Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-10-15 / 44. szám
8 BÉKÉS 1905. október 15. siték gyanánt azonnal lehető legyen. Szekér Gyula, Haviár Lajos kiküldettek, hogy a részvénytársaság részére szükséges kölcsönök feltételei s kamatainak megállapítása iránt tárgyalásokat folytassanak. Kimondta végül a bizottság, hogy az államvasutak Gyula állomásától, mint csatlakozási ponttól — a gyulavárii utón már megkezdett munkálatokig a szükséges földmunkálatokat mielőbb folyamatba teszi. E czélból megkereste Gyula város közönségét, hogy a vasút czéljaira mégszavazott 200000 korona segélyből 20000 koronát utalványozzon ki és kérje fel táviratilag a kereskedelmi minister urat, hogy a földmunkálatok foganato itását engedélyezze. A gazdasági egylet közgyűlése. A Békésvármegyei Gazdasági Egyesület az Orosházi szarvasmarha és le díjazással kapcsolatosan ma vasárnap tartja őszi közgyűlését. A közgyűlés tárgyai : 1. Elnöki megnyitó. 2. Az egylet 1906. évi munka- programmjának elfogadása. 3. Az 1906. évi költség- irányzat jóváhagyása. 4 Indítványok. A bókésmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya vasárnap délelőtt Békéscsabán ülést tartott, a melynek főfeladata az őszi közgyűlés előkészítése volt. Az ülésen Zsilinszky Endre dr. igazgatóelnök jelentette, hogy az egyesület nevében koszorút helyezett Kossuth Lajos csabai szobrára a leleplezési ünnep alkalmából, valamint hogy a titkárral a választmánytól nyert megbízatás értelmében felutaztak Budapestre, hogy a földmivelésügyi minister- nél takarmány szállításra kedvezményeket eszközöljenek ki, a minister azonban nem fogadhatván őket, a kérelmet hivatalos utón terjesztették fel. Hosszabb vita folyt az egyesületi ház kérdése és abban az iroda elhelyezése ügyébea, mig végre a határozat- hozatalt a jövő ülésre halasztották. Az igazgatóelnök bejelentette ezután, hogy az Orosházán megtartandó állatkiállitás a bejelentésekből következtetve jó sikerűnek Ígérkezik és indítványára kimondotta a választmány, hogy az egyesületi élet fellendítése érdekében az őszi közgyűlést a kiállítással kapcsolatban folyó hó 15-én délután 3 órakor Orosházán tartja meg. A közgyűlésnek főtárgya lesz a jövő évi működési programm megállapítása, a melyre nézve a választmány megállapította részletes javaslatát. E programm szerint megjelölt tevékenység kiterjed a mezőgazdaság minden ágára. A fennálló bajokat az egylet saját erejéből és a kormány támogatásával megszüntetni igyekszik, sürgeti a mező gazdasági hitelügy rendezését és addig is közrejár olcsó törlesztéses kölcsönök ismertetésével a gazdák helyzetének javításában. A beszerzési és fogyasztási szövetkezetek létrehozása eddig nem sikerült, de az egylet lehetőleg előmozdítja a termelvéuyek előnyös értékesítését és a gazdasági szükségleteknek első kézből megbizható forrásból való beszerzéséi. A biztosításokban tagjai részére előnyöket biztosit tagjai részére. Házi ipari tanfolyamokat tart fenn a Körös mellett több községben, hol a vesszőfonáBra kellő anyag áll rendelkezésre. Az állattenyésztés fejlesztésére irányuló nagyobb arányú tevékenységet a kilátásba helyezett 100.000 koronád államkölcsön folyósításával kezdheti meg, a mikor bonyhád szimenthali teheneket és üszőket fog 3 éves törlesztésre a kisgazdák között kiosztani. A luxuslóvásárt utolsó kivételképen még egyszer megtartja, annak sikerétől tevén függővé annak további rendezését és állandóan gondja lesz rá, hogy a lótenyésztés érdekében kellő s/ámu és jó minőségű apamének álljanak rendelkezésre. A talajmivelés érdekében jó gépek, megbizható vetőmagvak és mű- rágya bes zerzésót közvetíti gazdáinknak. A növény- termelés tekintetében a gazdáknak az öntözéssel és kertgazdálkodási rendszerrel való megbarátkoztatását tűzi ki feladatául és kérni fogja a kormányt, hogy egy bolgárrendszerre alapított kis parasztbirtokot rendezzen be mintagazdaságá, példával is bemutatván a kerti gazdálkodás és az öntözés előnyeit. — Az igazgató választmány a programm tervezetet több hozzászólás után elfogadta. A jövő évi költség- vetést 38800 korona bevétellel és 20566 korona kiadással fogadta el a választmány. A titkár tett ezután jelentést az olcsó korpa és tengeri beszerzésére történt jelentkezésekről, a mire a további adatok beszerzésével az elnökséget bízták meg. Ezzel az ülés végett ért. Törvényszéki csarnok. Kinevezések. A király dr. Madarász Kálmán nagyváradi Ítélőtáblái tanácsjegyző albirót a gyulai kir. törvényszékhez bíróvá, — Szénásy Ágoston járásbirósági írnokot pedig ugyancsak a gyulai kir. járásbírósághoz irodatisztté nevezte ki az igazságügy- minister. Kirendelés. Az igazságügyminister Eszenyi Sándor gyulai kir. járásbirósági albirót a nagyváradi kir. ítélőtáblához tanácsjegyzőül, — Misley Kálmán gyulai kir. törvényszéki albirót pedig a gyulai kir. járásbírósághoz, mint végleges székhelyére rendelte ki. — Eszenyi Sándor eltávozásával a gyulai kir, járásbíróság nagytehetségü, vasszorgalmu s rendkívül munkás bírót vészit, akinek eltávozása fölött érzett őszinte sajnálatunkat csnpán ama tudat enyhíti, hogy tanácsjegyzővé kirendelése rövid időre terjedő átmenet régóta kiérdemelt előléptetéséhez. Esküdtek kisorsolása. A gyulai kir. törvényszéken folyó hó 8-án délelőtt sorsolták ki az esküdteket a novemberi esküdtszéki cziklusra A sorso lásnál jelen voltak: Novak Kamill elnök, Várady Szakmáry Arisztid táblai biró, Hubay Lajos törvény- széki biró, dr. Liszy Viktor kir. ügyész, Tarr Dezső törvsz. Írnok és az ügyvédi kamara képviseletében dr. Herényi Ármin ügyvéd. Kisoreoltattak rendes tago kul: Braun Herman gőzmalom tulajdonos, Békéscsaba, dr. Reisman Adolf ügyvéd, Szarvas, Kner Izidor nyomdatulajdonos, Gyoma, dr. Külley Pál ügyvéd, Orosháza, Mannheimer Arnold kereskedő, Gyula. dr. Zsilinszky Endre földbirtokos, Csaba, Bekker György gépész, Gyula, Eábry Károly ügyvéd, Csaba. Drucker Simon fakereskedő, Orosháza, dr. Telegdy Lajos ügyvéd, Békés, Baji István földmives, Békés, Eux Gyula terménykereskedő. Csaba, ifj. Kohlmann Ferencz kereskedő, Gyula, itj. Cs. Balog István földmives, Békés, Hyros Bála erdész, Gyulavári, dr. Nagy Elemér ügyvéd, Orosháza, Kun Árpád urad. kasznár, Sámson, Jeszenszky Ferdinánd szabó, Gyula, Südi István gyógyszerész, Csaba, Bossányi Béla ny. honvéd százados, Gyula, itj. Balog József kereskedő, Gyula, Mayer István asztalos, Gyula, dr. Hauser Mór ügyvéd, Orosháza, ifj. Sál József asztalos, Gyula, Bőhm József term, kereskedő, Csaba, Mácz Ákos gyógyszerész, Gyoma, ifj. Bondár Gábor földmives, Békés, Szalay Gyula földbirtokos, Csaba, Haraszti Sándor földbirtokos, Csaba, Braun Mór fakereskedő, Gyula. Póttagokul'. Zahorán János földbirtokos, Csaba, Bekker János borbély, Gyula, Tóth Márton gépész, Gyula, Kis József bádogos, Csaba, Petik Péter bormérő, Gyula, ltosenzweig Herman fakereskedő, Gyula, Fischet Ignácz kereskedő, Csaba, Heczler Alajos mézesbábos, Gyula, Hrabovszky Ferencz magánzó, Gyula, Goldmann József kereskedő, Gyula. UjotlCZbál Békésen. Szokás szerint, a bevonuló fiatalság október elején Békésen ujonezbálat tart, mely arról nevezetes, hogy mindig a kir. törvényszéknél végződik, így történt tavaly előtt, a múlt évben is, azonban jövőre nincs kilátás ilyen tárgyalásra, mert a folyó évben nem volt ujonczbál, A legutóbbi 1904. október 3-án tartatott Friedrich Márkus korcsmájában, hol is a legények — rendes szokás szerint, — előbb egymást ütötték, majd midőn a rendőrök közbeléptek, ezeknek estek, sőt nemes felhevülésökben még a korcsmaajtaját és ablakát is összerongálták és Kertész Mátyást, — ki bár csak vendég volt, — amiért csendesítette őket, összeszurkálták. Az éj hősei közül 18-an kerültek a vádlottak padjára, köztük igen sokan a véderő különböző uniformisaiban, mert azóta többen bevonultak. A védekezésük rendes chablonban folyt: ők ittasok voltak, mit sem tudnak, még arra sem emlékeztek, hogy verekedtek volna, — akik pedig józanok voltak — azok meg azt adták elő, hogy ők csak nézők voltak. Számos tanú kihallgatása után a kir. törvényszék Molnár Lászlót egy hónapi fogházra, Cs. Varga Sándort, Cs. Varga Ferenczet és ifj. Kiss Istvánt 5—5 napi, Sebestyén Lajos, Molnár István, Vetési László, Köpe László és ifj. Kiss István, valamint Békési Sándort, Szudár Lászlót és Síró Sándort 3 — 3 napi elzárásra ítélte. Molnár László kivételével mind megnyugodtak az Ítéleten — ez pedig azért felebbezett, mert sokalta a büntetést és pedig azért, mert a verekedéskor is ő kapott legtöbbet. Időtöltés. Miskucza Pál, Darabos János és Pólyák Pál csabai suhanezok 1903. november havában unatkoztak és unalmukban a motoros vasút sínéit összekötő heveder csavarokat szándékosan kiszedték s ez által az utasokat és árukat veszélynek tették ki. Nevezettek tagadták bünösségöket, minthogy pedig az a körülmény csak Pólyák Pál ellenében nyert bei gazolást, nevezett ezen tónyéért 5 korona pénzbüntetésre Ítéltetett, mig a többi felmentetett. Vitatkozás az istállóban. Szeghalmon 1904. október 12 én Nagy Ferencz összeszólalkozott Fazekas Józseffel s minthogy pedig ez ellent mondott neki, vas villával megverte. Terhelt ugyan azzal védekezett, hogy lehetséges, hogy más is megüthette sértettet, mert a vitatkozásban többen vettek részt, azonban a főtárgyaláson beigazolást nyert, hogy terhelt okozta a sérülést, miért is egy hónapi fogházat kapott, melynek neki is állott. A testvérgyilkos. Megyeren 1904. év május 16-án Csidik György 22 éves tiu Dolog Illés béres segítségével meggyilkolta nagy kegyetlenséggel gyöngeelmójü testvérbátyját, Csulik Pált. Az elmebajos Csulik Pál többször megverte öcscsét és apját és ez annyira elkeserítette Csulik Györgyöt, hogy elhatározta, hogy bátyját elteszi láb alól. Tavaly május 16-án este 10 órakor Csulik György fel költötte Dolog Illést azzal, hogy menjen el vele a megyeri pusztára. Feleuton közölte a béressel, hogy tulajdonképeni czélja bátyja meggyilkolása. Dolog húzódozott a véres tettől, de Csulik György egyrészt a botjával kényszeritette, hogy vele tartson, másrészt meg 20 koronát Ígért neki. Megérkezve a pusztára György bekopogtatott a tanya ablakán mire Pál beengedte őket; ekkor mindketten megrohanták Pált, nyakára hurkot tettek s felhúzták a mestergerendára. Dolog Illés azonban, mert nem kapta meg a vérdijat, feljelentette a gyilkosságot. A gyulai esküdtbiróság mint annak idejében az esküdtszéki tárgyalásról részletesen referáltunk, Csulik Györgyöt életfogytiglani, Dolog Illést pedig tízévi fegyházra ítélte. A kir. Kúria ezt az Ítéletet formahibák miatt megsemmisítette s Dolog Illést felmentette a vád alól és azonnal szabadlábra helyezte. A kir. Kúria Zsigmondovics Zsigmond elnöklete alatt Baumgarten Izidor dr. koronaügyész-helyettes indítványára a semmiségi panaszok elutasításával hozzájárult az esküdtbiróság Ítéletéhez. Heti p i a c z. Gyula, október hó 13. A budapesti árutőzsdén gabonanemüekben nagy forgalom mellett az árak nem változtak. Heti piaczunkon csekély felhozatal mellett eladatott: Búza (uj) . . . 14-60—15' — Árpa (uj) . . . 14*40 —14-60 Zab (uj) . . . 12-40—12-60 Tengeri (uj) . . 15'40—15*60 Vasúti menetrend.- Érvényes 1905. október l-töl. Budapest k. p. u.—Arad. Budapest indul . — 7-25 8-10 2— 10-OO — Szolnok érkezik . — 9-16 10-56 3-53 1.00 — Szolnok indul . . 2-55 9-23 11-09 4— 4-14 1-30 Mezőtúr .... 4-40 10-05 12-10 4-43 5-26 2-41 Gyoma . . . . 5-28 10-34 12-40 5-03 6-oo 3-14 Békéscsaba érk. . 6-42 11-H 1-28 5« 7-04 4-09 Békéscsaba indul 7-09 11-13 2-05 5-53 7-29 4-32 Kétegyháza . . 7-47 11-30 2-34 6-n 7-57 5-03 árad érkezik . . 9-10 12-12 3-29 6-54 9-00 6 05 Arad—Budapest k. | p. U. Arad indul . . . 5-09 8-18 11-25 4 16 4" 51 9-30 Kétegyháza . . 6-11 9-01 12-34 5-00 6-25 10-54 Békéscsaba érk. . 6-35 9 19 12-59 5-17 6-54 11-24
