Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-12-31 / 55. szám

1905. deczember 31. BÉKÉS 5 helyett anyát találtak fentartójuk gróf Wenckheim Frigyesné árvaházi alapitóban és az irgalmas nővé­rekben, kik az árvák elvesztett szülőit valóban pótolni vannak hivatva. Erről bizonyságot tehetett karácsonyi ünnepélyük, mely este 5 órakor a kápol­nában tartott isteni tisztelettel kezdődött, hol a belvárosi leányiskola felsőbb osztályú növendékei gyönyörű kettős szólamu énekekkel emelték az estély ünnepélyességét. Az ájtatosság után kará­csonyi pásztorjátékot rendeztek az árvák sok derült­séget és tapsot keltve a szépszámú vendégek sorá ­ban. A karácsonyfa kedves ájándékokkal kedves­kedett a kis árváknak, kiknek arczán a boldog megelégedés tükrözött s kik térdenállva mondtak hő imát áldott lelkű gondozójuk, a nemeslelkü grófnőért és gondozóikért, a kedves testvér apá- czákért. Szegény gyermekek karácsonya. Rezei Sylvius királyi tanfelügyelő nemesszivü buzgósága ismét szép ajándékhoz juttatott 20 szegény iskolás gyer­meket. A szegények perselye egy év folyama alatt ismét annyira gyarapodott, hogy lehetővé tette 20 gyermeknek teljes téli ruhával és lábbelivel való felsegélését. A gyermekek között a rnhakiosztás deczember 24-én a tanfelügyelő lakasan történt s amilyen megható volt a rongyokba burkolt gyer­mekek látása a felruházás előtt, ép oly örvendetes volt őket és élénk örömüket a felruházás után szem­lélni. A gyermekek a ruházaton kívül még ajándé­kokat is kaptak s hálatelt szívvel mondtak köszö­netét a kir. tanfelügyelőnek, ki ezen emberbaráti cselekményt a „jókedvű adakozók“ belevonásával is, de leginkább az önmegadóztatás alapján, már évek óta gyakorolja. Eljegyzések Dr. ifj. Jantsovits Emil gyulai fiatal ügyvéd, karácsony estéjén váltott jegyet Hódmező­vásárhelyen Imre Jolánkával, Dr. Imre Sándor hírneves szemorvos leányával. — Bárdos Ilonkát, dr. Bárdos Arthur gyulai orvos leányát eljegyezte Balázs Simon banktisztviselő Fiúméból. Esküvő. Donovák Ferencz dénesrtiajori ura dalmi intéző, karácsony másodnapján tartotta es küvőjét Élesden Kottán Irénkével, Kottán Imre uradalmi főtiszt leányával. Karácsony a kórházban. A kórház betegeit az idén is részesítették a karácsony örömeiben Altnásy Dénesné grófnő s több emberbarát bőkezűségéből szép karácsonyfákat állítottak fel az egyes osztá­lyokon s karácsony előestéjén ünnepélyesen adták át a betegek s ápolódnak az összehalmozott aján­dékokat. Két szilveszter estély. Ma este lesz a „Kom'ó“- ban a gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társu­latának társas estélye, a mely igen kedélyes hangu­latú mulatságnak igérkez'k. Ugyancsak ma este lesz a ptvillonban az „Erkel“ dalkör eptélye és hang­versenye, mely remélhetőleg igen szépen fog jőve delmezni a dilkör pénztárának s melyen előrelát­hatólag sokan vesznek részt. A hangversenynek szép programmja a dalkör nagy haladásáról tesz tanúságot, melyért az elismerés Niedermayer Béla karnagyot illeti. A gyulai ópitőmunkások szakcsoportja ma este 8 órakor az »Általános Munkásképző Egylet“ helyi­ségében műsoros szi’veszter estélyt rendez. Eljegyzés. Blazsek JózBef műszaki rajzoló eljegyezte Hölczer Kálmán vármegyei altiszt leányát Teruskát. Halálozás. A városnak egyik tisztes, becsüle­tes, régi polgára Kiss József timár mester, munkás életének 70-ik évében folyó hó 25-én éjjel hosszas súlyos betegség után meghalt, mély gyászba borítva gyermekeit és Gyula városa több előkelő polgári családját. A közbecsülésben állott derék embernek végtisztessége ünnep másodnapján délután volt nagy részvéttel. A halálesetről szóló családi gyászjelen­tés a következő : özv. Pitzkó Mátyásné szül. Kiss Etel, kis fia Józsi, úgy a maga, valamint testvérei József és neje Karácsony Mária, Teréz, Lajos, Kíroly, Mária és férje Mayer István, gyermekei B'izsi, Pista és Mariska, Anna és férje Mayer János, úgyszintén '-'terjedt rokonok, ismerősök és jó barátok név, a is a fájdalomtól megtört szivvel tudatja a legjobb édesapa, nagyapa, testvér, rokon és jó barátnak, id. Kiss Józsefnek folyó év és hó 25-én éjjeli fél 1 órakor, a halotti szentségek ájta- tos felvétele után, élte 70-ik évében, hosszas és súlyos szenvedés után történt gyászos elhunytét. Az örökké valóság lényébe visszatért drága halott hült tetemei folyó év és hó 26-án délután fél 4 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a helybeli Szent-háromság temetőbe az anyaföldnek átadatni. Az engesztelő szent-mise ál­dozat a drága h 11 ott lelki üdvéért 1906. év január 2-án reggel 8 órakor fog a róm. kath. nagytem­plomban az ég Urának bemutattatni. Áldás és béke poraira ! A békéscsabai ipartestület szép ünnep kere­tében ünnepelte meg kitűnő jegyzőjének, Achim Jánosnak e minőségben eltöltött 20 évi munkálko­dása jubileumát. Az ünnepen képviselve volt az aradi ipar és kereskedelmi kamara, a szomszéd községek ipartestületei és Békéscsaba község egész társadalma. Vasárnap délután az ipartestület zsú­folásig telt helyiségeiben folyt le az ünnepély, amelyre az üinepeltet küldöttség hívta meg és szűnni nem akaró lelkes óváozio fogadta. Wagner József ip rtestületi elnök üdvözölte szép szavakkal a jubilánst, mire dr. Pándi István méltatta hosz szabb beszédben Achim Jánosnak általánosan el­ismert nagy érdemeit. — Beszéde közben lehullt a lepel a jubiláns olajba festett arczképéiől, mely Veres Gusztáv müve. Az ünnepelt köszönő szavai után Reinhardt Gyula alelnök az iparkamara, Seiler Elek főszolgabíró az iparhatóság, Fábry Károly a polgári kör nevében, majd a vidéki ipartestületek küldöttei üdvözölték a jubilánst. Este 150 teritékü bankett volt az ünnepelt tiszteletére, amelyen Wagner József, Edvi Illés László, dr. Zsilinszky Endre, Korosy László és még igen sokan lelkes pohárköszöntőkkel ünnepelték a jubilánst, kit min denfelő! sokan kerestek fel üdvözletükkel. Dráma az állomáson. Agáczi László ez év elején még a vásárhelyi nagyállomás altisztje volt. Szorgalmas, pontos törekvő vasutasnak ismerte mindenki. A tavalyi vasúti sztrájk alkalmával tett szolgálatait értékelte az államvasutak igazgatósága 8 elismerésül Nagylaposra állomási elöljáróvá ne­vezte ki az aránylag ifjú vasutast. Nagylapos a magyar államvasutak budapest—aradi vonalán Mező­túr és Gyoma között fekszik. Pusztaság közepén van, személyközlekedése nincs, csupán kitérő állomás. Itt, az emeleten lakik április óta Agáczi ifjú nejé­vel, Forgács Juliskával, akinek szülei Vásárhelyen laknak. Az ünnepre vendégük érkezett, a nő fivére Forgács Sándor. Az állomás személyzetében volt egy rendkívüli összeférhetetlen, izgága természetű altiszt: Buday József, Többször megintették már főnökei s emiatt nem egyszer emlegette az öngyil­kosságot Buday. ünnep szombatján egy uj váltóőr érkezett a kis állomásra Lakása nem volt. Agáczi erre kijelentette, hogy az őr ideiglenesen a Buday két szobás lakásán fog aludni. Buday ebbe nem egyezett bele s mikor Agáczi erősködött, heves szóváltás támadt köztük. — Majd megtanítom én az urat ! fenyegetőzött Buday. — Jól van ! Még ma intézkedik, hogy az állomásról eltávolittassék. Agáczi felment a lakására reggelizni. Közben le- küldte a cselédjét, hogy a hírlapot vigye fel neki. A cseléd no grémülve szaladt fel b lelkendezve szólt : — Jaj tekintetes ur, Buday ur revolverrel jár az irodában! — Hadd járjon! — mondta Agáczi s készült, hogy lemegy. — Ne menj le" — még agyonlő! Agáczi azonban elhárította a tartóztatást. — Én vagyok a főnök, nekem kell rendet csinálnom. Ezzel lement az irodába sógorával. Buday az iro­dában volt mintha olvasott volna. Agáczi leült a távíró asztalhoz. Sógora oldalt állt, Budty pedig a háta mögöt babrált. Egyszerre csak revolvert rántott s rálőtt Agáczira. A golyó az elő 'járó jobb karját fúrta át. Forgács oda akart ugrani, de a merénylő ráfogta a revolvert. — Ne mozduljon, mert meghal ! kiáltott vérbe forgó szemekkel. 8 Forgács nem mert megmozdulni. Mindez pillanat müve volt. Agáczi fel sem tudott még ugrani széké­ről, csak hátra fordult s fel akart állani, hogy védekezzék. A merénylő újra lőtt: a golyó az Agác.i jobb szeme fölött hatolt be a koponyába. Agáczi halk kiáltást hallatott és véres fővel eszméletlenül bukott a táviró asztalra. Mikor a merénylő látta, hogy áldozata elterül, kiment az irodából, szétnézett a pályaudvaron, jobb halántékához illesztette a fegyver csövét s lőtt, Véres koponyával, holtan terült el az állomás előtt a földön. Ez vasárnap délelőtt 9 és 10 óra között történt. Nemsokára az aradi személy- vonat robogott át az állomáson. Az utasok borza­lommal látták a véres halottat A lövések zajára futott le az irodába Agácziné. A mentőszerekből ő maga alkalmazta az első mosást; férje magához tért. A halottat egy ponyvával letakarták s úgy maradt ott délutánig, mig a csendőrök Gyomáról, az orvossal megérkeztek. Agáczi táviratban közölte Araddal a dráma részleteit. A délutáni gyorsvonattá; Budapestre szállította férjét Agácziné. Ott a klinikán megoperálták. Sebei nem életveszélyesek. A szegénysorsu tüdőbetegekért. Ritka érdek­lődéssel és ambiczióval fog össze a társadulom, hogy a József kir. herczeg szanatórium egyesületnek akczióját segítse. A fővárosban előkelő hölgyek az operában rendeznek nagy estélyt, de mindenütt az országban mutatkozik az embermentő akczió. Kassán, fényes mulatság lesz erre a czélra, Zentán, Zombor- ban bazárt rendeztek, Erzsébetvároson rendkívül, sikerű műkedvelői előadás volt az alap növelésére, Verbászon, Mármarosszigeten most zajlanak le az estélyek s mikor e sorokat Írjuk, nem kevesebb mint tiz uj ilyen mulatság híréről olvasunk. És ez helyesen is van igy. Olyan szép a czél, és oly nagy összegre van szükség, ha csak némileg is enyhí­teni akarjuk a tüdőbetegség pusztítása arányait. Mikor az egész országban ily ritka ambiczióval fáradnak Auguszta főherczegnővel élén az ország urhölgyei, nem akarjuk hinni, hogy minálunk ne akadjon oly lelkes, oly nemeslelkü hölgytá’ saság, mely a maga kezdéséből ne fogjon össze és vala­mely jövedelmező mulatságot ne rendezzen a sze­génysorsu tüdőbetegek jóvoltára. Halálos kimenetelű bicskázás. Öcsödön, folyó hó 20-án Köteles József és Szoboszlay Sándor le­ültek kártyázni. Kártyázás közben összeszólalkoztak, mire Köteles bicskát rántott, látva ezt Szoboszlay, ő is bicskát rántott elő s Kötelest hasba szúrta, ki most a halállal vivődik. Szerencsétlenség. Orosházán a Gémes-féle uj malomban könnyen végzetessé válható szerencsét­lenség érte folyó hó 20-án az esteli órákban Dénes István lakatost. Amint ugyanis az üzemben lévő gép körül foglalatoskodott, egy kerék elkapta a jobb kezét s leszakította a hüvelykujját. A szárnyra kelő hir első formájában azt állította, hogy a szerencsétlenség Gémes Ferenczet érte, később azonban Gémesnek barátai és tisztelői, akik közül számosán kisiettek a helyszínére, meggyőződtek a hírnek ebben a formájában való alaptalanságáról. A súlyosan sérült Dénes Istvánt dr. Hazai Samu orvos vette ápolás alá. Lemondott bíró. Veles György szarvasi biró bejelentette a főszolgabírónak állásáról való lemon­dását. Választások Orosházán. Orosháza képviselő­testülete kedden délelőtt Ambrus Sándor főszolga­bíró elnöklete alatt választó közgyűlést tartott, melyen a megüresedett két esküdti és a mest rend­szeresített két irnoki állást töltötték be. Az esküdti állásokra névszerinti szavaz íssal 300 szavazattal Németh Jánost és Nyári Mihályt választották meg. A közigazgatási jegyző mellé megválasztott írnok Havass Sándor, a gyámügyi Írnok pedig Varga Antal lett. A választások a legnagyobb rendben folytak le. Öngyilkos iparos. Körösladányban Nánási Károly fiatal iparost három kis gyermekével hűt­lenül magára hagyta felesége. Az érzéketlen anyát gyermekének nyomorúsága sem tudta visszatérí­teni boldogtalan férjéhez. A könnyelmű asszony Csabán szolgált, honnan durva kíméletlenséggel válaszolt férjé izeneteire. A nyomorúsággal küz- ködö embert öngyilkosságba űzte szánandó helyzete. A múlt hét szombatján halántékon lőtte magát. — Temetése hétfőn délután ment végbe nagy részvét mellett. Akik kis árváinak pártját fogni hajlandók, oz iránt a körösladányi református lelkészi hiva­talhoz fordulj inak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom