Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-12-17 / 53. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. deczember 17. 53-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre .............. 10 K — f Fé l évre...................5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f BÉ KÉS Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ ATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. A benedeki földvétel. A benedeki uradalomból — mint annak idejében megírtuk — a földmivelésügyi minis- terium által a kormány költségén Gyula városa rendelkezésére bocsátott mérnökök 1100 □-ölével számított 2307 hold földet parczelláztak 2—5 holdankénti eladás alá. A parczellázás ez idő szerinti eredményeként arról értesülünk, hogy a kótegyházi hitel- szövetkezet által 343 hold föld vásárlására történt ajánlatot is belészámitva, 2263 hold szántó s legelőre történt jogérvényes ajánlat 1.283,171 korona 28 fillér vételárban; úgy hogy ha az országos központi hitelszövetkezet a kétegyháziak vételéhez hozzájárul, az esetben a szorosan vett benedeki uradalomból immár csak 23200 koronára értékelt 44 hold föld volna eladatlan. A megvásárlásra ajánlott területekért 103.405 korona 79 fillér, biztosítók czimen té nyleg be is folyt Gyula városa közpénztárába. A benedeki uradalommal topográfiái összefüggésben nem álló „nagycsattogó“-ért 21.200 koronás, továbbá a kigyósi határral szomszédos „Peres szik“-ért 100.000 koronás ajánlat van téve. illetőleg a bizottság által elfogadva; a benedeki pusztán levő élőfák és épületanyagok eladásából 40.000 koronát remél a bizottság, — a nagymajor körül eladatlanul maradó (a város által mezőgazdasági gyár czéljára tartogatott) 34 hold földet és rajta maradó épületeket 20.400 koronára értékelik, úgy hogy a 2212 hold sziklegelő (Tavaszrét, Porrugó szik és Ebédleső) 314.000 korona vételárban jönne Gyula városa birtokába. Ami a mérnökök által parczellázott 2263 hold szántó s legelőre tett és a vételár 10 °/0-tólijával biztosított ajánlatokat illeti, azok egyszerűen meseszámba menők. Tényleges értékéhez és tényleges jövedelméhez viszonyítva, Magyarországon nagybirtok, eltekintve attól, hogy valamennyi alkalmasabb volt par- czellázásra, oly drága áron, mint a benedeki> soha sem kelt még el. És hogy mégis elkelt, ez bizonyára erős, mondhatni megdöbbentő bizonyítéka a számítással élni nem tudó, félelmetesen kifejlődött földéhségnek. Ezt a földéhséget pedig respektáljuk és respektálni kell úgy a képviselőtestületnek, mint a vármegye törvényhatósági bizottságának is. Végre is akik ajánlatot és kaucziót tőnek, ha számítani nem is tudnak, még sem kiskorú vagy gondnokság alatt álló egyének, akiket kifejezett akaratukkal é3 elhatározásukkal szemben nem lehet visszatartani, annál kevésbé eltiltani a koczkázattól, amely kedvezőtlen esetben végre is nem a "árost, hanem őket magukat lógja sújtani. Azzal a ténynyel szemben, hogy a parczellázás eredményeként a várost mint erkölcsi testületet a benedeki földvételből kifolyólag csupán a 2212 hold legelő 314.000 korona vételári koczkázata terheli, úgy a városnak, mint a törvényhatósági bizottságnak, a helyzet eként fejlődött stádiumában a jogügylet tormaszerinti megkötése, illetőleg jóváhagyásakor csupán azt keilend mérlegelnie, hogy vájjon a legelő ezt a vételárat megéri e ? Ezt a kérdést nehéz is, könnyű is eldönteni. Nehéz azért, mert talaja szerint határozottan nem éri meg; a benedeki porrugó ugyanis olyan czélból tartott országos szik versenyben hogy melyik a legrosszabb, a leghasznavehetetlenebb szik, összes vetólytársaival szemben protekczió nélkül megnyerné az első dijat. Abból a szempontból azonban, hogy Gyula városának minden lehetőt el kell követnie, hogy a város legelőterületét szaporítsa, eszközül a szarvasmarha tartás és tenyésztés fokozására, eszközül a népünket teljes tönk- rejutással fenyegető egyoldalú magtermelésből való kibontakozás lehetővé tételére : könnyű mégis eldönteni a kérdést, hogy a városnak 2200 hold legelőt ily okokból és ily czélra, habár a tényleges értékhez képest tulfizetve, habár áldozatok árán is, feltétlenül meg kell szereznie s a gyulai gazdaközönség részére biztosítani. A földvétel ügyére különben még visszatérünk. ______ A vármegye rendkívüli közgyűlése. Csütörtökön délelőtt tartotta meg a vármegye törvényhatósági bizottsága a főispáni kinevezés ügyében a bizottsági tagok kérelmére összehívott rendes közgyűlését élénk érdeklődés mellett, mintegy 120 bizottsági tag és igen nagy számú hallgatóság jelenlétében. A tárgysorozat politikai természetű ügyeket TAR Az éjféli nap vidékein. Irta: Korponay István. Trondhjem és Kristiania. A fjordok leírásában említettem már egyet-1 mást Norvégia lakosságáról. Megtoldom még néhány aprósággal minden kommentár nélkül. — Kristiániá-1 ban tartózkodásunk második napján este felmenteni a Holmenkollenra, ahol a fölséges fenyvesekben hatalmas sétát téve erősen megéheztem. Gyönyörű, előkelő vendéglőre találván, betértem s helyet foglaltam, várva a kiszolgálást. Jött is felém nem is egy, de öt-hat pincérleány, de ahogy meghallották, hogy nem norvégúl beszélek, azonmódon ott is hagytak. Akárhogy mérgelődtem, akárhogy ízgágáskodtam, üres fekete kávén kívül semmi egyebet sem tudtam kapni. Norvégbarát ismerőseim azt mondták, hogy a norvégok túlságos becsületessége okozta éhenmaradáso- mat; nem tudták, mit kívánok s olyasmit, amit nem rendeltem, nem akartak hozni. Svédországban — ahol szintén nagyon becsületesek, de nem oly túlságosan — hasonló körülmények között bizonyára hoztak volna valami drága eledelt; fizettem volna, mint a köles, de legalább jól is lakhattam volna. Rendkívül lelkes alkohol-ellenségek a norvégok, mint már említettem. Társadalmi úton, törvényekkel küzdenek az alkohol ellen. De azért sehol másutt nem történt velem az, ami Kristiániában: a szállóban az étlap aljába odaírta a derék norvégus: „Eiswasser, wenn kein Wein getrunken wird, 50 Őre pro Person.“ Gyengébbek kedvéért — ha netalán akadnának olyanok olvasóim között, akik nem értenek ékes német nyelven írott komikumot — megmagyarázom, hogy ez bizony annyit jelent, hogy az antialkoholista Norvégia törvényhozásának székhelyén muszáj a szállóban bort, sört, szeszes italt inni; ha valaki annyira makacs lenne, hogy a vendéglős duzzadt tárcájának kedvéért sem lenne hajlandó szeszes itallal élni, akkor annak az asztalra tett jeges vizet, akár iszik belőle, akár nem, 67 fillérbe számítják. Én a magam részéről rögtön a helyzet magaslatára emelkedtem ; jeges vizet sohasem iszom, a 67 filléremet sajnáltam; hozzátettem tehát még 67 fillért, s megittam félliter rajnavidéki bort, legalább nem dobtam Iki ingyen a pénzt. Kissé komikus a dolog az antialkoholista mozgalom klasszikus hazájában, de elég könnyen megérthető, ha az ember tudja, hogy a mi gyulai vinkónkhoz hasonló borokért félliterenkint legalább 1 K 34 f-t, jobb borokért ugyancsak félliterenkint 3 koronától 15-t kell fizetni, holott nálunk ugyanazt a mennyiséget s ugyanazt, sőt jobb minőséget félliterenkint 40 fillértől 2 koronáig terjedöleg fizetnők. Halászattal foglalkozik a norvégok nagyobb része. A tenger bőven adja a zsákmányt és nem olyan irigy, mint a mi patakjaink, folyóink, melyek csak a tulajdonosnak juttatnak, meg annak, aki megfizeti az államnak az adót. A tenger végtelen birodalma szabad birodalom, nem kérdezi, fizetett-e valaki adót, be van-e jegyezve a telekkönyvbe. Kristiániá utcáin százával áll a gyermek, felnőtt a tengerpartján horogzsinórral kezében, s várja a szerencsét. így van ez különben Stockholmban is és Koppenhágában. Láttam is nehány ilyen jószerencsét: méteres hosszú hal alakjában; boldog tulajdonosa ott a helyszínén eladta. Különben mindé városokban a legfontosabb hely a halpiac. Olyan felszerelésű körülbelül, mint a mi vidékeinken a húspiac. Rátalálni nagyon könnyű, elvezeti hozzá az embert — az orra. Hatalmas tőkéSirofítt Emeli az étvágyét éf « testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Hoffmaun-La Rache A Co. Basel (Ibije), §9 Roehe íí Kapható orvosi rendeletre a gyógyszertárakban. — Ara ilvegenkint 4.— korona. Lapunk mai száma 12 oldal.
