Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-02-26 / 9. szám

1905. február 26. BÉKÉS 5 minden irányban szép eredményedet képes felmu­tatni. Mint nagyiparos és üzletember első sorban az ipar és kereskedelem terén jutóit nagy képes­segei és embertársai bizalma folytán vezető szerep­hez. Virágzóvá fejlesztette és a vidék egyik legna­gyobb ipartelepévé tette a békéscsabai Rosenthal malmot, mely messze vidékeken és a külföldön is összeköttetésekkel bir. Tizenhárom éven át elnöke volt a békéscsabai ipartestületnek, amely vezetése alatt az ország egyik számottevő szaktestületévé fejlődött, megteremtette az elszegényedett és rok­kant iparosok segélyalapját és egyébként is elősze­retettel és sikeresen fáradozott az iparosok érde­kének előmozdításán. Alapitója volt a békéscsabai hitelszövetkezetnek, majd midőn az főleg az akcziója következtében takarékpénztárrá alakult át, ennek lett igazgató-elnöke. Egyik alapitója volt a mübutorgyár részvénytársaságnak és nem volt Békés Csabának egy intézménye sem, amely ne köszönhe­tett volna sokat az ő munkájának és áldozatkész­ségének. Lelkesedéssel vett részt a községi élet minden ügyeiben mint a képviselőtestület tagja, a szinügyi bizottságnak, iskolaszéknek elnöke és szá­mos szakbizottságnak munkása. Tekintélyes tagja volt a vármegye törvényhatósági bizottságnak, amely több év óta állandóan a közigazgatási bizottságba is beválasztotta. Jóakaratú és sokoldalú tevékeny­ségéért, valamint jószívűségéért méltán illette meg az a közbecsülés, amelyben élete folyamán része volt. Temetése hétfőn délután óriási részvét nyil- vánulása közben, ezrekre menő tömeg jelenlétében történt meg. Ravatalát számtalan pompás koszorú borította. Olt voltak a végtisztességtételnél a köz ség összes testületéi küldöttségileg, az aradi keres­kedelmi és iparkamara küldöttsége, a vármegye tisztikarának több tagja dr. Daimel Sándor főjegyző vezetésével, akik a törvényhatóság koszorúját he­lyezték el a ravatalra, Békéscsaba népe és a vidék­ről is számosán. A gyászszertartás során a csabai dalárda gyászéneke és Rosenthal kántor éneke után di. Kecskeméthy Lipót nagyváradi rabbi mondott magas szárnyalású gyászbeszédet méltatván az el­hunyt érdemeit. Ugyanő mondott a temetőben szép imát, Grosz József pedig a gyártelep hivatalnokai és alkalmazottai neveben búcsúzott a szeretett főnök­től. A gyászesetről a békéscsabai ipartestület és a békéscsaba-városi takarékpénztár külön gyászjelen­téseket adtak ki. A család a következő jelentéssel tudatta gyászát: özvegy Rosenthal Ignáczné, úgy a saját, mint alulírottak nevében mélyen szomoro­dott szívvel tudatja a felejthetetlen jó férj, apa, nagyapa, testvér, após, sógor és rokon Rosenthal Ignácz, az első békéscsabai gőzmalom, Rosenthal Márton czégtársa, Békésvármegye közigazgatási bi­zottságának, a vármegyei törvényhatóságának, Csaba képviselőtestületének tagja, a csabai ipartestület, ipariskolai bizottság elnöke és a békéscsaba-városi takarékpénztár elnök igazgatója stb. folyó évi feb­ruár hó 19-én déli 1 órakor, életének 55-ik évé­ben, rövid szenvedés után történt gyászos elhuny- tá'. A megboldogult hült tetemei folyó ho 20-án délután 3 órakor fognak az izr. vallás szertartásai szerint a békéscsabai izr. sirkertben örök nyuga­lomra helyeztetni. Áldás és béke emlékére ! Özv. Rosenthal Mártonná anya. Özv. Kerényi Sándorné anyós. Irén férj. Haraszti Sándorné leánya. Ilona férj. Haraszti Oszkárné, Löffler Béla, Löffler Mar­git, Löffler László gyermekei. Haraszti Rózsi, Ha­raszti Lujzika, .Haraszti Sándor, Haraszti Erna, Haraszti Magda unokái, özv. Ponger Fülöpné szül. Rosenthal Fanny, Rosenthal Hermina férj. Rosent­hal Ignáczné, dr. Rosenthal Gyula, Roseuthal Erzsé­bet férj. Bleier Károlyné, Rosenthal Adolf, Epste n Berta férj. Reisz Simonné testvérei: Haraszti Sán­dor, Haraszti Oszkár vejei. Sógornői, sógorai és számos rokon. Békéscsaba község képviselőtestülete folyó hó 23-án ülést tartott, melyen Achim L. András or­szággyűlési képviselő meginterpellálta az elöljáró­ságot, miért nem tűzte ki a gyászlobogót akkor, mikor a városnak olyan érdemes polgára hunyt el, mint Rosenthal Ignácz. A gyűlés további tárgyai közt, a községi tisztviselők drágasági pótléka is szerepelt, melyre nézve azt határozta a képviselő­testület, hogy az 1000 koronán aluli fizetésieknek 50 korona drágasági pótlékot ad. Adományok a csabai munkás lakóházakra Vasárnap elhalt Rosenthal Ignác nemes kezdeménye­zését a gyászeset alkalmából hálára kötelező módon rótta le rokonsága, amely a Rosenthal Ignác által munkáslakóházakra tett 2000 koronás alapítvá­nyát fölemelte 5000 koronára. Rosenthal Adolf ugyanis bejelentette Csaba község elöljáróságánál, hogy meg­boldogult atyja és bátyja emlékére 1000 koronát, Haraszti Sándor és neje Rosenthal Irén pedig ugyan­ezen célra atyja illetve apósa emlékezetére 2000 koronát ajánltak fel. Uránia estély. Békésvármegye közművelődési egyesületének gyomai bizottsága folyó hó 19 ikén este a városháza dísztermében rendezni szokott estélyére meghívta a Szeghalmon működő „Helios“ közművelődési egyesületet s e meghívásra Dr. Csák István elnök vezetése alatt az egyesület tagjai kö­zül hatan voltak szívesen megjelenni és pedig : az elnökön kívül Szeghalmi Gyula egyesületi titkár. Arató Lajos, Varga Imre, Koppányi Lajos és Kremán Ferencz tagok. A „Helios“ egyesület ez alkalomra magával hozta modern szerkezetű vetítő gépeit és 16 ezerszeres nagyításban mutatott be 46 képet Olaszországból, 32 színes kép^t pedig Palasztiná- ból — a szentföldről. — A vetített képek tiszta­sága, méreteinek nagysága és a bemutatott képeket folytonosan kisérő magyarázatok szépsége a nagy- közönséget annyira elragadta, hogy mindenki leg­alább is Budapesten, az Urániában képzelte magát. Az olaszországi képek bemutatása után Arató Lajos lépett az emelvényre és E. Kovács Gyulátót „Árpád sírja“ czimü költeményt nagy szónoki erővel, mély bensőséggel adta elő, mely szavalatot a hálás közön­ség nagy éljenzéssel és tapsviharral jutalmazott. Az előadások befejezése után Garzó Gyula közmű­velődési bizottsági elnök a „Helios“ egyesületnek, úgy a gyomai közművelő lési bizottság, mint a nagy közönség nevében — az élvezetes és gyönyörköd­tető estélyben való részesítésért — hálás köszönetét fejezi ki. Amikor az elnök a közönség hálájának adott kifejezést, erre olyan dörgő éljen keletkezett, hogy szinte rengettek belé a nagy terem falai Előadás után a központi „Casinó“ helyiségében — a vendégek tiszteletére — igen szépen sikerült társas vacsora volt. amelynek folyama alatt alkalom- szerű pohárköszöntők a közművelődés ügyének vol­tak mindmegannyi lelkes szószólói s egyben a „Helios“ egyesület és a gyomai közművelődési bizottság meleg kézszoritásai. Leégett tanya. Balázs Pál szarvasi lakosnak décsi tanyája folyó hó 11-dikén virradóra ki gyulladt s két istálló s egy lakó ház a lángok martalékává lett. Az egyik istái óban 3 drb. juh és 2 drb vem­hes kancza is bent égett. Az esetről tudomást szerzett csendőrség, mely a nyomozást bevezetvén ki- kitünt, hogy Balázs Pál tanyáját ennek szolgálatából elbocsájtott volt cselédje Mayer János gyújtotta fel Öngyilkosság. Kozora János békési lakos vala­mikor még a 80-as években, mint katona, Zemplén megyéből került Békésre. Megkedvelte az ottan ' életet s ott maradt, még le is házasodott. A napok­ban valami kis örökségre tett szert. De hogy hogy 1 nem, neki búsulta magát s a kis örökségnek pái ■ nap alatt a nyakára hágott. Elfogyott az örökség kereset niucs, családját nem képes eltartani s e ■ feletti bánatában és elkeseredésében f. hó 13-ikár i mig neje Csabán járt, lakó szobájában felakasztotta • magát s mire észrevették, halva volt. Tűz Szeghalmon. Marti Imre szeghalmi ke rékgyártó háza csütörtökön éjjel ismeretlen okbó 1 kigyuladt és porrá éget-t. Érdekes, hogy a torony­■ ban csak akkor kezdtek tűzre kongatni, mikor t * ház már leégett, ami arról tanúság, hogy a torony éber őrei mindenütt álmosak. i Rejtélyes gyilkosság. Hétfőre virradóra e ■ Vésztővel határos Kóti puszta közelében Veret ■ Gábor okányi gazdát meggyilkolva talá ták. A jó , módú gazda barmokat adott el Nagyváradon, s , nagvobb összegű pénzzel indult hazafelé, de mái i harmadnapja, hogy hiába várták s végre a keresésére i indultak. Hétfőn reggel aztán a kóti puszta köze 'lében egy emberi holttestre bukkantak a béresek, akiben Veres Gáborra ismertek. A holttesten súlyos baltaütések láthatók. Pénzes zacskója és uj csizmája hiányzik. Minden jel arra mutat, hogy Veres Gábor rablógyilkosság áldozata. A csendőrök ezideig ered­ménytelenül nyomoznak. Eljegyzés. Weisz Ede csabai földbirtokos, me­gyebizottsági tag leányát Olgát, eljegyezte dr. Erdélyi Miklós, berettyóujfalusi ügyvéd. Uj gyógyszertár felállítását kérelmezte Béké­sen Kiss János okleveles gyógyszerész, amely a községben a negyedik patika lenne. A kérvényt kedden délután tárgyalta a vármegye közegészség- ügyi bizottsága, amely egyhangúlag kimondotta, hogy a helyi viszonyokra tekintettel, az uj gyógy­szertár felállításának engedélyezését nem vélemé­nyezi. Postaügynökség Kiscsákón. Békésvármegye te­rületén levő Kiscsákó pusztán „Kiscsákó“ elneve­zéssel márczius hó 1-én a postaügynökségekre meghatóiozott teljes működési körrel postaügynök- sóg lép életbe. A postaügynökség postai összeköt­tetését a mezőtúr—-mezőhegyesi 8512. és 8515. számú vonatok utján Nagyszénással, illetve a Mezőtúr—Mezőhegyes és vissza 196. számú kalauz­postákkal fogja kapni. A postaügynökség kézbesí­tési kerületébe Gáspártelek majort és Kiscsákó pusztát osztották be. Ezen helyek utolsó postája : Nagyszénás. A postaügynökség ellenőrző postahiva­tala Nagyszénás. Halálozás. Nagy részvéttel veszünk hirt vár­megyénknek a szabadságharcz alatt volt nagynevű alispánja Szombathelyi Antal egyik leánya özv. Kovács Ferencznó Szombathelyi Lujza haláláról. A boldo­gult derék nő leányéveit Gyulán töltötte s intelli- gencziánk éltesebb tagjai bizonyára emlékeznek is reája. Férje a régi Csernovics féle szalárdi urada­lomnak volt tiszttartója, kinek halála után Nagy­váradra költözött. A boldogult halálát egyetlen fia dr. Kováts Dezső fővárosi ügyvéd, még élő testvérei Nagy Gusztávnó Szombathelyi Szidónia s Szombat- helyi Antal fájlalják. Temetése tegnap délelőtt volt nagy részvét mellett. Nyugodjék békében ! Lelkészválasztás. A gyomai ág. ev. hívek asárnap délelőtt istentisztelet után töltöttek be a Schultz Jenő elhalálozásával megüresedett lekészi állást. A választást Csepregi György ev. esperes és Rohoska Mihály egyházi felügyelő vezette. Az állásra 21 szótöbbséggel Hajts Bálint orosházi ev. lelkész lett megválasztva Soltész birdai lelkészszel szemben. Békésen, az Iparos Dalkör márczius hó 4-én a „Bérház“ dísztermében saját pénztára gyarapítá­sára jótékonyczélu tánczmulatsággal egybekötött hangversenyt rendez. Műsor: 1. A reményhez énekli az Iparos Dalkör. 2. Felolvasás tartja : Makai Marczi ügyvédjelölt. 3. Ha megkondul éneklik : Zagyva I. Végit L. Varga K. Cs rnai L. 4. Monológ előadja: Mészáros Gábor. 4. Volt nekem két ökröm énekli Szerencsi Imre. 6. Egy házasság szavalja : Virág Mátyás. 7. Valahonnan és Daru madár játsza a Rima J. zenekara. 8. Tihanyi echo énekli az Iparos Dalkör. Utána táncz. Belépő-dijak : szemé­lyenként 1 korona, karzat első sor 1 korona, a többi sor 40 fillér. Kezdete este 8 órakor. Eljegyzés. Garay János ifjú órás és ékszerész eljegyezte özv. Schriffert Mátyásné bájos leányát Rózsikát. A békési kereskedő ifjak márczius 1-én tar­tandó hangversennyel egybekötött bálja igen élénk érdeklődés tárgyát képezi, a megyebeliek közül eddig megjelenésüket igen sokan megígérték. A hangverseny fénypontja és az estély sikerének leg­főbb biztosítéka Szoyer Ilonka, aki közreműködését határozottan megígérte, mely körülmény a hang­verse y iránti érdeklődést nemcsak Békésen fokozza, hanem a vidéken is felkölti. A hangverseny többi közreműködői : dr. Haraszti Sándor tanár felolvas, Békéssy Gyula a temesvári színház népszínmű éne­kese énekel, Ebergényi írónké monológot ad elő és Varga János tanító szaval. Az estély jövedelmét a rendezőség a helybeli keresztény és izraelita nőegy­letek czéljaira szánta. A mulatság tehát egyike lesz a legszebb farsangi ünnepségeknek. Beléptidij sze- mélyenkint 2 korona, családjegy 5 korona. A békési tornaegylet múlt szombaton este tar­totta szokásos farsangi mulatságát a bérház díszes

Next

/
Oldalképek
Tartalom