Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-12-10 / 52. szám

2 BÉKÉS 1905. deczember 10. hátán csak azzal törődik, hogy magát tele- szivja és akármilyen teleszivódott legyen, csak annál tevékenyebb e munkában. De a közérdekek vezetésénél csak bátran a fejére kell hágni e kis tehetetleneknek és vinni a fejlődést egyenesen előre. Mert ha nem igy dolgozunk, egyszer mégis összeomlik e hazugságok, szédelgések, szemfényvesztések birodalma s goromba, de erős kezekbe veszi az intézkedést maga a nép, mely a frázisokkal jóllakottadé egyéb­ként éhes. Rettentően radikális lesz az intézkedés, melyet majd ő foganatosít a maga eszközeivel. Nem a boltájtón, hanem a kirakatokon át megy be az ' üzletbe és sáfárostól fejéhez vágja a sok czifra bécsi szemetet a számtalan iparpártoló bizottságnak. A vármegye közgyűlése. Folyó hó 14-én — csütörtökön — rendkívüli közgyűlést tart a vármegye törvényhatósági bizott­sága. A közgyűlést a vármegye alispínja, gróf Wenckheim Dénes és negyven társa törvényhatósági bizottsági tagok írásbeli kérelmére hívta össze és arra mindössze három ügyet tűzött ki tárgyalásra. A rövid tárgysorozat a következő : 1. A m. kir. belügyminster ur leirata, amely­ben tudatja, hogy Ő felsége Békésvármege főispán­jává Krcsmarik János volt országgyűlési képviselőt nevezte ki, és gróf Wenckheim Dénes és társai megyebizottsági tagoknak erre vonatkozó indítványa. 2. Dr. Pándy István indítványa az iránt, hogy a törvényhatósági közgyűlés az 1886-ik évi XXI. törvényezik 46, §-a alapján határozza el, mikép az 1905, évi január hó első felére, továbbá az alispán felfüggesztése, valamint az állami javadalmazás be­szüntetése esetére is, rendkívüli közgyűlés tűzessék ki. 3. A m. kir. honvédelmi minister leirata a vármegye alispánjának feliratára a főispáni karhata­lom igénybe vétele tekintetében. Legnagyobb érdeklődés kiséri a három ügy közül a vármegye uj főispánjának kinevezésére vonat­kozó tisztet, a melynek sürgős tárgyalása képezte a közgyűlés iránti kérelem indokát és amelyre vonat­kozólag ugyancsak gróf Wenckheim Dénes és huszon­egy más törvényhatósági bizottsági tag aláírásával egy. indítvány is adatott be az alispánhoz. Ez az indítvány, — melyet az alkotmányvédő bizottság hétfői ülésen szintén tárgyalt, — arra irányul, hogy a közgyűlés az inparlamentáris kormány által kiesz­közölt főispáni kinevezést törvénytelennek nyilvánítsa, arról ne vegyen tudomást, a főispántól az esküt ne vegye ki, a vármegye tulajdonát képező főispáni lakást és hivatali helyiséget a főispánnak rendelkezésére ne bocsássa és hogy az eskü letétele czéljából esetleg összehívandó közgyűlésre a bizottság tagjai meg ne jelenjenek. a közgyűlés, a melyet a szerdán tartandó állandó választmányi ülés előz meg, előreláthatólag nagy érdeklődés mellett fog lefolyni. 10683—1905. HI-xcLotznérrsr. " Gyula város tanácsa", mint'elsőfokú iparhatóság az iparhatósági megbízottak választási határidejéül 1905. évi deczember hó 18 ik napját, választási helyi­ségül a városháza nagytermét tűzte ki. A választás kezdődik délelőtt 8 órakor és tart délután 4 óráig. A választás szavazatilapok által történik. Választható mindazon iparos, vágy kereskedő, ki a választási lajstromban felvéve tan. Választandó a városi tanács, mint elsőfokú iparhatóság mellé: 10 kereskedő és 10 iparos; a gyulai járási főszolgabiróság, mint elsőfokú iparhatóság mellé : 10 kereskedő és 10 iparos. A szavazás eredménye, a szavazás lezárta után össze számoltatván, azonnal kihirdettetni fog. Gyulán, a városi tanács mint elsőfokú iparhatóság 1905. évi deczember hó 2-án tartott üléséből. Hoffmann Ferencz, Popovits Jusztin, I jegyző. 377 2—2 főjegyző, h. polgármester. Hírek. A vármegye rendss közgyűlése csak a kará­csonyi ünnepek után, valószínűleg deczember hó 28-án fog megtartatni. A határidőt véglegesen csak a csütörtöki rendkívüli közgyűlés után állapítják meg és ekkor küldik szét a meghívókat. A közgyü- tésnek egyik legérdekesebb tárgya lesz a közigaz­gatási bizottság újjáalakítása, amelynek kilépő öt tagja helyébe fognak uj tagokat választani. A vármegyei alkotmányvédö bizottság hétfőn délelőtt Kaviár .Dániel elnöklete alatt látogatott ülést tartott, amelyen az alelnöksógről lemondott dr. Márki János helyébe Beliczey Gézát választotta meg alelnökké. Hosszasan tárgyalta a bizottság a főispáni kinevezés ügyét és végül hozzájárult gróf Wenckheim Dénesnek e tárgyban a közgyűlés elé terjesztendő indítványához, amelyet a bizottság leg­több tagja is aláirt. A tisztviselők kártalanítására megkezdett önkéntes adománygyűjtés során eddig 28000 korona biztosíttatván és minthogy ez az összeg nem elegendő, a bizottság elhatározta, hogy tagjai és a törvényhatósági bizottsági tagok köré­ben gyűjtendő aláírásokkal kiállított jótállási nyi­latkozat ellenében 500 ezer korona erejéig folyó számla hitelt nyit valamely pénzintézetnél, amelyet a szükséghez mérten vesz igénybe. A hitel bizto­sítása érdekében való tárgyalásokkal és a jótállási nyilatkozat megszerkesztésével egy háromtagú bi­zottságot biztak meg, mely már, ei is járt meg­bízatásában . Főispáni installálás, föcgmárik János dr., Békésvármegye jijobHún kinevezett főispánja, hi­vatalos átiratot intézett a vármegye alispánjához, amóíybén azt jelzíf’ hogy installácziöját a hónap második felében, — lehetőleg a rendes közgyűlés alkalmából, óhájtáná úiegtaítani. A „publica tíoneátás“ nÖfébétt móltátlánkodá­sunknak és mély megbotránkozásunknak adunk kifejezést ama néhány vidéki (nem békésmegyei) lapokban megjelent azonos tartalmú tehát egy hír­forrásból eredő közlemény fölött, amelyek dr. Krcsmárik Jánosra, illetőleg annak főispáni kineve­zését megelőző életrajzára s ennek karakterizálá- sára vonatkoznak. Az, hogy Krcsmárik most főis­páni tisztet vállalt, ez idő szerint kizárólag politikai cselekvóny, amely cselekvóny fölött csak is politi­kai okokból lehet véleményt, esetleg kritikát gya­korolni. Ehhez mint nem politikai lapnak nekünk áemrni jogunk és amennyiben csupán politikai kriti­kát olvasnánk róla, bármily erős, bármily kímélet­len lenne az, tartózkodnánk eme kritikáról tudo­mást is venni, annyival inkább fölötte diskussióba bocsátkozni. így is nem Krcsmárik Jánost, aki erre nincs rászorulva, hanem Békósvármegye közéletét, Bókésvármegye törvényhatósági bizottságának múlt óvtizedbeli tisztességét védjük meg, amidőn tiltako­zunk ellene, hogy Krcsmárik János valaha is »kétes egzisztenczia«, „ütött kopott letört alak“, „tehetség­telen individuum“ végül pedig »olyan ellenszenves alak lett volna, akit a járás mindenképen leakart rázni a nyakáról s csak hogy megszabadulhasson (?) tőle, megválasztotta képviselőnek (!)«, „akivel in­telligens ember alig állt szóba“. Tiltakozunk ellene, bogy olyan alakot, aminőnek néhány vidéki lap Krcsmárikot olvasóinak a fenidézett szavakban be­mutatni akarja, a köztisztesség Békésvármegyében valaha megtűrt, annál inkább pedig, hogy olyan előkelő positióval, mint aminő a szarvasi főszolgabírói tisztség, több izbeni egyhangú választással megtisz­Aztán elindult keresni A szelíd lányt, a szőke lányt, Vele tánozolta végig egykor, A szürkülő bál hajnalát. Fehér leány, szőke, szeiid, Édes méz a szó ajakán, De mind csak hiába kereste Sok átvirrasztott éjszakán. Nóta, pezsgő nem csittiták Szivét, mely érte fájt nagyon. Elkábult fejjel, hogy hazatért Sok átlumpolt bálhajnalon. IV. . . , Fehér virág, szép hóvirág Csendesen integet a fán: ViszontlátásraI — azt ígérted, Egykor a báli éjszakán. Várlak, de piros virágot Hozzál magaddal, édesem, A szekfüt, a mit megígértél, Egykor a báli éjfelen. Fehér virág, piros virág Illik egymás mellé nagyon — Jer, hozd el, hadd csókolgatom meg, Magányos, csöndes hajnalon . . . V. . . . Fehér havon, hideg havon, Véres virággal kebelén, ügy lelték meg egyszer a fiút Egy báléjszaka reggelén. Mányidé Prigl Olga. Az éjféli nap vidékein. Irta : Korponay István. Trondhjem és Kristiania. Julius' 21-ikéu estefelé érkeztünk a gyönyörű Trondhjemfjord mellett fekvő norvég koronázó vá­rosba. Környöskörííl serdös hegyek koszorúzzák az öblöt, maga a város ott fekszik a fjord szívében, mindenfelé gyönyörű kilátással. Éghajlata szeiid, enyhe; a városka mellett folyó kis Nidelv úgyszólván soha be nem fagy; a vegetáció valósággal buja. Maga a város kicsi, alig 40000 lakosú; fontossá történeti múltja s tengerparti fekvése teszi. Útitervünk szerint mindössze két órát időzhettünk benne; ebbe az időbe azonban bele kellett számítanunk a vacsora idejét is; természetes tehát, hogy megérkezésünk után siettünk kocsiba szállni, hogy hirtelen végignézhessünk legalább nehány utcát s megnézzük a város kincsét — gyö­nyörű koronázó székesegyházát. Negyvenezer lakosa dacára és koronázó város létére csak éppen terjedelmében különbözik Hammer- festtöl vagy Tromsötől, meg abban, hogy utcái bámu­latosan szép szélesek és szabályosak. Házai azonban csekély kivétellel faházak, csakúgy, mint az előbb említett városokban. Imitt-amott egy-egy emeletes háznak földszintje kö vagy tégla, de emeletük akkor is bizonyára fából épült. Külsejüket iparkodnak a lakosok kőnek tüntetni fel, <^hát ha csak valaki nem rövidlátó, aligha csalja meg az amúgy is gyarló után­zat. Királyi palotája ócska gondozatlan épület, egyete­mén minden csak a szemnek készült és ha nem csalódom, mindkét épület — szintén aféle potemkin-palota fából. .Valahol olvastam, hogy Trondhjem sokat szen­vedett a múltban a tűzvésztől. Mig végigkocsiztam nehány utcáját, bizony könnyű volt elképzelnem, hogy ha ez a faváros kedvezőtlen időjárásban kigyulad, alighanem úgy jár, mint egyik svéd falu svédországi utunk előtt: mire mi odaérkeztünk — pedig eredetileg ott kellett volna ebédelnünk — csak hamut találtunk a helyén. Hanem székesegyháza olyan, hogy a világ bár­mely nagyvárosa büszke lehetne reá. Gótízlésii, már­ványból és kékesszürke köböl épült hatalmas nagy templom, hajójának és szentélyének hossza körülbelül 100 méter. Az egész templomot jelenleg renoválják, szentélye és főhaj ójának a szentély és a kereszt­hajók közötti része azonban nagyjából kész s meg­tekinthető. Szentélye nyolcszögalakú, s diadalív zárja el a hajótól. Minden köve valóságos remeke a kőfara­gásnak ; elzáró ívezete olyan könnyű, olyan légies, hogy messziről szinte azt a hatást kelti, mintha nem is köböl lenne, mintha csipkefüggöny ereszkednék a magasból alá. A gótikus ivezeteket tartó pillérek világosszürkék, majdnem fehérek s magát a főhajót még két oldalhajótól választják el. Sok gótizlésű templomot láttam már; de egyet sem, amely oly vonzóan szép lett volna, mint a trondhjemi. Este 8 óra körül ültünk vasútra, amely bennün­ket Kristiánia felé vitt. Keskenyvágányú pályán futottunk végig 17 órai úton, a Glommen folyó völgyén. Valóságos svájci utazás : két oldalt meredek, magas hegyoldalak, közöttük szűk völgyben kristály- tiszta, imitt-amott^ zuhatagos kis folyó, amelynek partján sokszor alig-alig akad hely a vasút számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom