Békés, 1905. (37. évfolyam, 1-55. szám)
1905-10-08 / 43. szám
XXXVII. évfolyam. Gyula, 1905. október 8. 43-ik szám. Előfizetési árak: Egész évre.............. 10 K — f Fél évre.................. 5 K — f Év negyedre.............. 2 K 50 f Hi rdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 20 fillér. BÉKÉS TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér, Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: KÓHN DÁVID Megjelenik minden vasárnap. Megyegyülés előtt. A vármegye hivatalos lapjának hétfői száma közli a folyó hó 11-iki rendes vármegyei közgyűlés tárgysorozatát és az alispánnak a vármegye közügyéiről szóló részletes jelentését. Az alispánt jelentés a közegészségügyről szóló részében a hagymázos betegségek nagyobb elterjedéséről, ennek okairól és el- háritásáúl főleg jó ivóviz biztosítására tett intézkedésekről emlékezik meg, majd az egészségügyi statisztika közlése után ismerteti a vármegyei közkórház ügyeinek állapotát és annak betegforgalmi adatait. A közbiztonsági állapotok vázolása után részletesen szól a jelentés a vármegye köz- gazdasági viszonyairól, az év rossz terméseredményéről és a mutatkozó szükség elhárítására a közigazgatási bizottság, a gazdasági egylet és az, alispán által tett intézkedésekről. E részben a következőket mondja : Vármegyénk szocziális és munkásviszo nyai ez idő szerint még kielégítők, félő azonban, hogy a tél folyamán, ha kereset nem kínálkozik, lévén az élelem is nagyon drága, mert sem burgonya, sem paszuly nem ter- mett elegendő mennyiségben, a tengeri hiányában pedig sertést hizlalni a szegény ember nem tud, a tavalyi évnél a szükség nagyobb lesz. Nevelni fogja a munkásosztály munkahiányát az előreláthatólag bekövetkezendő nagy munka kínálat is, amennyiben olyan elemek is kénytelenek lesznek napszámos munkára kínálkozni, a kik eddig napszámba járni nem szoktak, mert a csekély évi termés fölöslegből szükségleteit s felszaporodó adóját, egyáltalán tartozásait a 4—5 holdas kis gazda födözni nem tudja. Bekövetkezhet ez az eset annyival inkább is, mert őszi napszámot sem az elmaradt tengeri törés, sem az uradalmaknál újabb időkben nagyban elterjedt czukorrépa szedés — termés meghiúsultával — nem nyújtott. Aggodalommal nézvén e tekintetben a tél elé, az alispán megkereste az ármentesitő 1 társulatokat, hogy tervezett mentesítési munkálataikat lehetőleg már a tél folyamán, s ' okvetlen a jövő év tavaszán vegyék folya- ' matba, hogy igy a munkás népnek keresetet biztosítsunk. E részben a Tisza-körös-marosi ármentesitő társulattól már kedvező választ is nyert, amennyiben a társulat arról értesített, hogy árvédelmi vonalán Békéstől kezdve a Sebes-Körös torkolatáig nagyobb szabású munkálatokat tesz folyamatba. A vármegye állategészségügyi állapota a folyó évi május hó 15-től szeptember hó 15-ig terjedő időben kedvezőnek nem mondható. A lefolyt 4 hónapban ugyanis a ragadós állati betegségek szokatlanul nagyszámban mutatkoztak, minek következtében általuk az állatforgalom úgy a belföldön, mint az exportot illetőleg lényegesebb korlátozást szenvedett. A betegségek tömegesebb jelentkezése számottevőbb elhullási veszteséget is okozott. A vármegye ipari és kereskedelmi viszonyai változatlanok és az általános gazdasági helyzet nehézségeiből eredő hiányokat érzik. A kivándorlás csökkent. 1905. május hó 15-től 1905. évi szeptember hó 15-ig kiadatott 93 útlevél, 132 egyén távozására. A 132 útlevelet nyert egyén közzül csak 116 tekinthető kivándorlónak mert 15-en tanulmányút, üzlet és látogatás czéljá- ból kértek útlevelet. A közlekedésügyi viszonyokat illetőleg közetkezőket jelenti az alispán : I. Az 1905/1906. évi közúti költségelőirányzat több lényeges pontjának végrehajtása akadályokba ütközött. Nevezetesen a gyomai és a szeghalmi hidak az idén nem kerülhettek kiépítés alá, amaz, mert a részletes tervek csak most voltak munkába vehetők, emez a hozzájárulás s illetve a fedezet kérdésének megoldatlan volta miatta Nem kerülhetett kiépités alá a gyulai u. n. Pálinkaház utcza sem, mert a költségelőirányzatba felvett 8 a kereskedelemügyi minister által törölt költségeinek fedezése tekintetében, újabb közgyűlési határozat hozatala rendelteit el. Egyéb a költségelőirányzatba felvett munkák végrehajtattak. A beruházási törvény alapján megkezdett, valamint az ezután foganatositandó útépítésekre vonatkozólag a közgyűlés határozatát, melylyel a gyula —kígyós—apáczai és az Orosháza—gádoros — nagyszénási törvényhatósági közutak földmunkáira 80.000 korona bocsáttatott rendelkezésre, a kereskedelemügyi minister jóváhagyólag tudomásul vette. A földmunkák 46.000 kor. összes költséggel a folyó évi május hó végén befejezést is nyertek. A bizottság feliratára, amelyben kijelentette, hogy az állami költségvetés meghozataláig hajlandó a kilátásba helyezett állami hozzájárulást biztosítani, leérkezett a kereskedelemügyi minister leirata. A leirat szerint mindkét ut kiépítésének összes költségei 748.000 koronában állapíttattak meg. A folyó évben mintegy 350.000 korona értékű munka végrehajtása engedélyeztetvén, a 350.000 kor. biztosítására a fentebb említettek szerint a hídépítésekre előirányzott és felhasználható 150.000 koronán felül még szükséges összeg a báró Wodiáner és Milrf), továbbá a vármegyei tiszti és községjegyzői nyugdíjalapokból vétetett kölcsön. A nyert engedély folytán a gyula— kígyós—apáczai törvényhatósági ut építéshez szükséges kőanyagok szállítása a folyó év julius havában megkezdetett. A szállítás serényen folyik és a folyó év végéig előreláthatólag befejezhető lesz. A kőanyagok kifuvarozása kevéssel utóbb szintén megindit- tatott. Az útépítési munkák, majd a műtárgyak építése megkezdetett s mintegy 3 TÁiClá, Sárika története. Irta : Makoldy Margit. Szacsvay Sárika még egészen kicsi gyermek volt, mikor elárvult és egy távoli rokonához, Gyenesy Bélához került. Gyenesyék egyetlen gyermeke Irén, csaknem egyidős volt Sárikával. A két gyermek testvérként szerette egymást. Mikor felnőttek és végigsétáltak az utczán, minden szem rájuk tapadt, mert Sárika göndörszőke hajfürtjeivel és Irén holló-fekete hullámos hajával és mélytüzü, éjsötét szeneivel a kreol szépség igéző typusa volt. A két leány egy nyári mulatságon megismerkedett dr. Rózsa Lajos orvossal, aki tüzesen udvarolt az egész estén át Irénnek. Sárikával nem foglalkozhatott, mert azt ugyancsak körülrajongta udvarlóinak nagy serege. De azért feltűnt neki a szép szőke leány, s mikor hazament, folyton azon gondolkozott, hol látta ö Szacsvay Sárikát és mért olyan ismerős előtte a neve ? Ekkor eszébe jutott az öreg Szacsvay doktor, Sárika atyja, aki még gyermekkorában igen súlyos, életveszélyes betegségéből felgyógyitotta és úgyszólván a halál torkából kiragadta, mert a többi orvosok már lemondtak életőréi. Mikor felgyógyult, szülői benső barátságban éltek dr. Szacsvay családjával és Sárika, aki akkor még cseppnyi gyermek volt, sokszor eljött hozzájuk. Az élet utóbb elválasztotta a két családot és Rózsa immár évek hosszú sora óta semmit sem hallott Szacsvayékról. Az orvosi hivatást azonban annyira megszerette, hogy orvossá lett és kedves modorával, alapos képzettségével, lelkes hivatásszeretetével, csakhamar széles körökben megkedveltette magát. Sárika is sokat gondolt azon estén Rózsára, az egykori Lajcsikára, akivel oly sokszor játszogatott kis gyermek korában. Úgy szerette volna megkérdezni, hogy csakugyan Lajcsiit a-e és megmaradt-e a réginek ? De attól tartott, hogy hátha nem az és esetleg úgy magyarázzák a kérdését, mintha el akarná hódítani Irénke udvarléját. Úgy tűnnék fel, mintha hálátlan lenne Gyenesyék iránt, akik oly jóságosán bánnak vele. Rózsa dr. a nyári mulatság után sűrűn ellátogatott Gyenesyékhez. Ilyenkor Sárika mindig kisietett a kertbe, hogy ne zavarja a „szerelmes pár“-t. Mert biztos volt benne, hogy Irén és Rózsa dr, szeretik egymást. Megerősitette Lapunk mai azáma lO old.al. hitében az is, hogy Irén egyik régebbi udvarlója, Náday Géza ügyvéd, aki ezelőtt mindennapos volt a háznál, azóta nem jött többé, amióta Rózsa dr. udvarolt Irénnek. Gyenesyné egy napon igy szólt az urához : — Kétségbe vagyok esve a leányok miatt, mind a kettő soványodik és egyre sóhajtozik. Mintha betegek lennének 1 Sárika másnap csakugyan ágynak esett. Gyenesyné aggódni kezdett és faggatta Irént, hogy mondja meg, mi az oka szomorúságának és hervadásának. Irén lehangoltan felelte : — Olyan az én kedélyem, mint az a sötét felhőtömeg, mely éppen most tornyosul az égen. Félek, hogy vihart hozva, szétrombolja az egész életemet. Anyja megnyugtatta : — A felhők nem veszedelmesek. Megerednek és eső után újra derűs az égbolt. Talán szerelmes vagy Irénkém ? Irén szomorúan vallotta be, hogy ő bizony szerelmes. — Rózsa doktorba ? Irén tagadólag rázta kezét. — Hát kibe ? Künn megeredt az eső és Irénnek zokogásba fűlt a szava. Alig derült ki azonban,
