Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-01-01 / 1. szám
1905. január 1. BÉKÉS 9 vénynek. A képviselőválasztások közeledésével igy égető szükségnek tesz eleget a Pallas, amikor oly müvet ad ki, amely nemcsak a választások által közvetlenül érdekelteket: a jelölteket, pártvezéreket, választási elnököket, hatósági közegeket, hanem egyáltalában az egész közönséget is népszerű formában tájékoztatja arról, hogy mikép magyarázza a Kúria a választási törvény. A mü tartalmából kiemeljük a következő fejezeteket: 1. Ki szavazhat? 2. Ki választható ? 3. Ki nem lehet képviselő ? (a) Egyáltalában, b) Bizonyos ideig, c) Bizonyos kerületben,) 4. Tájékoztatás a névjegyzék megtekintéséről és lemásolásáról. 5. A jelölt korteskedése. 6. A tisztviselők korteskedése. 7. A korteskedés a szószékről 8. Az izgatás. 9. A vesztegetés. (Adományok közczélokra.) 10. Az etetés-itatás. (Mit ért Kúria szükséges ellátása alatt? A szokásos vendéglátás határai. A szivarosztogatás.) 11. A zászlók és jelvények. (A zászlótartók.) A fuvardijak. (A kocsisok. Mennyi a fuvardíj egyes kerületekben.?) 12. A zenészek. 13. A jelölés. 14. A bizalmi férfiak jogai és kötelességei. 15. A szavazás. 16. A Kúria a választási elnöki visszaélésekről. 17. A záróra. 18. A választás megtámadása. 10. A Kúria bíráskodása. 20. A képviselőház bírás kodása. Nélkülözhetetlen kézikönyve lesz ez a jelöltnek, a pártvezérnek, a kortesnek, a bizalmi férfinak, a községi jegyzőnek s általában mindenkinek, a ki a képviselőválasztásba befoly. A vastag, 8 ívből álló füzet ára fűzve 2 korona, kötve 2 korona 50 fillér és megrendelhető a Pallas köuyvkiadóhivatalában (Budapest, V., Honvéd-utcza 10.), de minden könyv- kereskedésben is. „Érdekes könyvtár“, a világ legolcsóbb folyó- ratának januári füzete a következő tartalommal jelent meg: Mikszáth Kálmán: A paraszt kontesz. (Elbeszélés). Gr. Zichy Géza: Ne hadd magad, magyar ember. (Költemény). Kozma Andor : Párducz Balázs. (Elbeszélés). Catulle Mendés : Az erőmüvésznő. (Novella). Thury Zoltán : Sötétség. (Novella). Germain Henry: A rózsa halála. (Novella). Gonda Dezső: A medve. (Elbeszélés). Ismeretterjesztő apróságok: A monokli eredete. Czipőtisztitás villamossággal. A gyémántkészités. módja stb. stb. Állandó ingyenmelléklet : Rejtvényvilág, melynek mindenik meg fejtője, kivétel nélkül, könyvjutalmat nyer. — „Érdekes könyvtár“ előfizetési ára egész évre a „Rejtvény-világ“ ingyen melléklettel és szép ingyen naptárral együtt 2 korona, mely összeg az „Érdekes könyvtár“ kiadóhivatalába (Budapest, V, Kálmán- utcza 2.) küldendő. — Mutatványfüzet ingyen és bérmentve. Törvényszéki csarnok. A halálbüntetés végrehajtása. A múlt 1904. év folyamán a magyar esküdt- biróságoknak halálbüntetést tartalmazó Ítélete 5 esetben emelkedett jogerőre, melyek közül 4-nek kegyelem utján, életfogytig tartó fegyházban kell maradnia, egynek ügye még nincs eldöntve, — minthogy pedig a gyulai kir. törvényszék is, a múlt év utolsó szakában három egyént halálra Ítélt, kiknek ítélete azonban még nem jogerős, minthogy a közönség is élénken érdeklődik a nagybünösök iránt, nem lesz talán figyelmen kívül hagyva ezen pár sorom, melybe közzéteszem a halálbüntetés végrehajtásának módját. De még talán az is indokolja az alábbi ismertetést, hogy helyes fogalma legyen a laikus közönségnek, — mert nem úgy áll a dolog, amint a ponyvairodalom hirdeti, hogy siralom házba teszik az elitéltet és ott boldog, boldogtalan látogathatja, ételt, italt, ajándékot adhat és beszélgethet vele. Nem e sorok feladatát képezi annak taglalása, hogy helyes, szükséges-e a halálbüntetés alkalmazása, azonban mig a gyilkosoknak tetszik ölni — addig az. államnak is gondoskodni kell a jogrend érdekében annak megtorlásáról, úgy a hogy legczélszerübb- nek véli — itt, mondom nem terjeszkedem ki arra, hogy melyik büntetés- nem a legczélravezetőbb, itt csak azt említem meg, hogy miképen van szabályozva a halálbüntetés végrehajtása Magyarországon. Amint ugyanis a kir. törvényszékhez leérkeznek a bűnügyi iratok, melyek szerint a halálbüntetés jogerős, az itélőtanáes elnöke bizalmas utón közli ezt a kir. ügyészség vezetőjével, ki az orvossal megvizsgáltatja a halálra ítéltet és ha akadály nincs, a budapesti kir. ügyészség közvetítésével le rendeli a hóhért segédeivel. A mint ezek a helvszinére érkeznek, a bíróság az ügyész, vádlott és védő jelenlétében ki hirdeti az Ítéletet, hogy másnap reggel végrehajtják a büntetést. Az elitéit ekkor egyedül helyeztetik el egy zárkában, hol hozzátartozói s azok, kiket óhajt látni, beszélhetnek vele s vallásabeli lelkésze vigasztalja A végrehajtásnál a kir. törvényszék egy kiküldött bírája s egy jegyző, a kir. ügyész, vagy helyettese, két orvos, a fogházfelügyelő, a helyi hatóság egyik tisztviselője (polgármester vagy rendőrkapitány), a lelkész és a kirendelt karhatalom van jelen. Ezen kívül a kir. ügyészség vezetője, csak felnőtt férfiak (mit szólnak ehez a feministák ?) számára adhat belépési jegyet. A szomorú aktus az ítélet kihirdetésével veszi kezdetét, annak kitüntetésével, hogy kegyelem nem adatván, a törvény rendelkezésének elég fog tétetni s a kiküldött biró annak megtörténtével át adja a közvádlónak az elitéltet, a ki felhívja a hóhért az ítélet végrehajtására. A mint az orvosok a halált konstatálják, az elitéit még 30 perczig a bitófán hagyan dó s ennek megtörténtéve^esetleg tudományos szempontból felbonczolják, vagy ha rokonai kérik, eltemettetés végett kiadja a kir. ügyész, vagy eltemetteti minden külső disz nélkül. Az egész eljárásról felvett jegyzőkönyv másolata pedig felterjesztetik az igazságügyi minisztériumhoz, Ha pedig több halálra ítélt volna, az esetben úgy kell az Ítéletet végrehajtani, hogy egyik elitéit a másikat ne láthassa; ellentétben a régi világgal, a mikor a legbünösebbet legutoljára hagyták, kinek végig kellett nézni társai kivégzését is. Ez a sors vár Fiteró Miklós, Dumbraván Simon és Popovics Jánosra is, ha a királyi kegyelem nem fog megnyilvánulni. Közli: —h — z. Apja bántalmazója. Mezőberényben 1904. ápril 11-ikén Zeler Mihály szóváltás közben apját, Zeler Györgyöt, bántalmazta és súlyosabb sérüléseket okozott rajta. A főtárgyaláson azzal védekezett, hogy apja, anyját verte akkor, s ő mint jó nevelésű gyermek nem nézhette azt s figyelmeztette apját, mire az őt is megütötte, igy kénytelen volt kilökni. Terhei jogerősen felmentetett. A marólúg. Körösladányban 1904. november 24-én Török Lajosné Tóth Erzsébet mosással foglalkozott s annak végeztével a megmaradt marólúgot a szekrény tetejére helyezte s mig ő a szobát takarította, az alatt 16 hónapos Margit nevű leánya felmászott a szekrény melletti kanapéra s annak karfájára állva ivott a marólúgból s bár anyja azonnal orvoshoz vitte, mégis november 29-én, belső égési sebek következtében, meghalt. Gondatlanság által elkövetett emberölés vétsége miatt indult meg az anya ellen a nyomozat, azonban a bűnvádi eljárás megszüntettetett ellene az alapon, hogy kellő gondossággal járt el akkor, midőn a szekrény tetejére tette az ártalmas anyagot s nem gondolhatta, hogy 16 hónapos gyerek oda nyúlhasson. Az ittasság az oka. Magyik István nagyszénási lakos, Szarka István társával 1903. október 25-én »őrbe napot csinált s midőn végezte a mulatságot, eszébe jutott, hogy Junászka Béla nejét szidta, a miért megmerte tenni, leszámol vele és tényleg be akart menni a csizmadia lakására, de ez nem mgedte, mire úgy erre, mint vejére ráütött ostorá- val s azzal fenyegette, hogy kihasítja, ha 400 forintjába kerül is. mert annyit szánt költségbe és ha 10 ívet ül is érette, mert annyit remélt kapni. Ténykedése alatt megérkezett a rendőrség is s beakarták kísérni, azonban a kisbirót torkon ragadta, Domokos János rendőrt földhöz vágta, Nagy Tamás rendőrt negfogta s az alatt ezt kebelbarátja, illetve sógora Szarka János ütötte — s a spectaculum végeztével 'elkaptak a kétkerekű kocsira és ott hagyták mükö- lésük szinterét. Hatóság elleni erőszak, becsületsér- ;és és közcsend elleni kihágás miatt vádolta őket a úr. ügyészség, azonban mindkettő azzal védekezett, íogy ők teljesen ittasak voltak, nem tudtak maguk- •ól, akiket bántottak, azoknak kellett volna kitérni előlük, mert a részeg elől mindenki kitér. Minthogy azonban nevezetteknek nem is volt idejök kitérni, mert nekik mentek, — minthogy beigazolást nyert, hogy nem voltak teljesen beszámíthatatlan állapotban, a kir. törvényszék 2—2 napi fogházra ítélte a két sógort, kik csak azt emlegették, hogy mindennek a bor az oka, ők nem tudtak semmiről semmit. Heti p i a c z. Gyula, deczember 30-án. A budapesti árutőzsdén gabona nemüekben állandóan lanyha az irányzat. Búza a hét folyamán 10 fillért emelkedett. Heti piaczunkon csekély felhozatal és kínálat mellett eladatott 50 kilogrammonként koronában : Búza . . . 9-30—9-60 Árpa . . 7-40—7-50 Zab ... 7-20—7-30 Tengeri (ujl . 7-80—7‘90 Vasúti menetrend. — Érvényes 1904. október l-töl. Nagyvárad—Szeged-Rókus. Nagyvárad indul . . . . 6-02 10-20 4-45 7-07 Nagyszalonta ......................... 708 11-26 6 02 8-53 Kötegyán...................................... 726 11-43 6-21 9-19 Gyula...................................... 7-59 12-18 6-57 10 09 Békéscsaba érkezik . . . 8-18 12-37 7-18 10-38 Békéscsaba indul .... 8-25 1-44 7-41 4 44 Orosháza ...................................... 915 2-40 8-59 5-50 Hódmezővásárhely . . . . 10— 3-27 10-02 7— Szeged-Rókus érkezik . . 10 45 4-02 1055 7-55 Szeged-Rókus — Nagyvárad Szeged-Rókus indul . — 3-30 10-59 2 44 7-20 Hódmezővásárhely . . —. 4-28 11-40 3-31 8-31 Orosháza ......................... — 541 12-28 4-19 9-58 Békéscsaba érkezik . . — 6'35 1-18 5-04 11-10 Békéscsaba indul . . — 6 56 1-38 5-48 4-50 Gyula................................— 7-19 2-02 6 12 5-26 Kötegyán..........................— 7-51 2-32 6-43 6-11 Nagyszalonta .... — 8-20 2-57 7-08 7-02 Nagyvárad érkezik . . — 9'30 4-oo 8-10 8-31 Nagyvárad—Szeged-Rókus. Motor kocsi menetek. Nagyvárad indul ...................................... 72 4 113 — Őssi (97).................................................. 73 5 125 — Less............................................................... 757 148 — Gyapjú 11. sz. őrh. (f. m. h.) . . 810 200 — Cséffa............................................................... 839 219 — Puszta-Radvány 17 sz. őrh. (f. m. h.) 850 231 — Madarász 19. sz. őrh. (f. m. h.). . 857 239 — Nagyszalonta............................................ 90 6 251 — Puszta-Barmod 25. sz. őrh. (f. m. h.) 921 307 — Kötegyán (98)............................................ 943 329 — Sarkad............................................................... 955 342 — Gyulavároserdő 36. sz. őrh. (f. m. h.) 1010 358 — Gyula érkezik............................................ 10 22 410 — Gyula indul.................................................. 10 24 412 800 Biczere 43. sz. őrh. (f. m. h.) 1038 427 814 Békéscsaba (117) ...................................... 65 2 1118 — Gerendási holdak m. h.......................... 71 1 1139 — Soprony 57. sz. őrb. (f. m. h.) . . 722 1150 — Csorvás ......................................................... 730 1159 — Orosházai tanyák 63. sz. őrh. (f. m. h.) 743 1212 — Orosháza (118)................................ — 1237 — Puszta-Kakasszék 72 sz. őrh. (f. m. h.) — 1247 — PÓ8ahalom 73. sz. őrh. (f. m. h.) . — 1251 — Szőkehalom 74. sz. őrh. (f. m. h.) — 1 255 — Vásárhely-Kutas...................................... — 103 — Kutasi-puszta 78. sz. őrh. (f. m. h.) — 109 — Sóshalom 79. sz. őrh. (f. m. h.). . — 115 — Kútvölgy m. h................................ — 122 — Csomorkány 81. sz. őrh. (f. m. h.) — 127 — Rárós 82. sz. őrh. (f. in. h.) . . . — 131 — Hódmező-Vásárhely (93, 94.) . . — 153 — Hódmező-Vásárhely-Népkert . . — 159 — Kishomok 88. sz. őrh. (f. m. h.) . — 203 — V.-Tarjánvég 89. sz. őrh. (f. m. h.) . — 208 —
