbb európai zenekarok legkivántabb müsorszáma, belőle 3 hetes megjelenése óta 10 ezer példányon felül fogyott el. Ára 1 kor. 50 fillér és Klökner Kde budapesti zeneműkiadó- hivatalától megrendelhető. Tarka képek. Nagy szellemek találkoznak — mondja a latin magyarul. Sd Jóska és Dubányi. Imre is talál koztak a múlt vasárnap — a »Békés«-ben. Sál Jóska a vezérczikkben, Dubányi a »Gyulai éledben fejtették ki külömbözö nézeteiket a pályaválasztásról. Egyik sem tudott a másik »kirohanásáról« s másnap csudálkozva olvasták, hogy nekihajtottak egymásnak. Én — hogy szintén találkozzam velők — egybevetve mind a két felfogást, azt találom, hogy legjobb dolguk van — a pénzes embereknek, mert nincs semmi dolguk. A szegény ember pedig, fia iparos, ha kereskedő, ha hivatalnok s ha Bécsbe viszik is, szegény marad s akármilyen ügyes iparos, zseniális kereskedő, nehezen tud önállóságra vergődni, mert nincs hozzá pénze. Segéd meg nem akar maradni egész életére, hát elmegy kishivatal- noknak s kezdi a dijnokságon s lehet belőle irodaigazgató is. Lehet, hogy mint iparos és mint kereskedő, többre vihette volna az ügyességével, de hát az a nehézség, amit az üzleti életben úgy neveznek hogy »tőkebefektetés«, ennek útját állta. Majd ha a mi nagyiparosaink és tőkepénzeseink nem fogják sajnálni a tőkéjűket befektetni az ügyes kisiparosokba, hogy azokat önállóságra, tehetségük kifejtésére segítsék, akkor lesz majd — gyakorlati értéke — annak, hogy milyen pályát válasszanak fiaink, üzletit-e, vagy pedig úrit ? (amint a dijnokokat szeretik nevezni.) Addig azonban ügyes dijnokokra is szükség lévén, nem lehet rossz néven venni azoktól, akis szegénységük miatt nem tudnak — érvényesülni üzleti téren, bármily ügyesek is, ha megunva a küzködést s az örökös segédkedést és üzletvezetőságet, a maguk urai akarnak lenni, ha mindjárt napi 2 korona dij mellett is. Úgy bizony, kedves Sál Jóska barátom, azt süsd ki előbb, hogy például egy igen ügyes kereskedősegéd, vagy asztalossegéd, hogy nyisson egy boltot, vagy hogy rendezzen be egy asztalosmühelyt s hogy kezdjen vállalatokba, ha egy fillér tő' éje sincs? Na de mig te ezen gondolkozol, addig én rátérek a hét egyéb eseményeire. Itt van a stnmfligy ír Először a vízzel volt baja; megfestette a Körözst, ezért feljelentették, most máshova, a homokbányába akarja levezetni a festékes vizet, ezt is megapellálták a legközvetlenebbül érdekeltek, mint Hoffmann Miska bátyánk, akinek a tanyája igaz, hogy jó felóra járásnyira, de a homokbánya felé van s Dombi Lajos bátyáink — közérdekből. Szegény strimfligyár, nem tudja, hogy hova legyen, ha igy hope záskodnak vele a—_fuszek- listák is. A héten pedig egy újabb elemmel, a tűzzel gyűlt meg a baja. Nosza, volt lótás futás, fejetlenség, kiabálás, veszekedés - csak éppen viz nem volt. Jóllehet, tudvalevő dolog, hogy a tüzet vízzel kell oltani s ezf még a tűzoltóknak is kell tudniok. A száritó és a formálóban volt a tűz s a legfor- másabb női strimfiik is mind — odaégtek. Pár ezer pár női strimfii lett a lángok martalékává, holott az lett volna a rendeltetése, hogy kecses női lábakon gyújtson. A strimfiik elégtek, de megmaradt a gyár, éppen fordítva, mint ahogy a gyufagyárral történt volna, ügy hogy a tűzhöz kiküldött szellemes szójáték-gyártónk rögtön feltette a kérdést Tanczik Lajosnak és Wei*z Mórnak, akik legnyugodtabban viselkedtek, hogy mi a külömbség a gyufa- és a strimfligyár közt? 8 miután nem kapott feleletet, kénytelen volt maga megfelelni a feltett kérdésre, mondván : Az a külömbség, hogy az egyiknél megég a gyár, de megmarad a gyufa, a másiknál megég a strimfii, de megmarad a gyár. Egvebként Győry Mihály és énekes leányai még mindig tamburáznak estónkint a népkertben állandó élénk érdeklődés mellett a Tóni bandájának nagy bosszúságára. Nincs pedig igaza Tóninak, mert ő a Komlóban játszik s a népkertben is minden este kell zene, két helyen egyszerre tehát nem lehet, vagy ott, vagy itt. Különben is a népkerti közönség már annyira megkedvelte a tambura estélyeket, hogy kár lenne megzavarni ezen kedvtelésében s a Tóniék kedvéért megvonni az engedélyt a tamburásoktól. Tóni játszók a Komlóban, van ott neki publikuma s ne irigykedjék a tamburásokra. Ha volna még más Írni való, Írnék, de igy leg- felebb a czápákról emlékezhetek meg, amelyek Gyulán nincsenek s igy kánikulában sem szoktak megjelenni. Vannak ugyan fess asszonyok, akik veszedelmesebbek a czápáknál s aradiabbak az aradiaknál, dehát ezekről egyelőre lovagiasságom tiltja intimebb dolgokat regélni. Maradjunk tehát csak annál, hogy kutya meleg van s ha már van kutyaadó, hát akkor ezt a kutya
