Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-01-01 / 1. szám
1905. január' 1. BEKÉ S 7 zetet. Az estély hangulatát csak az rontotta, hogy 12 órakor, egy kaszinói szabályra hivatkozva, „feierarat“-ot csináltak, pedig ekkor kezdődött volna csak az igazi jó mulatság. Öngyilkosság. Békéscsabán Blagó János kőmi- ves összeveszett a feleségével s e fölötti elkeseredésében agyonlőtte magát. Eljegyzés. Róth János, a budapesti Rókus kórház hivatalnoka, eljegyezte Belopotóczky Mariskát Szarvason. * Községi képviselőválasztások. A gyulai járás községeiben folyó hó 23-án zajlottak le a községi képviselőválasztások. Gyulaváriban és Kétegyházán nagyrÓ8zben a régi képviselők nyertek újból meg bizatást, Dobozon azonban a régiek valamennyien kibuktak és a szoczialisták jelöltjei jutottak be egytől-egyig. A választás egyébiránt mind a három községben példás rendben folyt le. A választások eredménye a következő : Doboz községben az I-ső kerületben Moldoványi János szolgabiró elnöklete alatt, 6 évre rendes tagoknak megválasztattak : N. Komlósi Lajos, Molnár Mihály, Őré Sándor, Sarkadi András, Lipcsei Gábor; 3 évre F. Balog Mihály. Póttagoknak : Debreczeni Sándor és Szabó Sándor; a 11-ik kerületben 6 évre rendes ta^ok- nak Marcsek György községi jegyző elnöklete alatt: Faragó István, Kukola Mihály, ifj.Zs. Szabó Gábor, Dózsi Mihály, M. Nagy Gábor; 3 évre F. Komlósi Péter. Póttagoknak : Őré István, M Nagy Ferencz. Gyulaváriban Bay József elnöklete alatt megválasztattak 6 évre rendes tagoknak Z. Tóth Sándor, Dandé Gergely, Hajdú András, Dandé István, Túri Gábor, B. Berényi Sándor, Kun Gábor, Makra József; 3 évre F. Bálint Sándor. K. Dandé János és D. Túri Mihály. Póttagoknak id. Pap Sándor, S. Tóth József, Molnár Imre, R. Bálint István. Kétegyházán az I-ső kerületben Beles Vazul elnöklete alatt 6 évre rendes tagoknak : Böhm Miklós, Borbély Dénes, Gáncsé Mihály, Nómedy Gábor, Csáki János; póttagoknak: Szé- csényi Lajos és Hevesi Ant.al; a Il-ik kerületben Szilágyi Pál jegyző elnöklete alatt 6 évre rendes tagokul : Gál is György, Borbély György, Rotár György és Buzsigán Tógyer; póttagoknak: Aleján Fülöp és Krizsán Péter választattak meg. Elöljárók választása. A községi elöljárók választása több helyen megtörtént, igy Békéscsabán Köröstarcsán, Mezöberényben és Endrödön. A választások eredménye ezekben a községben a következő Békéscsabán megválasztattak : bírónak: Achim F Tamás, albirónak : Kitka György, gazdának Petrovszky Pál. Esküdtek lettek : Botyánszky András, Benkő Zs. Mihály, Laczó Novák András, Kaczkó Mátyás, Laurinyecz György, id. Bohus M. György, Szolár Máté, Kerepeczky György, Benkő János. Tanügyi esküdt : Szulimán Ákos. Gyám ügyi esküdt : Leszkó János. Mértékhitelesítő esküdt Filipinyi Lajos, katonaügyi esküdt : Filipinyi Soma. Főpénzláros : Galli Mihály, közgyám Németh Lajos, árvaszéki ülnökök: Megyeri Imre és dr. Kocziszk Iván. Békóscsabaerzsébethelyen albiró lett : Novák M. András, esküdtek : Kovács Pál, Kutsera János. Köröstarcsán megválasztattak, bírónak: T. Szabó Mihály, törvónyalbirónak T. Gyaraki Sándor. — Esküdtek lettek: Túsz Lajos, Molnár István, Kis Imre, Fülöp Sándor. Gazda: Makai Imre, pénztáros : Makai Antal, ellenőr : Szőllősi Sándor, kőz- gyám : Kovács Pál. Mezöberényben megválasztattak : bírónak: Tóth György, törvénybirónak: Komlódi János, gazdának : Beinschrott Márton, főpénztárosnak : Földessy István, közgyámnak: Gozmány József. Esküdtek lettek : Ledig József, Vinter Ádám, Sató János, Földesy József, Litnoszky Pál, Machó György, Hudár György, Balsa Sámuel. — Endrödön a választások eredménye ez : A község bírója Uhrin Mihály és albirója Hanyec Lajos lett. Esküdtek: K. Kovács Pál, Óváry Tímár Pál, Óváry Tímár Mátyás és Turonyec József, adószedő : Uhrin Gy. Mátyás, pénztárnok: Hornok János, ellenőr: Bulla Mátyás, közgyám : Kovács János, gyámpénz- tárnok: Takács Imre és gyámpénztári ellenőr: Tímár M. Lajos. Gyomán az elöljáróságot a kö vetkezőkből alakították meg. Biró lett Szabó József, albiró Erdei János, gazda Vincze András, esküdtek Csapó János, Weigert József, Izsó János, Putnoki Mihály, Szabó Benedek; közgyám Gálos Benedek, főpénztárnok Pikó Béla, ellenőr Szabó János, adó- pénztárnok Barna Dániel, adóellenőr Lukács Gábor. Eltűnt iparos. Nagy István békési lakos szabómester, november hó 28-án lakásáról eltávozott s azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Személyleirása: Illetősége Békés, 32 éves, ev. ref., nős, középtermetű, arcza hosszas sovány, haja fekete (kevés ősz hajszálak,) szeme kék, orra hajlott, fogai épek, szája rendes, szakálla borotvált. Különös ismertető jele, hogy arcza himlő helyes és jobb lábára sánta. Beszól magyarul. Távozásakor puha szürke kalapot, hosszú sárgás őszi felöltőt, nadrágot és csizmát viselt. Öngyilkos. Szabados Mihály békési III. kér. akos gyógyíthatatlan betegsége miatt múlt hó 18-án este felakasztotta magát. Öngyilkosság. Tragikus módon vetett véget életének Vésztőn egy fiatal asszony. Fehér Károlyné, Hricz Károly kondásának a felesége családi viszálykodásból kifolyólag férjének egy régi rossz fegyverével — amely söréttel volt megtöltve — egyszer a szájába, majd mellbe lőtte magát. Sérülése eleinte jelentéktelennek látszott, de komplikációk állottak be, aminek folytán meghalt. Megrugta a ló. A multheti szarvasi országos vásár alkalmával Kondacs János szarvasi földmivest amint a vásárban járkált, Jancsó Andrásnak mén lova úgy arczon rúgta, hogy arczát teljesen össze roncsolta, s bal szemét kirúgta. A szerencsétlonü járt ember oly súlyos természetű agyrázkódást szenvedett, hogy életben maradása nagyon is kétséges Motoros értekezlet. A Berettyóújfalu—zsáka darvas—C3Ökmő — szeghalmi motoros vasút építése ügyében továbbá Szeghalomtól Balkány—Bucsatelep Karczag fele vezető keskenyvágányu motoros vasút építése ügyében Szeghalmon a községháza tanácstermében szükebb körű értekezlet volt, amelyen Bencze János jegyző előterjesztette, hogy az első terv t. i. a Berettyóújfalu—szeghalmi vonal Csapó Dezső engedményestől nyert értesülés szerint már a legközelebb építés alá kerül. A második, t. i. a Szeghalom—karczagi vonalra nézve pedig maga Szeghalom község fog előmunkálati engedély kérni. Mind a két terv nagyon életbe vágó érdeke úgy Szeghalomnak, mint a környékbeli birtokosságnak is és kivitele sürgős szükséget képez. A Berettyóújfalu—szeghalmi vonal Szeghalmon a Kárász kastélynál levő Berettyó hídon jön keresztül és a Gróf Széchenyi utczán megy ki az állomáshoz. Az Erzsébet-tértől a piacz-térig, onuan le a Petőfi-utczán a vásár-térig egy szárny vonal lesz kiépítve. Ezen a szárnyvonalon csak helyi motor közlekedés lesz berendezve. Karácsonyfa Gyulaváriban. Lapunknak írják Gyulaváriban deczember hó 23-án délután volt a községi óvodások tündöklő karácsonyfa ünnepélye, a mit gróf Almásy Dánesné soha nem lankadó figyelme gyermekeinek közreműködésével rendez- tetett és állíttatott fel ebben az esztendőben is az ő általa gazdag felszereléssel és tágas termekkel ellátott és örök tulajdonjoggal a községnek átadott óvodában. Nálunk, reformátusoknál, hazánk területén ritka a hozzá hasotlló főúri nő, aki annyira felül tudna gyöngédségben, szivjóságban és a nemes- lelküsógben emelkedni a felekezetiességen, mint gróf Almásy Dénesné. Nem néz erre . . . nem néz arra, segít a szegényen, segit az árvákon, segít a szüleik életében árvákká tett kicsinyeken, bármely vallás és nemzetségből származott légyen is az sőt az ő szelídsége, nemes érzése és áldottlelkü- sége már a gyermekeit is úgy neveli, hogy azok, hozzá hasonlókká növekedvén fel : nemes honleányok legyenek. Mégis felelnek eme hivatásuknak már ma is, mert arczukról visszatükröződik a kedvesség, szelídség és a jóság. Az édes anya őket küldötte ki a mostani karácsonyfához s ártatlan gyermeki kedélyükkel örültek a kicsinyek szeplőtlen örömének, de mi nagyobbak is örültünk a kis Alajos gróf és a comtessek egyszerűségének. Feldöntették a karácsonyfát, midőn a gazdagon körülhalmozott ajándékokat ők magok kiosztották, hogy a ki bírja, az marja s valóban a deczember 13-iki parlamenti hősök sem tudták jobban összetörni, zúzni az országház bútorzatát, mint ezek a kicsinyek az 5 részükre felállított, de nem az ő pénzükön vásárolt karácsonyfát összsrombolták. Volt aztán része abban óvodásnak és nem óvodásnak, kicsinynek, nagynak, boldognak és boldogtalannak, olyan sok volt az ajándék, örültek hát ezek a ászolban született Jézus emlékére adott gazdag ajándéknak. De örültünk mindnyájan felnőttek is annak a kedves jelenetnek, annak az ünnepélynek, mit az óvónő Hegedüsné produkált. Olyan szépen betanította azokat az ártatlan kicsinyeket, a még jóformán beszólni is alig tudó apróságokat a rendre, figyelem és fegyelemre, a karácsonyfa-ünnepély versei és énekeire, hogy valóban semmi kívánni valót sem hagyott hátra. Ez legyen neki a legnagyobb dicséret és méltó elismerés 1 A sarkadi főjegyző tragédiája. Nagy feltűnést keltő öngyilkossági eset tartja izgatottságban Sarkad község lakosságát. A község egyik vezető férfia, aki nemcsak a hivatalos, de a társadalmi életben is fontos szerepet játszott; Bársony Lajos községi főjegyzője csütörtök délelőtt főbelőtte magát és meghalt. Végzetes elhatározásának oka, gyógyíthatatlan betegség és ebből fakadó visszás családi élet volt. Bársony Lajos Sarkad község főjegyzője nyolcz év előtt házasodott meg s feleségül vett egy jobb módú gyantái leányt, akivel eleinte boldogan élt. A házasságból egy leánygyermek született. Pár év előtt azonban a férj súlyos beteg lett s az orvosok gyógyíthatatlannak mondták baját. Hét-nyolcz hónappal ezelőtt végleg szakított az asszony, gyermekével együtt elköltözött férjétől Gyantára. A férj magára maradt. Betegsége és az a hir hogy a válóperből kifolyólag a bíróság bálványzásig szeretett 6 éves leányát nejének ítélte oda, egészen megtörte. Pár nappal ezelőtt újra ágyba feküdt Bársony Lajos, de ekkor nagyon panaszkodott barátainak. Csütörtökön délelőtt 10 óra tájban be hivatta Ungur Gergely rendőrt s meghagyta neki, hogy hozza be szobába az Íróasztalát. A rendőr csodálkozott a furcsa rendeletén, de teljesíteni akarta. Alig tette ki az ajtón a lábát, hatalmas dörrenést hallott a szobából. Nyomban visszarohant s látta, hogy a jegyző ágyában fekve agyonlőtte magát. A revolvert még ott szorította a kezében, amelylyel jobb halántékon lőtte magát, a homloka és arcza pedig csupa vér volt. Azonnal összekiabálta a házbelieket, kik orvosért futottak, de az már csak a beállott halált konstatálhatta. A lövés jól talált, rögtöni halált okozott. Közben értesítették a másod- jogyzőt Nagy Zoltánt, aki telefonon jelentést tett az öngyilkosságról a nagyváradi kir ügyészségnek is, amely a temetési engedélyt nyomban megadta. Az öngyilkosság hire természetesen villámgyorsan terjedt szót az egész községben, ahol nagy megdöbbenést és részvétet okozott. A községi elöljáróság a mélyen megdöbbentő esetről a következő gyászjelentést adta ki: Fájdalommal tudatjuk szeretett főjegyzőnknek Bársony Lajosnak folyó hó 29-ón déli 12 órakor, életének 39-ik, főjegyzőségének 8-ik évében történt hirtelen elhunytét. A megboldogult földi maradványai folyó hó 31-én délelőtt 10 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint, a főjegyzői lakból, örök nyugalomra helyeztetni. Sarkad, 1904. évi deczember hó 29-én. A községi elöljáróság. A sokat szenvedett elhunytnak adjon csendes nyugalmat a sir. A szerencsétlen embert tegnap délelőtt temették el óriási részvét mellett. Első zártkörű tánczmulatság Gyulaváriban. Karácsony másod napján zajlott le Gyulaváriban az első intelligens zártkörű tánczvigalom a községi óvoda tantermében, amelyen reményen felüli számmal jelent meg a helybeli és vidéki intelligens közönség. A tánczvigalom ifjú Bikádi József nagyra törekvő gyulai zenekarának közreműködése és a rendezőség szavalatok mellett a megjelent közönség legnagyobb megelégedésével a késő hajnali órákig tartott. A tánczmulatság az evangélikus református egyház orgona alapja javára volt rendezve, mely czélra felülfizettek: Oettler Pálné, Anuló György, Z. Tóth Sándor, Csürke József, Guti Lajos, Vlagyo- vics István, Nagy József, Szilágyi Sándor, Szabó
