Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-05-14 / 20. szám
6 1905. májas 14. BÉKÉS násnak a gazda. Nyomban utánuk kerekedett és a szomszédság segélyével bekísérte a tolvajbandát a községházára. A czigányoknál egész csomó lopott tárgyat leltek. Az eljárás megindult a karaván ellen. Az öreg huszár halála. A gerlai kukoricza földeken e hó 7-én halva találták a 70 éves Vozár János nyugalmazott bérest, aki mint csősz vigyázott a földeken. Halála még az előző napon következhetett be, mert Szabó nevű csősztársa már ekkor látta az öreget a földeken feküdni, de azon Íriszemben, hogy alszik, ott hagyta. Hogy mi okozta hirtelen halálát, azt mindeddig nem sikerült megállapítani. A hirtelen elhalt öreg ember egykor mozgalmas életet élt. Gerlán mindenki az „öreg huszár“ néven ismerte. Tizenhét évig katonáskodott' s a porosz háború idejében újból beállt 600 forintért 4 évre katonának. A katonás magatartásu vén huszár legszívesebben az ő katona dolgairól regélgetett. Halála előtti napon is azt mesélgette öcscse házában, hogy őt is lelőhette volna a „burkus“ de nem bántotta, mert a magyart mindenki szereti . . . hanem az osztrákot azt azután lőtték a burkusok. Tüzek. A múlt heti nagy szárazság folytán számos tüzeset fordult elő a vármegye területén. Orosházán leégett Varga József 214. számú háza s hogy a tűz tovább nem terjedt, az a tűzoltóság önfeláldozó munkájának köszönhető. — Nagy tűzvész pusztított múlt kedden éjjel Szentetornyán Ravasz Pál szentetornyai tanyáján. A tűz éjjeli 11 órakor ütött ki s elhamvasztotta a tanyaépületet, azonkívül egy kazal árpaszalmát és egy kúp kuko- riczaszárat. A szerencsétlenséget tetőzi az a körülmény, hogy a 20 év óta biztosítva volt tanyaépü1 letekre az utolsó, folyó évi április hó 15-én esedékes biztosítási dij nem lett befizetve, igy a kár egészen a gazdát sújtja. — Pusztaföldváron a múlt héten kigyuladt Hajdú István tanyáján egy kazal buzaszalma s teljesen elégett. — Endrödön Béla Márton gyomavégi lakos háza kedden reggel leégett. Az épület biztosítva volt. Biróválasztás Kétegyházán. Kótegyháza község eddigi bírója, Gális György lemondott állásáról. A gyulai járás főszolgabirája az uj biróválasztást múlt péntekre tűzte ki, amely aktusnál Moldoványi János szolgabiró elnökölt. Gális utódjául az eddigi törvénybirót, Málik Andrást, törvénybiróul pedig Hodozsó Jánost választották meg. Öngyilkosságok, Négy öngyilkossági esetről kell egyszerre számot adnunk, ebből három halálos kimenetelű. Lehóczky Ádám mezőberónyi gazdát nagyon elkeserítette, hogy egyik fiának elméjére homály borult. A 68 éves ember emiatt való bánatában felakasztotta magát. — Hasonló módon vált meg az élettől Kunos Sándor orosházi föld- mives, akit lakásának kamrájában találtak meg, ahol élettelenül csüngött. —Megyeri Ferencz gyomai napszámos életuntságból felakasztotta magát s mire tettét észrevették, már nem élt. — Bohus Mária orosházi cselédleány gyufaoldattal megmérgezte magát. Bár belső sérülései súlyosak, állapota nem reménytelen. Végrehajtás életveszedelemmel. Margócsy Miklós dr. csabai ügyvéd és Sonnenfeld Sámuel, a csabai járásbíróság végrehajtója folyó hó 6-án délután végrehajtást akartak foganatosítani Endrödön, Varga Mihály ottani ácsmester ellen. Mikor a hivatalos személyek beléptek Yarga portájára és meg akarták kezdeni a lefoglalási aktust, az elkeseredett ember revolvert rántott elő, Margócsy ügyvéd mellének szegezve. Margócsy, aki mit sem sejtett, halálsápad- tan tántorodott vissza, de mielőtt a revolvert elsüthette volna, Sonnenfeld, aki nem vesztette el lélekjelenlétét, a merénylőre vetette magát és dulakodni kezdett vele. Erre a jelenlevő Zuberecz József esküdt is rárohant az elvetemült emberre és kicsavarták kezéből a gyilkos fegyvert. Az izgalmas esetről nyomban értesítették a csendőrséget, mely Vargát vasraverte. Mikor a merénylőt ártalmatlanná tették, megejtették a végrehajtást. Yarga Mihályt a gyulai kir. ügyészség fogházába kisérték és szándékos emberölés kísérletének büntette miatt indítják még ellene a vizsgálatot. Ingyen! Mint minden évben, úgy az év fo yamán is az ösmert Kertész Henrik Bécs, (Fleischmarkt Nr. 18.) rendkívül érdekes 1500 tárgyat tartalmazó árjegyzékét, mely tartalmazza az összes újdonságokat, mi a beszerzésnél nagy előny, ingyen és bérmentve küldi meg. Lavelező-lapon kívánt árjegyzékek, még az nap folyamin kül detnek. 6—8 Végén csattan az ostor. Nem rég a vidéken meghalt egy jómódú polgár, aki örököseiről egyformán, igazságosan gondoskodott. A hagyaték átvételénél a nagy pénzes vasszekrényben négy osztálysorsjegyet is találtak, melyekről az örökhagyó végrendeletében nem intézkedett. A jobb- módú rokonok elhatározták, hogy ezeket egy távoli, szegény rokonuknak ajándékozzák oly ez álból, hogy ez tegye pénzzé a sorsjegyeket. A szegény rokon azonban nem adta el ezeket, hanem tovább játszott a sorsjegyekkel. És bizalmát meg is jutalmazta a sors, mert már egy hót múlva a szerencsés Török-bankházban Budapesten egy nagy főnyeremény jutott osztályrészéül. Amidőn a vagyonos rokonok ezt megtudták, megnyúlt az arezuk, azonban a derék ember a méltányosság álláspontjára helyezkedett és a nagy összeget megosztotta rokonaival. Ily nemesen gondolkozó ember mai napság ritkán található. A szerencsét megragadni tanuld, Mert a szerencse mindig közeledben van... Goethe adja ezt a tanácsot utravalóul az életre. Ne hagyjuk hát Fortuna istenasszony ujjmutatását figyelmen kívül. Lukács Vilmos ismert bankháza a m. kir. osztálysorsjáték legutóbbi húzásán óriási diadalt aratott. És a bankháznak majdnem csupa vidéki vevője volt az, akiknek a szerencse kedvezett. Alig érkezett meg Lukács Vilmos ur, a ezóg főnöke Nagy-Károlyba, hogy kifizesse ott a 200000 koronás főnyereményt, nem telt bele 24 óra és ezen bankház szerencsés vevőinek jutott megint a 400000 koronás főnyeremény. A bankház a legutóbbi sorsjáték alkalmával két millió koronát meghaladó óriási összeget fizetett szerencsés vevőinek. Lukács Vilmos bankházának mesés szerencséje a fővárosban közbeszéd tárgya és irigység nélkül ismeri el mindenki, hogy a szerencse istennője érdemes emberre pazarolja kegyeit, mert a Lukács-bankház szigorú i zolidságával, titoktartásával és vevőivel szemben tanúsított önzetlen előzékenységével közkedveltségre tett szert, mely az ország határain túl is ismeretes. „Isten áldása Lukácsnál“ — példabeszéddé lett és számtalan tény igazolja ezt a közmondást. Amit másutt álmoskönyvekkel, komplikált naptárakkal és egyéb szükséges eszközökkel próbálnak elérni — mindazt pótolja ez a varázsige : „Isten áldása Lukácsnál!“ A szerencsét nem lehet kierőszakolni, — a szerencse mindig közelünkben van — csak meg kell ragadni, mint Goethe mondja. És ez a szerencse állandóan hü volt és hü is marad Lukács bankházához, minélfogva olvasóinknak nem adhatunk annál jobb tanácsot: Vásároljanak osztálysorsjegyeket Lukács bankházából, melyek helyben kizárólag Schwimmer Arnold czégnél kaphatók. Blusok selyemből EEÄ: czártól 11 forint 35 krajezáig méterenként. Bérmentve és vámolva, a házhoz szállítva. Dús választékú mintagyiijtemény forduló postával küldetik. 75 2—5 Henneberg selyemgyára Zürich. Irodalom és művészet. Az e rovatban közlött müvek kaphatók Dobay János könyvkereskedésében Gyulán, hol minden külföldi és hazai lapra előfizetések is elfogadtatnak. A Polgár május 16-án, kedden indul meg, politikai napilap. Főszerkesztő : dr. Vázsonyi Vilmos, országgyűlési képviselő, aki publiczisztikai munkásságát kizárólag e lapnak fogja szentelni. Az egyenlő jogon, az általános kultúrán és a gazdasági igazságon felépült magyar népállam, a polgári Magyarország : az ideál, melyet «A Polgár» szolgálni akar. Gyarapítani a lehanyatlott polgári önérzetet, terjeszteni a népjog tiszteletét, kitépni a reakezió minden fajtájának gyökerét, támogatni a politikai és gazdasági felszabadulásra törekvő rétegeket, küzdeni az osztály állam maradványai ellen: ez «A Polgár» politikai hitvallása. Fegyvere az alkut nem ismerő radikális igazság, melyet a közélet és a társadalom minden terén érvényesíteni kiván. De a radikalizmust soha sem fogja keresni a hang durvaságában, mindig csupán a meggyőződés erejében. E cél elérésében, a lap főszerkesztőt, dr. Vázsonyi Vilmost, a publicisz- tia és szépirodalom legjelesebb munkásai támogatják. »A Polgár« rendes munkatársai: Ifjabb Ábrányi Kornál (vezércikk és tárca), dr. Aczél Endre, Adorján Andor, Barabás Ferencz (vasúti ügyek), dr. Báttaszékí Lajos, dr. Benedek János (vezércikk és tárea), dr. Besnyő Béla, dr. Bródy Ernő, Bródy Sándor (vezércikk és tárca), Cholnoky Viktor, Csergő Hugó (felelős- szerkesztő), Greiner Jenő, dr. Krautzer Lipót, Krúdy Gyula (tárca), Lux Terka (tárca), dr. Molnár Jenő, Nagy Endre, dr. Oláh Gyula, dr. Rácz Dezső, Serény Aladár, Szász Zoltán (tárca), Szekula Jenő, dr Szirmai Albert, Turtsányi Pál (vasúti ügyek), dr. Vázsonyi Vilmos (főszerkesztő). »A Polgár«-ban szabad szellemű, teljesen független, demokratikus irányú, irodalmi színvonalon álló napilapot kap az olvasó. »A Polgár« teljes tájékoztatást ad a politika, az irodalom, a művészet, a gazdasági élet és a társadalom minden mozzanatáról és legolcsóbb ilyen terjedelmű napilap, mert »A Polgár« egyes száma a fővárosban és vidéken 2 krajezár (négy fillér). Előfizetési árai pedig a következők: egész évre 16 korona, fél évre 8 korona, negyedévre 4 korona, egy hónapra I korona 40 fillér. »A Polgár« megjelenik minden reggel, ünnep és vasárnap után is. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VI., Eötvös-utcza 37. A fémek szerepét az emberi kultúra terén és különösen a kohászat és a fémipar egyéb nagyjelentőségű vívmányait még soha magyar könyvben oly részletességgel és oly élénk lendületes előadásban nem dolgozták fel, mint ahogy a technika vívmányai czimü munkának most megjelent 4 és 5 füzetében kapjuk. Valósággal megélénkül szemünk előtt a kohók, hengerművek és vasgyárak nyüzsgő élete, magunk előtt látjuk a Bessemer féle, Martin-féle és minden egyéb kohászati eljárásnak fenséges képét, bepillantást nyerünk ezen világipar fejlődésébe, jelentőségébe, megismerjük a fémek sokszerü megmunkálását és az úgynevezett munkagépeket. Nevezett munkából most hagyta el a sajtót a negyedik és ötödik füzet és ezek épugy, mint az előző füzetek, nemcsak irodalmi színvonalú szövegükkel, közérdekű tartalmukkal, hanem valósággal pazar kiállításukkal méltóvá teszik A Technika Vívmányai czimü munkát arra, hogy mindenki, aki a pozitív tudás eredményeivel megismerkedni kiván, ezt az időszerű munkát megszerezze. A Technika Vívmányai czimü munka 32 füzetben jelenik meg, egy füzet ára hatvan fillér; kapható minden könyvkereskedésben. Közgazdaság. A gyula—simonyifalvi vasút ügyében a vármegye vasúti bizottsága dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt ülést tartott, melyen a kiküldöttek beszámoltak a közigazgatási bejárásnak akadálytalanul és kedvező eredménynyel történt lefolyásáról. .Miután pedig a bejárás eredménye alapján a részletes költségvetés rövid idő alatt elkészül és annak felterjesztésével az engedélyezési tárgyalás sürgős elrendelése is lehetővé válik, a bizottság arra dr. Fábry Sándor, Szekér Gyula, Haviár Lajos tagokat és Ponyiczky Lajos tervkészítő mérnököt küldötte ki. Intézkedett ezután a bizottság, hogy a részvényt jegyző erkölcsi testületek jelöljék ki meghatalmazottaikat, hogy ezek az engedélyezési tárgyalás után azonnal összehívhatok legyenek és a részvénytársaság megalakítására a lépéseket késedelem nélkül megtehessék. Egyéb kisebb előkészítő intézkedés mellett elhatározta még a bizottság, hogy Aradvármegyét és Miske községet újból megkeresi hozzájárulás megajánlása iránt és hogy eddig tett intézkedéseiről a törvényhatóság1 bizottsághoz jelentést tesz. Egy uj miiut műszaki bejárása. Ismét egy uj műutja készült el Bókésvármegyónek. A harmadik tranzverzális műút keretébe tartozó csaba-gerendás- apáczai műút, amelynek műszaki bejárását május
