Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-12-31 / 55. szám
1 1905. deczember 31. BÉKÉS 7 ma korántsem diszmagyarban hódoló megyebizottsági tagokat, diszküldöttségeket, diszbankettet jelent, hanem ostromállapotot. Egész arzenált hozott pénteken Gyulára a vonat, 150 csendőr, 2 század baka, 1 század huszár és a gyulai két honvédzászlóalj teljes készültségben várják az uj főispánt, úgy hogy el lehet mondani, hogy soha ilyen parádés főispáni installácziót nem látott még Gyula városa s hazafiui aggodalommal reméljük, hogy nem is lesz egyéb a holnapi nagy napon katonai parádénál, noha a mai politikai helyzetben mindenféle meglepetésre el lehet készülve az ember. Például ki hitte volna, hogy kibuktatják a közigazgatási bizottságból a közszeretetben álló tárcsái papot Szabó Jánost, mikor épen ő indítványozta, hogy biztosítsák az alkotmányvédő megyei tisztviselőket 500000 korona aláírásával ? Mert ha már a közigazgatási bizottságba való beválasztás politikai érdemek jutalmazása és ezért került bele Pándy meg Morvay, hát akkor miért kellett megbuknia Szabó Jánosnak ? Vagy tán épen azért az 500.000 koronáért bukott ki ? Nem lehetetlen! Az uj közigazgatási bizottsági tagokról különben nem lehet elvitatni, hogy nem működnek eleget a közért, mert Pándy Pista minden megyegyülésen erősen szerepel, Morvay Miska bátyánk, meg épen bebizonyította, hogy nagy szószólója a közügyeknek s a megyeházán erősen kritizálta Békés község határozatát, mondván, hogy »határozni határozottan határoztunk, de e határozat úgy lett formalizálva, hogy más bútt ki belőle, mint amit határoztak.« Ezt a mondókát Ad. Schriffert is megértette, aki egy másik ügynél repülő gesztusokkal magyarázta a »nagyságos magyar királyi Alispány urnák, meg a tisztelt törvényható uraknak,« hogy mégis csak disznóság, hogy a finánczok ártézi vizet akarnak bevezettetni az uj palotába, mert igaz, hogy az ártézi kút vizének fele haszontalanul elfolyik, de inkább pocsolya legyen belőle, minthogy a »fináncok« fürödjenek benne. A Demosthenesi beszédet élénk helyesléssel kisérte Múlt, Pettner és a többi derék barátja az »uraknak« s a dühös szónok még Kiss István megyebizottsági tagra is rámordult, hogy meri a fejét csóválni akkor, mikor ő olyan tárgyilagos beszédet tart. A kiváló szónokkal nem mert vitába elegyedni senki sem s igy a »finánczok« nem kapnak vizet, örüljenek, hogy ,levegőt kapnak e. m. a f ■őket , . . ________ —re. Kö zgazdaság. A faiskoláról, (Vége.) A czélszerü intézkedésekre vonatkozó javaslatot utolsónak hagyva, a faiskola és szőllő-telep feladatáról akarok valamit szólani úgy, amint azt a vármegyei Szabályrendelet meghagyja. A megyei szabályrendelet főbb rendelkezései a következők : 2. §. »A faiskola térfogata Gyula városában legkevesebé 3 és */2 kát. holdban iratik elő.« — Ezen meghagyásnak majdnem megfelel a terület nagysága, amennyiben 5000 □ ölet tesz, 5. §. A faiskola területe 8 éves forgóra rendezendő be; 2/3-ada nemes fákra, V6-oda eperfákra, V6-oda zöldségtermelésre.« 8. §. »A faiskola berendezésére, betelepítésére és a fentartási munkálatok költségeinek fedezésére szükséges pénzösszeg a község évi kózpénztári költségvetésébe évről-évre felveendő.« 9. §. »A faiskolák létesítése nem nyerészkedés czéljából történvén, a kiültetésre alkalmas csemeték, cserjék és kerti növények a lehető legjutányosabb árban bocsátandók a község lakosainak rendelkezésére, hogy ez által is ösztönözve legyenek a gyű mölcstermelésnek, fásításnak és selyemtermelésnek felkarolására és minél nagyobb mérvű elterjesztésére.« 10. §. »A csemeték elárusitása, illetve kiosztása alkalmával, a faiskola kezelője által a vevő minden egyes esetben kioktatandó a csemeték kiültetésének módjára és a gondozás mikéntjére.« 11. §. »A községi faiskoláknak czélja nem csupán a fásítás, hanem a kertészetnek s különösen a zöldségtermelésnek a néppel való megkedveltetése s az okszerű kertészetnek megösmertetése is lévén: a faiskolákban a tanuló ifjúság nem és felekezeti különbség nélkül, valamint a felnőttek is gyakorlati oktatásban részesitendők.« »E czélból a községi elöljáróknak kötelességévé tétetik — bizonyosan Gyulán is, — hogy a tanítás idejére és módozataira nézve a népiskolák felettes hatóságaival megállapodást létesítsenek s a felnőttek részére nyilvános előadások tartásáról gondoskodjanak.« 12. §. A faiskola kezelésére a 10000-nél több lakossal biró községekben szakértő kertész szerződtetendő, kinek részére a község a faiskola közelében megfelelő lakásról is tartozik gondoskodni.« 23. §. »A gyümölcstermés annak idejében árverés utján értékesítendő; a gyümölcsótványok s egyéb fák és csemeték pedig a községi képviselő- testület által előre meghatározott mérsékelt áron és pedig első sorban a község lakosainak adandók el Az igy befolyt jövedelem a községi költségelőirányzatba veendő fel.« 24. § A faiskola kezelésével megbízott egyén köteles a faiskolában előforduló munkálatok pontos és alapos teljesítésére „felügyelni.“ Az általa nemesített s egyéb eladásra kerülő fákról pontos jegyzék vezetendő, a fák pedig a jegyzék folyó számaival látandók el. Pontos jegyzék vezetendő továbbá az eladásokról is.« Ezen szabályrendelet némely szakaszait azért idéztem, hogy azokból értsék meg akiket illet, hogy 1-ször, a faiskola bár anyagi haszon czéljából is létesittetik, e haszon nem a község pénztára részére szándékoztatik, hanem a község egyes gyümölcs- termelője számára, amikor mégis a község jövedelme az és a faiskola létesítésére és fentartására hozott áldozathoz illő, hogy e termelők a községi adóban hozzájáruljanak; vagyis : »Amit vesztünk a réven, megtérül a vámon !« 2- szor. A vármegyei szabályrendelet sehol sem szól arról, hogy a faiskola bérbe adandó, amint hogy czéljánál fogva nem is adható, mert akkor nem a község lakosainak a hasznára, hanem a bérlőére szolgálna. 3- szor. A szakértő kertész tartozik a fák nemesítését, nevelését, gondozását — nyesését — sajátkezűig végezni, de a faiskolában előforduló munkálatok pontos és alapos teljesítésére csak felügyelni ; vagyis ő nem kapás és útnyeső napszámos, mint az ellenőrző urak egyike szeretné. 4- szer. Az a kérdés, hogy a megyei szabály- rendelet követelményeinek, továbbá a kormány által megbízott főfelügyelő utasításaiban foglalt czélnak, valamint a közszükségnek megfelelt-e az utóbbi években a faiskola? Ha megfelelt: akkor nincs miért ellene föllépni és ellenmondást nem tűrő hangon kimondani bérbeadását. Hogy megfelelt-e valóban feladatának a m faiskolánk, azt a megyei főfelügyelő mondotta ki, amikor jelentésében a gyulai faiskolát a megyében az első helyre tette. 5- ször. A faiskola jövedelmébe bele kell számítani azokat a fákat is, melyek az utczákra szépészeti és egészségi szempontból vannak ültetve, továbbá azokat az eperfákat, melyek a selyem-termelés meghonosítása czéljából a körgátak, ország- és dülő- utak mellé, továbbá temetőkbe, szőllő-telepre stb. ültetődtek, vagy évenkint pótlásul szolgálnak. 6- szor. Egy cseppet sem vallana körültekintésre, ha a faiskola és szőllő-telep most, amikor minden szükségesekkel el vannak látva, bérbeadat- nának, mert most már csakugyan fognak a község pénztárának is hasznot hozni, mig bérbeadatás esetében a bérlő csak beülne a kész jövedelembe s néhány év múlva ismét beruházások szükségességével adná át azokat és igy a község pénztára ismét kárt szenvedne, de a bérleti évek alatt a közönség is kétszeres áron jutna oltványokhoz és szöllő- alanyhoz. Hogy a faiskola is, a szőllő-telep is évről-évre fokozott jövedelmet hoz, kétségen kívül meglátszik az itt közölt kimutatásból : A szőllő-telep kiadási és bevételi jegyzéke : 1903-ban összes bevétel . . 1533 korona 34 fillér. Kiadás ......................971 korona 86 fillér. Ma radvány . 561 korona 4S fillér. 1463 korona 80 fillér 564 korona 40 fillér. 899 korona 40 fillér, bevételi jegyzéke : 600 korona 48 fillér. 558 korona 37 fillér. 42 korona 11 fillér. 964 korona 80 fillér. 539 korona 60 fillér. 1904- ben összes bevétel . Kiadás ..... Maradvány A faiskola kiadási és 1903-ban bevétel . . . Kiadás ................. Ma radvány 1905- ben okt. 1-ig bevétel Kiadás.......................................................... Ma radvány . 425 korona ÍO fillér. A kezelés mikéntje megoldható úgy, hogy a kertész a faiskoláról törzskönyvet készítsen két példányban, az egyik nála legyen, a másik a tanácsnál. Ezekbe a még vad és nemesitett fák neme, neve és száma sorszerint vezetendő be. Az eladásnál akkor nem merülhet föl kétely. A napszámosok kapjanak a kertésztől ellenőrző czédulát és a napszámot ezek száma szerint személyesen vegyék fel a városi pénztárnál. Az ellenőrző urak készítsenek magoknak egy éven keresztül pontos jegyzéket arról, mennyi és minő nemű munka fordult elő a faiskolában és a szőllö-telepen ? Ezen jegyzékből a következő évben már lehet egész határozottan következtetni arra, hogy a kertész által bemutatott kimutatás vájjon lelkiismeretes-e vagy nem. A szőllő-telep megalkotása évétől kezdve minden évben nőtt, nagyon természetes, hogy a rája fordított munkának és kiadásnak is nőnie kellett, de ezt a bérbeadáson lovagolok egyik része nem akarta meglátni, a másik része pedig el akarta takarni. A jövedelemről vezetett pontos jegyzék az ellenőrző urakat arról is fogja tájékoztatni, hogy vájjon nem tagadott-e el a kezelő valamennyit ? A képviselőtestületnek nem szabad fölülnie a rágalmazók suttogásainak. Méltóztassék alapos vizsgálatot tartani s amennyiben az a múltra nézve lehetetlenné vált, okszerű és czélszerü intézkedésekkel úgy a kiadás, mint a bevétel nagyságáról évről- évre meggyőződni és ekkor aztán a bűnt büntetni, a szorgalmat és hűséget azonban méltányolni. Föladatának magaslatára pedig akkor emelkednék a képviselőtestület, ha szigorúan megkövetelné az elöljáróságtól azt, miszerint a tanuló ifjúság továbbá a felnőttek kertészeti oktatása a legpontosabban eszközöltessék s ennek köteles foganatosítása alól egyik hitfelekezet se bújhassák ki. Domonkos János. Törvényszéki csarnok. Pajzánkodás. Szarvason 1904. október 12-én Török János 18 éves cserepező segéd gazdája 15 éves leányát feltűnően ölelgette, úgy hogy csak az apa oda érkeztére távozott el. Terhelt tagadta, hogy rósz szándékkal lett volna, mert a leány szép és ő csak pajzánkodott vele. Tekintve azonban, hogy a pajzánkodás a megengedhetőség határán túl ment tekintve, hogy csak az apa közbe lépte óvta meg a leányt terhelt további udvariatlanságától, a fiatal 8 napi fogházra ítéltetett e szárnypróbálgatásért, melynek kitöltésére már bevonult. Lopás. Nagyszénáson 1904. szeptember 12-én éjjel az állomás bezárt szobájából az ajtó kifeszitése után a hivatalos Wertheim szekrényt ellopták és a mezőre vive, vasrudakkal ütötték hogy feltörjék, e zajra figyelmes lett a vasúti ör, mire, a tettesek elfutottak, a gyanú Salamon János ellen irányult, mert kabátját és szerszámát a szekrény mellett találták meg. Terhelt tagadta bűnösségét, azt adva elő, hogy azokat a tárgyakat ismeretlen egyének lopták el műhelyéből, s igy ő szintén káros. Minthogy pedig bizonyíték nem merült fel az irányban, hogy ő követte volna el a lopást, minthogy továbbá védekezése sem lett megczáfolva, az ellene folyamatba tett eljárás megszüntettetett. A jó szomszédok. Sinka Zsuzsa a folyó évben Vésztőn őzv. Nagy Károlynéhoz állottbe szolgálatba, hol is ellopva a bezárt magtár kulcsot, onnan előbb két véka búzát, majd ismét 2—2 véka búzát, végül egy zsák bnzát jogtalan eltulajdonitási szándékból elvitt és eladogatta, Keresztesi Lajosnak, Juhási Rózának és Juhász Juliánnának, mert jó szomszédja, voltak, a lopás pedig úgy tudódott ki, hogy a haja-
