Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-11-26 / 50. szám
1905. november 26. BÉKÉS 3 madarasi Beck Nándor, Berzeviczy Albert dr., Bon- compagni-Ludovísi herczeg, Calvello de la Tour herczeg, Csáky Albin gróf, Csekonics Endre gróf, Darányi Ignácz dr., Dessewffy Aurél gróf, Esterházy Mihály gróf, Festetics Tassziló gróf, Justh Gyula, Hatvany-Deutsch Sándor, Karátsonyi Jenő gróf, Kléh István, Kornfeld Zsigmond, Kossuth Ferencz, Lánczy Leó, Pálffy Miklós herczeg, Rákosi Jenő, Széli Kálmán, Wekerle Sándor dr., Wenekheim Frigyes gróf, Zelenski Róbert gróf, Zichy Géza gr., Batthyány Lajos gróf. Adományokat elfogad e lap szerkesztősége és a budapesti olasz kir. főconsulatus is (VI., NagJ János-utcza 1/a.) Képviselőtestületi közgyűlés. (November 25.) Tegnap délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott Gyula város képviselőtestülete, a mely egy szép ünnepi aktussal kezdődött, ekkor adván át a vármegye alispánja Weiss Mór gyárosnak a legfelsőbb kitüntetés jelvényét: a Ferencz József rend lovagkeresztjét. A nagy számban összegyűlt képviselőtestületi tagok jelenlétében dr. Fábry Sándor alispán nyitotta meg a közgyűlést szép beszéddel. Az utolsó évtized azon törekvéseire utalt, a melyek a földmivelő munkásnép állandó foglalkoztatását czélozzák. E hasznos törekvésben kiváló érdem illeti azt az egyént, a ki rövid idő alatt több száz munkáskéznek adott állandó keresetet a gyulai kötött szövött iparáru gyár létesítésével. Vázolja Weisz Mórnak a gyár alapítása és fejlesztése körül való tevékenységét, azon érdemét, a melyeket a cognacgyár, a tejszövetkezet és egyéb ipari vállalatok terén szerzett, a város és vármegye közügyeiben való lelkes tevékenységét, a humanizmus és kultúra terén való rendkívüli áldozatkészséget. E tevékenység megszerezte Weisz Mórnak a társadalom minden rétegének elismerő nagyrabecsülését úgy, hogy osztatlan köztudatot képez, miként a királyi kitüntetés arra teljesen méltó egyént ért és a legfelsőbb elismerésnek az adja meg különös becsét, miként a felsőbbség jutalma találkozik a közvélemény elismerésével. A kitüntetés jelvényét örömmel és szép jókivánatok kíséretében tűzi a kitüntetett férfiú mellére. A tartalmas szép beszédet gyakori éljenzés szakította félbe és követte, mire Weisz Mór mondott szép köszönő beszédet. — Tisztelettel és örömmel fogadja a kitüntetést és hivalkodás nélkül fogja azt viselni. Talizmán lesz az részére, amely meg fogja óvni a csüggedéstől és ösztönözni fogja, hogy becsületes jóakarattal működjék tovább a hasznos munka mezején, összefogva pályatársaival a város jólétének előmozdítására. Köszönetét mond az alispán elismerő szavaiért és a képviselőtestület jóakaratáért, mert nemcsak őt éri e kitüntetés, hanem a város összpolgárságát, mert ha munkájának sikere volt, ezt csak polgártársainak támogatásával vívhatta ki. Ismételt köszönetnyilvánítás mellett, Isten áldását kéri a város közönségére. Az ünnepi aktus befejezése után az alispán átadta az elnöki széket Popovics Jusztin helyettes polgármesternek és a közgyűlés áttért a napirendre. A benedeki földvétel ügyében a vétel, a költségek fedezésének és a birtok hasznosításának tervezetét részletesen ismertette a kiküldött bizottság, javasolván, hogy a várost terhelő vételár a regále kártalanítási kötvény értékesítésével fedeztesssék. A tanács javasolja, hogy az ügyet, a még szükséges intézkedések megtétele után a képviselőtestület deczember 27-én tartandó közgyűlésre tűzze ki érdemleges tárgyalásra. Csőké István az óvadékok letételének megsürgetését kívánja. Hoffmann Ferencz jegyző felvilágosításai után, Weisz Mór annak megfontolását ajánlja, hogy mi volna előnyösebb, kölcsön felvétele, vagy e kötvények eladása. Singer Mihály és még többen szóltak hozzá a tárgyhoz, a melyet úgy, mint a regalekötvények eladásának ügyét a deczember 27-én tartandó közgyűlésre tűzték ki érdemleges tárgyalásra, megbízván a tanácsot, hogy addig az ügyeket, minden részletükben kellőleg előkészítse. Eperjes puszta orvosi teendőinek ellátása ügyében Endrész Mihály, dr. Bárdos Arthur, F. Schriffert József, dr. Berthóty István és Havasi Hermann hozzászólása után a közgyűlés akként határozott, hogy további intézkedésig dr. Császár Ferenczet bízza meg évi 300 kor. tiszteletdij és természetben adandó fuvar adása mellett a puszta orvosi teendőinek ellátásával. Ezzel a közgyűlés véget ért. Hírek. A vármegye főispáni állása a közeli napokban betöltésre kerül. Értesülésünk szerint ugyanis a békési főispánság a legközelebb közzéteendő főispáni kinevezések sorában elintézést nyer és igy valószínűleg már néhány nap múlva lesz kinevezett főispánja vármegyénknek. Uj pápai kamarás. X. Pius pápa, gróf Csáky Károly váczi püspök előterjesztésére dr. Schvarcz Gusztáv városunk szülötte, váczi papnöveldéi lelkiigazgatót s egyházmegyei segédtanfelügyelőt pápai kamarássá nevezte ki. Ad multos annos!. Minister! elismerés. A belügyminister dr, Henszelmann Elek békési községi orvos és dr. Chrisztó Pál szeghalmi községi és tb. vármegyei főorvost dicsérő okiratokkal tüntette ki, amelyekben teljes elismerését nyilvánítja az illető orvosoknak hosszú éveken át a m. kir. csendőrlegónység díjtalan orvosi segélyben részesítése s az időszaki orvosi vizsgálatoknak díjtalan teljesítéséért. Jóváhagyott alapítványok. A vallás és köz- oktatásügyi minister a néhai Simay János és neje által Vésztő község javára tett iskolai segély és jutalomdij alapítványról, valamint Füzesgyarmat község javára tett iskolai segély és jutalomdij alapítványról szóló s az érdekelt községek által az alapítók végrendeleti akaratának megfelelően kiállított alapitó oklevelét jóváhagyta. A békósvármegyei községi jegyzők egyesülete azzal a kéréssel fordult a vármegye utján a községekhez, hogy a jegyzők és segédjegyzők fizetésének kiegészítéséül segély czimén az állam által már megszavazott összeget a községek saját pénztáraikból előlegezzék. A kormány megtagadta a segély kiutalását azon okból, hogy a rendelkezési alap még az előirányzott terheket sem bírja el. Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter az újonnan alakult „Kondorost népköi'“ alapszabályait ellátta bemutatási záradékkal. Ugyancsak a belügyminiszter tudomásul vette, hogy a József kir. herczeg sanatorium-egyesület keretében Endrő- dön a sanatoriumi bizottság megalakult. Jóváhagyott szervezési szabályrendelet. A belügyminiszter Szarvas község szervezési szabályrendeletét a törvényhatósági bizottság által tett változtatásokkal, jóváhagyta. Megyebizottsági tag választások. A választott törvényhatósági bizottsági tagok sorában az év folyamán megüresedett tagsági helyeket hétfőn töltötte be a választó közönség a vármegye négy választókerületében. Gyulán az I. alkerületben a választás a városháza nagytermében történt meg dr. Ladies László elnök és Czinczár Adolf helyettes elnök vezetésével. A szavazás csendes mederben, de elegendő érdeklődés mellett folyt le, amennyiben 139 szavazatot adtak be. Ebből 69 szavazattal dr. Follmann János ügyvédet választották meg bizottsági taggá. Rajta kívül dr. Kovács Károly 37, Reisner Ede 28 és néhányan 1 — 1 szavazatot kaptak. Békéscsabán az I. alkerületben Varságh nagyon-nagyon sokan hasonlóan tudnak és vélekednek, megtapasztaltam. Sandnesjően mellett kiszálltunk mindnyájan s hosszabb sétát tettünk befelé a hegyek felé. Ott láttuk aztán, hogy akad ennek az országnak a halon kívül más gazdagsága is. Hatalmas turfatelepek vannak művelés alatt a helység közelében, amelyekből évenkint száz és száz métermázsa turfát vágnak és vághatnak ki. Maga* a sziklás part pedig érdekes bizonyítékokat nyújt arra nézve, hogy keletkezhettek azok a bámulatos alakulási! fjordok. Élével felfelé áll a réteges szikla, amelyet lábunk tapos, annak jeléül, hogy hatalmas belső forradalmak játszódtak le az óceán partjainál, amelyek szanaszét hányták az eredetileg képződött talajt. Víznek, tűznek, levegőnek kellett közreműködnie, mig kialakult mindaz, amiben most szemünk gyönyörködik. Olyan fjordokat is láttunk, amilyenről itthon álmodoztunk: óriási, komor, függőleges sziklák között alig 30—40 méter széles tengerágakat, ahol a hajó alig tud megfordulni. Ilyenek pl. a Raftsund és a Troldfjord, meg a már említett Rombakefjord. A Lyngenfjord fenséges szépsége után azonban alig tettek ezek reánk nagyobb hatást, bár nem tagadom, hogy a Troldfjord csendes vizében az égbenyúló függőleges sötétbarna sziklák között, ahol a hajócsavar csapkodása mennydörgésként verődik vissza a komor sziklákról, szinte aggódva néztem fel, mikor szakadnak le, maguk alá temetve minket minden örömünkkel, bánatunkkal, bajainkkal, reményeinkkel. Délebbre fekszenek azok a hegyek, amelyeket a nép „Hét testvérinek nevez. Hét égbenyúló magas sziklahegy mered az utas felé, oly magasak, hogy a felhő derekukon pihen meg, s bámulatos szép látványt nyújtanak. Még délebbre van a híres lyukas hegy, a Torghatten, amelynek oldalában óriási alagút vezet keresztül, amelynek magassága 20, egész 75 méter úgy, hogy szépen s messziről keresztül lát az ember rajta. Ezek a délibb fjordok már nem oly zordonak, mint az előbbiek voltak. Havas hegység csak néha- néha látszik még a messze távolban. Lent a tengerpart gyönyörű pázsittal borított, a hegyoldalak erdősek; sűrűn láthat az ember legeltető pásztorokat, elszórva magános házakat, s mind sűrűbben váltják fel egymást a községek is. S mintha az éghajlat szelídülésével az [ember kedélye is melegednék: svéd-norvég módon — lefelé fordított tenyérrel integetnek haladó hajónk felé. Mi persze hasonlóan viszonozzuk, ami egész azt a hatást kelti, mintha mindnyájan megsütöttük volna újjunkat s rázogatnók. Utazásunk hatodik napján délután kanyarodtunk be a gyönyörű Trondhjemfjordba. Egész kis paradicsom már ez az északiakhoz képest. Norvégia régi székvárosában, egyúttal koronázó városában szálltunk partra. Onnan aztán vasúton folytattuk utunkat Krisztiánia felé. Kedves ismerősünket, a fjordot még egyszer viszontláttuk, Krisztiániában a bájos Krisz- tiáuiafjordban, aztán búcsút vettünk tőle — minden valószínűség szerint, legalább én, örökre. „Az ég egy kincset ad mindenik hazának,“ .Norvégiának a nagyszerű természetet; de nem sajnáltam otthagyni. Az én szívem nem járt ott; vonzott vissza az én hazámba. . (Foktatjuk.) Magyar regényírók. Az egy százados múltú magyar regényirodalomnak szinét-javát foglalja össze hatvan kötetben az a nagyszabású gyűjtemény, a melynek gondolatát és tervezetét Mikszáth Kálmán, a legnagyobb élő magyar regényíró, adta a kiadó Franklin-Társulatnak, magára vállalván egyúttal a hatalmas gyűjtemény szerkesztését is. A nagy iró gondolata immár testet öltött, s regényíróink maradandó emlékezetéül a díszes gyűjteményből megjelent most immár a harmadik sorozat, a mely az eddig megjelent tiz kötetet, Jósika Miklós, Tolnai Lajos, Justh Zsigmoud, Csiky Gergely, Kemény Zsigmond, Pálffy Albert, Vadnaí Károly és Herczeg Ferencz egy-egy regényét újabb öt kötettel gyarapította. Az uj sorozat a vállalat programmjának megfelelően különböző korszak Íróit foglalta össze, a múlt század harminczas éveitől kezdve a mai napig. A kötetek azonban szám szerint illeszkednek bele az egész gyűjteménybe, a mely időrendben tartalmazza a regényeket. Gaal Józsefnek, a Peleskei Nótárius Írójának történeti regénye: Szirmay Ilona, a legrégibb az uj sorozatban. Ez a regény együtt jelent meg 1836-ban Jósika: Abafijával s ezzel együtt osztozik a magyar regényírás úttörésének a dicsőségében. A ma is érdekes munkát Wittich Eperjesi Károly illusztrálta. A mai irodalmat Rákosi Viktor fö műve: az Elnémult harangok képviseli, ez az alig két esztendő előtt íródott gyönyörű regény, a mely egy csapásra
