Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)

1905-12-03 / 51. szám

6

BÉKÉS

1905. deczember 3.

teménye. Yigjátéka (Éljen az egyenlőség), költeményei, két elbeszélés és Gondolatainak egy sora , ez a tartalma a vaskos kötetnek, amelyet Yoinovicb Géza rendezett sajtó alá és látott el bevezető tanulmánynyal. A kötetek élén az irók arczképe van K. Hirsch Nelli művészi rajzónjából. A díszes kiállítású teljes gyűjtemény (55 kötet) ára 220 korona. Megrendelhető havi részletfizetésre minden hazai könyvkereskedés utján. A még hátralévő tizenöt kötet félévenként ötkötetes soro átokban jelenik meg Harmadfélezer esztendeje körülbelül annak, hogy a közönség a színházi előadásokért rajong. Az első színpadot a görögök építették és az állam oly fontosnak tartotta, hogy a nép a színház oktató élvezetében részesüljön, hogy nemcsak szabad bemenetét adott neki, de még a napi dijat is, hogy aznap a megélhetéséről ne kelljen gondoskodnia. A görög színházi szokásokról érdekes ismertetéseket közöl Endrei Zalán «Yilág Történelmé»-nek e heti száma. A munkából mutatványszámot ingyen és bérmentve küld a «Világ Történelme» kiadóhivatala Budapest,

VI., Aradi-utcza 8.

Magyarország ipari önállósága ahhoz az alapvető feltételhez van kötve, hogy elsősorban azok a gyártási ágak honosuljanak meg hazánkban, melyek a mindennapi életben legszükségesebb használati czikkeket ruhát, élelmi szereket, stb. állítják elé. A faipar, szövő és fonóipar, papíripar, kémiai nagyipar, gazdasági termékeket feldolgozó ipar számoságára vonatkozik ezen tételünk, amely gyártási ágaknak és minden terméküknek ismertetését legjobban az Athenaeum kiadásában megjelent «A Technika Vívmányai» czimfl munka most megjelent füzeteiben találjuk meg. Jellemzi ezen czikkeket a világos, könnyed, élvezhető előadás, melyet már a közönség ezen vállalat előbbi füzeteiből is ismer, a színes és fekete mümeliékletek és pompás szöveget magyarázó képek tekintetében ezen füzetek leketőleg felülmúlják az előbbieket is. «A Technika Vívmányai» czimü munka 32 füzetben jelenik meg, eddig már 26 füzete fekszik a nagyközönség előtt, melyek úgy a sajtónak, mint a nagyközönségnek teljes elismerését vívták ki. «A Technika Vívmányai» czimü munkához díszes félbőrkötésü bekötési téblák is kaphatók, melyeknek ára dombornyoínásu érczplakettel és dús aranyozással 3 korona 20 fillér. Úgy a megjelent füzetek, mint a bekötési tábla kapható minden könyvkereskedésben. Egy füzet ára 60 fillér.

A „Magyar Lant“ uj szerkesztősége: Kereszty István, Lányi Ernő, Klökner Ede, tartalmas lapot nyújt a zenekedvelő közönségnek. Tóth Árpád komoly tanulmányán kívül, nap’ó-alakban a fővárosi zenei események, majd Lányi Ernő aforizmái — a vidék s a külföld zenei eseményeinek megbeszélése és kritikai rovat következnek. Társlapja a «Zenélő Magyarország» éppen 300-dik számával állít be; érdekes tartalma: Lányi Ernő «Kuvikmadár» dala, Heidlberg Albert «Tom Pick» czimü operettjéből «Senki dala», Tschaikowsky P «Barcarolle» zongorára 4 része, Schumann F. «Mignon» czimü zongora darabja. A bővebb ajánlásra nem szoruló zenelapok együttes előfizetése — negyedévre 6 füzetre 3 kor. és előfizetések, úgy bárminő hangjegyekre szóló megrendelések Klökner Ede »Zenélő Magyarország« kiadóhivatalához Budapestre intézendők.

lanom, hogy a politikán kiviil létezik még egyéb is, ami a kedélyeket izgatja és összehozza, mint például Weisz Mór bankettje, akit »bíboros« (Kiss Laczi azt mondja, hogy nem annyira »bíboros« mint »boros«) kitüntetése alkalmából felekezet, politika és társadalmi kaszt különbség nélkül tiszteltek meg a Komlóban azok, akik a »zsidóban« is tisztelik a munkásságot Nem czélom versenyre kelni a Weisz Mór dicsőítésében senkivel, különösen nem a bankettszónokokkal, akik istenigazában elvetették helyenkint a sulykot, olyasféléket állitván, hogy Weisz Mór az első ember a világon és a történelem lapjai Mátyás király után csak Weisz Mórról emlékezhetnek meg, de annyi tény, hogy Weisz Mór nemcsak azért derék ember, mert nem eszi meg a szappant és a legdrágább télikabátja van Gyulán, hanem azért is, mert nem húzza ki magát semmiféle mozgalmából a közéletnek, legyen az társadalmi, kulturális, közgazda- sági, vagy bárminő mozgalom s az erszénye is mindig nyitva áll minden pumpoló törekvéseknek, amit egyes sokkal jobbmódu és sokkal »gyulaibb« emberről nem lehet elmondani, akik pedig talán vallásilag is kedvezőbb szituácziók közt vannak. Ezt nekem is el kell ismernem krónikairónak — és el kellett mondanom, ha mindjárt rám fogják is, hogy kölc-ön akarok kérni Weisz Mórtól.

Kiss Laczi különben, amint mondják, remekelt ez estén a vicezeivel. Megállapította, hogy csakugyan Weisz az első ember, mert látta már czégtáblán kiírva, hogy »Ádám és társa« azelőtt »Weisz et Comp.« s hogy Weisz Mór hatalmasabb dolgot produkált, mint Krisztus urunk, mert ő csak egy lakodalmas népet látott el a kánai menyegzőn vízből csinált borral, de Weisz Mór egy egész országot.*) S hogy az ő érdeme, hogy Gyulán megszűnt a kapczabetyárság, olyan olcsóvá tette a strinflit és hatalma olyan nagy, hogy akkor és oly n színűre festi a Köröst amilyenre akarja. (Helyeslés Künzl Ernő részéről.) • Mondott még egy garmadával ehhez hasonlókat, de a többit sajnos nem adhatjuk át az utókornak, a többit majd elfogja ő mondani a korcsolyapavillon felszentelési ünnepélyén, amelynek a héten lesz a bokréta ünnepélye, felszentelése pedig — majd ha fagy.

Ez a terminus azonban nem igen akar bekövetkezni, aminek a korcsolyázók ugyan nem nagyon örülnek, de azok, akik a tél örömei mellett a tél prózáját is szem előtt tartják, örülnek neki, mert legalább elodázódik az a nagy nyomorúság egy kicsit, ami a két évi szárazság, az ex-lex és más egyéb természeti és politikai csapások folytán, a télre és tavasz elejére kilátásban van. Aki látja, hogy osztják ki máskor gazdag községekben is az pnségkrumplit és milyen nagy összeget kénytelen .adóban leírni a gyulai pénzügyigazgatóság az aszálykár folytán, (pedig ez az elengedett adó csak nyele a veszett fejszének), annak valóban elmegy a kedve Ja politizálástól és várja azt a Messiást, aki ebből a kátyúból kiemeli az ország szekerét. Ebben az általános nyomorúságban érthető, ha a gyulai rendezett j tanács tisztviselőire is gondja van végre a város 'atyáinak s a városi tanács a holnapi közgyűlésen proponálni fogja, hogy adjanak lakpénzt s tisztviselőknek, mert valóban abszurd állapot, hogy a gyulai tisztviselőknek eddig nem lehetett »lakni« sem s 7—800 forintból kellett nemcsak megélni, soktagu családot is eltartani s hasznos polgárokai nevelni a hazának, hanem — lakni is. 7 -800 forinl évi fizetést pedig sokalhat egy-két városatya, ak maga gazdálkodik a maga földjén s akinek beterm a földje az éleimét, de ezek is gondolják meg, hogy a városi tisztviselő nem mehet el kapálni és pedig nem azért, mert »ur«, hanem azért, mert neki < várost kell szolgálni és az a dolga, nem pedig í kapálás. Piaczról élni pedig 7—800 forint, bizony ; semminél épen csakhogy valamivel több. Ezt szív leljék meg a város atyái és ne legyenek szüklelküel a város ügyét szolgáló tisztviselőkkel szemben s nt akarjanak kevesebbet a városi tanácsnál, amely feltétlenül legkompetensebb mérlegelője a város gazdasági képességeinek s ha egyszer pótadóemeléi ) nélkül lehetővé tudta tenni, hogy a tisztviselői régi jogos igénye kielégíthető legyen, hát ne aka

*) Ha Morvái ur itt volna, ki is krparta volna ért ■ a Kiss Laczi szemét 1

dékoskodjék a kákán is görcsöt kereső s minden haladást megakasztó szüklátkörüséggel a közön séget szolgáló tisztviselők érdekei ellen, amely a városnak is érdeke.

Azt azonban nem lehet helyeselni, hogy a gazdasági szakosztály 16 dijnok elbocsátását s helyette 6 írnok alkalmazását javasolja — Hat írnok bizonyosan nem fog többet, de annyit sem dolgozni, mint 16 dijnok, nemcsak azért, mert fizikai lehetetlenség, hogy 6 ember többet tudjon dolgozni, mint 16, hanem azért is, mert a dijnok, — akiből pedig írnok akar lenni, — ambicziózusabbnak is elképzelhető mint az Írnok, aki elérte czélját és mint tisztviselő, több komócziót engedhet meg magának mint a dijnok, akinek egyedüli joga — dolgozni. Aztán meg embertelen dolog lenne, 10 szegény embert télviz idején, kenyér nélkül szélnek ereszteni, csupa experimentálás czéljából. Félő hogy a feltevés, mely szerint az irnoki állások rendszeresítésével a város jobban kihasználható munkaerőkhöz jut, n m fog beválni s az eredmény az lesz, hogy újra vissza kell fogadni a dijnokokat az írnokok mellé. Ne bántsuk hát azt a 10 szegény dijnokot tisztelt városatyák, hanem inkább lassan, fokozatosan szervezzünk irnoki állásokat az érdemesebb dijnokok számára anélkül, hogy elvennénk 10 szegény embertől a kenyeret — anélkül, hogy azok erre az embertelenségre rászolgáltak volna.

— B-e,

Közgazdaság.

A gyula—simonyifalvi vasút gyulai csatlakozó állomásának földmunkái — a mennyiben az időjárás engedi — serényen folynak és remélni lehet, hogy az állomás helyéül szolgáló nagy anyaggödör feltöltése még a szigorú téli idő beállta előtt befejezést nyer. Itt említjük meg azt az értesülésünket, hogy a vasút engedély kérője a megalakulandó részvénytársaság hozzájárulásától feltételezetten előzetes szerződést kötött a vasút melletti Bak-major megvételére, a melyen a vasúti személyzet részére lakások épitése és mindegyikhez kisebb házi kert kiosztása van tervbe véve úgy, hogy az egész egy csinos telepet képezzen. Egyéb tekintetben is folyik az építés munkájának előkészítése, úgy, hogy az építkezés a koia tavasszal az egész vonalon teljes erővel megindítható lesz.

Az aradi kereskedelmi s iparkamara november 30-án tartott ülésében Krietyóry János elnök meg- 'emlékezeit Weisz Mór gyulai kültagnak a Ferencz 'József rend keresztjével történt kitüntetéséről. — 'a kamara 400 koronával három évre újból alapítványt tesz az orosházi Ferencz József tanonczott- honnál, Gyula város helypénzfelemelés iránti kérelmét elutasitandóuak véleményezi. A most kezdődő ötéves cziklusra Békésvármegyóből a következő levelező tagok választattak : dr. Fábry Sándor, Kóhn Dávid, Pfajf Ferencz (Gyula), Stark Adolf (Békéscsaba), Dégi Gyula, Kun Ferencz, Vitéz Lajos, Cohn Gyula (Orosháza), Réthy Sándor (Szarvas).

A békéscsabai munkásotthon. Követésre méltó helyes eszmét valósított meg Békéscsaba nagyközség a munkásotthon építésével, a melyet vasárnap délután adtak át rendeltetésének. Tágas, czélszerü berendezésű épületet emelt a munkások részére, a kik helyiség hiányában eddig az utczán voltak kénytelenek ácsorogni. Az épületben van elhelyezve a népkönyvtár olvasóhelyiséggel, van ezen kívül <.gy igen nagy fűthető és asztalokkal, székekkel berendezett várakozó terem és ott van a munkás- otthon intézőjének hivatali helyisége, a hol egyszersmind a munkásközvetitést is végzik. Az eszme felvetésének és megvalósításának érdeme Korossy László főjegyzőé és Christián György munkásköz- vetitőé, úgyszintén Békéscsaba község közönségéé, a mely az állam segítségével jelentékeny áldozattal létesítette a 200r0 koronába kerülő épületet. Az otthon megnyitása ezren felüli munkás, valamint a községi elöljáróság jelenlétében filyt le. Korossy László főjegyző ismertette az otthon czélját és megvalósításának történetét, bemutatván a munkásoknak az otthon intézőjét Christián Györgyöt, a ki tetszéssel fogadott beszédben ismertette munkaGyulai élet.

Hogy installálunk-e vagy nem installálunk: ezt a nyílt kérdést, amely most a legáltalánosabb érdeklődés tárgyát képezi, hagyom a hivatott és nem hivatott politikusoknak megfejteni, mert jómagam csömört kaptam már a politikától, amely ahelyett, hogy összehozná, hát szétválasztja az embereket Hiszen maholnap ott vagyunk, hogyha nadrágot akarunk csináltatni, megkérdezzük a szabót, hogy milyen politikai elveket vall s ha nem a mienkkel egyezőt, hát otthagyjuk a nadrágjával együtt és megyünk a másikhoz, aki ugyan lötyögős nadrágot csinál, de egyforma politikáért hévül velünk.

Egyszóval az undorodásig vagyok a politikával, — pedig nem is vagyok megyei tisztviselő, akiket mártírrá tesz az a bolond közjogi állapot, hogy felülről kapják a parancsot, meg a kenyeret és alulról választják és buktatják ki őket — és jól esett hal-