Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-02-19 / 8. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. február 19. 8-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre................. 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadnhivafal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegyülés előtt. — AIÍ8páni jelentés. — A vármegye hivatalos lapjának tegnap megjelent száma közli a meghívót, mely a vármegye törvényhatósági bizottságát a folyó hó 28-án megtartandó rendes közgyűlésre összehívja, valamint egyúttal a közgyűlésnek — ezúttal a szokottnál rövidebb — tárgy- sorozatát, úgyszintén a vármegye alispánjának a vármegye ügyeiről a közgyűléshez intézett jelentését. Az alispáni jelentés ezúttal nemcsak a legutóbbi közgyűlés óta lefolyt eseményekről ad számot, de visszatekintést vet az egész 1904. óv közállapotaira, egyúttal újból alkalmat vesz nehány közérdekű eszme felvetésére és hasznos irányú akczió megindítására. Mindjárt a közegészségügyről szóló első részében a múlt év egészségügyi adatainak részletes ismertetése után a vármegyére nézve a halálozási okok statisztikájához fűz érdé kés fejtegetést, melyre vonatkozó adatokat három évre visszamenőleg a központi statisztikai hivatal bocsátotta az alispán megkeresése folytán a vármegye rendelkezésére. E statisztikai adatok szerint az 1901 —1903. évek átlagában meghalt, a vármegyében évenként 8009 egyén és pedig 4019 egyén (59T°/0) 7 éven aluli korban (az országos átlag 49'3%). A 15 — 64 év között, tehát munkaképes, kereső korban meghalt évente 2247 egyén, vagyis az összes elhaltak 27°/0-a (1903. évi országos átlag 28,74°/0). A halálokokat tekintve évente1 1262 egyén (15%) hal meg tüdővészben? mig a többi fertőző betegségben csak 412 (5%). A tüdővész okozta halálozások országos átlaga 1903-ban 14 6%, 10 év előtt pedig 11% volt, vagyis nemcsak rosszabb nálunk a helyzet az országos átlagnál, de fokozatosan növekvő veszedelemmel is állunk szemközt. Úgy a tüdő- vészre vonatkozólag, valamint a másik leginkább pusztitó veszedelemre, a gyermekkel veleszületett gyengeségre vonatkozólag községenként közölvén az összehasonlító adatokat, a következőket mondja a jelentés: „Mind e viszonyokat behatóan tanulmányozni s a segítség útjait megkeresni a vármegye hivatalos orvosainak feladata. A statisztika beszerzése és ilyetén feldolgozásának czélja részemről csak a figyelem felköltése volt azon rossz közegészségügyi viszonyokra nézve, melyeket általában eddig is ismertünk, melyek adataival azonban eddigeló ily kimé ritöen nem számoltunk s intézkedéseinket is ennélfogva csak általánosságban tettük meg. Az egészséges népben van a közüleí legfőbb ereje, vagyona, fejlődésének, felvirágzásának, boldogulásának legbiztosabb alapja, ennek megóvására, erősbitésére minden erőnkkel törekednünk kell s e tekintetben a költségeket sem kiméivé körül tekintő, szakavatott erélyes és részleges munkaprogrammot kell magunk elé tűznünk. Köztudomású, hogy a jó ivóviz, a jó táplálkozás, a tiszta levegő, általában a köz- tisztaság, a kedvező lakásviszonyok a köz egészség biztosításának leghatékonyabb feltételei és tényezői. Törekednünk kell a teltételek lehető legtökéletesebb biztosítására. Jó ivó s használati vizről az alföldön jóformán csak mély furásu kutak utján gondoskodhatunk s vármegyénkben e téren buzgó tevékenység is észlelhető. Ily kutak fúrásával a feladat azonban még megoldva nincs, mert a vizet hozzáférhetővé is kell tenni a lakosságnak s lehetőleg a községek minden részébe elvezetni. Szaporitani kell tehát mély furatu közkutainkat s azok vizének ivásra, közfürdők létesítésére, a köztisztaság előmozdítására való bő használatát vízvezetékek létesítésével biztosítani. Uj építkezési szabályrendeletünk jelen- tőségesen viszi előbbre az egészségesebb lakások építésének ügyét. Tovább kell azonban fejlesztenünk az egészségügyet általános rendelkezésekkel is, melyek alkalmasak a községek, illetve lakóhelyek levegőjét is javítani, fákat kell ültetni, közkerteket létesíteni s a mi legfontosabb s a mire nézve nálunk alig történt még valami, tisztán kell tartanunk a levegőt s közegészségügyi szabályrendeletünk felújításával s szigorú végrehajtásával eltávolitani a községekből mindazt, ami a levegőt elrontja s beszennyezi. Gondoskodnunk kell tehát a községek csatornázásáról s amennyiben ezt úgy megoldanunk,’ hogy a fecaliák eltávolítására is felhasználhassuk, nem volna lehetséges, gondoskodnunk kell az emberi ürülékeknek a községekből más módon pl. a tőzeg rendszerrel való gondos eltávolításáról, melyek jelenleg községeink talaját fertőzik s a járványok baczillusainak főfészkei. Hisz köztudomású, bármely Lexikonból kimutatható (L. pl. Paliasz Lex. II. kötet 148 oldal), hogy évente egy ember ürüléke mintegy négy és fél mázsa, igy egy 10,000 lakosú község talajában egy év alatt — figyelembe véve, hogy mondhatni csakis kevesen hordatják ki az ürüléket — legalább is 35,000 mázsa trágya gyűlik össze a községben s ennek a föld felső rétegeiben felgyűlő szennyanyagnak leve befolyik kutjainkba, gőze bemegy a f Hlaó n. stlTo stn_ Irta: Goda Géza. A mint befordulok abba a kis utczába, melyben lakom, két ember jön velem szembe. Szótlanul mennek s csak a nehéz, szöges csizmájuk kopogása hallatszik. Mikor a közelükbe érek, látom, hogy az egyik élesre fent szekerczét visz a hátán, a másik pedig, mint a katonák az összecsavargatott köpenyeget, fűrészt kerített a nyaka köré. Favágók, — gondolom s hirtelen a nyakamon érzem az éles, villogó szekerczét. Annyit hallottam már az ilyen hajnal felé munkába járó, rongyos és nyomorult emberek rosszaságáról, hogy most arra gondolok, hogy itt menten megölnek. Hangosan dobog a szivem, de azért úgy lépegetek, mintha semmi félős gondolatom nem volna. Közelükbe érek s akkor az egyik vastag, dörmögős hangon igy szól: — Jó reggelt adjon Isten ! Semmi egyebet nem mond, rám sem néz, csak tovább kopog a kövezeten a csizmájával. Reggel van, — gondolom s fölnézek az égre, melyen csakugyan nincsen már egyetlen csillag sem. Valami fakó kékség az egész s messziről, a Gellérthegy felől valami rózsaszínű sugár kéve kezdi föstögetni a világot. Csöngetek s aztán lábujj hegyen megyek föl a lépcsőkön. Behunyom a szememet, mert sötét van úgyis s számolom a lépcsőket. Minden emeletem tizenegy lépcső van s mire harminczhármat olvasok, kinyitom a szememet. Csönd van. Sötét van s érzem, hogy bent a pesti házak udvari lakásaiban most szörnyű melegségnek kell lenni. Már a folyosón megüt a nagy nehéz levegő, amely mintha valami fáradt madár volna s úgy szorult volna ide a szűk odúba s most nem tudna fölrepülni többé. Az egyik ablakban világosság van s amint elhaladok előtte, látom, hogy konyha van belől. Istenem, micsoda konyha ! A vízvezetékből hallom csöppenni a vizet s a falakra csikókat mázolt a füst, a gőz. Azon a sárga szekrényen már sokszor láttam, hogy húst vagdalt egy kövér asszonyság s most ime megtanulom, hogy ez egy csalafinta bútor. Ágy van benne. Tollas, puha ágy, melybe fehér-piros csikós ágynemű van beledobálva. A falakon sárgaréz edények csillognak és a közepén valami etazsért látok. Kicsi poharak állanak rajta sorban, a sor közepén pedig egy váza, melyben orgonavirág hervadozik. A plafondon kormosán ég a lámpás. — Szép, — gondolom. — Ez egy konyha, melyben nappal főznek, este pedig egyedül alszik benne a cselédleány. A cselédleány csakugyan ott fekszik a földön. Ruhástól, mindenestül, a két karja előre nyújtva amint egy kissé fölcsuszott a szoknyája, látom, hogy csizma van a lábán. Egy pillanatig nézem, sajnálom, gondolkodom a sorsa íelett s lehetetlennek tartom ezt a helyzetet. Föl kell keltenem, mert a lámpás minden pillanatban kigyuladhat s mert a konyha kövétől meghűlhet ez a leány. Az ágy nyitva van, csak bele kell feküdnie. Kopogtatok az ablakon. . Semmi felelet. Még egyszer, kétszer, tízszer kopogtatok. Ez a leány csak fekszik csöndesen, a csizmás lába meg sem modzul, a karja most is Sirolin 5> A sKr S hathass te“?0' tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál «»»int idült? bronchitis, szamárhuiut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenkint 4 kor.-ért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva. F. Hoffmann-La Roche & Co vegyészeti gyár Basel (Svájcz) 244 32—52 IL.a.p'u.iils mai száma, 12 old.a.1.
