Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-12-03 / 51. szám
4 BÉKÉS 1905. deezember 3. fizetőknek a rendezőség köszönetét mond. Az összeg Gyula város Kossuth szobor alap pénztárába befizettetett és nyugtatványoztatott. Bankett. Szombat este a gyulai kereskedők és kereskedő ifjak kezdeményezéséből népes bankett volt, melyet Weisz Mór kitüntetése alkalmából rendeztek tisztelői. A banketten mintegy 80-an vettek részt, amely elejétől mindvégig igen kedélyesen folyt le. Az első felköszöntőt Czinczár Adolf, — mint a kereskedők és kereskedő ifjak elnöke, — mondotta az ünnepeltre, utána Scherer Benedek, a kötött és szövött iparárugyár részvénytársaság nevében köszöntötte fel az ünnepeltet, mint a részvénytársaság vezérigazgatóját, igen szép beszédben eorolván fel annak érdemeit. — Ezután maga az ünnepelt Weisz Mór szólalt fel, szerényen elhárítván magáról az ünnepeltetést, munkatársainak tudván be azt, hogy a köz érdekében oly nagy munkásságot tudott kifejteni. — Beszéltek még dr. Berényi Ármin, aki a szövőgyár vezetője, Vadas Mártonért ürített poharat, dr. Follmann János, Freuder Mór (Orosházáról), Grünfeld Jakab a munkásokat éltette, Karácsony Károly, Szentmiklósi József. Kiss László igen humoros tosztjával keltett közderültséget, dr. Major Simonpedig szép hegedű- szóban a „János vitéz“ melódiájára készített saját verseivel járult hozzá sz ünnepi hangulat emeléséhez. A bankett inczidenséből Lukács Györgyöt, mint a kötött és szövött iparárugyár elnökét és tő- patronusát, meleghaugu táviratban üdvözölték. A banketten, mely Fischl tata konyháját dicsérte, — Rácz Tóni kiváló zenekara szolgáltatta a zenét. Halálozás. Gyulán az értelmiség körében élénk részvétet kelt özv. Köpf Károlynó Steinekker Paulina halála. A boldogult derék úri asszony akkor költözött férjével és családjával városunkba, mikor a mindnyájunk jó emlékében álló kedves „Köpf bácsi“, néh. József főherczegnól évtizedeken eltöltött gazdatiszti szolgálat után nyugalomba vonult. A Köpf családot többszörös rokoni kötelék fűzte Gyulához, amelynek társadalmában előkelő s tekintélyes szerepet vitt. Néhány esztendővel ezelőtt a család a fővárosba költözött, ahol a családfő nem sokára meghalt, most pedig megilletődóssel vesszük a derék családanya halála hírét. A boldogult derék asszony 68 éves volt és november 26-án itemették el gyermekei, rokonai vigasztalan fájdalmára, igaz bánatára. Nyugodjék békében ! Deczember enyhe idővel köszöntött be, mely a szegény emberek örömére tartósnak Ígérkezik. Az október és november havi esőzések kedvező hatása meglátszik a vegetáczión, amely oly szép, aminő már évek óta nem volt. De vannak határrészek, ahol sok mezei egér pusztítja a buzavetóst, ami a bőséges eső után majdnem kihetetlen és azt bizonyítja, hogy az esőből még mindig nem volt — sok. Halálozás. Fehér Kálmán, a kir. törvényszéknek évtizedek hosszú során át munkás és szorgalmas gépészét pár nap előtt hirtelen szélütés érte, melynek következtében rövid szenvedés után csü törtök éjjel meghalt. A kir. törvényszék gyásza jeléül fekete zászlót tűzött ki derék emberének tragikus halála fölött érzett mély részvéte jeléül. A boldogultat, aki nem rég vesztette el nejét, most teljes árvaságra jutott papnövendek fia s egy hajadon leánya gyászolják. Temetése tegnap délután volt nagy részvéttel. Nyugodjék békében ! Esküvő. Sinszky Ferencz vármegyei árvaszéki ülnök, múlt szombaton esküdött örök hűséget Nagykárolyban Szabó Matild ottani tanítónőnek. Kohut Ödön gyulai kir. pénzügyi fogalmazó, tegnap vezette oltárhoz Zomborban Popovics Ilonkát, Popovics Sebő bácsbodrogmegyei levéltáros leányát. Eljegyzés. Dombi Lajos m. kir. honvédfőhadnagy, Dombi Lajos esperes fia, eljegyezte Gallacz Paulát, néhai Gállacz János miniszteri osztálytanácsos és neje, Ormos Janka leányát. — Varga Géza tart. huszárhadnagy, gróf Almásy uradalmi sarkadi intéző, eljegyezte Márki Nellikét, néhai Márki Imre sarkadi uradalmi főintéző leányát. Lopás a piaczon. A pénteki hetipiacz alkalmából Weisz Miksa vásári rőfös kereskedőtől, ki a patika mellett szokott árulni Nyegrucz Flóra nagy- péli rovott múltú, lopásért már büntetett asszony, elcsent 2 pár harisnyát és 1 darab szappant. A rendőr azonban észrevette a lopást és bevitte a tolvaj asszonyt a kapitányságra a bűnjelekkel együtt. Gazdátlan tárgy. A gyulai rendőrkapitányi hivatalnál egy női nyakra való selyemkendő, két drb fojrevaló kendő, többféle/ csipkék és gyolcsvásznak gazdátlanul őriztetnek, igazolt tulajdonosa ugyanott átveheti. Felrobbant a mocsárlóg. Dobozon az uradalomnál kutat ásott tegnap 7 — 8 munkás. Már meglehetős mélyen jártak, amikor különös szagot éreztek a kút mélyén s hogy ezt ellensúlyozzák, pipára akartak gyújtani. Az egyik gyufát is gyújtott, de ebben a pillanatban nagy detonáczió történt, a különös szagot okozó mocsárgáz lángra lobbant, úgy hogy a munkások erős sérüléseket szenvedtek a robbanás következtében. A gyorsan segítségre jövők azonban kihúzták őket a kutból 8 a szabad levegőn csakhamar magukhoz jöttek. Egy szidásért a halálba. Körösladányban Ornbodi Lajos 13 éves fiú, valami rossz fát tett a tűzre. Az apja keményen mogdorgálta, amit a túl érzékeny fiú annyira szivére vett, hogy a miatt el- e ír észtette magát. Kötelet vett magához, kiment a vásártérre s ott egy üresen álló bódéban felakasztotta magát. Mire nagysokára rátaláltak, halott volt. Lopás. A vásárhelyi pusztán, Gyulamező közelében egymást érik a lopások. A múltkor már meg- déz8málták Herczeg Szándorók tanyáját, de úgy látszik, hogy az akkor elakolbólitott négy libát és egy hízót még keveselték, mert 19-éjjel ugyanonnan három lovat és egy disznót tulajdonítottak el. Advent, Mikulás. Tulajdonképen az első fehér hóval egyidejűleg lép be az advent, mely ma kezdődik az első rórátóval együtt. A Messiást váró emberiség négyezer éves várakozásának emléke ez az adventi négy hét, melyet a kath. világ bőjjtel tart meg. Adventtel együtt jön a virgácsos vasvillás Mikulás is, mely érdem szerint jutalmazza vagy bünteti a jó és rossz gyermekeket s a gyerek szobában most nagyobb izgalmakat okoz, mint a főispáni installáczió a nagyok közt. A gondatlanság következménye. Túri Mihály orosházi napszámos kiment a vasúthoz s mivel hosszabb ideig tartó munkára akart családjától megválni, felesége kikisérte. így aztán lakásukon három kis leányukat magukra hagyták. De a lámpát is égve felejtették. A kis leányok midőn fölébredtek, észrevették szüleik távollétét és banczu- rozni kezdtek az ágyban s játék közben feldöntöttek a lámpát, a mitől rögtön tüzet fogott az ágynemű. Riadtan menekültek a gyerekek az udvarra és segítségért kiabáltak. A házbeliek a zajra kifutottak s észrevevén a bajt, nagynehezen elnyomták a tüzet. Lopás. A múlt hó 22-én éjszaka, Németh István orosházi illetőségű Lehel-utczai lakos tanyáján 4 rabló betört és kihajtottak a tarlóra 2 darab disznót. Vissza akartak menni a másik négyért. A béres észrevette és kiment egy vasvillával. A konyha ajtóba álló rablótól kérdezte, hogy ki az. Akkor egy másik a háta mögé került s egy taink, rokonaink odahaza ugyanakkor az igazak édes álmát alusszák, inig mi kiváltságosak a nap ragyogásában gyönyörködünk és az, hogy sohasem láttuk s talán ezután sem fogjuk látni. Eszünkbe jutnak a leírások, amelyeket régen olvastunk róla; eszünkbe jut mindaz a bűbájos álom, amelyet álmodtunk akkor, mikor még nem láttuk, mikor még csak olvastunk róla. S rágondolva minderre, ragyogóbbnak látszik a nap fényes arca, aranyosabbnak a körűlte csillogó felhő foszlány, fényesebbnek a víz" tükrén játszadozó sugárkéve, rózsásabbnak a hegyorom. Igen, az éjféli nap tündéri látvány, s szívünk láttára áhitatos gyönyörűséggel telik meg. Mikor az elragadtatásból felocsúdtunk, összegyűltünk a hajó orrán, s túláradó jókedvvel csevegtünk ; tréfás és komoly felolvasásokat rendeztünk utunkról, egymásról, tengeri viharról és tengeri betegségről prózában és versben. A kritika elhallgatott, a fel-felcsendűlö vidám kacagás bizonyította, hogy a természet fenségeinek szemlélete elnézőbbé, jobbá, derültté varázsolja kedélyünket s közelebb viszi a szívet a mindig elérhetetlen távolban lebegő ábránd- képhez: a boldogsághoz. (Folytatjuk.) Magyar Remekírók. Irodalmunk remekeinek egyöntetű díszes kiadása, a Magyar Remekírók czímü gyűjtemény, a Franklin- Társulatnak ez a nagyszabású, korszakos irodalmi vállalkozása, immár befejezése felé közeledik. Az ötvenöt kötetre tervezett hatalmas gyűjteménynek most jelent meg a nyolczadik ötkötetes sorozata, úgy hogy ma már negyven kötetnyi remekíró ékesítheti minden müveit magyar család könyvtárát. Minden müveit nemzet régóta gondoskodott arról, hogy a nemzeti szellem legbecsesebb kincsei, a nagy írók alkotásai, egyöntetű gyűjteményes kiadásban közkincscsé váljanak, s bárki számára hozzáférhetővé legyenek, mert a remekírók kiapadhatatlan forrásai a nemzeti kultúrának és legfontosabb tényezői a nemzeti önérzet és önállóság fejlesztésének. A mi irodalmunkban eddigelé a nagy írók jórészt csak drága, díszes különkiadásokban kerültek forgalomba, egypár rég elhunyt, s a szerzői jog védelme alól felszabadult klasszikuson kívül. A Franklin- Társulat vállalkozása e téren úttörő vállalkozás volt, s a Magyar Remekírók nagy sikere a bizonysága annak, hogy e gyűjtemény milyen nagy közszükségletet elégített ki. Az új sorozat legérdekesebb kötete a 32. kötet, a mely Kemény Zsigmond történeti és esztétikai tanulmányait illeszti be irodalmunk remekei közé. Gyulai Pál rendezte sajtó alá ezt a kötetet, s az ő gyönyörű bevezető tanulmánya kellőképen méltatja a nagy regényírónak e kevésbbé ismert munkáit, a melyek essay-irodalmunknak igazi gyöngyszemei. A kötetben két történelmi tanulmány van : A két Wesselényi Miklós, és Erdély közélete 1791—1848. Irodalmi tanulmány szintén kettő van: Eszmék a regény és dráma körül és Arany Toldija. A kötet utolsó darabja Kemény nagyszabású emlékbeszéde Vörösmarty Mihályról. Méltó párja e kötetnek a gyűjtemény most megjelent 30. kötete is, báró Eötvös József munkáinak első kötete, a mely a nagy író apróbb szép- irodalmi munkáinak válogatott gyűjteménye. Összes költeményeit, Éljen az egyenlőség czímü vigjátékát, két hosszabb elbeszélését és Gondolatainak egy füzérét foglalja egybe a vaskos kötet, a melyet kiváló fiatal esztétikusunk, dr. Voinovich Géza, Eötvös életrajzírója, rendezett sajtó alá és látott el magvas bevezető tanulmánynyal. Az új sorozat két kötete korábban megjelent kötetek folytatása. A 40. kötet Tompa Mihály munkáinak befejező kötete. Négy kötet, jutott a gyűjteményben a nagy költő munkáinak, s a most megjelent negyedik kötet Tompa költészetének talán legértékesebb termékeit, a népregéket és virágregéket tartalmazza, Lévay József rendezésében. All. kötet Kisfaludy Sándor munkáinak második kötete, s irodalmunk e nagyemlékű alakjának csaknem összes regéit foglalja magában. A regék elé Heinrich Gusztáv irt hosszabb bevezető értekezést. Az új sorozat ötödik kötete régi irodalmunk két nagy mesterének van szentelve, s irodalmunk legelső maradandó becsű alkotásait foglalja magában: Balassa Bálint válogatott költeményeit és Zrínyi Miklós Szigeti Veszedelmét. Első nagy lírikusunk és első nagy epikusunk munkáinak e foglalata a gyűjtemény első kötete, a melyet Széchy Károly két tartalmas tanulmánya tesz még értékesebbé. A kötet élén az írók arczképe van R. Hirsch Nelli művészi rajzónjából. A díszes kiállítású ízléses kötésű teljes gyűjtemény (55 kötet) ára 220 korona. Megrendelhető havi részletfizetésre minden hazai könyvkereskedés útján. A még hátralevő tizenöt kötet félévenként ötkötetes sorozatokban jelenik meg. Másfél év múlva teljes lesz tehát irodalmunk remekeinek ez az első, nagyszabású és kimerítő gyűjteménye, a melynél értékesebb irodalmi gyűjtemény egy hamar el sem képzelhető.
