Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-11-05 / 47. szám
2 BÉKÉS 1905. november 5. molyán szervezve. Vállalati alapon, hogy biztos munkát nyújtson és állandó keresetet biztositson. Nem könnyű feladat, de nem is megoldhatatlan. Nagy áldozatokat igényel, de olyan czél érdekében, melyért még sokkal nagyobb is indokolt volna. Nemcsak a jelen közvetlen kihatásáért, hanem közvetve a jövő átalakulásáért. Ha az Alföld városaiban sikerülne nehány nagyobb gyárat létesíteni, melyek lekötnék a városi és környékükben lakosságot, ennek kapcsán pedig sikerülne az Alföld nagyobb területeire kiható, állandó háziipari vállalatokat teremteni, melyek arra az időre nyújtanának a családok százainak, — mert hisz egyelőre nem lehet még ezrekről szó, ez csak fokozatosan történhetik, — rendes keresetet, mikor a mezőgazdasági munka a lakosság nagy tömegei számára szünetel : gyorsan megváltoznának az aranykalászos rónák népének gazdasági viszonyai és ezzel egyúttal hatalmas lépést tehetnénk előre a nemzeti és kulturális haladás terén. A vármegye közgyűlése. — November 3. — A vármegye rendkívüli közgyűlést tartott pénteken, azaz folyó hó 3-án, amelyen jelen voltak dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt: dr. Dairnel Sándor főjegyző, Kiss László, Konkoly Tihamér, dr. Zöldy Géza, Jancsovics Péter, Pikó Béla, gróf Hoyos Wenckheim Fülöp, Fábry Károly, Haviár Dániel, Jantsovits Emil, Haviár Lajos, Eohoska Mihály, Popovics Szilveszter, Lukács Endre, dr. Wieland Sándor, dr. Haviár Gyula, dr. Hajnal Albert, dr. Margócsi Miklós, Szabó Emil, Kolozsi Endre, dr. Danes Szilárd, Hideg János, Grimm Mór, Veres József, Garzó Gyula, Aszalay Gyula, Dombi Lajos, dr. Tardos Dezső, Achim L. András, Gerlein Reinhardt, Kukla Ferencz, dr. Pándy István, Nóvery Albert, A. Schriffert József, Múlt József, Pettner Ferencz, Vámos András, Sáfössy-Gyula, Schmidt Gyula, Achim H. Pál, Cs. Demkó József, D. Török Gábor. Az alispán a közgyűlést megnyitván, az ügyek a tárgysorozat sorrendjében letárgyaltattak. Első ügyként tárgyaltatott dr. Haviár Gyula! indítványa a királyhoz intézendő felirat iránt, amely- , ben főképen a képviselőház kormány ellenes elnapolása panaszoltatnék fel. Az állandó választmány, miután a felirattól semmi féle eredményt nem vár, a felirat mellőzését javasolta. A közgyűlés azonban egyhangúlag kimondotta, hogy a képviselőház október 10-én hozott határozata szellemében a királyhoz feliratot intéz, amelyben alkotmányos felelős kormány kinevezését és válaszadást kér s ily feliratok küldésére a társtörvényhatóságokat is megkeresi. Ezután tárgyaltatott a belügyminister leirata az állami adók beszedése és az ujonezok előállítása körül való eljárás tárgyában, mely szerint a törvény- hatóság legutóbb hozott határozatát megsemmisítette s ezen megsemmisítő határozatát az alispán felterjesztése daczára fentartotta. A törvényhatóság a belügyminister megsemmisítő rendeletét, mivel annak kötelező erejét és törvényességét el nem ismeri, nem vette tudomásul, hanem a 65-ös bizottság határozati javaslatához képest előbbi határozatát egész terjedelmében és változatlanul fentartotta, illetve annak végrehajtására a tisztviselőket és községi elöljárókat újból kötelezte. Báró Fejérváry Géza miniszterelnök és miniszter társainak kinevezését tudató leiratot, mint alkotmányellenes níiniszteriumét, egyszerűen irattárba helyezte. A ministeriumnak intőszózatát, melyben a törvényhatóságokat a törvény és törvényes rendeletek pontos teljesítésére és különösen arra kötelezte, hogy az adófizető polgárok által önként befizetett államiadók elfogadása és az állampénztárba való beszállítása, valamint a katonai szolgálatra önként jelentkezők részére a belépési bizonyítvány kiállítása körül törvényes kötelességüket teljesítsék, a közgyűlés a 65-ös bizottság javaslatára irattárba helyezte szinté -, kimondván, hogy a törvényhatósági bizottságot tényei- ben és határozataiban szigorúan és kizárólag az ország szentesített törvényei és alkotmányához való ragaszkodása vezérli és igy a tekintetben, hogy elhatározásában minő szempontok szerint járjon el, kitanitásra senki részéről sem szorul s ez elled- tiltakozik. Közben egy kelletlen inczidens is volt. A megye ellenzékének egyik fiatal vezére dr. Pándy István tiltakozott az ellen, hogy 4'zentmiklósi József hírlapíró a törvényhatósági bizottsági tagok részére' fenn tartott zöld asztal mellett foglaljon helyet, mire az !alispán válaszolt kijelentvén, hogy a sajtót, mint a nyilvánosság orgánumát kizárni a teremből joga nincs, azonban majd külön asztalt fog a közgyűlési terembe betétetni a sajtó tudósítók számára. Ezzel az inczidens véget ért. Ezenkívül tárgyaltatott még az orosházi főszolgabírói lak villanyvilágítással való ellátása s Bükucz József békési lakosnak felebbezése, melynek a törvényhatóság helyt adott s helybeliekre megá1- lapitott legeltetési dij fizetésére kötelezte. A közgyűlés egy órát vett igénybe, s 10 órakor vége volt. Hírek. A vármegye közigazgatási bizottsága november havi rendes ülését folyó hó 13-án fogja megtartatni. A vármegyei főispán! állás betöltése tekintetében az elmúlt hét nem hozta meg a döntést, sőt a személyi kombinácziók tekintetében sem vagyunk előbbre, mint a múlt vasárnap, Bárha a kormány tudvalevőleg az üresedésben levő főispáni állások mielőbbi betöltését elhatározta, lehetséges hogy a békési főispánság legalább rövidebb ideig még üres marad, legalább erre enged következtetni az a körülmény, hogy a kinevezendő főispán személye tekintetében eddig még semmi alappal biró kom- bicziókig sem jutottunk el. A mai válságos időben természetesen meglepetések nincsenek kizárva. Honvédségi kinevezések. A novemberi tiszti kinevezések számos változást és ezzel sok örömet hoztak a gyulai 2. honvédgyalogezred tisztikarának. A király ugyanis az ezred állományában kinevezte Fischer Dezső őrnagyot, a jászberényi zászlóalj parancsnokát alezredessé, 11-od osztályú századosok lettek Demeter Béla és Seffer Pál főhadnagyok, főhadnagy lett Bartsch Vilmos hadnagy és hadnagyokká neveztettek ki Bátor József, Kaufmann Ödön, Endrödy Géza és Örley Arthur tiszthelyettesek. A gyulai helyőrség egyidejűleg elveszti egyik kiváló törzstisztét, a város társadalmának előkelő és tisztelt tagját László István őrnagyot, a ki* i király a maros vásárhelyi 2. gyalogezredhez hí zett át. Ismerőseink közül előlépésben részesült Czitö Sándor a lugosi 8, gyalogezred főhadnagya, a ki Il-od osztályú századossá neveztetett ki. Dutkay Béla, Gyula város polgármestere megfellebbezte a vármegye alispánjának azt a határozatát, mely őt az ellene folyamatban levő fegyelmi e'járás során állásától felfüggesztette. A felebbezést saláták : uborka- és fejessaláta ; füstölt lazac, kétféle kirántott hal. négy-ötféle olajos hal, halikra, továbbá tengeri rák; sült és hideg sódar, májpástétom, hideg felvágott ; omelette, hig és keményre főtt tojás, töltött tojás, rántotta; főtt és sült burgonya, vaj, margarin, egy sereg- sajt, teasütemény, vajas sütemény és a fentebb dicséri kenyérfajták. Vacsora: húsos ételek: borjúsült hideg és meleg, főtt répa hússal, nyers sódar, pirított máj, májpástétom, szalámi, füstölt nyelv, hideg ürü szilvával, füstölt hús, húsvagdalék gombával, vagdalt pecsenye ; halak: rántott és vajban sült hal, ajóka, valami savanyú csüspájzzá átalakított vagdalt hal és 4—5 féle olajos hal meg halkonzerv; rántotta, vaj, ötféle sajt. retek; saláták: cékla, olasz saláta, macaroni, hering- saláta, rákmayonaise, sárgarépa, borsóhüvely, paradicsomos krumpli. Nem dicsekszem, hogy ezzel kimerítettem az ételek sorát s bocsánatot kérek, ha esetleg nem vagyok szakszerű. Csak úgy hirteíenében írtam össze s étlap hiányában rá voltam szorúlva ízlésem útbaigazítására s ez ebben az esetben annál megbízhatatlanabb volt, mert néhányszor soha előbb nem ízlelt ételek mibenlétét kellett megállapítania. Bekerültünk tehát ebbe a bőség szarújába, de bizony akárhányszor éhen maradtam. Egyrészt olyan tolongás volt a terített asztal körül, hogy ha rövidebb idő alatt kellett étkezni, hozzá sem jutott mindenki az asztalhoz; másrészt meg addig-addig válogattunk, mig kifogytunk az időből; válogatni pedig kellett, mert ha valaki pl. a saíátás oldalra került, csak nem szedhette tele a tányérát salátával, hanem szépen meg kellett várnia, mig a húsig is eljuthatott. A reggeli meg pláne kritikus étkezés volt; a svéd kávé — tisztelet-becsület a svédeknek — nem embernek való, lévén az világos-barna piszkos víz, s egy literhez gyüszünyi tejet adnak, a teájuk rum nélkül való s ennélfogva trainirozott gyomrot kiván, a cacao vízben fő, tej pedig alig egy-két embernek jutott. Stockholmból alig két óra alatt eljutottunk a híres svéd egyetemi városba, Upsálába. Kicsiny város; körülbelül annyi lakosa van. mint Gyulának, de soha életemben kedvesebb, csinosabb, tisztább várost nem láttam: valóságos gyönyörűség egy-egy sétát tenni benne. Upsála különben székhelye a svéd protestáns érseknek, gyönyörű érseki palotája van, mellette ősrégi, vörös téglából épített gótstílusú székesegyháza, amelynek kápolnái régi királyok s híres családok mausole- umaiúl szolgálnak. Itt nyugszik a természetrajz híres első rendszerezöje is, Linné Károly ; egyszerű márványlap jelöli sírját „Linné“ felírással. Ebben a templomban szenvedett vértanúhalált Szent Erich király 1160-ban ; ereklyetartóját, ruháiból foszlányokat, koronáját most is őrzik s -egyúttal mutogatják a dóm falában azt a forrást, amely halála helyén fakadt. Linnéről lévén szó, megemlítem mindjárt, hogy az egyetem közelében most is megvan még az a botanikus kert, amelyet ö alapított s ahonnan a Linné-rendszer kiindúlt. Persze, a rendszer elavúlt immár, maga a kert új beosztást nyert, de mintha felette lebegne a nagy tudós emléke: máig is a leggondozottabb azok között, amelyeket láttam. Nem nagy, de rendkívül ízléses és praktikus beosztású épület maga a híres egyetem. Homlokzatát egész sereg tanár szobra díszíti, közöttük európai nagyságokéi. Lépcsőháza igazi gyönyörűség; aulája, tanácsterme, előadási termei mind irigylésre méltóan csinosak, tiszták és célszerűek. Meglátszik, hogy olyan nemzetnek a gondja alatt áll, amelynek az iskolázás iránt igazi érzéke van. Az egyetem körül nehány közös lakást és közös étkezést, egyúttal tanári felügyeletet biztosító épület van a hallgatók részére, amelyek igen alkalmasak arra, hogy figyelmeztessék a diákságot, hogy az egyetemi évek nem a korlátlan szabadság és semmittevés évei, hanem egyszerűen folytatása a középiskolai munkásságnak még komolyabb formában; ennek a munkának pedig még szigorúéi | kelléke a fegyelem, mint az előbbinek. Nem akarok !e néhány megjegyzéssel éppen hazai viszonyainkra célozni, csak éppen eszembe jutott az egyetemi oktatásnak nehány nagy hiánya. Természetesen az egyetem körül van még pár vele összefüggő más intézmény is. Csak az egyetemi könyvtárt említem a maga körülbelül 300,000 kötet könyvével és 14.000 értékes régi kéziratával, közöttük a híres „Ezüst bibliával.“ Ez utóbbit, s vele nehány más nagyértékü kéziratot üvegszekrényben mutogatják. Hatalmas pergament kötet á góth nyelvnek ez az úgyszólván egyetlen emléke, amely Úlfilás püspök bibliafordítását tartalmazza; lapjai halvány, fakó pirosak; initiáléi aranyok, mig többi betűje ezüstfestés. Elgondolkoztam az emberi sors forgandóságán. miközben ékes betűit néztem. Hová lett a nép, amely egykor e nyelvet beszélte? Volt idő, amikor fél Európa góth birodalom volt: Magyarország, a Balkán, Itália, Francia- és Spanyolország. Alarich, Theodorich előtt megremegett a világ hatalmas ura, Róma. Az az ékes írású könyv mintha örökké élő gyászbeszédük lenne a rég letűnt hatalmasoknak; fényes, mint volt dicsőségük, néma, mint ők, akik eltűntek az idők folyamában. Szállónk tiszta, és rendkívüli fénnyel berendezett volt. Nekem erkélyes, a főtérre nyíló szoba jutott, amelynek falát két gyönyörű Böcklin-másolat díszítette. A szoba hatalmas kandallója a maga márvány párkányával s kőedény bélelésével, apró díszeivel fejedelmi díszterembe is beillett volna. Tiszteletünkre este hangversenyt rendeztetett a fogadós, csupa magyar szerző darabjaival; kissé idegenszerüen játszottak ugyan a tisztelt zenészek, de mégis jól esett pl. a Rákóci-indulót hallgatni Upsálában. Azt mondtam, hogy „estére“ hangversenyt rendeztek. Nehogy téves véleményt tápláljon valaki rólam, s azt higyje, hogy talán jó magyar szokás szerint átlumpoltuk az éjszakát, kénytelen vagyok úgy módosítani szavaimat, hogy délután 10 órától 12-ig volt
